[Grem] !!!! interjú Anthony Esolennel (USA anglisztika prof-fal) / Szilvay G. interjúja

[Emoke Greschik]

Európa egy halott múzeum – Anthony Esolen a Mandinernek
<http://mandiner.hu/cikk/20180513_anthony_esolen_a_mandinernek>
2018. május 13. 09:32
http://mandiner.hu/cikk/20180513_anthony_esolen_a_mandinernek

*Írta: Szilvay Gergely <http://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely>*

A modern politika vulgáris és idétlen, *az Egyesült Államok ** beteg**,
Európa **pedig haldoklik *–* állítja Anthony Esolen amerikai író, az
anglisztika professzora *a Mandinernek. *A konzervatív, katolikus,
kultúrharcos publicista **szerint a vallás nélküli kultúra önellentmondás,
az igazság keresése sosem biztonságos, és egy hanyatló korban is lehet a
klasszikus műveltséghez menekülni.* Esolennek tavaly jelent meg utolsó
könyve az amerikai kultúra újjáépítéséről. Nagyinterjúnk.

*Anthony M. Esolen* 1981-ben végzett a Princeton Egyetemen, 1987-ben
szerzett doktori fokozatot reneszánsz irodalomból az észak-karolinai Chapel
Hillen. Tanított a Furman Egyetemen és a Rhode Island-i Providence
College-ban. 2017 óta a Thomas More College of Liberal Arts professzora. A
tanítás mellett közismert író, fordító és kommentátor. Többek közt Dante
Isteni színjátékának fordítója. A Modern Age, a Catholic World Report, a
Chronicles, a Claremont Review of Books, a The Public Discourse, a First
Things és a Crisis Magazine publicistája. Összesen tíz kötet szerzője,
köztük található a The Politically Incorrect Guide to Western Civilization
(Politikailag inkorrekt bevezetés a nyugati civilizációba). Utolsó kötete
2017-ben jelent meg Out of Ashes – Rebuilding American Culture címmel (Az
amerikai kultúra újjáépítése). Nézetei közismerten tradicinionalisták
és mélyen katolikusak, a „diverzitás” kortárs elképzelésének gyakori
bírálója.

***

*Miként vélekedik Donald Trump első elnöki évéről?*

Nem sokat írok politikáról, mivel az menthetetlenül vulgáris és idétlen,
de *úgy gondolom, hogy Donald Trump első éve egészen sikeresnek
mondható. *Trump
nem ideológus. Inkább *olyan, mint a pragmatikus New York-i liberálisok,
akik a nyolcvanas években uralták az északkeleti régió politikáját.* Az a
republikánus politikus, *akire a leginkább hasonlít, Rudy Giuliani, aki
józan ésszel közelítette meg a politikát, és ezzel* *az egyik legkoszosabb
és legerőszakosabb amerikai város**ból egy tiszta és relatíve biztonságos
és fejlődő várost tudott varázsolni.* Örülnék, ha Trump konzisztensebb
lenne: n*em tetszik például, hogy John Boltont nevezte ki nemzetbiztonsági
tanácsadónak, egyáltalán hogy akármilyen fontos pozícióba tette őt a
külügyben.* *Donald Trump mérsékelt izolacionista, márpedig ebből az
izolacionizmusból a berlini fal leomlása óta többre lenne szükség.* Trumpot
talán úgy lehetne jellemezni a legjobban, mint aki *személyiségéből
fakadóan antiprogresszív és ideológiaellenes. *Koreai eredményei nagyon
meggyőzőek, de jobban *örülnék, ha nem* *rendetlenkedne* *többet a
Közel-Kelet környékén*, *és egyértelműen nyugatpárti irányt venne: ha egy
ország igazságos a keresztények és zsidók irányába, támogatjuk; ha nem,
akkor nem támogatjuk.*

*Mit gondol, a legutóbbi amerikai adócsökkentés és adóreform a gazdagoknak
vagy a szegényeknek kedvez?*

A gazdagoknak vannak könyvelőik, vállalati módszereik, bizalmi
vagyonkezelőik és offshore cégeik, hogy elrejtsék a pénzüket. Másoknak
nincs. *Az adócsökkentés beindította a gazdasági növekedést, az pedig
hozzájárult az olyanok jólétéhez is, akiknek nyugdíjbiztosításuk,
kisvállalkozásuk van, és akik számára évi plusz ezer dollár bevétel is nagy
pénznek számít. *A*múgy is messze jobban vagyunk adóztatva, mint amit
bárhogy is igazságosnak lehetne nevezni:* január elsejétől június 5-ig csak
azért dolgozom, hogy minden szinten a kormányt támogassam.
*A középkor jobbágyainak csak a tizedet kellett fizetniük.*

*Írt egy könyvet az amerikai kultúra újjáépítéséről. Miért gondolja, hogy
ez a kultúra romokban van és újjá kell építeni?*

Azért, mert így van, ez a helyzet. *Egy kultúrának messzire visszanyúló
emlékezete van: vannak a szeretethez és a tisztelethez kapcsolódó szokásai,
van egy közös élete, kiváltképp vannak közös istentiszteleti rítusai.*
De *nekünk
nincs emlékezetünk és nem tisztelünk semmit, közös életünk pedig
gyakorlatilag halott.*

Egy közép-európai ezt talán nehezen érti meg.* Az amerikaiak nagy
többségének, főleg a fiataloknak semmilyen tudása nincsen az angol irodalom
nagyszerű örökségéről; nem ismerik sem Anglia, sem a saját nemzetük
történetét; nincsenek hőseik, csak a tömegszórakoztatás által kínált
álhősök; nincsenek közös dalaik, közös imádságaik, közös táncaik és szent
napjaik. Mi vagyunk az első nép a kereszténység utáni nyugaton az emberiség
történelmében, amelyik kultúra nélkül létezik.*

*Mióta mennek rossz irányba a dolgok és miért?*

*A szekuláris gondolkodók hatása – például a szörnyű oktatási szakértőé,
John Dewey-é – a tömegipar és a tömegszórakoztatás lealacsonyító
hajlamával, valamint a tömegoktatással együtt elnyűtték **az amerikai
kultúrát*. Markánsan kitűnik ez akkor, ha például összehasonlítok egy
1916-os irodalmi szöveggyűjteményt akár egy harminc vagy negyven évvel
később kiadottal.* Egész területek tűntek el az oktatásból:
legnyilvánvalóbban a nyelvtan. *És *így a felejtés folyamata tovább
folytatódott.* Nem elég, ha kijelentem, hogy *a leérettségizett
középiskolásaink nem tudják elolvasni a 19. századi Nathanael Hawthorne egy
regényét sem.* *Még a tanáraink sem olvasták! Eközben az iskolák
konszolidációja, terjeszkedése rohamosan folytatódik, így a szülőknek egyre
kevesebb befolyása van arra, hogy mi folyik bennük. Az Állam, mint a rák,
azon betegségek által nő, amelyeket ő maga terjeszt. *

*Nem pusztán egy újabb hanyatláselméletről van szó, Spengler nyomában?*

Igen is, meg nem is. Spenglernek sok mindenben igaza volt.
*Amikor Európában járok, mindig az a furcsa érzésem van, hogy egy
kontinensnyi múzeumot látogatok meg,** ami teljesen halott*.* A
civilizációk* *hanyatlanak, megbetegednek és meghalnak, és nincs okunk
feltételezni, hogy a mienkkel nem ez fog történni, hacsaknem egyenesen már
megtörtént.* De vissza a tényekhez. Irodalmi magazinokat gyűjtök,
amelyeknek rengeteg előfizetőjük volt a 19. század vége felé és a 20.
század elején; és tudom, hogy *a mai főiskolai professzorok
többségének* *gondot
okozna ezen magazinok elolvasása, mivel nincsenek birtokában annak az
általános műveltségnek, amely alapján érteni lehetne, hogy mire gondolnak a
szerzők. *Ma semmiféle olyasmi nem létezik, de még közelről sem, mint ezek
a magazinok voltak akkor. *Az angol költészet – hogy egy olyan művészeti ág
példáját vegyük, amely korunkig minden emberi kultúrában létezett –
egyértelműen fontos része volt az 1900-as évek angol anyanyelvű szónokainak*.
Más művészetek úgyszintén. *A hétköznapi emberek is vettek kottákat,
játszottak hangszeren, tudták, mi a különbség Bach és Händel között, és így
tovább*. Ennek a hiányát semmi nem pótolta.* Diákjaim a Providence
College-ban*, ahol 27 évig tanítottam, *nem tudnak elénekelni egy olyan
dalt sem, amit a nagyszüleiktől tanulhattak volna*. *Megfosztották* *őket a
kultúrától, legyen szó népi, populáris vagy magaskultúráról;* *a helyét az
eldobható, sekélyes és általában rút tömegszórakoztatás vette át.*

*Esolen munkahelye, a Thomas More College New Hampshire-ben*



*Ha már Európát emlegetjük: követi valamennyire Orbán Viktor magyar
miniszterelnök politikáját?*

Elég keveset tudok róla, de *Orbán Viktor Magyarország jólétét az Európai
Unió jóléte fölé helyezi, ahogy Magyarország kulturális egészségét is
többre tartja, mint* *a szekuláris ideológusokat*.* Mindez egybevetve jó
dolog.*

*Közép-Európában megvan a „lemaradás előnye”: demográfiailag,
pszichológiailag nem vagyunk egészségesebbek a nyugati-európai országoknál,
de az a puhányság és az ideológiai progresszió nem hódít még annyira. Mit
gondol, mire kell koncentrálnunk?*

*Könyörgök, **ne vetélkedjenek velünk! Nyugat-Európa nemzetei halottak; az
egész kontinens egy kulturális hullaház.*
*Az Egyesült Államok nem halott, de egy szörnyű betegség agóniájában
vergődik.*

Ne rohanjanak a szakadék szélére csak azért, mert „bölcs” elődjeik már
elindultak arra! Konkrétan: *tartsák meg a családot, és ne* *cseréljék fel
a szexuális forradalommal, ami szerint minden, amit két felnőtt
konszenzuálisan csinál egymással, az már a konszenzus puszta ténye miatt
morális! **Ne higgyenek* *annak a tudománytalan, valóságot tagadó
őrületnek, amit genderideológiának hívnak! **A fiaikat neveljék férfinak, a
lányaikat nőnek, és neveljék őket azzal az egészséges hozzáállással, hogy a
nemek egymásért vannak, kiegészítik egymást! *Kövessék azt, ami az Egyesült
Államok egyik megtartó ereje volt: azon hétköznapi emberek józan eszébe
vetett bizalmat, akik *az egyházak jellemformáló fegyelmében nevelkedtek*. *De
ne* *utánozzák az egyházak szekuláris elfonnyasztását,* ahogy* az alsóbb
társadalmi rétegek **szekuláris elfonnyasztását* *se,* a dolgozó osztályét,
és most mindenkiét. *Ne kössék magukat* *egy pestises testhez!*

*Könyvében arról ír, hogy vissza kell adni a dolgoknak a nevüket. Mire
gondol?*

*Szinte minden, amit a politikusok mondanak, amit az újságírók leírnak és
amiről azok a tanárok és professzorok beszélnek, akiket érdekel a politika,
üres beszéd, kegyes duma, képmutatás. Nem tudatos hazugság, hanem olyan
mértékű színlelés történik, hogy az még maga a színlelő is elhiszi.*

Nem tudunk semmilyen reformot bevezetni, ha nem vagyunk hajlandóak a
dolgokat annak tekinteni, amik, és ennek megfelelően néven nevezni őket. *A
női méhben fekvő embrió **nem **„szövetcsomó”;* *az embrió egy integrális,
szerves, önszerveződő élet, ami emberi eredetű és emberi céljai vannak.* *A
fiúk nem lányok, a lányok pedig nem fiúk. Egy férfi nem tud szeretkezni egy
másik férfival, csak látszólagosan utánozni tudja a szeretkezést, mint
ahogy az is csak utánozza az étkezést, de nem étkezik, aki olyasmit
fogyaszt, ami nem étel (például port), vagy aki úgy próbálja meg bevinni
szervezetébe az ételt, hogy az nem járul hozzá szervezete jólétéhez, nem
rendeltetésszerű; például a fülén át.* *Egy állam, amiben tartanak
választásokat, azaz rendelkezik a választások mechanikus apparátusával, még
nem lesz demokrácia vagy köztársaság. Egy intézmény, amibe tizenkét évig
járnak a diákok, de még azt sem tudja megszervezni és elérni, hogy
megismerjék saját anyanyelvük nyelvtanát – ezt nehéz lehet elképzelni egy
magyarnak, de nagyon is igaz –, az az intézmény nem jó iskola, de még nem
is rossz iskola; hanem egyáltalán nem is nevezhető iskolának.*

*Ön sokat ír az oktatásról is, hiányolja a tananyagot az amerikai
iskolákból. Magyarországon van egy olyan bevett álláspont, hogy poroszos
oktatási rendszerünknek köszönhetően túl sok tényt tanítunk a diákoknak,
ezért csökkenteni kellene a tananyag mennyiségét, és jobban kellene
koncentrálni a készségfejlesztése és a modern módszertanokra. Hogyan
kerülhetjük el, hogy átessünk a ló másik oldalára?*

A pokolba a poroszokkal és Amerikával! Tanítsanak úgy, mint
Olaszországban! *Nem
szabad a tényanyagtól félni, és** mindenképpen tanítani kell irodalmat,
művészetet, zenét és hittant!*

*Ne féljenek Homéroszt, Vergiliust, a Szentírást, Aquinói Szent Tamást,
Dantét, Dosztojevszkijt és másokat tanítani!*

*Számos magyar oktatási szakértő *– *akik nem tanárok *–* hangoztatja, hogy
a magyar iskolák nem szolgálják eléggé az esélyegyenlőséget. Csökkentheti
vagy megszüntetheti az iskola a társadalmi egyenlőtlenségeket?*

Érvényt kell szereznünk annak az alapvető igazságnak, hogy *az oktatás
valódi munkáltatói a szülők, akik saját, legitim tekintélyük egy részét
adják át a tanároknak, hogy azok elvégezzék az alázatos, de szükséges
munkát*. *Ebbe beletartozik az írás és olvasás megtanítása; a fizikai világ
működésének megtanítása, főleg a földrajz; nemzetünk és civilizációnk,
valamint az emberiség történelme; a jó könyvek élvezetének megtanítása; a
matematika művészetének megtanítása; a művészetek tiszteletének
elsajátíttatása; és így tovább.* *Viszont a tanárok feladatai közé
egyáltalán nem sorolható be semmilyen politikai cél. Pártpolitikai ügyekben
ugyanúgy nem bízunk a tanárokban, ahogy nem politikai célból hívjuk fel a
vízvezetékszerelőt és az ácsot sem*. Szóval* hagyni kéne, hogy a tanárok
hadd csinálják a munkájukat. *

*Miért kedveli annyira a klasszikusok hagyományát, már ami a könyveket
illeti?*

*Mert kiállta az idők próbáját – több ezer évről beszélünk.  **Mi már rég
nem leszünk, de Homéroszt még mindig olvasni fogják,*

ha végeztek a napi piszlicsáré ügyekkel. *Homérosz azért vált klasszikussá,
mert mélyen belelátott az ember természetébe, s mindazt, amit megértett,
megdöbbentő szépséggel és pontossággal fejezte ki. Amikor úgymond
beszélgetek Homérosszal, Miltonnal, Balzac-kal vagy Goethével, sokat
tanulok tőlük és belelátok a fejükbe* – miért is kellene erről lemondanunk?
Ez olyan lenne, mintha nem akarnál inni az oázisban, miután eleget
keringtél a sivatagban, csak mert az oázis már évezredek óta ott van és már
sokan ittak előtte a vizéből. Őrület.

*Las Vegas, az amerikai posztmodernitás fővárosa*

 *Azt írja, hogy az amerikaiak elvesztették a szépérzéküket. Mit ért ez
alatt és mit lehet tenni?*

*Városaink egyedülállóan rondák. Ez nem a szovjet rendszer rondasága, ami
szürke és merev és modernista, de van benne belőle valami, ahogy a
konzumerizmus rondaságából is van benne valami – annak a konzumerizmusnak a
rondaságából, aminek az értelme nem több, mint maga a fogyasztás*. *Hogy
mit lehet tenni? Azt szoktam mondani az embereknek, hogy előttük fekszik
egy kápráztatóan szép világ, ami csak arra vár, hogy csodálják – már ha
hajlandóak volnának kilépni ebbe a világba és észrevenni a dolgokat maguk
körül. *A diákjaim semmit nem tudtak arról, micsoda kulturális örökség vár
arra, hogy felfedezzék, és szinte semmit nem tudtak* a természetről: a
tengerről, a madarakról, az égről, a folyókról, a hegyekről vagy az
erdőkről… *Az a tippem, hogy a tudatlanság e két formája kapcsolatban áll
egymással.

*Korábban említette a genderideológiát, amiről a könyvében is sokat ír. Ön
szerint a genderideológia hogy tudott ilyen befolyásossá válni?*

*Az egalitarianizmus őrültsége által.*

*És mi lehet rá a válasz?*

*Többek közt a természeti világ szeretete. És sok figyelmet kell
szentelnünk a fiúknak, akiket a leginkább sújt a természetes dolgok
feminista gyűlölete.*

*Egyértelműen szimpatizál az olyan építészeti stílusokkal, mint a neogótika
vagy más „historizmusok”. Magyarországon a posztmodern építészek azzal
utasítják el a neostílusokat, hogy minden kornak megvolt a maga stílusa,
így a mai kornak is meg kell legyen, ne utánozzunk korábbi korszakokat. Mi
a válasza nekik?*

*Örülnék, ha lenne egyáltalán stílusuk.* *De nincs. Meg kell
különböztetnünk azt az ideológiai hóbortot – amelyet a jó kapcsolatokkal
rendelkezők kis csoportja hajszol* –* a stílustól, ami a történelemből, a
népek hitéből, szenvedélyeiből és törekvéseiből, egyben természeti
környezetükből, a helyben elérhető anyagokból és a föld, a térkép
kontúrjaiból forrásozik.* *A posztmodern „stílus” egyáltalán nem stílus,
hanem a stílus gyűlölete.* *Nincs „helye”, és még büszke is erre. Egy ilyen
brazíliai épület lehetne akár Budapesten, Kalinyingrádban vagy akár New
Yorkban is; eza posztmodern „stílus” ellenszegül *
*a hely szellemének, a hagyománynak és a nép történelmének, *

bármelyik népről legyen is szó. *A neogótikának megvan az az előnye, hogy
legalább jól néz ki,* még akkor is, ha nem tükrözi az amerikai nép
szellemiségét és nem abból táplálkozik.

*Helyre szeretné állítani a helyi közösségeket, amelyeket ön szerint
részben a technikai haladás tett tönkre. De ezt a technikai haladást nem
lehet visszacsinálni. *

*Vannak eszközeink, amelyek az emberi életet szolgálják; és sohasem
szabadna, **hogy az emberi élet szolgálja ezeket az eszközöket.** Vannak
eszközeink, amelyek természetes közösségeinket, elsősorban is a családot
szolgálják, és ezek sem **szabad, hogy az eszközeink eszközeivé váljanak*. *
Nincs viszont **közösség* *gyermekek **nélkül*, *olyan gyermekek nélkül,
akik a mindennapi élet látható és élettel teli részei *– mégpedig a
nyilvánosság előtt. Fel sem merül a kérdés, hogy miért kellene játszaniuk,
ahogy az a kérdés sem merül fel, hogy miért van szükség boldogságra és
szeretetre.
*A munka kedvéért való munka korunk egyik nagy bűne.*

*Ezt **a középkoriak** acediának hívták, ami egyfajta spirituális
renyheséget jelent. Elkezdtük azonban a gyermekek nyilvános játékát is
munkává alakítani,* amikor túlságosan felügyelni próbáljuk azt, és hogy
ennek mi az eredménye, az jól látszik azon, mennyire gyógyszerfüggők
lettünk.

*Fontos helyet foglal el munkájában a lokalitás, a helyi önszerveződés
dicsérete és bátorítása. *

*A lokalizmus csak annak elismerése, hogy az ember társas lény. Ahhoz, hogy
az ember teljesen ember maradjon, a közügyeket mindennapi életük részévé
kell tenniük.* Ha nem biztosítjuk ezt számukra, akkor megfosztottuk őket
emberi mivoltuk egy fontos részétől. Ez olyan volna, mintha arra
kényszerítenénk őket, hogy úgy öltözködjenek, ahogy mi mondjuk, és azt
egyék, amit mi adunk nekik.

*Közösségi ház és városháza a jenkik földjén*



*Állítása szerint a kultúra sem önérték, nem saját magáért van. Talán itt
válnak el a szekuláris konzervatívok és a vallásos konzervatívok útjai. Mit
szolgál a kultúra?*

Kezdjük azzal: szerintem *nincs olyan, hogy szekuláris konzervatív, nem is
lehet, mivel a szekuláris ember szükségszerűen visszatér a liberalizmushoz
és Locke individualizmusához, vagy Hobbes állampártiságához, vagy
mindkettőhöz – ezek ugyanis, az individualizmus és az állampártiság,
puszipajtások.*
*A vallás nélküli kultúra önellentmondás.*

Ajánlom ezzel kapcsolatban Josef Pieper Leisure: The Basis of Culture című
munkáját.

*Jól értem, hogy egyfajta „premodern opciót” képvisel a modern-posztmodern
opcióval szemben? Visszatérni a fizikai munkához, a nagy klasszikusokhoz, a
lokalizmushoz…*

Nem éppen.* A modern világ számos jó dologgal adományozott meg minket. Nem
hiszem, hogy minderről le kéne mondanunk.** Inkább bölcsen kell használnunk
mindezt: el kell vetni, ami kárt okoz,* *a többit pedig szigorúan az ember
szolgálatába kell állítani. Persze ugyanakkor helyre kell állítanunk
mindazokat a nagyszerű dolgokat is, amelyeket a premodern embernek nagyobb
lehetősége volt élvezni, *mint nekünk. Nem hiszem, hogy ez lehetetlen. Ez
csak akkor lehetetlen, ha elfogadunk bármit is a modernizmus, mint izmus
ideológiájából.

*Miként lehetne helyreállítani az egyetem ethoszát a safe space-ek és a
szélsőbalos egyetemi mozgalmak korában?*

*Sehogy. **Választanunk kell. **Az igazság keresése sosem biztonságos.*

*Amire szükség lenne – de ez olyan lenne, mint egy radikális sebészeti
beavatkozás –, az a fiúiskolák helyreállítása, ahol mindenki számára
magától értetődik, hogy nincs jogod csak úgy a véleményedhez, és hogy az
érzelmeidből semmi nem következik. Amihez jogod van, az az érvelés. *

*Molnár Tamás azt írja Az ellenforradalom című könyvében, hogy a
konzervatívok sosem hitték eléggé, hogy megőrizhetik vagy helyreállíthatják
a világ rendjét, és nem hittek eléggé magukban, ezért vesztették el a
csatákat folyamatosan. Egyetért?*

*Molnár Tamás egy előrelátó zseni volt. *Jól megértette, hogy a
konzervatívokból, mivel ideológiaellenesek voltak, hiányzott ellenfeleik
tüze és dühe. De ma már nem csak azzal vagyunk tisztában, hogy* a
szekuláris ideológiák milyen vérfürdőt hoztak magukkal; vérfürdők márpedig
mély benyomást tudnak tenni a maguk gonosz módján.* *Hanem már látható **a
végtelen ostobaságuk is; és az ostobaság sosem impresszív, nem tesz mély
benyomást*.* Mivel keresztény vagyok, és így több ezer év bölcsessége itat
át, átlátok a forradalmárok sekélyes követelésein.* *És mivel valóban
olvasok, ezért emlékszem, hogy** korábban mit mondtak ugyanezek a
forradalmárok, és tudom, hogy saját maguknak mondanak ellent, és hogy már
nincs igazán céljuk, csak a káosz zűrzavara magának a káosznak a kedvéért.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180514/ef7e3d10/attachment.html>