<div dir="ltr">
<div class="m_-558257163743788409m_1161483310145771262gmail-img"><img src="http://mandiner.hu/attachment/0257/256819_esolen1.jpg" alt="" title="" class="m_-558257163743788409m_1161483310145771262gmail-imgw" style="margin:0px 0px 0px auto" height="175" width="350"></div> <div class="m_-558257163743788409m_1161483310145771262gmail-articletext">
<h1><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180513_anthony_esolen_a_mandinernek" target="_blank">Európa egy halott múzeum – Anthony Esolen a Mandinernek</a></h1>
<div class="m_-558257163743788409m_1161483310145771262gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px">2018. május 13. 09:32<br><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180513_anthony_esolen_a_mandinernek" target="_blank">http://mandiner.hu/cikk/201805<wbr>13_anthony_esolen_a_mandinerne<wbr>k</a><br></div>
<div style="margin:5px 5px 5px 0px"><img src="http://mandiner.hu/attachment/0254/253383_img_0861_ld.jpg" style="width:120px;margin-right:15px;border:4px solid rgb(224,224,217)" align="left"><br><b>Írta: <a href="http://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely" target="_blank">Szilvay Gergely</a></b></div><div class="m_-558257163743788409m_1161483310145771262gmail-clearer"></div>
<div class="m_-558257163743788409m_1161483310145771262gmail-info">
<div>
</div>
<div>
</div>
<div class="m_-558257163743788409m_1161483310145771262gmail-clearer"></div>
</div>
<p class="m_-558257163743788409m_1161483310145771262gmail-lead">
A modern politika vulgáris és idétlen, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az Egyesült Államok<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
beteg</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>, Európa </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>pedig haldoklik </b></span>–<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> állítja Anthony Esolen amerikai író, az
anglisztika professzora </b></span>a Mandinernek. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A konzervatív, katolikus,
kultúrharcos publicista<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>szerint a vallás nélküli kultúra önellentmondás,
az igazság keresése sosem biztonságos, és egy hanyatló korban is lehet a
klasszikus műveltséghez menekülni.</b></span> Esolennek tavaly jelent meg utolsó
könyve az amerikai kultúra újjáépítéséről. Nagyinterjúnk.
</p>
<div class="m_-558257163743788409m_1161483310145771262gmail-clr"><br></div>
<div class="m_-558257163743788409m_1161483310145771262gmail-clr"></div>
<div class="m_-558257163743788409m_1161483310145771262gmail-text">
<p><b>Anthony M. Esolen</b> 1981-ben végzett a
Princeton Egyetemen, 1987-ben szerzett doktori fokozatot reneszánsz
irodalomból az észak-karolinai Chapel Hillen. Tanított a Furman
Egyetemen és a Rhode Island-i Providence College-ban. 2017 óta a Thomas
More College of Liberal Arts professzora. A tanítás mellett közismert
író, fordító és kommentátor. Többek közt Dante Isteni színjátékának
fordítója. A Modern Age, a Catholic World Report, a Chronicles, a
Claremont Review of Books, a The Public Discourse, a First Things és a
Crisis Magazine publicistája. Összesen tíz kötet szerzője, köztük
található a The Politically Incorrect Guide to Western Civilization
(Politikailag inkorrekt bevezetés a nyugati civilizációba). Utolsó
kötete 2017-ben jelent meg Out of Ashes – Rebuilding American Culture
címmel (Az amerikai kultúra újjáépítése). Nézetei közismerten
tradicinionalisták és mélyen katolikusak, a „diverzitás” kortárs
elképzelésének gyakori bírálója.<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="m_-558257163743788409m_1161483310145771262gmail-ga1" class="m_-558257163743788409m_1161483310145771262gmail-ga_img"></p>
<p style="text-align:center">***<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="m_-558257163743788409m_1161483310145771262gmail-ga2" class="m_-558257163743788409m_1161483310145771262gmail-ga_img"></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Miként vélekedik Donald Trump első elnöki évéről?</b></span></p>
<p>Nem sokat írok politikáról, mivel az menthetetlenül vulgáris és idétlen, de <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>úgy gondolom, hogy Donald Trump első éve egészen sikeresnek
mondható. </b></span>Trump nem ideológus. Inkább <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>olyan, mint a pragmatikus New
York-i liberálisok, akik a nyolcvanas években uralták az északkeleti
régió politikáját.</b></span> Az a republikánus politikus, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>akire a leginkább
hasonlít, Rudy Giuliani, aki józan ésszel közelítette meg a politikát,
és ezzel</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az egyik legkoszosabb és legerőszakosabb amerikai város</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ból egy
tiszta és relatíve biztonságos és fejlődő várost tudott varázsolni.</b></span>
Örülnék, ha Trump konzisztensebb lenne: n<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>em tetszik például, hogy John
Boltont nevezte ki nemzetbiztonsági tanácsadónak, egyáltalán hogy
akármilyen fontos pozícióba tette őt a külügyben.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Donald Trump mérsékelt
izolacionista, márpedig ebből az izolacionizmusból a berlini fal
leomlása óta többre lenne szükség.</b></span> Trumpot talán úgy lehetne jellemezni a
legjobban, mint aki <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>személyiségéből fakadóan anti<span style="background-color:rgb(234,209,220)">progresszív </span>és
ideológiaellenes. </b></span>Koreai eredményei nagyon meggyőzőek, de jobban
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>örülnék, ha nem</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>rendetlenkedne</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>többet a Közel-Kelet környékén</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>és
egyértelműen nyugatpárti irányt venne: ha egy ország igazságos a
keresztények és zsidók irányába, támogatjuk; <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ha nem, akkor nem
támogatjuk.</span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Mit gondol, a legutóbbi amerikai adócsökkentés és adóreform a gazdagoknak vagy a szegényeknek kedvez?</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A gazdagoknak vannak könyvelőik, vállalati módszereik, bizalmi
vagyonkezelőik és offshore cégeik, hogy elrejtsék a pénzüket. Másoknak
nincs.</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az adócsökkentés beindította a gazdasági növekedést, az pedig
hozzájárult az olyanok jólétéhez is, akiknek nyugdíjbiztosításuk,
kisvállalkozásuk van, és akik számára évi plusz ezer dollár bevétel is
nagy pénznek számít. </b></span>A<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>múgy is messze jobban vagyunk adóztatva, mint amit
bárhogy is<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> igazságos</span>nak lehetne nevezni:</b></span> január elsejétől június 5-ig
csak azért dolgozom, hogy minden szinten a kormányt támogassam.</p><span style="background-color:rgb(208,224,227)">
</span><div class="m_-558257163743788409m_1161483310145771262gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A középkor jobbágyainak csak a tizedet kellett fizetniük.</b></span></div><span style="background-color:rgb(208,224,227)">
</span><p style="text-align:center"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/04/esolenkonyv.png" style="height:421px;margin:7px;width:300px"></b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)">
</span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Írt egy könyvet az amerikai kultúra újjáépítéséről. Miért gondolja, hogy ez a kultúra<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> romokban van</span> és újjá kell építeni?</b></span></p>
<p>Azért, mert így van, ez a helyzet. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Egy kultúrának messzire
visszanyúló emlékezete van: vannak a szeretethez és a tisztelethez
kapcsolódó szokásai, van egy közös élete, kiváltképp vannak közös
istentiszteleti rítusai.</b></span> De <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nekünk nincs emlékezetünk és nem tisztelünk semmit, közös életünk pedig gyakorlatilag halott.</b></span></p>
<p>Egy közép-európai ezt talán nehezen érti meg.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Az amerikaiak nagy
többségének, főleg a fiataloknak semmilyen tudása nincsen<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> az angol
irodalom nagyszerű örökségéről;</span> nem ismerik sem Anglia, sem a saját
nemzetük<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> történetét; </span>nincsenek<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> hőseik</span>, csak a tömegszórakoztatás által
kínált álhősök; nincsenek <span style="background-color:rgb(255,242,204)">közös dalaik, közös imádságaik, közös táncaik
és szent napjaik</span>. Mi vagyunk az első nép <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a kereszténység</span> utáni nyugaton <span style="background-color:rgb(217,234,211)">
az emberiség történelmében</span>, amelyik <span style="background-color:rgb(255,242,204)">kultúra</span> nélkül létezik.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Mióta mennek rossz irányba a dolgok és miért?</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A szekuláris gondolkodók hatása – például a szörnyű oktatási
szakértőé, John Dewey-é – a tömegipar és a tömegszórakoztatás
lealacsonyító hajlamával, valamint a tömegoktatással együtt elnyűtték </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az
amerikai kultúrát</b></span>. Markánsan kitűnik ez akkor, ha például
összehasonlítok egy 1916-os irodalmi szöveggyűjteményt akár egy harminc
vagy negyven évvel később kiadottal.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Egész területek <u><span style="background-color:rgb(234,209,220)">tűntek el</span></u> az
oktatásból: <span style="background-color:rgb(234,209,220)">legnyilvánvalóbban</span> a nyelvtan. </b></span>És <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>így a felejtés folyamata
tovább folytatódott.</b></span> Nem elég, ha kijelentem, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a leérettségizett
középiskolásaink nem tudják elolvasni <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a 19. századi Nathanael Hawthorne
egy regényét</span> sem.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Még a tanáraink sem olvasták! Eközben az iskolák
konszolidációja, terjeszkedése rohamosan folytatódik, így a szülőknek
egyre kevesebb befolyása van arra, hogy mi folyik bennük. Az Állam, mint
a rák, azon betegségek által nő, amelyeket ő maga terjeszt. </b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Nem pusztán egy újabb hanyatláselméletről van szó, Spengler nyomában?</b></span></p>
<p>Igen is, meg nem is. Spenglernek sok mindenben igaza volt.</p>
<div class="m_-558257163743788409m_1161483310145771262gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Amikor Európában járok, mindig az a furcsa érzésem van, hogy egy kontinensnyi múzeumot látogatok meg,</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> ami teljesen halott</b></span>.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A civilizációk</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hanyatlanak, megbetegednek és
meghalnak, és nincs okunk feltételezni, hogy a mienkkel nem ez fog
történni, hacsaknem egyenesen már megtörtént.</b></span> De vissza a tényekhez.
Irodalmi magazinokat gyűjtök, amelyeknek rengeteg előfizetőjük volt a
19. század vége felé és a 20. század elején; és tudom, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a mai
főiskolai professzorok többségének</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>gondot okozna ezen magazinok
elolvasása, mivel nincsenek birtokában annak <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az általános műveltségnek,
amely alapján érteni lehetne, hogy mire gondolnak a szerzők.</span> </b></span>Ma
semmiféle olyasmi nem létezik, de még közelről sem, mint ezek a
magazinok voltak akkor. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az angol költészet – hogy egy olyan művészeti ág
példáját vegyük, amely korunkig minden emberi kultúrában létezett –
egyértelműen fontos része volt az 1900-as évek angol anyanyelvű
szónokainak</b></span>. Más művészetek úgyszintén. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A hétköznapi emberek is vettek
kottákat, játszottak hangszeren, tudták, mi a különbség Bach és Händel
között, és így tovább</b></span>. Ennek a hiányát semmi nem pótolta.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Diákjaim a
Providence College-ban</b></span>, ahol 27 évig tanítottam, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nem tudnak <span style="background-color:rgb(255,242,204)">elénekelni
egy olyan dalt sem, amit a nagyszüleiktől tanulhattak volna</span></b></span>.
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Megfosztották</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>őket a kultúrától, legyen szó népi, populáris vagy
magaskultúráról;</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a helyét az eldobható, sekélyes és általában rút
tömegszórakoztatás vette át.</b></span></div>
<p><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/05/college.jpg" style="margin-right:0px" height="330" width="495"></p>
<p style="text-align:center"><i>Esolen munkahelye, a Thomas More College New Hampshire-ben</i></p>
<p> </p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ha már Európát emlegetjük: követi valamennyire Orbán Viktor magyar miniszterelnök politikáját?</b></span></p>
<p>Elég keveset tudok róla, de <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Orbán Viktor Magyarország jólétét az
Európai Unió jóléte fölé helyezi, ahogy Magyarország kulturális
egészségét is többre tartja, mint</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a szekuláris ideológusokat</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Mindez
egybevetve jó dolog.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Közép-Európában megvan a „lemaradás előnye”: demográfiailag,
pszichológiailag nem vagyunk egészségesebbek a nyugati-európai
országoknál, de az a puhányság és az ideológiai progresszió nem hódít
még annyira. Mit gondol, mire kell koncentrálnunk?</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Könyörgök, </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ne </span>vetélkedjenek velünk! Nyugat-Európa nemzetei halottak; az egész kontinens egy kulturális hullaház.</b></span></p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b></span><div class="m_-558257163743788409m_1161483310145771262gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az Egyesült Államok nem halott, de egy szörnyű betegség agóniájában vergődik.</b></span></div>
<p>Ne rohanjanak a szakadék szélére csak azért, mert „bölcs” elődjeik
már elindultak arra! Konkrétan: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>tartsák meg a családot, és ne</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>cseréljék
fel a szexuális forradalommal, ami szerint minden, amit két felnőtt
konszenzuálisan csinál egymással, az már a konszenzus puszta ténye miatt
morális! </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ne higgyenek</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>annak a tudománytalan, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">valóságot</span> tagadó
őrületnek, amit genderideológiának hívnak! </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A fiaikat neveljék férfinak, a
lányaikat nőnek, és neveljék őket azzal az egészséges hozzáállással,
hogy a nemek egymásért vannak, kiegészítik egymást! </b></span>Kövessék azt, ami az
Egyesült Államok egyik megtartó ereje volt: azon hétköznapi emberek
józan eszébe vetett bizalmat, akik <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az egyházak jellemformáló fegyelmében
nevelkedtek</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>De ne</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>utánozzák <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az egyházak</span> szekuláris elfonnyasztását,</b></span>
ahogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> az alsóbb társadalmi rétegek </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szekuláris elfonnyasztását</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>se,</b></span> a
dolgozó osztályét, és most mindenkiét. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ne kössék magukat</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egy pestises
testhez!</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Könyvében arról ír, hogy vissza kell adni a dolgoknak a nevüket. Mire gondol?</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Szinte minden, amit a politikusok mondanak, amit az újságírók leírnak
és amiről azok a tanárok és professzorok beszélnek, akiket érdekel a
politika, üres beszéd, kegyes duma, képmutatás. Nem tudatos hazugság,
hanem olyan mértékű színlelés történik, hogy az még maga a színlelő is elhiszi.</b></span></p>
<p>Nem tudunk semmilyen reformot bevezetni, ha nem vagyunk hajlandóak a
dolgokat annak tekinteni, amik, és ennek megfelelően néven nevezni őket.
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A női méhben fekvő embrió </b><b>nem </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>„szövetcsomó”;</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az embrió egy integrális,
szerves, önszerveződő élet, ami emberi eredetű és emberi céljai vannak.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
fiúk nem lányok, a lányok pedig nem fiúk. Egy férfi nem tud szeretkezni
egy másik férfival, csak látszólagosan utánozni tudja a szeretkezést,
mint ahogy az is csak utánozza az étkezést, de nem étkezik, aki olyasmit
fogyaszt, ami nem étel (például port), vagy aki úgy próbálja meg
bevinni szervezetébe az ételt, hogy az nem járul hozzá szervezete
jólétéhez, nem rendeltetésszerű; például a fülén át.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Egy állam, amiben
tartanak választásokat, azaz rendelkezik a választások mechanikus
apparátusával, még nem lesz demokrácia vagy köztársaság. Egy intézmény,
amibe tizenkét évig járnak a diákok, de még azt sem tudja megszervezni
és elérni, hogy megismerjék saját anyanyelvük nyelvtanát – ezt nehéz
lehet elképzelni egy magyarnak, de nagyon is igaz –, az az intézmény nem
jó iskola, de még nem is rossz iskola; hanem egyáltalán nem is
nevezhető iskolának.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ön sokat ír az oktatásról is, hiányolja a tananyagot az
amerikai iskolákból. Magyarországon van egy olyan bevett álláspont, hogy
poroszos oktatási rendszerünknek köszönhetően túl sok tényt tanítunk a <span></span>
diákoknak, ezért csökkenteni kellene a tananyag mennyiségét, és jobban
kellene koncentrálni a készségfejlesztése és a modern módszertanokra.
Hogyan kerülhetjük el, hogy átessünk a ló másik oldalára?</b></span></p>
<p>A pokolba a poroszokkal és Amerikával! Tanítsanak úgy, mint Olaszországban! <u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Nem szabad a tényanyagtól félni, és</b></span></u><u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> mindenképpen tanítani kell irodalmat, művészetet, zenét és hittant!</b></span></u></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b>Ne féljenek Homéroszt, Vergiliust, a Szentírást, Aquinói Szent Tamást, Dantét, Dosztojevszkijt és másokat tanítani!</b></u></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Számos magyar oktatási szakér<span></span>tő </b>– <b>akik nem tanárok </b>–<b>
hangoztatja, hogy a magyar iskolák nem szolgálják eléggé az
esélyegyenlőséget. Csökkentheti vagy megszüntetheti az iskola a
társadalmi egyenlőtlenségeket?</b></span></p>
<p>Érvényt kell szereznünk annak az alapvető igazságnak, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az oktatás
valódi munkáltatói a szülők, akik saját, legitim tekintélyük egy részét
adják át a tanároknak, hogy azok elvégezzék az alázatos, de szükséges
munkát</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ebbe beletartozik az írás és olvasás megtanítása; a fizikai
világ működésének megtanítása, főleg a földrajz; nemzetünk és
civilizációnk, valamint az emberiség történelme; a jó könyvek
élvezetének megtanítása; a matematika művészetének megtanítása; a
művészetek tiszteletének elsajátíttatása; és így tovább.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Viszont a
tanárok feladatai közé egyáltalán nem sorolható be semmilyen politikai
cél. Pártpolitikai ügyekben ugyanúgy nem bízunk a tanárokban, ahogy nem
politikai célból hívjuk fel a vízvezetékszerelőt és az ácsot sem</b></span>. Szóval<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
hagyni kéne, hogy a tanárok hadd csinálják a munkájukat. </b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Miért kedveli annyira<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a klasszikusok hagyományát</span>, már ami a könyveket illeti?</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mert kiállta az idők próbáját – több ezer évről beszélünk. </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mi már rég nem leszünk, de Homéroszt még mindig olvasni fogják,</b></span></p>
<p>ha végeztek a napi piszlicsáré ügyekkel. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Homérosz azért vált
klasszikussá, mert mélyen belelátott az ember természetébe, s mindazt,
amit megértett, megdöbbentő szépséggel és pontossággal fejezte ki.
Amikor úgymond beszélgetek Homérosszal, Miltonnal, Balzac-kal vagy
Goethével, sokat tanulok tőlük és belelátok a fejükbe</b></span> – miért is kellene
erről lemondanunk? Ez olyan lenne, mintha nem akarnál inni az oázisban,
miután eleget keringtél a sivatagban, csak mert az oázis már évezredek
óta ott van és már sokan ittak előtte a vizéből. Őrület.</p>
<p><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/05/vegas2.jpg" style="margin-right:0px" height="303" width="454"></p>
<p style="text-align:center"><i>Las Vegas, az amerikai posztmodernitás fővárosa</i></p>
<p> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Azt írja, hogy az amerikaiak elvesztették a szépérzéküket. Mit ért ez alatt és mit lehet tenni?</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Városaink egyedülállóan rondák. Ez nem a szovjet rendszer rondasága,
ami szürke és merev és modernista, de van benne belőle valami, ahogy a
konzumerizmus rondaságából is van benne valami – annak a
konzumerizmusnak a rondaságából, aminek az értelme nem több, mint maga a
fogyasztás</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Hogy mit lehet tenni? Azt szoktam mondani az embereknek,
hogy előttük fekszik egy kápráztatóan szép világ, ami csak arra vár,
hogy csodálják – már ha hajlandóak volnának kilépni ebbe a világba és
észrevenni a dolgokat maguk körül. </b></span>A diákjaim semmit nem tudtak arról,
micsoda kulturális örökség vár arra, hogy felfedezzék, és szinte semmit
nem tudtak<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a természetről: a tengerről, a madarakról, az égről, a
folyókról, a hegyekről vagy az erdőkről… </b></span>Az a tippem, hogy a tudatlanság
e két formája kapcsolatban áll egymással.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Korábban említette <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a genderideológiát,</span> amiről a könyvében is
sokat ír. Ön szerint a genderideológia hogy tudott ilyen befolyásossá
válni?</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az egalitarianizmus őrültsége által.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>És mi lehet rá a válasz?</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Többek közt a természeti világ szeretete. És sok figyelmet kell
szentelnünk a fiúknak, akiket <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a leginkább sújt </span>a természetes dolgok <span style="background-color:rgb(234,209,220)">
feminista gyűlölete.</span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Egyértelműen szimpatizál az olyan építészeti stílusokkal,
mint a neogótika vagy más „historizmusok”. Magyarországon a posztmodern
építészek azzal utasítják el a neostílusokat, hogy minden kornak megvolt
a maga stíl<span></span>usa, így a mai kornak is meg kell legyen, ne utánozzunk
korábbi korszakokat. Mi a válasza nekik?</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Örülnék, ha lenne egyáltalán stílusuk.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>De nincs. Meg kell
különböztetnünk azt az ideológiai hóbortot – amelyet a jó kapcsolatokkal
rendelkezők kis csoportja hajszol</b></span> –<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a stílustól, ami a történelemből, a
népek hitéből, szenvedélyeiből és törekvéseiből, egyben természeti
környezetükből, a helyben elérhető anyagokból és a föld, a térkép
kontúrjaiból forrásozik.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A posztmodern „stílus” egyáltalán nem <span style="background-color:rgb(255,242,204)">stílus</span>,
hanem <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a stílus </span>gyűlölete.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Nincs „helye”, és még büszke is erre. Egy
ilyen brazíliai épület lehetne akár Budapesten, Kalinyingrádban vagy
akár New Yorkban is; eza posztmodern „stílus” ellenszegül </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a hely szellemének, a hagyománynak és a nép történelmének, <br></b></span></p>
<p>bármelyik népről legyen is szó. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A neogótikának megvan az az előnye,
hogy legalább jól néz ki,</b></span> még akkor is, ha nem tükrözi az amerikai nép
szellemiségét és nem abból táplálkozik. </p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Helyre szeretné állítani a helyi közösségeket, amelyeket ön
szerint részben a technikai haladás tett tönkre. De ezt a technikai
haladást nem lehet visszacsinálni. </b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Vannak eszközeink, amelyek az emberi életet szolgálják; és sohasem
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">szabadna, </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az emberi élet</span> szolgálja ezeket az eszközöket.</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Vannak
eszközeink, amelyek természetes közösségeinket, elsősorban is a családot
szolgálják, és ezek sem </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szabad, hogy az eszközeink eszközeivé váljanak</b></span>.
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Nincs viszont </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>közösség</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>gyermekek<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nélkül</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>olyan gyermekek <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nélkül</span>, akik a
mindennapi élet látható és élettel teli részei </b></span>– mégpedig a
nyilvánosság előtt. Fel sem merül a kérdés, hogy miért kellene
játszaniuk, ahogy az a kérdés sem merül fel, hogy miért van szükség
boldogságra és szeretetre.</p>
<div class="m_-558257163743788409m_1161483310145771262gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A <span style="background-color:rgb(217,234,211)">munka</span> kedvéért való munka korunk egyik nagy bűne.</b></span></div>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ezt </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a középkoriak</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> acediának hívták, ami egyfajta spirituális
renyheséget jelent. Elkezdtük azonban<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a gyermekek nyilvános játékát</span> is
munkává alakítani,</b></span> amikor túlságosan felügyelni próbáljuk azt, és hogy
ennek mi az eredménye, az jól látszik azon, mennyire gyógyszerfüggők
lettünk. </p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Fontos helyet foglal el munkájában a lokalitás, a helyi önszerveződés dicsérete és bátorítása. </b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A lokalizmus csak annak elismerése, hogy az ember társas lény. Ahhoz,
hogy az ember teljesen ember maradjon, a közügyeket mindennapi életük
részévé kell tenniük.</b></span> Ha nem biztosítjuk ezt számukra, akkor
megfosztottuk őket emberi mivoltuk egy fontos részétől. Ez olyan volna,
mintha arra kényszerítenénk őket, hogy úgy öltözködjenek, ahogy mi
mondjuk, és azt egyék, amit mi adunk nekik.</p>
<p><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/05/town%20hall.jpg" style="margin-right:0px" height="246" width="370"></p>
<p style="text-align:center"><i>Közösségi ház és városháza a jenkik földjén</i></p>
<p> </p>
<p><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Állítása szerint a kultúra sem önérték, nem saját magáért
van. Talán itt válnak el a szekuláris konzervatívok és a vallásos
konzervatívok útjai. Mit szolgál a kultúra</span>?</b></p>
<p>Kezdjük azzal: szerintem <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nincs olyan, hogy szekuláris konzervatív,
nem is lehet, mivel a szekuláris ember szükségszerűen visszatér a
liberalizmushoz és Locke individualizmusához, vagy Hobbes
állampártiságához, vagy mindkettőhöz – ezek ugyanis, az individualizmus
és az állampártiság, puszipajtások.</b></span></p>
<div class="m_-558257163743788409m_1161483310145771262gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A <span style="background-color:rgb(255,242,204)">vallás </span>nélküli kultúra önellentmondás.</b></span></div>
<p>Ajánlom ezzel kapcsolatban Josef Pieper Leisure: The Basis of Culture című munkáját.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Jól értem, hogy egyfajta „premodern opciót” képvisel a
modern-posztmodern opcióval szemben? Visszatérni a fizikai munkához, a
nagy klasszikusokhoz, a lokalizmushoz…</b></span></p>
<p>Nem éppen.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> A modern világ számos jó dologgal adományozott meg minket.
Nem hiszem, hogy minderről le kéne mondanunk<span style="background-color:rgb(255,242,204)">.</span></b><b> Inkább bölcsen kell
használnunk mindezt: el kell vetni,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> ami kárt okoz,</span></b> </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a többit pedig
szigorúan az ember szolgálatába kell állítani. Persze ugyanakkor helyre
kell állítanunk mindazokat a nagyszerű dolgokat is, amelyeket a
premodern embernek nagyobb lehetősége volt élvezni,</span> </b></span>mint nekünk. Nem
hiszem, hogy ez lehetetlen. Ez csak akkor lehetetlen, ha elfogadunk
bármit is a modernizmus, mint izmus ideológiájából.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Miként lehetne helyreállítani az egyetem ethoszát<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a safe space-ek és a szélsőbalos egyetemi mozgalmak korában</span>?</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Sehogy. </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Választanunk kell. </b><b>Az igazság keresése sosem biztonságos.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Amire szükség lenne – de ez olyan lenne, mint egy radikális sebészeti
beavatkozás –, az a fiúiskolák helyreállítása, ahol mindenki számára
magától értetődik, hogy nincs jogod <span style="background-color:rgb(234,209,220)">csak úgy a véleményedhez</span>, és hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az
érzelmeidből</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">semmi nem következik</span>. <u>Amihez jogod van, az az érvelés. </u></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Molnár Tamás azt írja Az ellenforradalom című könyvében, hogy
a konzervatívok sosem hitték eléggé, hogy megőrizhetik vagy
helyreállíthatják a világ rendjét, és nem hittek eléggé magukban, ezért
vesztették el a csatákat folyamatosan. Egyetért?</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Molnár Tamás egy előrelátó zseni volt. </b></span>Jól megértette, hogy a
konzervatívokból, mivel ideológiaellenesek voltak, hiányzott ellenfeleik
tüze és dühe. De ma már nem csak azzal vagyunk tisztában, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a
szekuláris ideológiák milyen vérfürdőt hoztak magukkal; vérfürdők
márpedig mély benyomást tudnak tenni a maguk gonosz módján.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Hanem már
látható </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a végtelen ostobaságuk is; és az ostobaság sosem<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> impresszív,</span> nem
tesz <span style="background-color:rgb(255,242,204)">mély benyomást</span></b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Mivel keresztény vagyok, és így több ezer év
bölcsessége itat át, átlátok <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a forradalmárok sekélyes követelésein</span>.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>És
mivel valóban olvasok, ezért emlékszem, hogy</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> korábban mit mondtak
ugyanezek a forradalmárok, és tudom, hogy saját maguknak mondanak
ellent, és hogy már nincs igazán céljuk, csak a káosz zűrzavara magának a
káosznak a kedvéért.</b></span></p>
</div></div>
<br></div>