[Grem] !!!!!!!! A radikalizált iszlám, a felújított dzsihád / Békés Márton

[Emoke Greschik]

 Kézikönyv antidzsihádistáknak
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak>
2018. június 4. 08:57

Békés Márton
http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak

Háborút hirdettek és indítottak ellenünk (nem csak a Nyugat, hanem az egész
keresztény civilizáció ellen), mégsem veszünk róla tudomást.

Békés Márton írása a Kommentár aktuális lapszámából.

***

*„A terroristák fölött ítélkezni Isten dolga. A peshmerga csak megszervezi
a találkozót.” Kurd gerillajelszó *

*A politikai változások évszámokhoz kötése bevett gyakorlat.* Pontosan
tudjuk, mire kell gondolni, ha annyit mondunk: 1789, 1848, 1956, 1968 és
1989. *A totalitárius diktatúrák keletkezéstörténete is köthető dátumokhoz.
Mind a kommunizmus, mind a nemzetiszocializmus születése könnyen
megragadható egy-egy jól azonosítható politikai aktussal, *amelyet aztán
már csak évszámmal jelölünk. Így lesz* a bolsevik puccsnál („Nagy Októberi
Szocialista Forradalom”*) egyébként jóval több változást hordozó *1917-es
év*
<http://latoszogblog.hu/blog/a_vegzet_eve?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201806>
*a
kommunizmus ikonikus szimbóluma,* *1933** pedig a nácizmusé*, noha Hitler
kancellárrá való kinevezése után még évekig tartott, mire a Harmadik
Birodalom kiépült. Érdekesmód* korunk totalitarizmusa, az iszlám
fundamentalizmus1
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote1sym>
(amelynek a hivatalos orosz–szír–iráni nyilatkozatok szerint 2017 végére
katonailag legyőzött Iszlám Állam csak az egyik ágense volt) évszámhoz
kötése elmarad,* noha ezesetben szintén pontosan meghatározható egy
esztendő, ráadásul olyan, amelyben egy sor, ehhez az irányzathoz köthető
drámai esemény is történt!

A nyugat-európai gyarmatosítás elleni észak-afrikai etnikai–vallási
mozgalmakhoz (mint amilyen például a szudáni Mahdi-felkelés volt), valamint
a pánarab törekvések kezdetéhez (a szíriai és iraki Baath Párt vagy Nasszer
hatalomátvétele), de kudarcaihoz is egyaránt köthető az iszlamizmus
megjelenése, amelynek gondolati és gyakorlati fejlődése több mint egy
évszázadot vett igénybe, hogy azokhoz az emlékezetes 21. századi
eseményekhez eljusson, amelyeket 2001. szeptember 11. és a Kalifátus (
*khilafa*) 2014 nyári, moszuli kihirdetése keretez. *Ha azonban csak
egyetlen dátumot kellene mondanunk, akkor* minden joggal kijelenthetnénk,
hogy* 1979 az iszlám fundamentalizmus éve volt: februárban győzött az iráni
iszlám forradalom és a kabuli amerikai nagykövetet iszlamisták elrabolták,
majd megölték, áprilisban meghiúsult egy palesztin merénylet a brüsszeli
Zaventem reptér ellen, novemberben Khomeini ajatollah követői elfoglalták a
teheráni amerikai nagykövetséget, amelynek dolgozóit túszul ejtették, nem
sokkal később pedig kétszáz szélsőséges szállta meg a mekkai Nagymecsetet,
az iszlámábádi amerikai nagykövetséget tüntetők ostromolták meg,
decemberben a tripoli-i USA-képviselet jutott hasonló sorsra és az év
utolsó napjaiban Afganisztánt megszálló szovjet csapatok ellen indult
dzsihád.*

*Az 1960-as, ’70-es évek politikai erőszakhullámát meghatározó szekuláris,
vagyis szélsőbaloldali és etnikai–szeparatista nemzetközi terrorizmus* –
amelyek számos ponton kapcsolatot is találtak egymással (lásd
RAF–PFSZ-szövetség) –* a hidegháború utolsó évtizedében adta át helyét az
iszlamista terrorizmusnak, amelyet az amerikai beavatkozások, az
afganisztáni megszállás és a libanoni polgárháború tovább szított, Irán és
Kadhafi pedig bőkezűen támogatott. 1979-től kezdve jellemző a nemzetközi
terrorizmus iszlamizációja, amely négy évtizede egyre fokozódik.*
*A 21. század elején *pedig már nem is annyira az iszlám radikalizálódik,
mint inkább *a radikalizmus iszlamizálódik.*2
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote2sym>

Különleges, talán soha nem látott helyzet állt elő azzal, hogy bár *háborút
hirdettek és indítottak ellenünk *(nem csak a Nyugat, azaz Nyugat-Európa,
Izrael és az Amerikai Egyesült Államok, hanem az egész keresztény
civilizáció ellen),* mégsem veszünk róla tudomást –* gyávaságból vagy
ostobaságból nem ismerjük el a hadüzenet megtörténtét, sem a napnál is
világosabb háborút. Eközben viszont adott egy ellenfél, amely deklarálta a
hadiállapot beálltát és legkevesebb negyedszázada vívja háborúját ellenünk,
három éve egészen újszerű és brutális formában, Európában is. A háború
tényét azonban jobb elismerni, mint takargatni a nyilvánvalót, hiszen ez
utóbbival egyfelől csökkentjük saját győzelmünk esélyét, elhúzódó és amorf
konfliktusba bocsátkozunk, másfelől ilyenformán – minthogy elejét sem
definiáltuk – véget sem tudunk vetni a háborúnak. Első lépésként tehát arra
a kérdésre, hogy háború van-e már
<http://latoszogblog.hu/blog/haboru_van_e_mar?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201806>,
a valóság figyelembe vételével a válaszunk csak az lehet, hogy *igen*.

Ennek következtében tudomásul kell vennünk azt is, hogy *hadiállapot van*,
amely a békeidőszaktól eltérő gondolkodást, nyelvhasználatot és cselekvést
igényel. Rendkívüli állapotban
<http://mandiner.blog.hu/2015/11/28/a_rendkivuli_allapot_esztetikaja_259?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201806>
rendkívüli intézkedésekre van szükség. Izrael kipróbált terrorellenes
intézkedéseiről példát lehetne venni: a terrorizmust támogatók elleni
határozott intézkedések növelik a biztonságot. *A gyűlöletimámok
kitoloncolása is annál inkább szükséges, mivel minden terrorcselekmény
mögött meghúzódik egy toborzó–fanatizáló és többnyire külföldről
finanszírozott hitszónok *árnyéka. A muszlim közösségek fokozott
ellenőrzésére sem túlzás gondolni, hiszen ha ezek valóban elítélik a
terrorizmust, akkor úgysincs mitől félniük, sőt saját érdekükben is örömmel
csatlakoznak a terrorizmus felszámolását célzó hadjárathoz – nem igaz?

A második lépésben *ellenségünket néven kell nevezni*, főleg, hogy több
ízben is nyíltan megmutatkozott és gyakrabban vállalja magát, mint amivel
nyugtatgatjuk magunkat. Annak ellenére, hogy egy már alapvetően
szekulárissá, humanista–racionális szemléletűvé vált keresztény civilizáció
ellen üzentek hadat s viselnek háborút olyanok, akik fundamentalista
programjukat a Kr. u. VII–VIII. század – azaz Mohamed mekkai és medinai
hódítása (*hidzsra*) és első követői (*szalaf* = ősök, elődök, alapítók)
nemzedékeinek – idejére szögezik le, a háború vallási dimenziója mégsem
tagadható. Vallásháborúhoz egy vallás is elegendő. Megnehezíti a motivációk
megértését és a stratégiai gondolkodást, hogy míg a 21. század elejei
iszlamizmus az 1300 évvel ezelőtti vallási–politikai rendhez való
kompromisszummentes visszatérést (*szalafijja*) hirdeti, az európai
gondolkodás kis túlzással attól is elrúgja magát, ami tegnap történt. Azt
azonban minden naivitás és udvariaskodás nélkül ki kell mondani, hogy *a
terrorcselekményeket magukat muszlim vallásúnak tekintők követik el.
Motivációik és retorikájuk az iszlám hagyományából ered, sőt**
kijelentéseik szerint az „igazi iszlám” nevében cselekednek, amikor
rombolnak, ölnek és pusztítanak.*

Nem azon kell tehát elgondolkodni, hogy az iszlám hitű terroristák
mennyiben *nem* képviselik vallásuk hittételeit, hanem azon, hogy mennyire
*igen*.

Harmadikként világosan meg kell fogalmaznunk és a háború széles kulturális
frontján nap mint nap megerősítenünk, hogy *kik vagyunk, mit akarunk és
miért harcolunk*. A koreai háború idején az Egyesült Államok hadseregének
vezetése például észrevette, hogy az amerikai katonák harci morálja
alacsonyabb, mint a kommunistáké, sőt a fogolytáborban néha a vörös
agitáció is sikeresnek bizonyult, amelynek legfőbb oka az volt, hogy a
katonák még nem sokkal a II. világháborús győzelem után sem pontosan tudták
megmondani, miért s milyen eszmék nevében harcolnak. Russell Kirk, az
’50-es évekbeli amerikai konzervatív reneszánsz teoretikusa kapott
felkérését egy Chicago-i kiadón keresztül, hogy a katonák számára kis
kézikönyvet írjon arról, hogy mi is az „amerikai civilizáció” és miért kell
megvédeni.3
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote3sym>
Önmeghatározás
<http://mandiner.hu/cikk/20151205_bekes_marton_europa_dekodolasa?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201806>
nélkül nincs győzelem – *míg „az iszlámnak véresek a határai” (*Samuel
Huntington), *a mieinket* *jó ideje szándékosan elbontottuk vagy
láthatatlanná tettük.*4
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote4sym>

*Az Iszlám Állam (Da’esh) az elbizonytalanodott nyugati civilizációval
ellentétben világosan definiálta céljait, ellenfeleit és ellenségképét.*5
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote5sym>
Magazinjai: a tizenöt lapszámot megérő *Dabiq* és a tizedik számnál járó
*Rumiyah* már címével is üzen: előbbi annak a létező szíriai városnak a
neve, ahol a korai iszlám apokaliptikus képzeletében a pogányok és az
igazhitűek összecsapnak majd a végítéletkor, utóbbi pedig egyszerűen a
meghódítandó Róma arab elnevezése. A két folyóirat nemcsak a muszlimok
egységét (*tawhid*), a szent háborút (*dzsihád*), annak harcosait (
*mudzsahed*) és a mártírok (*sáhid = *tanú) dicsőségét hirdeti, hanem
gyakorlati tanácsokkal is ellátja a hitehagyott muszlimok (*takfir*), az
áttérők (*ridda*) és a hitetlenek (*káfir*) elleni harcra vállalkozókat.
Ezen kívül részletesen beszámolnak a muszlim területen (*Dar al-Islam*),
például a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, vagy a harctéren (*Dar al-Harb*)
zajló eseményekről, legyenek azok a Kaukázusban, Kasmírban vagy Európában.

Az iszlám fundamentalizmus politikai, *vagyis* vallási céljai tehát
világosak, és az Iszlám Állam ennek érthető, digitálisan elérhető,
(poszt)modern kifejezését is adta. Ez* a cél röviden: a szunnita iszlám
szaúdi eredetű, purista irányzata, a wahabizmus háborúval való terjesztése.*
Ez az ún. *szalafista–wahabita dzsihadizmus* az iszlám egymástól soha el
nem választott világi *és* vallási hatalmának totalitását képviseli, hiszen
a „medinai modell” jegyében ezek egylényegűségét vallja. Ezért *mutatják a
legkülönfélébb iszlamisták jobb kezük mutatóujját az ég felé, amivel *nem
az „egyetlen Istenre”, hanem inkább* az ősi iszlám megbonthatatlan
vallási–politikai egységére utalnak* (amelybe az előbbi értelemszerűen
belefoglaltatik)*. Ez a cél az ennek megfelelő törvénykezés (sária)
bevezetésével, valamint az iszlámon belül más felekezethez tartozók
(síiták, alaviták), a másvallásúak (keresztények, zsidók, hinduk,
buddhisták, jazidik) és egyben a nemvallásosok vagy ateisták elleni
hadjárattal jár. *E fundamentalista felfogáson belül az Iszlám Állam egy
még más szélsőségesek által is elutasított réges-régi eretnekség (*khawarij*)
mai mutációját képviseli, amikor* a Kalifátus önkényes kikiáltását, a más
muszlimok elleni háborút és sajátos apokaliptikus halálkultuszát
<http://mandiner.blog.hu/2015/11/27/a_halal_kalifatusa?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201806>
vallja*. Ha valamihez hasonlítani kellene, azt mondhatnánk,* az ISIS Allah
Vörös Khmerje: ugyanaz a sötét nihilizmus, ugyanolyan gépkarabélyok és
ugyanazok a fekete egyenruhák a kockás kendőkkel.* Az Iszlám Állam a
2017-es csatatéri vereségek ellenére sem tűnt el, sőt a terror brandjeként
működve kezdettől fogva sokkal hatékonyabb virális terjedésre képes, mint
amire a hozzá képest analóg al-Kaida vagy a kifejezetten pastu etnikumhoz
kötődő Talibán.
*Az Iszlám Állam soha nem csinált titkot abból, amit tervez, sem pedig
abból, amit már elért. A Dabiq 12. számának
<https://clarionproject.org/docs/islamic-state-isis-isil-dabiq-magazine-issue-12-just-terror.pdf?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201806>
címlapja például egyenesen a 2015-ös párizsi merénylet helyszíni fotójára
írt „Pusztán terror” felirattal jelent meg.* A szerkesztői előszó
szerint *„Kelet
és Nyugat megosztott keresztesei azt hitték, hogy biztonságban vannak és
közösen bombázták a muszlimokat és a Kalifátust, de Allah elrendelte
ellenük a bosszút ott, ahol nem számítottak rá. Az oroszok és a franciák
elleni áldott támadások a nemzetközi hírszerzés ellenére sikeresek voltak”*.
6
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote6sym>
De
a szám ünnepeli azokat a „magányos harcosokat” is, akik Ausztráliától az
Egyesült Államokon át Izraelig a Kalifátus nevében csaptak le. A minden
lapszámban, így ebben is hosszasan közölt hadszíntér-beszámolóban a többek
között szíriai, libanoni, bengáliai és iraki tartományokban (*vilajet*)
folyó harcok mellett riport olvasható a párizsi merényletről is, méghozzá
ezekkel a szavakkal: *„A Kalifátus nyolc katonája a francia keresztesek
területének szívében vitt végbe haditettet. Több egymással párhuzamos
támadás zajlott robbanóövekkel és gépkarabélyokkal, különböző célpontok
ellen, köztük a Stade de France stadionnál **[…] és a Bataclan klubban,
ahol francia mushrikin-ek [Allah megtagadói, többistenhívők] százai gyűltek
össze egy koncert alkalmából. A támadás, amelyben keresztesek százait
sikerült megölni és még többet megsebesíteni közülük, sokkolta a világot,
és a hitetlenségben élő nemzeteket emlékeztette arra, hogy az Iszlám Állam
vérrel és vassal áll bosszút a Próféta becsületéért és azokért a sokakért,
akik a keresztesek légitámadásaiban haltak és sérültek meg a muszlimok
földjén.”*7
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote7sym>
Legalább *annyira világos beszéd, amennyire a Mein Kampf is az volt a maga
korában. Mire észbekapott a világ, utóbbi esetben már késő volt –* a kérdés
az, hogy ebből a tragikus leckéből tanultunk-e?

*A 15. szám
<https://clarionproject.org/factsheets-files/islamic-state-magazine-dabiq-fifteen-breaking-the-cross.pdf?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201806>
címlapjára **„A kereszt ledöntésé*t” írták. Cikkei többek között az
orlandói, nizzai, würzburgi merényleteket ünnepelték, az egyik pedig
felsorolta *a kereszténység tévedései*t: *nem fogadja el a prófétát, nem
ismeri el Allahot, teret enged a szekularizációnak és a dekadenciának,
nyitottsággal viseltet a többistenhit, a pogányság és az istentagadás
iránt.* A „Miért gyűlölünk benneteket és miért harcolunk ellenetek” című
cikkben pontokba szedve olvasható a fundamentalisták hadüzenete, amely
többek között így szól: *„Mindenekelőtt azért gyűlölünk benneteket, mert
hitetlenek vagytok s nem fogadjátok el Allahot”*, aztán *„gyűlölünk, mert
szekuláris, liberális társadalomban éltek, amely engedélyezi az Allah által
tiltottakat, viszont számos olyasmit megenged és bátorít, amit ő
kifejezetten elítél”*;
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote8sym>*8
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote8sym>
ezenkívül a muszlimok és országaik ellen indított háborúk és azok
megszállása is szerepel a bűnök felsorolásban.* A lapszám egy másik
szövegében *„a nyugati nő közelgő eltűnéséről” írnak*, azzal az üzenettel a
végén, hogy *„az igazi nő Nyugaton eltűnésre van ítélve, mert a nyugati
életmód veszélyei és devianciái a lelkét fenyegetik. Emiatt önkéntesen
válnak áldozatául azoknak az erkölcstelen »szabadságoknak«, amelyek
feláldozzák őket a vallástalanság oltárán.* *Számukra a megoldás nem más,
mint az Iszlámnak való engedelmeskedés, amely a* fitrah [az isteni egységet
ösztönösen elfogadó emberi természet] *igaz* *vallása.”*9
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote9sym>
Jegyezzük
meg, amit Michel Houellebecq regényéből (*Behódolás*. 2015) is tudunk: az
*iszlám* arab szava engedelmességet, alávetést jelent.

*A Rumiyah 9. száma
<https://qb5cc3pam3y2ad0tm1zxuhho-wpengine.netdna-ssl.com/wp-content/uploads/2017/05/Rumiyah-9.pdf?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201806>
mindjárt arra hívott fel, hogy a harcosok „ott öljék meg a keresztényeket,
ahol csak tudják”*, hiszen egyfelől nem fogadják el Allahot és az ő
Prófétáját, tehát hitetlenek, vagy pedig vallástalanok és ateisták,
másfelől pedig hadat viselnek a muszlimok ellen. A vezércikk kijelenti: *„A
hadat viselő keresztények közül a nem harcoló nők és gyerekek, akiket
véletlenül ölnek meg, az övéik közül pusztulnak el, tehát olyannak kell
tekintenetek őket, mintha hadviselőket ölnétek meg. Nem élveznek
védettséget, mert nem hódoltak be az Iszlámnak”*.10
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote10sym>
A szöveg szerint a tüzérségi támadással és robbanóövekkel, „autóbombákkal”
végrehajtott terrorista-merénylettel elpusztítottakra mindez különösen
vonatkozik.* A szent helyek lerombolása, a keresztények rabszolgaságba
hurcolása, javaik elvétele vagy megsemmisítése *nem csak engedélyezett, de*
kötelező is, hiszen az iszlám szent harcosainak cselekedetein keresztül
érvényesül Allah akarata, ráadásul a hitetlenek által szerzett vagyon nem
élvezi az ő áldását.*

Sokat segít saját magunk és ellenségünk világos definiálásában* Gorka
Sebestyén tavaly magyarul is megjelent könyve. 1956-os emigráns szülők
gyermekeként Gorka már Nagy-Britanniában született, majd az Egyesült
Államokban futott be nemzetbiztonsági, kommentátori, tanácsadói karriert.
Bár politikai útját sem magyar, sem amerikai kontextusban nem mindig könnyű
követni, és életpályájában bizonnyal akad kritizálni való is, 2016-ban írt
egy közérthető, koncepciózus, ismertgazdag kötetet – kézikönyvet
antidzsihadistáknak.11
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote11sym>*
Ebben a háború tényét éppen úgy megállapítja, amint annak tétjét, valamint
az ellenség pontos kilétét, továbbá a megvédendő értékeket és pozíciókat is
jól megvilágítja. *„A mai fenyegetés a hibrid totalitarizmus” –* *írja az
előszóban*, és ezért az olvasó figyelmébe ajánlja azt a történelmi
tanulságot, hogy *választott hazája **a hidegháborúban egy hasonlóan
ideologikus, totalitárius és agresszív univerzalizmussal, azaz a szovjet
kommunizmussal **miként vette fel sikeresen a küzdelmet. **Ez utóbbihoz
hasonlóan ma is a hadviselő felek pontos meghatározását és a hadistratégia
felállítását javasolja, *méghozzá a Szovjetunió természetével számot vető
Kennan-féle *Hosszú távirat* és az 1950-ben kelt „NSC-68” fedőnevű
nemzetbiztonsági stratégia mintájára, amelyet a függelékben közöl is. A
kötetet a Hit Gyülekezete kiadója adta ki. Ismerve a neoprotestáns
gyülekezetek elhivatott és teológiailag megalapozott „keresztény
cionizmusát”, nem kell csodálkoznunk, hogy a könyvet a Németh Sándor által
vezetett, dinamikusan gyarapodó és kulturálisan jól szervezett gyülekezet
gondozta.

A George W. Bush-féle *War on Terror* afganisztáni és iraki
demokrácia-exportáló, nemzetépítési gyakorlatát és az Obama-adminisztrációk
elbizonytalanodását és a terrorizmus vallási alapjait tagadó diskurzusát
egyaránt élesen kritizáló könyv kimondja, hogy „a terrorizmus ideológia és
nem objektív élethelyzetek következménye”. Állítása szerint a korábbi
lineáris–szimmetrikus hadviselés helyett, amely a szervezett államok
közötti hadviselést jellemezte, most aszimmetrikus helyzet állt elő. Ezzel
kapcsolatban jelenti ki, hogy *„a nácikat kevesebb mint öt év alatt le
tudtuk győzni, a terror elleni globális háború mégis immár tizenötödik
évében jár.”*12
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote12sym>

A kötet legértékesebb része a dzsihadizmus eszme- és politikatörténetének
nem is vázlatos áttekintése.13
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote13sym>
A lényeg ugyanis éppen ez: egy szekularizálódott, 21. századi
civilizációban élve igen nehéz meg- és felismerni egy olyan ellenséget,
amely saját vallása szerint 1439-et ír, hitének belső reformációja és
felvilágosodása pedig elvetélt vagy kisebbségbe szorult. *A dzsihadista
fundamentalizmus gondolkodása és általános hangneme olyan, mintha Münzer
Tamás szektája (vagy még inkább a bogumil és kathar eretnekség)
Kalasnyikovokkal térne vissza korunkba. *Gorka eszmetörténeti megközelítése
jó sorvezető annak a globális mozgalomnak a megértésében, amelyet súlyos
felelősség terhel azért, hogy *a 2010-es évek derekán a világ összes
háborús áldozatának 90 százaléka olyan országban halt meg, ahol az
iszlamizmus valamilyen formában jelen volt.* A szerző megállapítása szerint*
a dzsihadizmus Mohameddel kezdődik. A Korán kétféle szövege, vagyis a
mekkai „békeversek” és a medinai „háborús versek” hűen tanúskodik a hódítás
idejéről, a keletkezésüket követő századok pedig a kalifák
terjeszkedéséről, Indiától Andalúziáig és a Szaharától a Balkánig – az
Omajjád-kalifátus 13 millió négyzetkilométer kiterjedésű volt, Trajánusz
Római Birodalma öt. A vallási alapra helyezett háborúzás nagyon hamar
megjelent az iszlám hagyományban.* Ibn Tajmijja (1263–1328) mongolok ellen
kiadott vallási rendelete (*fatwa*) az iszlámon kívül bármilyen más hitnek
még csak az engedélyezését is hitetlenségnek (*kufr*) nevezte, a tatárok
elleni háborút pedig vallási kötelezettségként írta elő.
*Napjaink dzsihadizmusa* *széles és kidolgozott szöveghagyományra
támaszkodik.*

*Politikai–teológiai alapját Muhammad ibn Abd al-Wahhab (1703–1792) rakta
le, aki az iszlám megtisztítását és az első Mohamed-követők idejére való
visszavezetését követelte. *Előírásai közé tartozott *a Korán szó szerinti
értelmezése*, *mindenfajta hitújítás és kultuszfejlesztés ** elvetése,
valamint* a* zene, a misztikus irányzatok (mint a szúfizmus), a szent
emberek és sírjaik tiszteleté**nek elutasítása. Gondolatai az 1932-ben
létrejött Szaúd-Arábiában a mai napig érvényesülő wahabizmus doktrínális
alapjai lettek. A dzsihadizmus és a purizmus összekötése az indiai imám,
Abu al-Máudúdi (1903–1979) és követője, az egyiptomi, de Amerikát is
megjárt Szajjid Kutb (1906–1966) nevéhez köthető. Utóbbi *nemcsak *megújította
a kairói születésű Hasszán al-Banna (1906–1949) által még 1928-ban
alapított Muzulmán Testvériség ideológiáját*, de *Mérföldkövek* című,
1964-ben kiadott *alapművében stratégiát is adott a „hamis muszlim vezetők”
és a külső ellenségek elleni vallásháborúhoz,* amelyet a
dekolonizációs–hidegháborús helyzethez alkalmazva jelentősen átpolitizált. *A
Muszlim Testvériség volt az első pániszlám – és ezért a szekuláris,
szocialista–nacionalista pánarab irányzattal élesen szemben álló –
ernyőszervezet,** amely* az *iszlám regresszív modernizáció*jával * a
vallási visszatérés mellett politikai programot is adott, *mely utóbbi
hiánytalanul megfelelt az előbbinek. (Al-Bannát egy merénylet megtorlásául,
Kutb-ot pedig egy Nasszer elleni összeesküvésben való közreműködése miatt
végezték ki az egyiptomi hatóságok.)

*A 20. század derekán, nagyjából az európai totalitarizmusokkal egy időben
született meg a modern iszlamizmus, amely a Korán és a Hagyomány (szunna)
változtatás nélküli, egymásra vonatkoztatott vallási és politikai
érvényesítését s minden, a szunnita iszlámon kívüli kultúra elvetését
követelte.* Afféle „iszlám leninizmusként”* Isten uralmának megteremtését a
dzsihadisták élcsapatára bízta, ráadásul ezt amolyan „muszlim
trockizmusként” világméretekben képzelte el.* A múltszázad folyamán iszlám
alapra helyezett államok is létrejöttek: Pakisztán 1947-es alapítása óta
„iszlám köztársaság”, Irán negyven éve síita teokrácia, a már említett
Szaúd-Arábia pedig wahabita monarchia (az első fundamentalista ország
egyébként Samil imám Csecsenföldje volt 1834 és 1859 között).

*A dzsihadizmus legújabb változatának megalapozója Abdullah Azzam
(1941–1989) palesztin származású vallási vezető* volt, akit a „globális
dzsihád atyjának” neveznek, hiszen egyfelől a tradicionális kötöttségek
közül* kiszabadította és egyéni kötelességgé tette a szent háborút,
másfelől alapítója volt az afganisztáni mudzsahedineket tömörítő
szervezetnek, amelynek utódja az al-Kaida lett.* A szovjetellenes
afganisztáni ellenállás, majd a délszláv válság idején
Bosznia-Hercegovinába áramló arab és afgán légiósok szent háborúja és a
csecsenföldi nacionalista függetlenségi harcból a globális iszlamizmus
terepévé váló „Kaukázusi Emirátus” – élén szaúdi származású emírjével, ibn
al-Kattabbal (1969–2002), az „iszlám kardjával” – konfliktusgóca a
hidegháború utolsó évtizedétől *a kettőezres évek első évtizedéig állandó
mozgásban tartotta az immár harcban edzett és a földkerekség egészére
kiterjedő dzsihadista mozgalom fejlődését.*

Azzam merényletben bekövetkezett halála után *szerepét a szaúdi Oszama bin
Laden (1957–2011) vette át.* Fordulópontot jelentő újítása az volt, hogy a
muszlim földek felszabadításának kötelezettségét – amellyel kapcsolatban
1998-ban fatvát is kiadott – *kiegészítette a „keresztesek hátországában”
való, civilek ellen is végrehajtandó merényletek követelményével.* A
szervezet ideológiáját az egyiptomi Ajman al-Zawahiri (szül. 1951) dolgozta
ki *Harcosok a Próféta zászlaja alatt* című, 2001 decemberében elkészült
könyvében. Ebben a lokális dzsihád helyszíneit *a globális szent háború
tűzfészkei*ként festette le, ahol Mohamed katonái bosszút állnak. Mint
írta: *„a szent háború* *Csecsenföld északi szélétől Szomália déli részéig
és Kelet-Turkesztántól Marokkó nyugati feléig tart”*. *Az ezredforduló**ra*
ezen ideológia alapján és szervezeti hálózat révén többkomponensű, hullámzó,*
permanens dzsihád jött létre, amelyet egymástól független csoportok vívnak
szerte a világon.*

*A dzsihád, amely jó ideig összekapcsolódott a Kalifátussal* –* amely* *az
Oszmán Birodalom* *összeomlásával és a Kemal Atatürk-féle reformokkal
1923-ban megszűnt* –, *végül az Iszlám Állam gyakorlatában tért vissza
eredeti keretei közé.** Ez a Kalifátus **azonban a szó szoros és átvitt
értelmében is virtuális volt* (amellett, hogy 2015/16 fordulóján területe
nagyobb volt, mint Nagy-Britanniáé), hiszen a csatlakozás nem csak az ennek
– egyébként vallásilag elvárt – területére való költözéssel és a dzsihádban
történő ottani részvétellel, hanem *hűségeskü (bajat) tételével és a
dzsihád ennek nevében, bárhol másutt való vállalásával is teljesíthető
volt. „Az ummah [a muszlimok közössége] turizmusa a dzsihád” – hirdették
Rakkában, Moszulban és a Youtube-ra feltöltött nasheed
<https://www.youtube.com/watch?v=zdwbgsF1UUY&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201806>-ekben.
Így, bár az Iszlám Állam a migrációt és a hitetlenek földjére való
költözést (shirk) elítélte, azokat, akik ott élve vagy oda utazva a nevében
merényletet követtek el, harcosaiként üdvözölte.** Ez az irányzat a
dróntámadásban likvidált,* jordán Abu Muszab al-Zarkawi (1966–2006), a
*„bagdadi
mészáros” vezetésével az al-Kaida iraki szárnyából indult, majd onnan
kiszakadt, és utódja, az önjelölt kalifa, Abu Bakr al-Bagdadi (szül. 1971)
vezetésével végül az anyaszervezettel versengve a szíriai polgárháborúban
erősödött meg. **Az Iszlám Állam **hivatalos dala* (*Ummati qad láha
fadzsrun*. 2015)* így kezdődik:*



*Muszlim testvéreim, hajnalodik már, várjátok a végső győzelmet!*

*Az Iszlám Állam az igazak véréből születik és az istenfélők szent
háborújából ered.*

*Ők lelküket szilárd meggyőződéssel az igazságnak ajánlják,*

*Hogy egy igaz hit legyen és érvényesüljön Isten törvénye.*



Az Iszlám Államhoz köthető *a szalafista–wahabita dzsihadizmus eddigi
legnagyobb visszhangot kiváltó összefüggő terrorhulláma, amely 2015–17-ben
zajlott Európában*. Rajta kívül más terrorcsoportok, amelyek Szíriában és
Afganisztánban akár harcban is álltak vele (al-Nuszra Front, tálibok) vagy
éppen *hűségesküvel csatlakoztak hozzájuk (mint a nigériai Boko Haram* s*
azok, amelyek a Kalifátus vilajetjének nyilvánították magukat* Líbiában és
a Sínai-félszigeten)* szintén követtek el véres támadásokat. *A késsel,
pokolgéppel, teherautóval és kézifegyverekkel elkövetett támadások 2015
januárjában a *Charlie Hebdo* szerkesztőségében rendezett vérfürdővel
kezdődtek, az év novemberében Párizsban folytatódtak, majd következett 2016
márciusában a brüsszeli reptér utasforgalma elleni merénylet, az év nyarán
pedig az isztambuli, majd a nizzai támadás és a würzburgi késelés, végül az
év végi berlini kamionos merénylet. 2017-ben Londonban és Manchesterben,
aztán Szentpétervárott és Barcelonában csaptak le a fundamentalisták.
Ezeken kívül ebben a három évben követtek még el merényletet Rouenben,
Koppenhágában, Stockholmban, a finnországi Turkuban, Hamburgban és Linzben
is (Európán kívül pedig Ankarában, Észak-Afrikában és az Egyesült
Államok-szerte). *Szűk három év alatt 18 európai városban 443-an haltak és
1852-en sebesültek meg iszlamista terrorcselekmény következtében.14
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote14sym>*

Szun-ce szerint, *„aki ismeri az ellenséget és ismeri önmagát, az száz
csatában sem kerül veszélybe. Aki nem ismeri az ellenséget, ám ismeri
önmagát, egyszer győz, másszor kudarcot vall. Aki sem az ellenséget, sem
önmagát nem ismeri, minden csatában vereséget szenved.”*15
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote15sym>
Hogy az öndefiníció bátortalanságból vagy értékvesztés miatt marad el, és
az ellenséget lustaságból vagy érthetetlen előzékenységből nem nevezzük
meg, az az eredmény szempontjából tökéletesen mindegy – ez utóbbi ugyanis a
vereség biztos receptje. Ebből a következő gyakorlati következtetéseket
vonhatjuk le.
*Egy: a háború tényét jobb elismerni, mint takargatni. ;** Kettő: az
ellenséget pontosan meg kell nevezni. ;** Három: tudni kell, miért
harcolunk. ; Négy: és győzünk.*



***



1
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote1anc>
Az iszlám fundamentalizmusra lásd: Bernard Lewis: *Az iszlám válsága*,
fordította Tomori Gábor, Európa, Budapest, 2004 és *Vallási
fundamentalizmus – Tradíció, politika és radikalizmus az iszlám világban*,
szerkesztette Krizmanits József, L’Harmattan, Budapest, 2006. A
lábjegyzetekben szándékosan a témára vonatkozó magyar nyelvű irodalomra
hivatkozok, ill. azt javaslom.

2
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote2anc>
A témáról lásd: Jany János: *Az iszlamizmus. Eszmetörténet és geopolitika*,
Typotex, Budapest, 2016 és Kiss-Benedek József: *Dzsihadizmus,
radikalizmus, terrorizmus*, Zrínyi, Budapest, 2016.

3
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote3anc>
Russell Kirk: *The* *American Cause* [1957] edited by Gleaves Whitney, ISI
Books, Wilmington, 2002.

4
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote4anc>
A két civilizáció kapcsolatára lásd: Bassam Tibi*: Keresztes háború és
dzsihád. Az iszlám és a keresztény világ*, fordította Deréky Géza, utószó:
Rostoványi Zsolt, Corvina, Budapest, 2003 és Rostoványi Zsolt: *Az iszlám
világ és a Nyugat*, Corvina, Budapest, 2004.

5
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote5anc>
A terrorszervezetről lásd bővebben: Arany Anett – N. Rózsa Erzsébet –
Szalai Máté: *Az Iszlám Állam kalifátusa*, Osiris–KKI, Budapest, 2016 és
Besenyő János – Prantner Zoltán – Speidl Bianka – Vogel Dávid: *Az Iszlám
Állam – Terrorizmus 2.0*. *Történet, ideológia, propaganda*, Kossuth,
Budapest, 2016.

6
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote6anc>
*Foreword* = Dabiq, 12. szám, 1437 *safar*, 2.

7
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote7anc>
Uo. 28.

8
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote8anc>
*Why
We Hate You & Why We Fight You* = Dabiq, 15. szám, 1437, *shawwal*, 31.

9
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote9anc>
*The
Fitrah of Mankind and the Near-Extinction of the Western Woman* = Uo. 25.

10
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote10anc>
*The
Ruling on the Belligerent Christians* = Rumiyah, 9. szám, *Sha’ban* 1438, 7.

11
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote11anc>
Gorka Sebestyén: *A dzsihád legyőzése. A megnyerhető háború* [2016]
fordította Morvay Péter, Patmos Records, Budapest, 2017. Vö.: Béres
János: *Napjaink
muszlim terrorizmusának gyökerei és visszaszorításának lehetőségei*,
PhD-értekezés, Budapest, 2008.
<http://archiv.uni-nke.hu/downloads/konyvtar/digitgy/phd/2008/beres_janos.pdf?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201806>

12
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote12anc>
Gorka i.m. 41.

13
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote13anc>
A témára lásd még: Jany i.m. és Kiss-Benedek i.m., valamint Simon Róbert: *Az
iszlám fundamentalizmus. Gyökerek és elágazások Mohamedtől az al-Qá’idáig*,
Corvina, Budapest, 2014 és Póczik Szilveszter: *Az iszlám forradalom. Négy
műhelytanulmány a radikális iszlámról*, Publikon, Pécs, 2011.
<http://okri.hu/images/stories/kutatok/poczikszilveszter/ekonyvek/az_iszlam_forradalom.pdf?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201806>
Az iszlám világ politikaelméletére lásd: Maróth Miklós: *Iszlám és
politikaelmélet*, Akadémiai, Budapest, 2013.

14
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote14anc>
*Terrortámadások
Európában* = Figyelő, 2018/2. 9.

15
<http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote15anc>
Szun-ce: *A háború művészete*, fordította Tokaji Zsolt, Helikon, Budapest,
2015, 16.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180610/3daeb839/attachment.html>