<div dir="ltr">
<div class="m_6976791242276745974m_-1521069848733965651m_2968566637485698510gmail-taglist">
<h1><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak" target="_blank">Kézikönyv antidzsihádistáknak</a></h1>
<div class="m_6976791242276745974m_-1521069848733965651m_2968566637485698510gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px">2018. június 4. 08:57</div>
<div style="margin:5px 5px 5px 0px"><img src="http://mandiner.hu/attachment/0145/144466_bekes_marton.jpg" style="width:120px;margin-right:15px;border:4px solid rgb(224,224,217)" align="left"><br><span style="text-transform:uppercase;font-weight:700">Békés Márton</span> <br><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak" target="_blank">http://mandiner.hu/cikk/201806<wbr>04_bekes_marton_kezikonyv_anti<wbr>dzsihadistaknak</a><br></div>
<div class="m_6976791242276745974m_-1521069848733965651m_2968566637485698510gmail-info">
<div>
</div>
<div>
</div>
</div>
<p class="m_6976791242276745974m_-1521069848733965651m_2968566637485698510gmail-lead">
Háborút hirdettek és indítottak ellenünk (nem csak a Nyugat,
hanem az egész keresztény civilizáció ellen), mégsem veszünk róla
tudomást.
</p>
<div class="m_6976791242276745974m_-1521069848733965651m_2968566637485698510gmail-text">
<p>Békés Márton írása a Kommentár aktuális lapszámából.<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="m_6976791242276745974m_-1521069848733965651m_2968566637485698510gmail-ga1" class="m_6976791242276745974m_-1521069848733965651m_2968566637485698510gmail-ga_img"></p>
<p style="text-align:center">***<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="m_6976791242276745974m_-1521069848733965651m_2968566637485698510gmail-ga2" class="m_6976791242276745974m_-1521069848733965651m_2968566637485698510gmail-ga_img"></p>
<p style="text-align:right"><i>„A terroristák fölött ítélkezni Isten dolga. A peshmerga csak megszervezi a találkozót.” <b>Kurd gerillajelszó </b></i></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A politikai változások évszámokhoz kötése bevett gyakorlat.</b></span> Pontosan
tudjuk, mire kell gondolni, ha annyit mondunk: 1789, 1848, 1956, 1968 és
1989. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> totalitárius diktatúrák </span>keletkezéstörténete is köthető
dátumokhoz. Mind <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a kommunizmus</span>, mind <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a nemzetiszocializmus születése</span>
könnyen megragadható egy-egy jól azonosítható politikai aktussal,
</b></span>amelyet aztán már csak évszámmal jelölünk. Így lesz<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a bolsevik puccsnál
(„Nagy Októberi Szocialista Forradalom”</b></span>) egyébként jóval <a href="http://latoszogblog.hu/blog/a_vegzet_eve?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201806" target="_blank">több változást hordozó <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1917-es év</b></span></a><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a kommunizmus ikonikus szimbóluma,</span></b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1933</b></span><b> pedig a nácizmusé</b></span>, noha Hitler
kancellárrá való kinevezése után még évekig tartott, mire a Harmadik
Birodalom kiépült. Érdekesmód<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> <i>korunk totalitarizmusa, az iszlám fundamentalizmus</i><sup><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote1sym" name="m_6976791242276745974_m_-1521069848733965651_m_2968566637485698510_sdfootnote1anc" target="_blank"><sup>1</sup></a></sup><i> </i>(amelynek
a hivatalos orosz–szír–iráni nyilatkozatok szerint 2017 végére
katonailag legyőzött Iszlám Állam csak az egyik ágense volt) évszámhoz
kötése elmarad,</b></span> noha ezesetben szintén pontosan meghatározható egy
esztendő, ráadásul olyan, amelyben egy sor, ehhez az irányzathoz köthető
drámai esemény is történt!</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A nyugat-európai gyarmatosítás elleni észak-afrikai etnikai–vallási
mozgalmakhoz (mint amilyen például a szudáni Mahdi-felkelés volt),
valamint a pánarab törekvések kezdetéhez (a szíriai és iraki Baath Párt
vagy Nasszer hatalomátvétele), de kudarcaihoz is egyaránt köthető az
iszlamizmus megjelenése, </span>amelynek gondolati és gyakorlati fejlődése több
mint egy évszázadot vett igénybe, hogy azokhoz az emlékezetes 21.
századi eseményekhez eljusson, amelyeket 2001. szeptember 11. és a
Kalifátus (<i>khilafa</i>) 2014 nyári, moszuli kihirdetése keretez. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ha
azonban csak egyetlen dátumot kellene mondanunk, akkor</b></span> minden joggal
kijelenthetnénk, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><u> 1979 az iszlám fundamentalizmus éve </u>volt:
februárban győzött az iráni iszlám forradalom és <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a kabuli amerikai
nagykövet</span>et iszlamisták elrabolták, majd megölték, áprilisban <span style="background-color:rgb(255,242,204)">meghiúsult
</span> egy palesztin merénylet<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a brüsszeli Zaventem reptér </span>ellen, novemberben
Khomeini ajatollah követői elfoglalták <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a teheráni amerikai
nagykövetség</span>et, amelynek dolgozóit túszul ejtették, nem sokkal később
pedig kétszáz szélsőséges szállta meg <span style="background-color:rgb(252,229,205)">a mekkai Nagymecset</span>et, az <span style="background-color:rgb(217,234,211)">
iszlámábádi amerikai nagykövetség</span>et tüntetők ostromolták meg,
decemberben a tripoli-i USA-képviselet jutott hasonló sorsra és az év
utolsó napjaiban Afganisztánt megszálló szovjet csapatok ellen indult
dzsihád.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>Az 1960-as, ’70-es évek politikai erőszakhullámát meghatározó
szekuláris, vagyis szélsőbaloldali és etnikai–szeparatista nemzetközi
terrorizmus</b> </span>– amelyek számos ponton kapcsolatot is találtak egymással
(lásd RAF–PFSZ-szövetség) –<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(252,229,205)"> <span style="background-color:rgb(249,203,156)">a hidegháború utolsó évtizedében adta át
helyét</span></span> az iszlamista terrorizmusnak, amelyet az amerikai beavatkozások,
az afganisztáni megszállás és a libanoni polgárháború tovább szított,
Irán és Kadhafi pedig bőkezűen támogatott. <u>1979-től kezdve jellemző a <i>nemzetközi terrorizmus iszlamizációja</i>, amely négy évtizede egyre fokozódik.</u></b></span></p>
<div class="m_6976791242276745974m_-1521069848733965651m_2968566637485698510gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A 21. század elején </b></span>pedig már nem is annyira az iszlám radikalizálódik, mint inkább<u> </u><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><u>a radikalizmus iszlamizálódik</u>.</b></span><sup><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote2sym" name="m_6976791242276745974_m_-1521069848733965651_m_2968566637485698510_sdfootnote2anc" target="_blank"><sup>2</sup></a></sup></div>
<p>Különleges, talán soha nem látott helyzet állt elő azzal, hog<span style="background-color:rgb(255,255,255)">y</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> bár
</span><b>háborút hirdettek és indítottak ellenünk </b></span>(nem csak a Nyugat, azaz
Nyugat-Európa, Izrael és az Amerikai Egyesült Államok, hanem az egész
keresztény civilizáció ellen),<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> mégsem veszünk róla tudomást –</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
gyávaságból vagy ostobaságból </span></span>nem ismerjük el a hadüzenet megtörténtét,
sem a napnál is világosabb háborút. Eközben viszont adott egy ellenfél,
amely deklarálta a hadiállapot beálltát és legkevesebb negyedszázada
vívja háborúját ellenünk, három éve egészen újszerű és brutális
formában, Európában is. A háború tényét azonban jobb elismerni, mint
takargatni a nyilvánvalót, hiszen ez utóbbival egyfelől <span style="background-color:rgb(255,255,255)">csökkentjük
saját győzelmünk esélyét, elhúzódó és amorf konfliktusba bocsátkozunk,
másfelől ilyenformán – minthogy elejét sem definiáltuk – véget sem
tudunk vetni a háborúnak. Első lépésként tehát arra a kérdésre, hogy <a href="http://latoszogblog.hu/blog/haboru_van_e_mar?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201806" target="_blank">háború van-e már</a>, a valóság figyelembe vételével a válaszunk csak az lehet, hogy <i>igen</i>.</span></p>
<p>Ennek következtében tudomásul kell vennünk azt is, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,255)"><i>hadiállapot van</i>, amely a békeidőszaktól eltérő gondolkodást, nyelvhasználatot és cselekvést igényel.</span> <a href="http://mandiner.blog.hu/2015/11/28/a_rendkivuli_allapot_esztetikaja_259?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201806" target="_blank">Rendkívüli állapotban</a>
rendkívüli intézkedésekre van szükség. Izrael kipróbált terrorellenes
intézkedéseiről példát lehetne venni: a terrorizmust támogatók elleni
határozott intézkedések növelik a biztonságot. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A gyűlöletimámok
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">kitoloncolása is annál inkább szükséges</span>, mivel minden terrorcselekmény
mögött meghúzódik egy toborzó–fanatizáló és többnyire külföldről
finanszírozott hitszónok </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">árnyéka</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">.</span> A muszlim közösségek fokozott
ellenőrzésére sem túlzás gondolni, hiszen ha ezek valóban elítélik a
terrorizmust, akkor úgysincs mitől félniük, sőt saját érdekükben is
örömmel csatlakoznak a terrorizmus felszámolását célzó hadjárathoz – nem
igaz?</p>
<p>A második lépésben <i>ellenségünket néven kell nevezni</i>, főleg,
hogy több ízben is nyíltan megmutatkozott és gyakrabban vállalja magát,
mint amivel nyugtatgatjuk magunkat. Annak ellenére, hogy egy már
alapvetően szekulárissá, humanista–racionális szemléletűvé vált
keresztény civilizáció ellen üzentek hadat s viselnek háborút olyanok,
akik fundamentalista programjukat a Kr. u. VII–VIII. század – azaz
Mohamed mekkai és medinai hódítása (<i>hidzsra</i>) és első követői (<i>szalaf</i>
= ősök, elődök, alapítók) nemzedékeinek – idejére szögezik le, a háború
vallási dimenziója mégsem tagadható. Vallásháborúhoz egy vallás is
elegendő. Megnehezíti a motivációk megértését és a stratégiai
gondolkodást, hogy míg a 21. század elejei iszlamizmus az 1300 évvel
ezelőtti vallási–politikai rendhez való kompromisszummentes visszatérést
(<i>szalafijja</i>) hirdeti, az európai gondolkodás kis túlzással
attól is elrúgja magát, ami tegnap történt. Azt azonban minden naivitás
és udvariaskodás nélkül ki kell mondani, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a terrorcselekményeket
magukat muszlim vallásúnak tekintők követik el. Motivációik és
retorikájuk az iszlám hagyományából ered, sőt</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> kijelentéseik szerint az „igazi iszlám” nevében cselekednek, amikor rombolnak, ölnek és pusztítanak.</b></span></p>
<p>Nem azon kell tehát elgondolkodni, hogy az iszlám hitű terroristák mennyiben <i>nem</i> képviselik vallásuk hittételeit, hanem azon, hogy mennyire <i>igen</i>.</p>
<p>Harmadikként világosan meg kell fogalmaznunk és a háború széles kulturális frontján nap mint nap megerősítenünk, hogy <i>kik vagyunk, mit akarunk és miért harcolunk</i>.
A koreai háború idején az Egyesült Államok hadseregének vezetése
például észrevette, hogy az amerikai katonák harci morálja alacsonyabb,
mint a kommunistáké, sőt a fogolytáborban néha a vörös agitáció is
sikeresnek bizonyult, amelynek legfőbb oka az volt, hogy a katonák még
nem sokkal a II. világháborús győzelem után sem pontosan tudták
megmondani, miért s milyen eszmék nevében harcolnak. Russell Kirk, az
’50-es évekbeli amerikai konzervatív reneszánsz teoretikusa kapott
felkérését egy Chicago-i kiadón keresztül, hogy a katonák számára kis
kézikönyvet írjon arról, hogy mi is az „amerikai civilizáció” és miért
kell megvédeni.<sup><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote3sym" name="m_6976791242276745974_m_-1521069848733965651_m_2968566637485698510_sdfootnote3anc" target="_blank"><sup>3</sup></a></sup> <a href="http://mandiner.hu/cikk/20151205_bekes_marton_europa_dekodolasa?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201806" target="_blank">Önmeghatározás</a>
nélkül nincs győzelem – <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>míg „az iszlámnak véresek a határai” (</b></span>Samuel
Huntington), <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a mieinket</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>jó ideje szándékosan elbontottuk vagy
láthatatlanná tettük.</b></span><sup><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote4sym" name="m_6976791242276745974_m_-1521069848733965651_m_2968566637485698510_sdfootnote4anc" target="_blank"><sup>4</sup></a></sup></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az Iszlám Állam (<i>Da’esh</i>) az elbizonytalanodott <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nyugati civilizáció</span>val ellentétben világosan definiálta céljait, ellenfeleit és ellenségképét.</b></span><sup><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote5sym" name="m_6976791242276745974_m_-1521069848733965651_m_2968566637485698510_sdfootnote5anc" target="_blank"><sup>5</sup></a></sup> Magazinjai: a tizenöt lapszámot megérő <i>Dabiq</i> és a tizedik számnál járó <i>Rumiyah</i>
már címével is üzen: előbbi annak a létező szíriai városnak a neve,
ahol a korai iszlám apokaliptikus képzeletében a pogányok és az
igazhitűek összecsapnak majd a végítéletkor, utóbbi pedig egyszerűen a
meghódítandó Róma arab elnevezése. A két folyóirat nemcsak a muszlimok
egységét (<i>tawhid</i>), a szent háborút (<i>dzsihád</i>), annak harcosait (<i>mudzsahed</i>) és a mártírok (<i>sáhid = </i>tanú) dicsőségét hirdeti, hanem gyakorlati tanácsokkal is ellátja a hitehagyott muszlimok (<i>takfir</i>), az áttérők (<i>ridda</i>) és a hitetlenek (<i>káfir</i>) elleni harcra vállalkozókat. Ezen kívül részletesen beszámolnak a muszlim területen (<i>Dar al-Islam</i>), például a Közel-Keleten és<b> </b>Észak-Afrikában, vagy a harctéren (<i>Dar al-Harb</i>) zajló eseményekről, legyenek azok a Kaukázusban, Kasmírban vagy Európában.</p>
<p>Az iszlám fundamentalizmus politikai, <i>vagyis</i> vallási céljai
tehát világosak, és az Iszlám Állam ennek érthető, digitálisan elérhető,
(poszt)modern kifejezését is adta. Ez<u><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a cél röviden: a szunnita iszlám
szaúdi eredetű, purista irányzata, a wahabizmus háborúval való
terjesztése.</b></span></u> Ez az ún. <i>szalafista–wahabita dzsihadizmus</i> az iszlám egymástól soha el nem választott világi <i>és</i>
vallási hatalmának totalitását képviseli, hiszen a „medinai modell”
jegyében ezek egylényegűségét vallja. Ezért <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>mutatják a legkülönfélébb
iszlamisták jobb kezük mutatóujját az ég felé, amivel </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">nem az „egyetlen
Istenre”, hanem inkább</span><b> az ősi iszlám megbonthatatlan vallási–politikai
egységére utalnak</b></span> (amelybe az előbbi értelemszerűen belefoglaltatik)<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. Ez
a cél az ennek megfelelő törvénykezés (<i>sária</i>) bevezetésével,
valamint az iszlámon belül <span style="background-color:rgb(217,234,211)">más felekezethez tartozók (síiták, alaviták),
a másvallásúak (keresztények, zsidók, hinduk, buddhisták, jazidik) és
egyben a nemvallásosok vagy ateisták </span>elleni hadjárattal jár. </b></span>E
fundamentalista felfogáson belül az Iszlám Állam egy még más
szélsőségesek által is elutasított réges-régi eretnekség (<i>khawarij</i>) mai mutációját képviseli, amikor<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a Kalifátus önkényes kikiáltását, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a más muszlimok</span> elleni háborút és sajátos apokaliptikus <a href="http://mandiner.blog.hu/2015/11/27/a_halal_kalifatusa?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201806" target="_blank">halálkultuszát</a>
vallja</b></span>. Ha valamihez hasonlítani kellene, azt mondhatnánk,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> az ISIS
Allah Vörös Khmerje: ugyanaz a sötét nihilizmus, ugyanolyan
gépkarabélyok és ugyanazok a fekete egyenruhák a kockás kendőkkel.</b></span> Az
Iszlám Állam a 2017-es csatatéri vereségek ellenére sem tűnt el, sőt a
terror brandjeként működve kezdettől fogva sokkal hatékonyabb virális
terjedésre képes, mint amire a hozzá képest analóg al-Kaida vagy a
kifejezetten pastu etnikumhoz kötődő Talibán.</p>
<div class="m_6976791242276745974m_-1521069848733965651m_2968566637485698510gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az Iszlám Állam soha nem csinált titkot abból, amit tervez, sem pedig abból, amit már elért. A <a href="https://clarionproject.org/docs/islamic-state-isis-isil-dabiq-magazine-issue-12-just-terror.pdf?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201806" target="_blank"><i>Dabiq</i> 12. számának</a>
címlapja például egyenesen a 2015-ös párizsi merénylet helyszíni
fotójára írt „Pusztán terror” felirattal jelent meg.</b></span> A szerkesztői
előszó szerint <i>„Kelet és Nyugat megosztott keresztesei azt hitték,
hogy biztonságban vannak és közösen bombázták a muszlimokat és a
Kalifátust, de Allah elrendelte ellenük a bosszút ott, ahol nem
számítottak rá. Az oroszok és a franciák elleni áldott támadások a
nemzetközi hírszerzés ellenére sikeresek voltak”</i>.<sup><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote6sym" name="m_6976791242276745974_m_-1521069848733965651_m_2968566637485698510_sdfootnote6anc" target="_blank"><sup>6</sup></a></sup><i> </i>De
a szám ünnepeli azokat a „magányos harcosokat” is, akik Ausztráliától
az Egyesült Államokon át Izraelig a Kalifátus nevében csaptak le. A
minden lapszámban, így ebben is hosszasan közölt hadszíntér-beszámolóban
a többek között szíriai, libanoni, bengáliai és iraki tartományokban (<i>vilajet</i>) folyó harcok mellett riport olvasható a párizsi merényletről is, méghozzá ezekkel a szavakkal: <i>„A
Kalifátus nyolc katonája a francia keresztesek területének szívében
vitt végbe haditettet.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Több egymással párhuzamos támadás zajlott
robbanóövekkel és gépkarabélyokkal, különböző célpontok ellen, köztük a
Stade de France stadionnál </b></span></i><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>[…] <i>és a Bataclan klubban, ahol francia</i> mushrikin<i>-ek</i> [Allah megtagadói, többistenhívők] <i>százai
gyűltek össze egy koncert alkalmából. A támadás, amelyben keresztesek
százait sikerült megölni és még többet megsebesíteni közülük, sokkolta a</i> <i>világot, és a</i> <i>hitetlenségben élő</i> <i>nemzeteket
emlékeztette arra, hogy az Iszlám Állam vérrel és vassal áll bosszút a
Próféta becsületéért és azokért a sokakért, akik <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a keresztesek </span>
légitámadásaiban haltak és sérültek meg a muszlimok földjén.”</i></b></span><sup><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote7sym" name="m_6976791242276745974_m_-1521069848733965651_m_2968566637485698510_sdfootnote7anc" target="_blank"><sup>7</sup></a></sup> Legalább<u> </u><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><u>annyira világos beszéd, amennyire a <i>Mein Kampf</i>
is az volt a maga korában</u>. Mire észbekapott a világ, utóbbi esetben már
késő volt –</b></span> a kérdés az, hogy ebből a tragikus leckéből tanultunk-e?</div>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A <a href="https://clarionproject.org/factsheets-files/islamic-state-magazine-dabiq-fifteen-breaking-the-cross.pdf?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201806" target="_blank">15. szám</a>
címlapjára </b><b>„A <span style="background-color:rgb(255,242,204)">kereszt</span> ledöntésé</b></span>t” írták. Cikkei többek között az
orlandói, nizzai, würzburgi merényleteket ünnepelték, az egyik pedig
felsorolta <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a kereszténység tévedései</b></span>t: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nem fogadja el a prófétát, nem
ismeri el Allahot, teret enged a szekularizációnak és a dekadenciának,
nyitottsággal viseltet a többistenhit, a pogányság és az istentagadás
iránt.</b></span> A „Miért gyűlölünk benneteket és miért harcolunk ellenetek” című
cikkben pontokba szedve olvasható a fundamentalisták hadüzenete, amely
többek között így szól: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><i>„Mindenekelőtt azért gyűlölünk benneteket, mert hitetlenek vagytok s nem fogadjátok el Allahot”</i>, aztán <i>„gyűlölünk,
mert szekuláris, liberális társadalomban éltek, amely engedélyezi az
Allah által tiltottakat, viszont számos olyasmit megenged és bátorít,
amit ő kifejezetten elítél”</i>;<sup><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote8sym" name="m_6976791242276745974_m_-1521069848733965651_m_2968566637485698510_sdfootnote8anc" target="_blank"></a></sup></span><b><sup><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote8sym" name="m_6976791242276745974_m_-1521069848733965651_m_2968566637485698510_sdfootnote8anc" target="_blank"><sup>8</sup></a></sup>
ezenkívül a muszlimok és országaik ellen indított háborúk és azok
megszállása is szerepel a bűnök felsorolásban.</b></span> A lapszám egy másik
szövegében <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>„a <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nyugati nő</span> közelgő eltűnéséről” írnak</b></span>, azzal az üzenettel a
végén, hogy<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> <i>„az igazi nő Nyugaton eltűnésre van ítélve, mert a
nyugati életmód veszélyei és devianciái a lelkét fenyegetik. Emiatt
önkéntesen válnak áldozatául azoknak az erkölcstelen »szabadságoknak«,
amelyek feláldozzák őket a vallástalanság oltárán.</i> <i>Számukra a megoldás nem más, mint az Iszlámnak való engedelmeskedés, amely a</i> fitrah [az isteni egységet ösztönösen elfogadó emberi természet] <i>igaz</i> <i>vallása.”</i><sup><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote9sym" name="m_6976791242276745974_m_-1521069848733965651_m_2968566637485698510_sdfootnote9anc" target="_blank"><sup>9</sup></a></sup></span><i> </i>Jegyezzük meg, amit Michel Houellebecq regényéből (<i>Behódolás</i>. 2015) is tudunk: az <i>iszlám</i> arab szava engedelmességet, alávetést jelent.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A <a href="https://qb5cc3pam3y2ad0tm1zxuhho-wpengine.netdna-ssl.com/wp-content/uploads/2017/05/Rumiyah-9.pdf?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201806" target="_blank"><i>Rumiyah</i> 9. száma</a>
mindjárt arra hívott fel, hogy a harcosok „ott öljék meg <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
keresztényeket</span>, ahol csak tudják”</b></span>, hiszen egyfelől nem fogadják el
Allahot és az ő Prófétáját, tehát hitetlenek, vagy pedig vallástalanok
és ateisták, másfelől pedig hadat viselnek a muszlimok ellen. A
vezércikk kijelenti: <i>„A hadat viselő keresztények közül a nem
harcoló nők és gyerekek, akiket véletlenül ölnek meg, az övéik közül
pusztulnak el, tehát olyannak kell tekintenetek őket, mintha
hadviselőket ölnétek meg. Nem élveznek védettséget, mert nem hódoltak be
az Iszlámnak”</i>.<sup><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote10sym" name="m_6976791242276745974_m_-1521069848733965651_m_2968566637485698510_sdfootnote10anc" target="_blank"><sup>10</sup></a></sup>
A szöveg szerint a tüzérségi támadással és robbanóövekkel,
„autóbombákkal” végrehajtott terrorista-merénylettel elpusztítottakra
mindez különösen vonatkozik.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> szent helyek l</span>erombolása, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a keresztények</span>
rabszolgaságba hurcolása, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">javaik</span> elvétele vagy megsemmisítése </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">nem csak
engedélyezett, de</span><b> kötelező is, hiszen az iszlám szent harcosainak
cselekedetein keresztül érvényesül Allah akarata, ráadásul <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a hitetlenek</span>
által szerzett vagyon nem élvezi az ő áldását.</b></span></p>
<p>Sokat segít saját magunk és ellenségünk világos definiálásában<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Gorka
Sebestyén tavaly magyarul is megjelent könyve. 1956-os emigráns szülők
gyermekeként Gorka már Nagy-Britanniában született, majd az Egyesült
Államokban futott be nemzetbiztonsági, kommentátori, tanácsadói
karriert. Bár politikai útját sem magyar, sem amerikai kontextusban nem
mindig könnyű követni, és életpályájában bizonnyal akad kritizálni való
is, 2016-ban írt egy közérthető, koncepciózus, ismertgazdag kötetet – <i>kézikönyvet antidzsihadistáknak</i>.<sup><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote11sym" name="m_6976791242276745974_m_-1521069848733965651_m_2968566637485698510_sdfootnote11anc" target="_blank"><sup>11</sup></a></sup></b></span>
Ebben a háború tényét éppen úgy megállapítja, amint annak tétjét,
valamint az ellenség pontos kilétét, továbbá a megvédendő értékeket és
pozíciókat is jól megvilágítja. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>„A mai fenyegetés a hibrid
totalitarizmus” –</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>írja az előszóban</b></span>, és ezért az olvasó figyelmébe
ajánlja azt a történelmi tanulságot, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>választott hazája </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
hidegháborúban egy hasonlóan ideologikus, totalitárius és agresszív
univerzalizmussal, azaz a szovjet kommunizmus<span style="background-color:rgb(255,242,204)">sal </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>miként vette fel
sikeresen a küzdelmet. </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ez utóbbih</span>oz hasonlóan <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ma is a hadviselő felek</span>
pontos meghatározását és a hadistratégia felállítását javasolja,
</b></span>méghozzá a Szovjetunió természetével számot vető Kennan-féle <i>Hosszú távirat</i>
és az 1950-ben kelt „NSC-68” fedőnevű nemzetbiztonsági stratégia
mintájára, amelyet a függelékben közöl is. A kötetet a Hit Gyülekezete
kiadója adta ki. Ismerve a neoprotestáns gyülekezetek elhivatott és
teológiailag megalapozott „keresztény cionizmusát”, nem kell
csodálkoznunk, hogy a könyvet a Németh Sándor által vezetett,
dinamikusan gyarapodó és kulturálisan jól szervezett gyülekezet
gondozta.</p>
<p>A George W. Bush-féle <i>War on Terror</i> afganisztáni és iraki
demokrácia-exportáló, nemzetépítési gyakorlatát és az
Obama-adminisztrációk elbizonytalanodását és a terrorizmus vallási
alapjait tagadó diskurzusát egyaránt élesen kritizáló könyv kimondja,
hogy „a terrorizmus ideológia és nem objektív élethelyzetek
következménye”. Állítása szerint a korábbi lineáris–szimmetrikus
hadviselés helyett, amely a szervezett államok közötti hadviselést
jellemezte, most aszimmetrikus helyzet állt elő. Ezzel kapcsolatban
jelenti ki, hogy<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> </b></span><i><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nácik</span>at kevesebb mint öt év alatt le tudtuk győzni, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a terror <span style="background-color:rgb(255,242,204)">elleni </span>globális háború</span> mégis immár tizenötödik évében jár.</b></span>”</i><sup><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote12sym" name="m_6976791242276745974_m_-1521069848733965651_m_2968566637485698510_sdfootnote12anc" target="_blank"><sup>12</sup></a></sup></p>
<p>A kötet legértékesebb része a dzsihadizmus eszme- és politikatörténetének nem is vázlatos áttekintése.<sup><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote13sym" name="m_6976791242276745974_m_-1521069848733965651_m_2968566637485698510_sdfootnote13anc" target="_blank"><sup>13</sup></a></sup>
A lényeg ugyanis éppen ez: egy szekularizálódott, 21. századi
civilizációban élve igen nehéz meg- és felismerni egy olyan ellenséget,
amely saját vallása szerint 1439-et ír, hitének belső reformációja és
felvilágosodása pedig elvetélt vagy kisebbségbe szorult. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A dzsihadista
fundamentalizmus gondolkodása és általános hangneme olyan, mintha Münzer
Tamás szektája (vagy még inkább a bogumil és kathar eretnekség)
Kalasnyikovokkal térne vissza korunkba. </b></span>Gorka eszmetörténeti
megközelítése jó sorvezető annak a globális mozgalomnak a megértésében,
amelyet súlyos felelősség terhel azért, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a 2010-es évek derekán a
világ összes háborús áldozatának 90 százaléka olyan országban halt meg,
ahol az iszlamizmus valamilyen formában jelen volt.</b></span> A szerző
megállapítása szerint<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> <i>a dzsihadizmus Mohameddel kezdődik</i>. A
Korán kétféle szövege, vagyis a mekkai „békeversek” és a medinai
„háborús versek” hűen tanúskodik a hódítás idejéről, a keletkezésüket
követő századok pedig a kalifák terjeszkedéséről, Indiától Andalúziáig
és a Szaharától a Balkánig – az Omajjád-kalifátus 13 millió
négyzetkilométer kiterjedésű volt, Trajánusz Római Birodalma öt. A
vallási alapra helyezett háborúzás nagyon hamar megjelent az iszlám
hagyományban.</b></span> Ibn Tajmijja (1263–1328) mongolok ellen kiadott vallási
rendelete (<i>fatwa</i>) az iszlámon kívül bármilyen más hitnek még csak az engedélyezését is hitetlenségnek (<i>kufr</i>) nevezte, a tatárok elleni háborút pedig vallási kötelezettségként írta elő.</p>
<div class="m_6976791242276745974m_-1521069848733965651m_2968566637485698510gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Napjaink dzsihadizmusa</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>széles és kidolgozott szöveghagyományra támaszkodik.</b></span></div><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Politikai–teológiai alapját Muhammad ibn Abd al-Wahhab (1703–1792)
rakta le, aki az iszlám megtisztítását és az első Mohamed-követők
idejére való visszavezetését követelte. </b></span>Előírásai közé tartozott <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a Korán
szó szerinti értelmezése</b></span>, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>mindenfajta hitújítás és kultuszfejlesztés </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
elvetése, valamint</b></span> a<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> zene, a misztikus irányzatok (mint a szúfizmus), a
szent emberek és sírjaik tiszteleté</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nek elutasítása. Gondolatai az
1932-ben létrejött Szaúd-Arábiában a mai napig érvényesülő wahabizmus
doktrínális alapjai lettek. A dzsihadizmus és a purizmus összekötése az
indiai imám, Abu al-Máudúdi (1903–1979) és követője, az egyiptomi, de
Amerikát is megjárt Szajjid Kutb (1906–1966) nevéhez köthető. Utóbbi
</b></span>nemcsak <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>megújította a kairói születésű Hasszán al-Banna (1906–1949)
által még 1928-ban alapított Muzulmán Testvériség ideológiáját</b></span>, de <i>Mérföldkövek</i>
című, 1964-ben kiadott <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>alapművében stratégiát is adott a „hamis muszlim
vezetők” és a külső ellenségek elleni vallásháborúhoz,</b></span> amelyet a
dekolonizációs–hidegháborús helyzethez alkalmazva jelentősen
átpolitizált. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A Muszlim Testvériség volt az első pániszlám – és ezért<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a
szekuláris, szocialista–nacionalista pánarab irányzat</span>tal élesen szemben
álló – ernyőszervezet<span style="background-color:rgb(234,209,220)">,</span></b><b> amely</b></span> az <i>iszlám regresszív modernizáció</i>jával
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a vallási visszatérés mellett politikai programot is adott, </b></span>mely utóbbi
hiánytalanul megfelelt az előbbinek. (Al-Bannát egy merénylet
megtorlásául, Kutb-ot pedig egy Nasszer elleni összeesküvésben való
közreműködése miatt végezték ki az egyiptomi hatóságok.)</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A 20. század derekán, nagyjából <i>az európai totalitarizmusokkal egy időben született meg a modern iszlamizmus</i>, amely a Korán és a Hagyomány (<i>szunna</i>)
változtatás nélküli, egymásra vonatkoztatott vallási és politikai
érvényesítését s minden, a szunnita iszlámon <span style="background-color:rgb(217,234,211)">kívüli kultúra</span> elvetését
követelte.</b></span> Afféle „iszlám leninizmusként”<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Isten uralmának megteremtését a
dzsihadisták élcsapatára bízta, ráadásul ezt amolyan „muszlim
trockizmusként” világméretekben képzelte el.</b></span> A múltszázad folyamán <span style="background-color:rgb(234,209,220)">
iszlám alapra helyezett államok is létrejöttek: Pakisztán 1947-es
alapítása óta „iszlám köztársaság”, Irán negyven éve síita teokrácia, a
már említett Szaúd-Arábia pedig wahabita monarchia (az első
fundamentalista ország egyébként Samil imám Csecsenföldje volt 1834 és
1859 között)</span>.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A dzsihadizmus legújabb változatának megalapozója Abdullah Azzam
(1941–1989) palesztin származású vallási vezető</b></span> volt, akit a „globális
dzsihád atyjának” neveznek, hiszen egyfelől a tradicionális kötöttségek
közül<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> kiszabadította és egyéni kötelességgé tette a szent háborút,
másfelől alapítója volt az afganisztáni mudzsahedineket tömörítő
szervezetnek, amelynek utódja az al-Kaida lett.</b></span> A szovjetellenes
afganisztáni ellenállás, majd a délszláv válság idején
Bosznia-Hercegovinába áramló arab és afgán légiósok szent háborúja és a
csecsenföldi nacionalista függetlenségi harcból a globális iszlamizmus
terepévé váló „Kaukázusi Emirátus” – élén szaúdi származású emírjével,
ibn al-Kattabbal (1969–2002), az „iszlám kardjával” – konfliktusgóca a
hidegháború utolsó évtizedétől <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a kettőezres évek első évtizedéig állandó
mozgásban tartotta az immár harcban edzett és a földkerekség egészére
kiterjedő dzsihadista mozgalom fejlődését.</b></span></p>
<p>Azzam merényletben bekövetkezett halála után <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szerepét a szaúdi Oszama
bin Laden (1957–2011) vette át.</b></span> Fordulópontot jelentő újítása az volt,
hogy a muszlim földek felszabadításának kötelezettségét – amellyel
kapcsolatban 1998-ban fatvát is kiadott – <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kiegészítette a „<span style="background-color:rgb(208,224,227)">keresztesek
hátországá</span>ban” való, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">civilek</span> ellen is végrehajtandó merényletek
követelményével.</b></span> A szervezet ideológiáját az egyiptomi Ajman al-Zawahiri
(szül. 1951) dolgozta ki <i>Harcosok a Próféta zászlaja alatt</i>
című, 2001 decemberében elkészült könyvében. Ebben a lokális dzsihád
helyszíneit <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a globális szent háború tűzfészkei</b></span>ként festette le, ahol
Mohamed katonái bosszút állnak. Mint írta: <i>„a szent háború</i> <i>Csecsenföld északi szélétől Szomália déli részéig és Kelet-Turkesztántól Marokkó nyugati feléig tart”</i>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az ezredforduló</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ra</b></span> ezen ideológia alapján és szervezeti hálózat révén többkomponensű, hullámzó,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> <i>permanens dzsihád</i> jött létre, amelyet egymástól független csoportok vívnak szerte a világon.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A dzsihád, amely jó ideig összekapcsolódott a Kalifátussal</b></span> –<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> amely</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az
Oszmán Birodalom</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>összeomlásával és a Kemal Atatürk-féle reformokkal
1923-ban megszűnt</b></span> –, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>végül az Iszlám Állam gyakorlatában tért vissza
eredeti keretei közé<span style="background-color:rgb(234,209,220)">.</span></b><b> Ez a Kalifátus </b></span><span style="background-color:rgb(252,229,205)"><b>azonban a szó szoros és átvitt
értelmében is virtuális volt</b></span> (amellett, hogy 2015/16 fordulóján területe
nagyobb volt, mint Nagy-Britanniáé), hiszen a csatlakozás nem csak az
ennek – egyébként vallásilag elvárt – területére való költözéssel és a
dzsihádban történő ottani részvétellel, hanem <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hűségeskü (<i>bajat</i>) tételével és a dzsihád ennek nevében, bárhol másutt való vállalásával is teljesíthető volt. <i>„Az</i> ummah [a muszlimok közössége] <i>turizmusa</i> <i>a dzsihád”</i> – hirdették Rakkában, Moszulban és a <a href="https://www.youtube.com/watch?v=zdwbgsF1UUY&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201806" target="_blank">Youtube-ra feltöltött <i>nasheed</i></a>-ekben. Így, bár az Iszlám Állam a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">migrációt és a <span style="background-color:rgb(255,242,204)">hitetlenek</span> földjére való költözést (<i>shirk</i>)</span>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">elítélte</span>, <u>azokat, akik ott élve vagy oda utazva a nevében merényletet
követtek el, harcosaiként üdvözölte.</u></b><b><u> </u>Ez az irányzat a dróntámadásban
likvidált,</b></span> jordán Abu Muszab al-Zarkawi (1966–2006), a <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>„bagdadi
mészáros” vezetésével az al-Kaida iraki szárnyából indult, majd onnan
kiszakadt, és utódja, az önjelölt kalifa, Abu Bakr al-Bagdadi (szül.
1971) vezetésével végül az anyaszervezettel versengve a szíriai
polgárháborúban erősödött meg. </b><b>Az Iszlám Állam </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>hivatalos dala</b></span> (<i>Ummati qad láha fadzsrun</i>. 2015)<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> így kezdődik:</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> </b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p style="margin-left:1.25cm"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Muszlim testvéreim, hajnalodik már, várjátok a végső győzelmet!</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p style="margin-left:1.25cm"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az Iszlám Állam az igazak véréből születik és az istenfélők szent háborújából ered.</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p style="margin-left:1.25cm"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ők lelküket szilárd meggyőződéssel az igazságnak ajánlják,</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p style="margin-left:1.25cm"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Hogy egy igaz hit legyen és érvényesüljön Isten törvénye.</b></span></p>
<p> </p>
<p>Az Iszlám Államhoz köthető <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a szalafista–wahabita dzsihadizmus eddigi
legnagyobb visszhangot kiváltó összefüggő terrorhulláma, amely
2015–17-ben zajlott Európában</b></span>. Rajta kívül más terrorcsoportok, amelyek
Szíriában és Afganisztánban akár harcban is álltak vele (al-Nuszra
Front, tálibok) vagy éppen <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hűségesküvel csatlakoztak hozzájuk (mint a
nigériai Boko Haram</b></span> s<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> azok, amelyek a Kalifátus vilajetjének
nyilvánították magukat</b></span> Líbiában és a Sínai-félszigeten)<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> szintén követtek
el véres támadásokat. </b></span>A késsel, pokolgéppel, teherautóval és
kézifegyverekkel elkövetett támadások 2015 januárjában a <i>Charlie Hebdo</i>
szerkesztőségében rendezett vérfürdővel kezdődtek, az év novemberében
Párizsban folytatódtak, majd következett 2016 márciusában a brüsszeli
reptér utasforgalma elleni merénylet, az év nyarán pedig az isztambuli,
majd a nizzai támadás és a würzburgi késelés, végül az év végi berlini
kamionos merénylet. 2017-ben Londonban és Manchesterben, aztán
Szentpétervárott és Barcelonában csaptak le a fundamentalisták. Ezeken
kívül ebben a három évben követtek még el merényletet Rouenben,
Koppenhágában, Stockholmban, a finnországi Turkuban, Hamburgban és
Linzben is (Európán kívül pedig Ankarában, Észak-Afrikában és az
Egyesült Államok-szerte). <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Szűk három év alatt 18 európai városban 443-an
haltak és 1852-en sebesültek meg iszlamista terrorcselekmény
következtében.<sup><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote14sym" name="m_6976791242276745974_m_-1521069848733965651_m_2968566637485698510_sdfootnote14anc" target="_blank"><sup>14</sup></a></sup></b></span></p>
<p>Szun-ce szerint, <i><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>„aki ismeri </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az ellenséget</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>és ismeri önmagát, az </b></span>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>száz csatában</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>sem kerül<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> v</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>eszélybe</b></span>.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Aki nem ismeri az ellenséget, ám
ismeri önmagát, egyszer győz, másszor kudarcot vall. Aki sem az
ellenséget, sem önmagát nem ismeri, minden csatában vereséget szenved</b></span>.”</i><sup><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote15sym" name="m_6976791242276745974_m_-1521069848733965651_m_2968566637485698510_sdfootnote15anc" target="_blank"><sup>15</sup></a></sup>
Hogy az öndefiníció bátortalanságból vagy értékvesztés miatt marad el,
és az ellenséget lustaságból vagy érthetetlen előzékenységből nem
nevezzük meg, az az eredmény szempontjából tökéletesen mindegy – ez
utóbbi ugyanis a vereség biztos receptje. Ebből a következő gyakorlati
következtetéseket vonhatjuk le.</p>
<div class="m_6976791242276745974m_-1521069848733965651m_2968566637485698510gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Egy: a háború tényét jobb elismerni, mint<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> takargatni</span>. ;</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Kettő: az <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ellenséget</span> pontosan meg kell nevezni. ;</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Három: tudni kell, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">miért </span>harcolunk. ; Négy: és győzünk.</b></span></div>
<p> </p>
<p style="text-align:center">***</p>
<p style="text-align:center"> </p>
<div id="m_6976791242276745974m_-1521069848733965651m_2968566637485698510gmail-sdfootnote1">
<p><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote1anc" name="m_6976791242276745974_m_-1521069848733965651_m_2968566637485698510_sdfootnote1sym" target="_blank">1</a> Az iszlám fundamentalizmusra lásd: Bernard Lewis: <i>Az iszlám válsága</i>, fordította Tomori Gábor, Európa, Budapest, 2004 és <i>Vallási fundamentalizmus – Tradíció, politika és radikalizmus az iszlám világban</i>,
szerkesztette Krizmanits József, L’Harmattan, Budapest, 2006. A
lábjegyzetekben szándékosan a témára vonatkozó magyar nyelvű irodalomra
hivatkozok, ill. azt javaslom.</p>
</div>
<div id="m_6976791242276745974m_-1521069848733965651m_2968566637485698510gmail-sdfootnote2">
<p><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote2anc" name="m_6976791242276745974_m_-1521069848733965651_m_2968566637485698510_sdfootnote2sym" target="_blank">2</a> A témáról lásd: Jany János: <i>Az iszlamizmus. Eszmetörténet és geopolitika</i>, Typotex, Budapest, 2016 és Kiss-Benedek József: <i>Dzsihadizmus, radikalizmus, terrorizmus</i>, Zrínyi, Budapest, 2016.</p>
</div>
<div id="m_6976791242276745974m_-1521069848733965651m_2968566637485698510gmail-sdfootnote3">
<p><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote3anc" name="m_6976791242276745974_m_-1521069848733965651_m_2968566637485698510_sdfootnote3sym" target="_blank">3</a> Russell Kirk: <i>The</i> <i>American Cause</i> [1957] edited by Gleaves Whitney, ISI Books, Wilmington, 2002.</p>
</div>
<div id="m_6976791242276745974m_-1521069848733965651m_2968566637485698510gmail-sdfootnote4">
<p><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote4anc" name="m_6976791242276745974_m_-1521069848733965651_m_2968566637485698510_sdfootnote4sym" target="_blank">4</a> A két civilizáció kapcsolatára lásd: Bassam Tibi<i>: Keresztes háború és dzsihád. Az iszlám és a keresztény világ</i>, fordította Deréky Géza, utószó: Rostoványi Zsolt, Corvina, Budapest, 2003 és Rostoványi Zsolt: <i>Az iszlám világ és a Nyugat</i>,<i> </i>Corvina, Budapest, 2004.</p>
</div>
<div id="m_6976791242276745974m_-1521069848733965651m_2968566637485698510gmail-sdfootnote5">
<p><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote5anc" name="m_6976791242276745974_m_-1521069848733965651_m_2968566637485698510_sdfootnote5sym" target="_blank">5</a> A terrorszervezetről lásd bővebben: Arany Anett – N. Rózsa Erzsébet – Szalai Máté: <i>Az Iszlám Állam kalifátusa</i>, Osiris–KKI, Budapest, 2016 és Besenyő János – Prantner Zoltán – Speidl Bianka – Vogel Dávid: <i>Az Iszlám Állam – Terrorizmus 2.0</i>. <i>Történet, ideológia, propaganda</i>, Kossuth, Budapest, 2016.</p>
</div>
<div id="m_6976791242276745974m_-1521069848733965651m_2968566637485698510gmail-sdfootnote6">
<p><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote6anc" name="m_6976791242276745974_m_-1521069848733965651_m_2968566637485698510_sdfootnote6sym" target="_blank">6</a> <i>Foreword</i> = Dabiq, 12. szám, 1437 <i>safar</i>, 2.</p>
</div>
<div id="m_6976791242276745974m_-1521069848733965651m_2968566637485698510gmail-sdfootnote7">
<p><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote7anc" name="m_6976791242276745974_m_-1521069848733965651_m_2968566637485698510_sdfootnote7sym" target="_blank">7</a> Uo. 28.</p>
</div>
<div id="m_6976791242276745974m_-1521069848733965651m_2968566637485698510gmail-sdfootnote8">
<p><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote8anc" name="m_6976791242276745974_m_-1521069848733965651_m_2968566637485698510_sdfootnote8sym" target="_blank">8</a> <i>Why We Hate You & Why We Fight You</i> = Dabiq, 15. szám, 1437, <i>shawwal</i>, 31.</p>
</div>
<div id="m_6976791242276745974m_-1521069848733965651m_2968566637485698510gmail-sdfootnote9">
<p><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote9anc" name="m_6976791242276745974_m_-1521069848733965651_m_2968566637485698510_sdfootnote9sym" target="_blank">9</a> <i>The Fitrah of Mankind and the Near-Extinction of the Western Woman</i> = Uo. 25.</p>
</div>
<div id="m_6976791242276745974m_-1521069848733965651m_2968566637485698510gmail-sdfootnote10">
<p><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote10anc" name="m_6976791242276745974_m_-1521069848733965651_m_2968566637485698510_sdfootnote10sym" target="_blank">10</a> <i>The Ruling on the Belligerent Christians</i> = Rumiyah, 9. szám, <i>Sha’ban</i> 1438, 7.</p>
</div>
<div id="m_6976791242276745974m_-1521069848733965651m_2968566637485698510gmail-sdfootnote11">
<p><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote11anc" name="m_6976791242276745974_m_-1521069848733965651_m_2968566637485698510_sdfootnote11sym" target="_blank">11</a> Gorka Sebestyén: <i>A dzsihád legyőzése. A megnyerhető háború</i> [2016] fordította Morvay Péter, Patmos Records, Budapest, 2017. Vö.: <a href="http://archiv.uni-nke.hu/downloads/konyvtar/digitgy/phd/2008/beres_janos.pdf?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201806" target="_blank">Béres János: <i>Napjaink muszlim terrorizmusának gyökerei és visszaszorításának lehetőségei</i>, PhD-értekezés, Budapest, 2008.</a></p>
</div>
<div id="m_6976791242276745974m_-1521069848733965651m_2968566637485698510gmail-sdfootnote12">
<p><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote12anc" name="m_6976791242276745974_m_-1521069848733965651_m_2968566637485698510_sdfootnote12sym" target="_blank">12</a> Gorka i.m. 41.</p>
</div>
<div id="m_6976791242276745974m_-1521069848733965651m_2968566637485698510gmail-sdfootnote13">
<p><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote13anc" name="m_6976791242276745974_m_-1521069848733965651_m_2968566637485698510_sdfootnote13sym" target="_blank">13</a> A témára lásd még: Jany i.m. és Kiss-Benedek i.m., valamint Simon Róbert: <i>Az iszlám fundamentalizmus. Gyökerek és elágazások Mohamedtől az al-Qá’idáig</i>, Corvina, Budapest, 2014 és <a href="http://okri.hu/images/stories/kutatok/poczikszilveszter/ekonyvek/az_iszlam_forradalom.pdf?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201806" target="_blank">Póczik Szilveszter: <i>Az iszlám forradalom. Négy műhelytanulmány a radikális iszlámról</i>, Publikon, Pécs, 2011.</a> Az iszlám világ politikaelméletére lásd: Maróth Miklós: <i>Iszlám és politikaelmélet</i>, Akadémiai, Budapest, 2013.</p>
</div>
<div id="m_6976791242276745974m_-1521069848733965651m_2968566637485698510gmail-sdfootnote14">
<p><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote14anc" name="m_6976791242276745974_m_-1521069848733965651_m_2968566637485698510_sdfootnote14sym" target="_blank">14</a> <i>Terrortámadások Európában</i> = Figyelő, 2018/2. 9.</p>
</div>
<div id="m_6976791242276745974m_-1521069848733965651m_2968566637485698510gmail-sdfootnote15">
<p><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_bekes_marton_kezikonyv_antidzsihadistaknak#sdfootnote15anc" name="m_6976791242276745974_m_-1521069848733965651_m_2968566637485698510_sdfootnote15sym" target="_blank">15</a> Szun-ce: <i>A háború művészete</i>, fordította Tokaji Zsolt, Helikon, Budapest, 2015, 16.</p>
</div>
</div><br></div>
<br></div>