[Grem] jön a torinói lepel szakértője - kapcsolat a Pray-kódexszel

[Gy Greschik]

Kedves Levente!

Köszönöm a kiegészítést.

A Pályi könyvet valóban remeknek tartom: nemcsak 
tartalmas és lényegretörő, hanem igen olvasmányos is. 
Külön érdekessége történészi megközelítése -- többek 
közt a lepel történetlnek egy olyan aspektusát is 
(valószínsítve) rekonstruálja, amiről Dr. Jackson sem 
tudott.  (Erről személyesen is meggyőződtem.)

Nagyon remélem, hogy sikerül a Jackson előadókörút 
során kettőjük találkozását is tető alá hoznom.

Egyébként a lepel tényleges fizikai valójára Pályinak 
csak áttételes és részleges rálátása van.  Nem úgy, mint 
Jacksonnak.  Őt épp az emeli ki a tengernyi lepelszakértő 
közül, hogy a leplet a saját kezében fogta és tudományos 
módszerekkel maga vizsgálta, mérte -- az általa vezetett 
30 fős tudományos elit csapat segítségével.

A Pályi könyv egy másik hátránya a hivatkozások időnként 
foghíjas volta.  Állít és összefoglal sok mindent, de nem 
mindenhez adja meg a forrást.  Ez főleg néhány különösen 
érdekes dolog esetében engem nagyon zavart.  Pl. a pollenek 
egyediségének szemléltetésére említi, hogy az amerikai 
hadseregben fontolgatták az egyes lövedékek (!) azonosításának 
pollen-megjelölésen alapuló módszerét -- de semmi forrást 
nem jelöl meg.

Üdvözlettel,

G.Gy.

On Mon, 23 Jul 2018, Levente Vihar wrote:

> Date: Mon, 23 Jul 2018 09:11:08 +0200
> From: Levente Vihar <lvihar at gmail.com>
> Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> Subject: Re: [Grem] jön a torinói lepel szakértője - kapcsolat a
>     Pray-kódexszel
> 
> Kiegészítésül a czikkhez:
> http://szitkonyvek.hu/termek/403
> http://www.magyarkurir.hu/hirek/palyi-gyula-torinoi-lepel
> 
> Kiemelés tőlem. A képeket sajnos már nem tudtam fellelni.
> 
> ÜdvözletteL.
>                        Pályi Gyula: A Torinói Lepel
> 
> 2011. február 7. hétfő 11:16
>
>   Pályi Gyula akadémikus, a Modenai és Reggio Emiliai Egyetem
>   általános és szervetlen kémia professzora könyvében minden
>   részletre kiterjedően, tudományos alapossággal, de közérthetően
>   foglalja össze a Torinói Lepellel kapcsolatos ismereteket.
> 
> [palyi_0_0.jpg] A Torinói Lepel néven ismert relikvia egy közel négy és fél
> méter hosszú, egy méter széles lenvászon szövetdarab, melyen egy halott férfi
> lenyomata látható. E kendő a keresztény hagyomány szerint Jézus Krisztus
> halotti leple, így a képmás az ő vonásait őrzi az utókor számára. Vannak
> azonban, akik kétségbe vonják ezt. A Torinói Lepelről eddig könyvtárnyi
> könyvet, tanulmányt írtak, kutatásával körülbelül 150 ezer órát töltöttek az
> ezzel foglalkozó tudósok; ez nyolcórás munkaidővel számolva hatvan évet tesz
> ki.
> 
> A Torinói Lepel című könyvében Pályi Gyula megállapítja: a Lepel anyagának és
> elkészítési technológiájának elemzése alapján elmondhatjuk, hogy e
> körülmények közel-keleti származást valószínűsítenek, és összhangban vannak a
> Lepel Kr. u. I. századi eredetével. A Lepel Emberével kapcsolatos
> megfigyelések összhangban vannak azzal a felvetéssel, hogy a Torinói Lepel
> valóban Jézus Krisztus halotti leple volt, illetve az lenne.
> 
> Pályi professzor különböző szempontok alapján vizsgálja a Leplet, így
> összehasonlítja, mit írnak az evangélium szerzői Jézus sírba helyezéséről.
> Ebből kiderül: mind a négy evangélista említést tesz valamiféle halotti
> lepelről. A „szerepét vesztett” halotti lepelről – vagy leplekről – a
> Feltámadást követően a szemtanú Jánoson kívül Lukács is megemlékezik. „János
> beszámolója döbbenetesen eleven, látható, hogy ő mind a temetésnél, mind az
> üres sír megtalálásakor jelen volt: János beszámolójának hitelét…
> nagymértékben fokozza az az apró mozzanat, hogy az egyik kendő (talán éppen a
> Lepel) a sírboltban, a többitől külön összehajtva volt található… aki így
> hagyta, ösztönösen rendes volt és cseppet sem sietett…” A tudós szerző
> rámutat arra is, hogy az új halotti lepelre való utalások – Máténál és
> Márknál – összhangban vannak a textiltechnológusok azon véleményével, hogy a
> jelenlegi Torinói Lepel valószínűleg egy tekercsben tárolt hosszabb
> szövetdarabból lett levágva. A csak János által említett fűszerek nyomát a
> jelenlegi Torinói Lepel vizsgálatakor mikroszkóposan kimutatták.
> 
> [Torinoi%20lepel%203_0.JPG] A vérfoltok vizsgálati eredményeit összefoglalva
> megállapítható, hogy ezek összhangban vannak azzal a feltevéssel, hogy a
> Lepel Embere közel-keleti volt, halála előtt megkorbácsolták, legalább
> egyszer elesett, úgy, hogy kezével nem tudta fékezni az esést, majd keresztre
> szegezték, ahol meghalt. A Lepellel már holtan borították be, nem sokkal
> halála után. Amit pedig az orvostudomány a Torinói Lepel képe és vérfoltjai
> alapján a Lepelbe takart áldozat utolsó óráiról és haláláról mondani tud,
> ugyancsak azt a hipotézist erősíti, hogy a Lepel valóban Jézus Krisztus
> halotti leple lehetett. Erre utalnak a Torinói Leplen lévő írásjelek is,
> valamint a Lepel Emberének szemgödreiben azonosított római pénzérmék
> megtalálása. Az érmék kora egybeesik Jézus nyilvános működésének korával és
> „az érmék képének halványsága szöges ellentétben van a XX. századinál korábbi
> ’hamisítási’ elméletekkel, hiszen az érmék azonosításához az űrkutatási
> elektronika legmodernebb eszközeit kellett bevetni, melyeknek lehetőségéről
> akár csak pár évtizeddel korábban is senkinek még csak fogalma sem volt.”
> 
> [pray2_0.jpg] Külön foglalkozik a könyv szerzője a Torinói Lepel magyar
> vonatkozásával. A leplet 944 és 1204 között Bizáncban őrizték. A jelenlegi
> Leplen számos égési nyom található, melyek nagy része az 1532-es tűzvészből
> származik. Van azonban egy olyan égésinyom-sorozat, ami ennél korábban
> keletkezett, mivel szerepel egy 1516-ból származó Albrecht Dürer-rajzon is. E
> nyom jellegzetes L betű formában elhelyezkedő, 4x4 kör alakú égési lyukakból
> áll, mintha a négyrét vagy 12-rét összehajtott Lepel szövetén egy izzó,
> hegyes tárgyat szúrtak volna át. A szakirodalom ezt „piszkavas-lyukaknak”
> nevezi. E lyukak azonban már egy jóval korábbi, 1192 és 1194 között
> keletkezett rajzon is szerepelnek. Ez a rajz, egy miniatúra, a Pray-kódexben
> található, ami legrégebbi magyar összefüggő nyelvemlékünket, a Halotti
> beszédet tartalmazza. (A könyvben látható a Pray-kódex miniatúrája, amely
> Jézus Krisztus keresztről való levételét és Lepellel való beborítását
> ábrázolja.) Ismeretes, hogy a kódexet Pray Gyula (1723–1801) jezsuita
> történetíró fedezte fel és ismertette 1870-ben, jelenleg a Magyar Nemzeti
> Múzeumban őrzik. Pályi Gyula felhívja a figyelmet: ha a Pray-kódex 1200 előtt
> keletkezett, a miniatúra készítője a Lepelt csak Bizáncban láthatta. Ha
> viszont a Bizáncban őrzött Lepel a „piszkavas-lyukak” ugyanazon rajzolatát
> mutatta, mint a jelenlegi Torinói Lepel, akkor a Lepel származásának
> hitelességét a jelenleg egyesek által vélt 1349-ről jóval korábbra kell
> tenni. A kötet szerzője figyelemre méltónak tartja azt is, hogy a Pray-kódex
> híven és méretarányosan adja vissza a Torinói Lepelnél is észlelt, a
> halszálkás szövéstől eredő csíkozatot is. Pályi Gyula valószínűsíti, hogy az
> 1172 és 1196 között uralkodó III. Béla magyar király – egyben bizánci
> trónörökös – ismerte a Leplet.
> 
> [torinoi_0.jpg] Külön fejezetben foglalkozik Pályi Gyula azokkal a
> véleményekkel, amelyek szerint a Leplet meghamisították. Mint említettük, a
> Torinói Lepel dokumentált történetéről az első adat 1349-ből származik. Ekkor
> a közép-franciaországi Lirey földesura, Geoffrey de Charny levelet írt VI.
> Kelemen pápának, melyben engedélyt kért templomépítésre, egyben megemlíti,
> hogy birtokában van Jézus Krisztus temetési leple. Ezért egyesek úgy vélik,
> hogy a Torinói Lepel 1325-ben készült. A könyv szerzője azonban rámutat: az
> ún. „tudós hamisítónak” elsősorban fontos biológiai és orvostani ismeretekkel
> kellett volna rendelkeznie, hogy sikeresen imitálja a Lepel Emberének
> fiziológiáját, sérüléseit és ezek patológiai kölcsönhatásait. „Olyan
> részletkérdésekben kellett volna tájékozottnak lennie, mint az élő és nem
> sokkal korábban meghalt ember vére közötti hematológiai különbség, a
> vércsoportok és más hasonlók. Részletes ismeretekkel kellett volna
> rendelkeznie a római korbácsolás és keresztre feszítés legapróbb részleteit
> illetően, olyan korban…, mikor a korbácsolást már másként bonyolították és
> amikor a keresztre feszítéssel való kivégzés már több évszázada nem volt
> használatos.” Ismernie kellett volna továbbá a Pray-kódexet, hogy éppen a
> kellő helyre tudja beégetni a „piszkavas-lyukakat”, amelyek ezen a miniatúrán
> 130 évvel korábban már megjelentek. A lepelhamisítónak ötszáz évvel kellett
> volna megelőznie a korát, a fényképezés bizonyos alapelveinek legalább
> elméleti szinten való megjövendölésével, emellett fel kellett volna fedeznie
> a háromdimenziós képrögzítést, a holográfiát is. A „tudós hamisító”
> legnagyobb eredménye pedig az lett volna, hogy felfedezi azt a képrögzítős
> eljárást, amely a jelenleg Torinóban őrzött lepel képét adja, és sikerrel
> alkalmazta volna a kép előállítására. Pályi Gyula felhívja a figyelmet arra a
> rendkívül lényeges tényre is, hogy a Torinói Lepel halott embert ábrázol,
> mégpedig olyat, aki életében karizmatikus személyiség volt, akit sokan
> követhettek. Fölteszi a kérdést: hogyan szereztek volna a Lepel állítólagos
> hamisítói olyan modellt, aki megfelelt volna ennek a követelménynek? Hiszen
> ekkor már több évszázada nem alkalmazták a keresztre feszítést, mint
> kivégzési eszközt. Annak is kevés a valószínűsége, hogy megöltek volna
> valakit. Ám ha még ezt tették volna, akkor is, nehezen képzelhető el, hogy az
> áldozat arcán „olyan méltóságteljes nyugalom tükröződjék, mint ez a Lepel
> Emberénél látható. És ha ez a végeredmény nem sikerül, újrakezdik?”
> 
> Pályi Gyula végkövetkeztetése, hogy a Torinói Lepellel kapcsolatban
> összegyűlt történelmi és természettudományi ismeretanyag „jó egyezésben van
> azzal a feltevéssel, hogy e Vászon valóban Jézus Krisztus halotti leple
> volt.” Ám a tudós szerző, tekintettel a probléma rendkívüli jelentőségére,
> egyetért a Római Katolikus Egyház óvatos bölcsességével, hogy még nem mondta
> ki a végső szót ebben a kérdésben. Hozzáteszi azonban: „Okkal reméljük…, hogy
> hívők és nem hívők szorgalmas kutatómunkája előbb-utóbb lehetővé fogja tenni
> e ’végső szó’ kimondását.” (Szent István Társulat, 2010.)
> 
> Bodnár Dániel/Magyar Kurír 
> 
> 
> 
> 2018-07-23 7:47 GMT+02:00 Orsi Török <torok.orsi at torokcsalad.hu>:
>       http://mandiner.hu/cikk/20180718_torinoi_lepel_john_jackson_interju
> 
> 
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> 
> 
> 
>