[Grem] Aug.19.15:00, aug.20.11:00 Józsa Judit keramikus a tárlatát vezeti / INGYENES

[Emoke Greschik]

https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-kereszteny-muveszet-kuldetese-hogy-tukrozze-isten-szepseget-megnyilt-jozsa-judit-kiallitasa
Augusztus 16-án, csütörtökön este a belvárosi
Nagyboldogasszony-főplébánia-templomban került sor *Józsa Judit
kerámiaszobrásznő „Mária, a magyarok Boldogasszonya” című kiállításá*nak
megnyitására.* A tárlat a Józsa Judit Galériában tekinthető meg.*

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=89507&v=0&img=o_398A1239.jpg>
*KÉPGALÉRIA – klikk a képre!*

A hatalmas templom zsúfolásig megtelt hívekkel, érdeklődőkkel. A
megjelenteket Bába Szilvia, a Duna Palota művészeti és operatív igazgatója,
a Józsa Judit Alapítvány kuratóriumának tagja, a kiállítás szervezője
köszöntötte. Márai Sándor *Füveskönyv*éből idézett: „A tehetség kevés. Az
értelem is kevés, a műveltség is kevés ahhoz, hogy valaki művész legyen.
Mindehhez végzet kell, melyet nem lehet félreérteni, s melyet semmiféle
emberi erő vagy szándék nem tud megmásítani. A művész, az igazi nem
tévedhet semmiféle pályára, s nincs olyan történelmi vagy helyzeti erő,
mely eltéríthetné feladatától. Aki így művész, annak végzete van.” Bába
Szilvia leszögezte: Józsa Juditnak végzete van. Ünnep ennek a kiállításnak
a létrehozása, mert Józsa Judit minden nehézséggel, próbatétellel
megküzdött, felül tudott ezeken emelkedni, és ismét egy olyan témát
dolgozott fel, amelyet így, ebben a formában a kortárs magyar
kerámiaszobrászatban még senki. Napjainkban különösen időszerű ez a *tárlat,
amely nemcsak a kereszténységről, a hitről szól, hanem a gyökerekről, a
hagyományokról, a nemzeti identitásról, az értékrendről, a megmaradásról.*

Osztie Zoltán, a templom plébánosa beszédében megemlékezett *a
Mária-tisztelet*ről, kiemelve, hogy *az kezdettől fogva az apostoli hitnek,
a keresztény életnek lényegi része*. Ez természetes, hiszen ha a barátunk
édesanyját különös tisztelettel vesszük körül, mennyivel inkább így van ez,
ha *a Megváltó Jézus Krisztus édesanyjáról van szó. Mária a kereszténység
kezdetétől középpontban áll, mivel Jézus földi életének első harminc évét
csak ő ismeri. Érthető tehát, hogy Jézus halála, föltámadása és
mennybemenetele után a fiatal keresztény közösség faggatta Máriát.
Fölbecsülhetetlen, hogy Mária tanúságtétele Jézus életéről milyen mértékben
épült bele a keresztény örömüzenetbe. Osztie Zoltán kitért Mária közbenjáró
szerepére is, ami ugyancsak kezdettől fogva jelen volt. Az őskeresztényeket
üldözte a hatalom, és amikor Mária elérkezett földi életének végéhez,
kézenfekvő volt, hogy az állandó szorongatottságban élő Krisztus-követők
megkérjék őt: járjon közben értük a mennyben isteni Fiánál. Azóta is,
kétezer éve ott él a keresztény lélekben ez a bizalom Mária iránt*.

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=89507&v=0&img=o_398A1242.jpg>

Osztie Zoltán a keresztény művészetről, annak küldetéséről is beszélt.
Leszögezte: a keresztény művészet küldetése, hogy tükrözze Isten szépségét.
Ez nem elsősorban esztétikai kategória, hanem a legszorosabb összefüggésben
van az igazsággal. A szépség az igazság napfényre jutása. Józsa Judit
szobrai megfogalmazhatatlanul szépek, mert az igazság ragyog fel bennük, és
ez több mint esztétika, valami mélységes titoknak, Isten üdvözítő titkának
és a mi emberi életünknek a megragadása.* Józsa Judit valódi hitvédő, a
művészet eszközeivel védelmezi és elmélyíti bennünk a keresztény értékeket,
a magyar keresztény kultúra kiemelkedő művelője, szobraiban megjelenik az
apostoli hit gyönyörű teljessége.*

Beszédének végén Zoltán atya imádságban köszönte meg *Szűz Mária ezeréves
pártfogásá*t, *kérve, hogy a jövőben se vonja meg tőlünk anyai jóságát,
legyen továbbra is mennyei közbenjárónk isteni Fiánál, Krisztusnál.*

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=89507&v=0&img=o_398A0718.jpg>

A kiállítást megnyitó Prokopp Mária egyetemi tanár, művészettörténész
Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén született. Tanára volt Józsa Juditnak,
amikor művészettörténelmet tanult a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. *Prokopp
Mária művésztudósnak nevezte Józsa Juditot, aki a művészet kritikai oldalát
is jól ismeri, tudományos áttekintése van a sok ezer éves egyetemes
művészetről*. Ez egyedülálló a magyar művészetben. Édesapja Józsa János
korondi fazekasmester, így* olyan környezetben nőtt fel, ahol természetesen
voltak jelen az ősi magyar hitvilág, szellemiség gyökerei és a keresztény
értékrend is.*

A művészettörténész előadónő kiemelte: *a tárlaton látható 14
szoborkompozíciónak csodálatos szerkezete van, mintha zenei harmóniára
épülnének fel. A szakrális művészet célja, hogy fölemelje az embert az
anyagi világból a látható világon túlra, és Józsa Judit alkotásaiból ez
sugárzik. A mi igazi hazánk az Örökkévalóságban van, el kell jutnunk oda,
és ehhez csak olyan értékrend vezet el, amit az őseink ismertek. Józsa
Judit ezért mintázta meg az Erények sorozatát, a Magyar nagyasszonyok
sorozatát. A mostani kiállítás ezek betetőzése. Nincs még egy olyan nép,
amely Máriát, az istenanyát Nagyboldogasszonynak nevezné *– mondta Prokopp
Mária. Hozzátette: Ez azt jelenti, hogy* Mária útját követve lehetünk
boldogok. Jézus édesanyja olyan hatalmas erővel rendelkezik, aki valóban
tud nekünk segíteni.* Józsa Judit tiszta forrásból merítkezik, és világos
rendszerben mutatja be az ősi magyar hitvilágot, amelynek kivirágzása a
kereszténységben történik meg.

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=89507&v=0&img=o_398A1131.jpg>

Köszöntötte a közönséget a tárlat megalkotója, Józsa Judit is. „Gloria in
Excelsis Deo” (Dicsőség a magasságban Istennek) – kezdte beszédét.
Idézte *kiállításának
a mottóját, melyet Sík Sándor Magyarok Nagyasszonya című verséből vett:
„Édesanya, boldog anya/, Virágszülő Szűz Mária/, Világra szült virágodnak/,
Ajánlj minket szent Fiadnak.”* A kerámiaszobrász kiemelte: mostani
tárlatával korunk történéseire reagált, Boldogasszonyunk közbenjáró,
irgalmat esdeklő szeretetét és áldását kérve a magyar nemzetre. Bízik
benne, hogy alkotásaiból átsugárzik a hit, a remény és a szeretet.

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=89507&v=0&img=o_398A1263.jpg>

*Józsa Judit elmondta: hívő katolikusként Boldogasszonyunk, Mária életét
úgy mutatja be, ahogy a Katolikus Egyház a Krisztus-misztérium
összefüggéseiben ünnepli a liturgikus év során. A magyar egyház
Boldogasszony tiszteletének hét ünnepét őrizte meg, ennél több
számontartott ünnep van: a művésznő a számára legfontosabb tizennégy
ünnepet választotta ki és mintázta meg.*

A kiállítás megnyitó ünnepségén Mária-énekeket adott elő Szvorák Katalin
Kossuth-díjas népdalénekesnő.

*A tárlat a Józsa Judit Galériában (Bp., V. kerület, Városház u. 1.)
tekinthető meg, 2019. január 30-ig. A művésznő augusztus 19-én vasárnap 15
órakor és 20-án hétfőn 11 órakor ingyenes tárlatvezetést tart.*

*Józsa Judit kerámiaszobrász, művészettörténész és a Magyar Kultúra
Lovagja. Székelyudvarhelyen született 1974-ben, Józsa János és Julianna
korondi keramikus népművészek harmadik gyermekeként. 1994-ben áttelepült
Magyarországra. A Szent Margit Kórházban szociális szervezőként dolgozott,
majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem művészettörténet szakát végezte el.
Józsa Judit terrakotta kisplasztikái nem a hagyományos korongozással
készülnek, hanem a művésznő által kifejlesztett hajtogatással és
mintázással. A Magyar Kultúra Alapítvány székháza 9 éve fogadja be
tárlatait és szerte a nagyvilágban több mint 100 kiállítása volt. Alkotásai
egyebek közt megtalálhatók múzeumban, iskolában, patikában, templomokban és
magángyűjteményekben egyaránt. *Forrás: Wikipédia

Fotó: Merényi Zita
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180818/b707269f/attachment.html>