<div dir="ltr">
<h3 class="gmail-lead"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-kereszteny-muveszet-kuldetese-hogy-tukrozze-isten-szepseget-megnyilt-jozsa-judit-kiallitasa">https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-kereszteny-muveszet-kuldetese-hogy-tukrozze-isten-szepseget-megnyilt-jozsa-judit-kiallitasa</a><br></h3><h3 class="gmail-lead">Augusztus 16-án, csütörtökön este a belvárosi
Nagyboldogasszony-főplébánia-templomban került sor <u><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Józsa Judit
kerámiaszobrásznő „Mária, a magyarok Boldogasszonya” című kiállításá</span></u><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="font-weight:normal">nak
megnyitására.</span></span><u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> A tárlat a Józsa Judit Galériában tekinthető meg.</span></u></h3><p style="text-align:center"><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=89507&v=0&img=o_398A1239.jpg" rel="lightbox['g89507']"><img style="display: block; margin: auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=89507&v=0&p=1&img=c_398A1239.jpg" alt="" border="0"></a><br><em>KÉPGALÉRIA – klikk a képre!</em></p>
<p>A hatalmas templom zsúfolásig megtelt hívekkel, érdeklődőkkel. A
megjelenteket Bába Szilvia, a Duna Palota művészeti és operatív
igazgatója, a Józsa Judit Alapítvány kuratóriumának tagja, a kiállítás
szervezője köszöntötte. Márai Sándor <em>Füveskönyv</em>éből idézett: „A
tehetség kevés. Az értelem is kevés, a műveltség is kevés ahhoz, hogy
valaki művész legyen. Mindehhez végzet kell, melyet nem lehet
félreérteni, s melyet semmiféle emberi erő vagy szándék nem tud
megmásítani. A művész, az igazi nem tévedhet semmiféle pályára, s nincs
olyan történelmi vagy helyzeti erő, mely eltéríthetné feladatától. Aki
így művész, annak végzete van.” Bába Szilvia leszögezte: Józsa Juditnak
végzete van. Ünnep ennek a kiállításnak a létrehozása, mert Józsa Judit
minden nehézséggel, próbatétellel megküzdött, felül tudott ezeken
emelkedni, és ismét egy olyan témát dolgozott fel, amelyet így, ebben a
formában a kortárs magyar kerámiaszobrászatban még senki. Napjainkban
különösen időszerű ez a <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>tárlat, amely nemcsak a kereszténységről, a
hitről szól, hanem a gyökerekről, a hagyományokról, a nemzeti
identitásról, az értékrendről, a megmaradásról.</b></span></p>
<p></p>
<p>Osztie Zoltán, a templom plébánosa beszédében megemlékezett <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
Mária-tisztelet</b></span>ről, kiemelve, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az kezdettől fogva az apostoli
hitnek, a keresztény életnek lényegi része</b></span>. Ez természetes, hiszen ha a
barátunk édesanyját különös tisztelettel vesszük körül, mennyivel inkább
így van ez, ha <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a Megváltó Jézus Krisztus édesanyjáról van szó. Mária a
kereszténység kezdetétől középpontban áll, mivel Jézus földi életének
első harminc évét csak ő ismeri. Érthető tehát, hogy Jézus halála,
föltámadása és mennybemenetele után a fiatal keresztény közösség
faggatta Máriát. Fölbecsülhetetlen, hogy Mária tanúságtétele Jézus
életéről milyen mértékben épült bele a keresztény örömüzenetbe. Osztie
Zoltán kitért Mária közbenjáró szerepére is, ami ugyancsak kezdettől
fogva jelen volt. Az őskeresztényeket üldözte a hatalom, és amikor Mária
elérkezett földi életének végéhez, kézenfekvő volt, hogy az állandó
szorongatottságban élő Krisztus-követők megkérjék őt: járjon közben
értük a mennyben isteni Fiánál. Azóta is, kétezer éve ott él a
keresztény lélekben ez a bizalom Mária iránt</b></span>.</p>
<p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=89507&v=0&img=o_398A1242.jpg" rel="lightbox['g89507']"><img style="display: block; margin: auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=89507&v=0&p=1&img=c_398A1242.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Osztie Zoltán a keresztény művészetről, annak küldetéséről is
beszélt. Leszögezte: a keresztény művészet küldetése, hogy tükrözze
Isten szépségét. Ez nem elsősorban esztétikai kategória, hanem a
legszorosabb összefüggésben van az igazsággal. A szépség az igazság
napfényre jutása. Józsa Judit szobrai megfogalmazhatatlanul szépek, mert
az igazság ragyog fel bennük, és ez több mint esztétika, valami
mélységes titoknak, Isten üdvözítő titkának és a mi emberi életünknek a
megragadása.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Józsa Judit valódi hitvédő, a művészet eszközeivel
védelmezi és elmélyíti bennünk a keresztény értékeket, a magyar
keresztény kultúra kiemelkedő művelője, szobraiban megjelenik az
apostoli hit gyönyörű teljessége.</b></span></p>
<p>Beszédének végén Zoltán atya imádságban köszönte meg <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szűz Mária
ezeréves pártfogásá</b></span>t, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>kérve, hogy a jövőben se vonja meg tőlünk anyai
jóságát, legyen továbbra is mennyei közbenjárónk isteni Fiánál,
Krisztusnál.</b></span></p>
<p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=89507&v=0&img=o_398A0718.jpg" rel="lightbox['g89507']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=89507&v=0&p=1&img=c_398A0718.jpg" alt="" width="188" height="125" border="0"></a></p>
<p>A kiállítást megnyitó Prokopp Mária egyetemi tanár, művészettörténész
Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén született. Tanára volt Józsa
Juditnak, amikor művészettörténelmet tanult a Pázmány Péter Katolikus
Egyetemen. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Prokopp Mária művésztudósnak nevezte Józsa Juditot, aki a
művészet kritikai oldalát is jól ismeri, tudományos áttekintése van a
sok ezer éves egyetemes művészetről</b></span>. Ez egyedülálló a magyar
művészetben. Édesapja Józsa János korondi fazekasmester, így<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> olyan
környezetben nőtt fel, ahol természetesen voltak jelen az ősi magyar
hitvilág, szellemiség gyökerei és a keresztény értékrend is.</b></span></p>
<p></p>
<p>A művészettörténész előadónő kiemelte: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a tárlaton látható 14
szoborkompozíciónak csodálatos szerkezete van, mintha zenei harmóniára
épülnének fel. A szakrális művészet célja, hogy fölemelje az embert az
anyagi világból a látható világon túlra, és Józsa Judit alkotásaiból ez
sugárzik. A mi igazi hazánk az Örökkévalóságban van, el kell jutnunk
oda, és ehhez csak olyan értékrend vezet el, amit az őseink ismertek.
Józsa Judit ezért mintázta meg az Erények sorozatát, a Magyar
nagyasszonyok sorozatát. A mostani kiállítás ezek betetőzése. Nincs még
egy olyan nép, amely Máriát, az istenanyát Nagyboldogasszonynak nevezné </b></span>–
mondta Prokopp Mária. Hozzátette: Ez azt jelenti, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Mária útját
követve lehetünk boldogok. Jézus édesanyja olyan hatalmas erővel
rendelkezik, aki valóban tud nekünk segíteni.</b></span> Józsa Judit tiszta
forrásból merítkezik, és világos rendszerben mutatja be az ősi magyar
hitvilágot, amelynek kivirágzása a kereszténységben történik meg.</p>
<p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=89507&v=0&img=o_398A1131.jpg" rel="lightbox['g89507']"><img style="display: block; margin: auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=89507&v=0&p=1&img=c_398A1131.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Köszöntötte a közönséget a tárlat megalkotója, Józsa Judit is.
„Gloria in Excelsis Deo” (Dicsőség a magasságban Istennek) – kezdte
beszédét. Idézte <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>kiállításának a mottóját, melyet Sík Sándor <em>Magyarok Nagyasszonya</em>
című verséből vett: „Édesanya, boldog anya/, Virágszülő Szűz Mária/,
Világra szült virágodnak/, Ajánlj minket szent Fiadnak.”</b></span> A
kerámiaszobrász kiemelte: mostani tárlatával korunk történéseire
reagált, Boldogasszonyunk közbenjáró, irgalmat esdeklő szeretetét és
áldását kérve a magyar nemzetre. Bízik benne, hogy alkotásaiból
átsugárzik a hit, a remény és a szeretet.</p>
<p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=89507&v=0&img=o_398A1263.jpg" rel="lightbox['g89507']"><img style="display: block; margin: auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=89507&v=0&p=1&img=c_398A1263.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Józsa Judit elmondta: hívő katolikusként Boldogasszonyunk, Mária
életét úgy mutatja be, ahogy a Katolikus Egyház a Krisztus-misztérium
összefüggéseiben ünnepli a liturgikus év során. A magyar egyház
Boldogasszony tiszteletének hét ünnepét őrizte meg, ennél több
számontartott ünnep van: a művésznő a számára legfontosabb tizennégy
ünnepet választotta ki és mintázta meg.</b></span></p>
<p>A kiállítás megnyitó ünnepségén Mária-énekeket adott elő Szvorák Katalin Kossuth-díjas népdalénekesnő.</p>
<p><em><font size="4"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A tárlat a Józsa Judit Galériában (Bp., V. kerület, Városház u.
1.) tekinthető meg,</b></span></font> 2019. január 30-ig. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A művésznő augusztus 19-én
vasárnap 15 órakor és 20-án hétfőn 11 órakor ingyenes tárlatvezetést
tart.</b></span></em></p>
<div class="gmail-keretes">
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>Józsa Judit kerámiaszobrász, művészettörténész és a
Magyar Kultúra Lovagja. Székelyudvarhelyen született 1974-ben, Józsa
János és Julianna korondi keramikus népművészek harmadik gyermekeként.
1994-ben áttelepült Magyarországra. A Szent Margit Kórházban szociális
szervezőként dolgozott, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
művészettörténet szakát végezte el. Józsa Judit terrakotta kisplasztikái
nem a hagyományos korongozással készülnek, hanem a művésznő által
kifejlesztett hajtogatással és mintázással. A Magyar Kultúra Alapítvány
székháza 9 éve fogadja be tárlatait és szerte a nagyvilágban több mint
100 kiállítása volt. Alkotásai egyebek közt megtalálhatók múzeumban,
iskolában, patikában, templomokban és magángyűjteményekben egyaránt.
</strong></span>Forrás: Wikipédia</p>
</div>
<p>Fotó: Merényi Zita</p>
<p></p>
<br></div>