[Grem] A Manopelloi kendőt a Torinói Lepellel együtt emlegetik

2018. Aug. 16., Cs, 21:30:31 CEST

Kedves Gyuri!

Jártam Manopelloban, a templom melletti múzeumban is és ott kifejezetten
utalnak az egyezésre. Összemontírozzák a két arcot,...

Nagyon kevesen ismerik ezt a kendőt, talán egyel több fóruma lenne ha a
honlapon is megjelenne.

Vajon a lepel szakértője mit gondol róla?

A kép nem festékkel készült, valószínűleg a feltámadáskor szinte beleégtek
az arc vonásai, erős fényjelenséggel járhatott... Ilyesmire emlékszem, mint
magyarázatra, hogy miképpen rajzolódik ki Jézus arca a vékony szöveten.
Az oltáron van, mögötte ablak van, tehát nem mindenhonnan látható és nem
minden megvilágításban.
Viszont közelről is meg lehet nézni, hátulról.

De megtaláltam egy zarándoktársam fényképeit:

íme:
https://goo.gl/photos/gaZUFKmwLQZdQTWX7

Üdvözlettel: Rita

2018. augusztus 16. 20:51 Gy Greschik írta, <gy.greschik at teguec.com>:

> Kedves Rita!
>
> Köszönöm a cikkeket.
>
> Az oviedo-i kendőről én is, mint szinte bizonyíthatóan a sírban Jézus
> arcát fedő szövetdarabról tudok.  A „szinte” szó a történelmi és a
> kriminalisztikai bizonyíthatóság-fogalmak közötti külünbségtétel miatt
> szükséges.
>
> Talán azért kevésbé híres ez a tárgy (sokkal kevesebbet hallani róla),
> mint a lepel, mert kevésbé látványos, vagy mert kevésebb tudományos
> vizsgálatnak volt tárgya ...?
>
> Még gondolkodom rajta, hogy az ilyen írásokat is elkezdjem-e gyűjteni a
> torinoilepel.hu  honlapon.
>
> G. Gy.
>
>
> On Thu, 16 Aug 2018, Rita Kunsay-Sipos wrote:
>
> Date: Thu, 16 Aug 2018 18:04:11 +0200
>> From: Rita Kunsay-Sipos <ritakunsay at gmail.com>
>> Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> To: grem at turul.banki.hu
>> Subject: [Grem] A Manopelloi kendőt a Torinói Lepellel együtt emlegetik
>>
>>
>> https://szeretetlang.blog.hu/2015/04/09/a_manoppelloi_csodas
>> _krisztus_arc_o
>> todik_resz
>>
>> https://www.karizmatikus.hu/noha/olvasnivalo/3885-feltamadas
>> -kulonos-erekly
>> eje.html
>>
>> Képtalálat a következőre: „manoppello kendő”
>>
>>
>> Képtalálat a következőre: „manoppello kendő”
>>
>> A MANOPPELLÓI CSODÁS KRISZTUS ARC (NYOLCADIK RéSZ)
>>
>> tibor.  |  Szólj hozzá!
>>
>> A legdrágább szövet
>>
>>      A Manoppello-i Szent Arc bámulatba ejtő arckép, amely megmaradt egy
>> drága antik szöveten. A múzeumi gyűjteményekben ilyen szövetek csak
>> elvétve
>> és töredékesen maradtak fenn máig, a legrégebbiek a IV. századból valók.
>> L.
>> Portoghesi professzornő – az I. századi antik szövetek specialistája
>> szerint
>> a Manoppello-i lepel egy szövetselyem, melyet „tengeri selyemnek” is
>> neveznek és amely a legdrágább anyag volt az ókorban. Egy másik világhírű
>> specialista Chiara Vigo professzornő megállapítása szerint nem véletlen a
>> „tengeri selyem” elnevezése, mert az anyagát a nobilis tengeri kagylóból
>> nyerték. A professzornő állítása szerint, egyedül a tengeri selyem lehet
>> ennyire áttetsző és finom, mint a Manoppello-i kendő és egyben tűzálló is,
>> mint az azbeszt. A szövetselymet lehet áztatni, de szakmai szempontból,
>> abszolút nem lehet ráfesteni egy ilyen vékonyka felületre. manop2.jpg
>>      A vászon szerkezetét Giulio Fanti prof. vizsgálta, aki
>> megállapította,
>> hogy egy nagyon vékony anyaggal van dolgunk, amely az emberi hajszálnál
>> fele
>> vékonyságú 23 mikron átmérőjű szálakból lett szőve. A szövés technikája
>> hagyományos, vagyis egyszerű és szabálytalan. A szőttes áttetsző, ezért
>> nevezik fátyolnak. A szálak közti üres tér 150-től 300 mikron nagyságig
>> rendeződik. Az üres terekben nincsen semmiféle pigment vagy más
>> anyag.oblicze14.jpg
>>      A szöveten karakterisztikus hajtások futnak úgy, mintha a lepel
>> sokáig
>> össze lett volna hajtva: kétszer hosszában és kétszer keresztbe. A
>> fényben a
>> színek nem látszanak a mikroszkóp alatt, mert nincs semmilyen festékfolt.
>> Ráadásul a hátulról jövő fénytől átlátszóvá válik, mint az üveg, ekkor
>> eltűnnek még a hajtások is. Ezeket a jelenségeket csak a tengeri selymen
>> lehet megfigyelni. Míg a fény hatására teljesen átlátszó, ugyanakkor
>> árnyékban grafitszürkének tűnik. Amikor a Szent Péter Bazilikában Luther
>> Márton legelőször megpillantotta a leplet, mint Szent Veronika kendőjét,
>> valószínűleg fény alatt látta és ezért nem fedezte fel rajta a
>> képet. (Forrásmunkák az első posztban!) (Folyt.)mnoppello_34.jpg
>>
>>  *
>> RENDBEN
>>
>> [rpFingerprint?proto=https]
>>
>> A FELTáMADáS KüLöNöS EREKLYéJE
>>
>>        ks. Mieczysław Piotrowski TChr
>>        NOHA (nézni-olvasni-hallgatni ajánljuk)
>>       Olvasnivaló
>>        2015. május 05.
>>
>> alt
>>
>> Manoppello lakosai mindig is vélték, hogy a templomukban lévő Krisztus
>> Arckép csodálatos módon rögzítődött a kendőn, amely a sírban Jézus fején
>> volt és a feltámadás tanúja lett.
>>
>> Heidelburgban, az Evangélikus Teológiai Egyetem Új Testamentum szakon,
>> Klaus
>> Berger professzor, a mai kor legismertebb Biblia szakértője, sok könyv
>> szerzője, azt írja a német Focus kiadásában , hogy a manoppelloi Jézus
>> Arckép az Evangéium első oldala. Az Evangélium szövegét megelőzi ez a
>> feltámadási kép (...).
>>
>> Zsidó hagyomány szerint ahhoz, hogy valamit bizonyítsunk bíróság előtt,
>> kettő tanú szükséges. Itt is két tanúnk van – János és Péter, de két
>> bizonyíték is, két darab vászon: A Torinói Lepel és a Manoppelloi Arckép.
>> Ez
>> tehát a feltámadás két tárgyi bizonyítéka. A feltámadás valóság, nem
>> telológiai metafora, erről beszél a manoppelloi kép.
>>
>> Zsidó hagyomány szerint a sebes és véres test temetése sok vászonkendő
>> használatát igényelte. A haldokló Krisztus orráról és szájáról bőven
>> folyt a
>> vér. Valaki a kereszt alatt állók közül egy vászon kendőt nyomott az Ő
>> arcához. Olyan erős vérzés volt ez, hogy az összehajtott kendőt többször
>> szorították a halott arcához. Vérfoltos és vérsavós, 855 x 525 mm –s
>> lenvászon kendő a mai napig megmaradt és a VIII.sz.-tól Spanyolország
>> legrégebbi kincstárában őrzik, Oviedoban.
>>
>> Tudományos kutatások megállapították hogy ez a len anyag az I.sz.-ból
>> való.
>>
>> Ez a Sudario, vagyis kendő, amellyel a haldokló arcát törölték a zsidó
>> hagyomány szerint. Az oviedoi kendőn a vérfolt elhelyezkedése megegyezik a
>> Torinói Lepel vérfoltjaival. Mindkét vásznon AB vércsoportú vér található,
>> amely egy embertől származik. Jézus testét a keresztről való levétele után
>> legelőször 4 m vászonnal csavarták be (sindon). Ezt azért tették, mert a
>> zsidó hagyomány szerint nem nyúlhattak csupasz kézzel a halott testéhez. A
>> halott szája nem maradhatott nyitva, ezért egy másik kendővel rögzítették
>> (pathil), amelyet Dél – Franciaországban, Cahors-ban őriztek.
>>
>> Ezt követöen a gyolcsban lévő testet széles vászon csíkokkal (othanie)
>> körbetekerték, keresztbe átkötötték és kívül, belül bőven átitatták
>> illatos
>> olajokkal.
>>
>> Az igy, bábszerűen betekert Jézus- testet sírba tették, fejére téve a
>> felbecsülhetetlen értékű, másik kendőt.
>>
>> Szent János Evangéliumában az üres Krisztus sír vászonjairól olvasunk.
>>
>> ,,Péter és a másik tanitvány elindult és a sírhoz sietett. Mind a ketten
>> futottak. De a másik tanitvány gyorsabban futott, mint Péter és hamarabb
>> ért
>> a sírhoz. Benézett s látta a gyolcsot de nem ment be. Nem sokkal később
>> Péter is odaért, bement a sírba és ő is látta az otthagyott gyolcsot, meg
>> a
>> kendőt, amellyel a fejét befödték.
>>
>> Ez nem a gyolcs közt volt, hanem külön összehajtva más helyen. Most már a
>> másik tanitvány is bement, aki először ért oda a sírhoz. Látta és hitt.”
>> (Jn
>> 20,5-8)
>>
>> A görög nyelv kiváló ismerője Antonio Persili: Sule tracce del Risorto
>> (Tivoli 1988) cimű könyvében felhasználva a szövegmagyarazók és
>> egyházatyák
>> munkásságát (Cyryl Jerozolimski, Cyryl Aleksandryski), javasolja a
>> korrrektúrát Szent János evangéliumának (20,5-8.) részleténél: ...”látta
>> az
>> otthagyott gyolcsot meg a kendőt, amellyel a fejét befödték és amely nem a
>> gyolcs közt volt, hanem külön, leemelve, a betekert fej alakjában.”
>>
>> Péter apostol, látván az érintetlen gyolcsot, amelyen áthatolt az imádott
>> Jézus teste, hitt a feltámadásban, bár még nem látta a Feltámadottat. A
>> feltámadás alatt Jézus embersége felmagasztalódott. „Mert benne lakik
>> testi
>> formában az istenség egész teljessége, s benne lettetek ennek a
>> teljességnek
>> részesei.” (Kol 2,9)
>>
>> A sír gyolcsai, amelyek a halott Jézus testét körültekerték, feltámadása
>> után összeestek, mert üresek lettek, amikor a feltámadott Test áthatolt
>> rajtuk. A fejkendő alakja azonban megmaradt, hiszen vérrel és
>> illóolajokkal
>> volt átitatva és a kiszáradás után megkeményedett. Úgy vélik, hogy míg
>> Jézus
>> testét gondosan gyolccsal tekerték be, a kivételes tisztelet
>> kifejezéseként,
>> fejét drága, keleti selyemből készült kendővel takarták be. Ez a különös
>> ereklye ma Manoppelléban található.
>>
>> János apostol hat görög szó közül, amelyek meghatározzák a látás tényét,
>> az
>> eiden szót használta – „látta és hitt” (Jn 20,8) Ez a szó azt fejezi ki,
>> hogy nem csak látjuk, de értjük is. Szent János ezzel akarta kiemelni,
>> hogy
>> amikor meglátta az érintetlen gyolcsokat, megértette, hogy Jézus teste
>> titokzatos módon áthatolt a gyolcsokon, tehát Jézus biztosan feltámadt.
>> Szent János rögtön hitt Jézus feltámadásában.
>>
>> A feltámadó Jézus, szenvedésének, halálának és feltámadásának különleges
>> jelét hagyta ránk a sírban lévő gyolcson:Testének mását.
>>
>>
>>
>>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180816/6cf853be/attachment.html>