[Grem] A Manopelloi kendőt a Torinói Lepellel együtt emlegetik

[Gy Greschik]

Kedves Rita!

Köszönöm a cikkeket.

Az oviedo-i kendőről én is, mint szinte bizonyíthatóan 
a sírban Jézus arcát fedő szövetdarabról tudok.  A „szinte” 
szó a történelmi és a kriminalisztikai 
bizonyíthatóság-fogalmak közötti külünbségtétel 
miatt szükséges.

Talán azért kevésbé híres ez a tárgy (sokkal 
kevesebbet hallani róla), mint a lepel, mert kevésbé 
látványos, vagy mert kevésebb tudományos vizsgálatnak 
volt tárgya ...?

Még gondolkodom rajta, hogy az ilyen írásokat is 
elkezdjem-e gyűjteni a   torinoilepel.hu  honlapon.

G. Gy.


On Thu, 16 Aug 2018, Rita Kunsay-Sipos wrote:

> Date: Thu, 16 Aug 2018 18:04:11 +0200
> From: Rita Kunsay-Sipos <ritakunsay at gmail.com>
> Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> To: grem at turul.banki.hu
> Subject: [Grem] A Manopelloi kendőt a Torinói Lepellel együtt emlegetik
> 
> 
> https://szeretetlang.blog.hu/2015/04/09/a_manoppelloi_csodas_krisztus_arc_o
> todik_resz
> 
> https://www.karizmatikus.hu/noha/olvasnivalo/3885-feltamadas-kulonos-erekly
> eje.html
> 
> Képtalálat a következőre: „manoppello kendő”
> 
> 
> Képtalálat a következőre: „manoppello kendő”
> 
> A MANOPPELLÓI CSODÁS KRISZTUS ARC (NYOLCADIK RéSZ)
> 
> tibor.  |  Szólj hozzá!
> 
> A legdrágább szövet
> 
>      A Manoppello-i Szent Arc bámulatba ejtő arckép, amely megmaradt egy
> drága antik szöveten. A múzeumi gyűjteményekben ilyen szövetek csak elvétve
> és töredékesen maradtak fenn máig, a legrégebbiek a IV. századból valók. L.
> Portoghesi professzornő – az I. századi antik szövetek specialistája szerint
> a Manoppello-i lepel egy szövetselyem, melyet „tengeri selyemnek” is
> neveznek és amely a legdrágább anyag volt az ókorban. Egy másik világhírű
> specialista Chiara Vigo professzornő megállapítása szerint nem véletlen a
> „tengeri selyem” elnevezése, mert az anyagát a nobilis tengeri kagylóból
> nyerték. A professzornő állítása szerint, egyedül a tengeri selyem lehet
> ennyire áttetsző és finom, mint a Manoppello-i kendő és egyben tűzálló is,
> mint az azbeszt. A szövetselymet lehet áztatni, de szakmai szempontból,
> abszolút nem lehet ráfesteni egy ilyen vékonyka felületre. manop2.jpg
>      A vászon szerkezetét Giulio Fanti prof. vizsgálta, aki megállapította,
> hogy egy nagyon vékony anyaggal van dolgunk, amely az emberi hajszálnál fele
> vékonyságú 23 mikron átmérőjű szálakból lett szőve. A szövés technikája
> hagyományos, vagyis egyszerű és szabálytalan. A szőttes áttetsző, ezért
> nevezik fátyolnak. A szálak közti üres tér 150-től 300 mikron nagyságig
> rendeződik. Az üres terekben nincsen semmiféle pigment vagy más
> anyag.oblicze14.jpg  
>      A szöveten karakterisztikus hajtások futnak úgy, mintha a lepel sokáig
> össze lett volna hajtva: kétszer hosszában és kétszer keresztbe. A fényben a
> színek nem látszanak a mikroszkóp alatt, mert nincs semmilyen festékfolt.
> Ráadásul a hátulról jövő fénytől átlátszóvá válik, mint az üveg, ekkor
> eltűnnek még a hajtások is. Ezeket a jelenségeket csak a tengeri selymen
> lehet megfigyelni. Míg a fény hatására teljesen átlátszó, ugyanakkor
> árnyékban grafitszürkének tűnik. Amikor a Szent Péter Bazilikában Luther
> Márton legelőször megpillantotta a leplet, mint Szent Veronika kendőjét,
> valószínűleg fény alatt látta és ezért nem fedezte fel rajta a
> képet. (Forrásmunkák az első posztban!) (Folyt.)mnoppello_34.jpg
>
>  * 
> 
> RENDBEN
> 
> [rpFingerprint?proto=https]
> 
> A FELTáMADáS KüLöNöS EREKLYéJE
>
>        ks. Mieczysław Piotrowski TChr 
>        NOHA (nézni-olvasni-hallgatni ajánljuk)
>       Olvasnivaló
>        2015. május 05.
> 
> alt
> 
> Manoppello lakosai mindig is vélték, hogy a templomukban lévő Krisztus
> Arckép csodálatos módon rögzítődött a kendőn, amely a sírban Jézus fején
> volt és a feltámadás tanúja lett.
> 
> Heidelburgban, az Evangélikus Teológiai Egyetem Új Testamentum szakon, Klaus
> Berger professzor, a mai kor legismertebb Biblia szakértője, sok könyv
> szerzője, azt írja a német Focus kiadásában , hogy a manoppelloi Jézus
> Arckép az Evangéium első oldala. Az Evangélium szövegét megelőzi ez a
> feltámadási kép (...).
> 
> Zsidó hagyomány szerint ahhoz, hogy valamit bizonyítsunk bíróság előtt,
> kettő tanú szükséges. Itt is két tanúnk van – János és Péter, de két
> bizonyíték is, két darab vászon: A Torinói Lepel és a Manoppelloi Arckép. Ez
> tehát a feltámadás két tárgyi bizonyítéka. A feltámadás valóság, nem
> telológiai metafora, erről beszél a manoppelloi kép.
> 
> Zsidó hagyomány szerint a sebes és véres test temetése sok vászonkendő
> használatát igényelte. A haldokló Krisztus orráról és szájáról bőven folyt a
> vér. Valaki a kereszt alatt állók közül egy vászon kendőt nyomott az Ő
> arcához. Olyan erős vérzés volt ez, hogy az összehajtott kendőt többször
> szorították a halott arcához. Vérfoltos és vérsavós, 855 x 525 mm –s
> lenvászon kendő a mai napig megmaradt és a VIII.sz.-tól Spanyolország
> legrégebbi kincstárában őrzik, Oviedoban.
> 
> Tudományos kutatások megállapították hogy ez a len anyag az I.sz.-ból való.
> 
> Ez a Sudario, vagyis kendő, amellyel a haldokló arcát törölték a zsidó
> hagyomány szerint. Az oviedoi kendőn a vérfolt elhelyezkedése megegyezik a
> Torinói Lepel vérfoltjaival. Mindkét vásznon AB vércsoportú vér található,
> amely egy embertől származik. Jézus testét a keresztről való levétele után
> legelőször 4 m vászonnal csavarták be (sindon). Ezt azért tették, mert a
> zsidó hagyomány szerint nem nyúlhattak csupasz kézzel a halott testéhez. A
> halott szája nem maradhatott nyitva, ezért egy másik kendővel rögzítették
> (pathil), amelyet Dél – Franciaországban, Cahors-ban őriztek.
> 
> Ezt követöen a gyolcsban lévő testet széles vászon csíkokkal (othanie)
> körbetekerték, keresztbe átkötötték és kívül, belül bőven átitatták illatos
> olajokkal.
> 
> Az igy, bábszerűen betekert Jézus- testet sírba tették, fejére téve a
> felbecsülhetetlen értékű, másik kendőt.
> 
> Szent János Evangéliumában az üres Krisztus sír vászonjairól olvasunk.
> 
> ,,Péter és a másik tanitvány elindult és a sírhoz sietett. Mind a ketten
> futottak. De a másik tanitvány gyorsabban futott, mint Péter és hamarabb ért
> a sírhoz. Benézett s látta a gyolcsot de nem ment be. Nem sokkal később
> Péter is odaért, bement a sírba és ő is látta az otthagyott gyolcsot, meg a
> kendőt, amellyel a fejét befödték.
> 
> Ez nem a gyolcs közt volt, hanem külön összehajtva más helyen. Most már a
> másik tanitvány is bement, aki először ért oda a sírhoz. Látta és hitt.” (Jn
> 20,5-8)
> 
> A görög nyelv kiváló ismerője Antonio Persili: Sule tracce del Risorto
> (Tivoli 1988) cimű könyvében felhasználva a szövegmagyarazók és egyházatyák
> munkásságát (Cyryl Jerozolimski, Cyryl Aleksandryski), javasolja a
> korrrektúrát Szent János evangéliumának (20,5-8.) részleténél: ...”látta az
> otthagyott gyolcsot meg a kendőt, amellyel a fejét befödték és amely nem a
> gyolcs közt volt, hanem külön, leemelve, a betekert fej alakjában.”
> 
> Péter apostol, látván az érintetlen gyolcsot, amelyen áthatolt az imádott
> Jézus teste, hitt a feltámadásban, bár még nem látta a Feltámadottat. A
> feltámadás alatt Jézus embersége felmagasztalódott. „Mert benne lakik testi
> formában az istenség egész teljessége, s benne lettetek ennek a teljességnek
> részesei.” (Kol 2,9)
> 
> A sír gyolcsai, amelyek a halott Jézus testét körültekerték, feltámadása
> után összeestek, mert üresek lettek, amikor a feltámadott Test áthatolt
> rajtuk. A fejkendő alakja azonban megmaradt, hiszen vérrel és illóolajokkal
> volt átitatva és a kiszáradás után megkeményedett. Úgy vélik, hogy míg Jézus
> testét gondosan gyolccsal tekerték be, a kivételes tisztelet kifejezéseként,
> fejét drága, keleti selyemből készült kendővel takarták be. Ez a különös
> ereklye ma Manoppelléban található.
> 
> János apostol hat görög szó közül, amelyek meghatározzák a látás tényét, az
> eiden szót használta – „látta és hitt” (Jn 20,8) Ez a szó azt fejezi ki,
> hogy nem csak látjuk, de értjük is. Szent János ezzel akarta kiemelni, hogy
> amikor meglátta az érintetlen gyolcsokat, megértette, hogy Jézus teste
> titokzatos módon áthatolt a gyolcsokon, tehát Jézus biztosan feltámadt.
> Szent János rögtön hitt Jézus feltámadásában.
> 
> A feltámadó Jézus, szenvedésének, halálának és feltámadásának különleges
> jelét hagyta ránk a sírban lévő gyolcson:Testének mását.
> 
> 
> 
>