[Grem] A Manopelloi kendőt a Torinói Lepellel együtt emlegetik

[Rita Kunsay-Sipos]

https://szeretetlang.blog.hu/2015/04/09/a_manoppelloi_csodas_krisztus_arc_otodik_resz

https://www.karizmatikus.hu/noha/olvasnivalo/3885-feltamadas-kulonos-ereklyeje.html

[image: Képtalálat a következőre: „manoppello kendő”]
<https://tiszta-szivvel.blogspot.com/2010/04/az-isteni-kendo-jezus-arca.html>


[image: Képtalálat a következőre: „manoppello kendő”]
<https://hu.m.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Manoppello_volto_santo_07.jpg>

A MANOPPELLÓI CSODÁS KRISZTUS ARC (Nyolcadik rész)
<https://szeretetlang.blog.hu/2015/04/12/a_manoppelloi_csodas_krisztus_arc_nyolcadik_resz>
tibor. <http://blog.hu/user/618186/tab/data>  |  Szólj hozzá!
<https://szeretetlang.blog.hu/2015/04/12/a_manoppelloi_csodas_krisztus_arc_nyolcadik_resz#comment-form>

*A legdrágább szövet*

     A Manoppello-i Szent Arc bámulatba ejtő arckép, amely megmaradt egy
drága antik szöveten. A múzeumi gyűjteményekben ilyen szövetek csak elvétve
és töredékesen maradtak fenn máig, a legrégebbiek a IV. századból valók. L.
Portoghesi professzornő – az I. századi antik szövetek specialistája
szerint a Manoppello-i lepel egy szövetselyem, melyet „tengeri selyemnek”
is neveznek és amely a legdrágább anyag volt az ókorban. Egy másik
világhírű specialista Chiara Vigo professzornő megállapítása szerint nem
véletlen a „tengeri selyem” elnevezése, mert az anyagát a nobilis tengeri
kagylóból nyerték. A professzornő állítása szerint, egyedül a tengeri
selyem lehet ennyire áttetsző és finom, mint a Manoppello-i kendő és egyben
tűzálló is, mint az azbeszt. A szövetselymet lehet áztatni, de szakmai
szempontból, abszolút nem lehet ráfesteni egy ilyen vékonyka felületre. [image:
manop2.jpg]
     A vászon szerkezetét Giulio Fanti prof. vizsgálta, aki megállapította,
hogy egy nagyon vékony anyaggal van dolgunk, amely az emberi hajszálnál
fele vékonyságú 23 mikron átmérőjű szálakból lett szőve. A szövés
technikája hagyományos, vagyis egyszerű és szabálytalan. A szőttes
áttetsző, ezért nevezik fátyolnak. A szálak közti üres tér 150-től 300
mikron nagyságig rendeződik. Az üres terekben nincsen semmiféle pigment
vagy más anyag.[image: oblicze14.jpg]
     A szöveten karakterisztikus hajtások futnak úgy, mintha a lepel sokáig
össze lett volna hajtva: kétszer hosszában és kétszer keresztbe. A fényben
a színek nem látszanak a mikroszkóp alatt, mert nincs semmilyen festékfolt.
Ráadásul a hátulról jövő fénytől átlátszóvá válik, mint az üveg, ekkor
eltűnnek még a hajtások is. Ezeket a jelenségeket csak a tengeri selymen
lehet megfigyelni. Míg a fény hatására teljesen átlátszó, ugyanakkor
árnyékban grafitszürkének tűnik. Amikor a Szent Péter Bazilikában Luther
Márton legelőször megpillantotta a leplet, mint Szent Veronika kendőjét,
valószínűleg fény alatt látta és ezért nem fedezte fel rajta a képet.
*(Forrásmunkák
az első posztban!) (Folyt.)[image: mnoppello_34.jpg]*

   -
   <https://szeretetlang.blog.hu/2018/08/14/a_ket_belgiumi_maria-jelenes_4_resz_beauraing_es_a_kortunetek>

RENDBEN

A feltámadás különös ereklyéje ks. Mieczysław Piotrowski TChr  NOHA
(nézni-olvasni-hallgatni ajánljuk) Olvasnivaló 2015. május 05.

[image: alt]

Manoppello lakosai mindig is vélték, hogy a templomukban lévő Krisztus
Arckép csodálatos módon rögzítődött a kendőn, amely a sírban Jézus fején
volt és a feltámadás tanúja lett.

Heidelburgban, az Evangélikus Teológiai Egyetem Új Testamentum szakon,
Klaus Berger professzor, a mai kor legismertebb Biblia szakértője, sok
könyv szerzője, azt írja a német Focus kiadásában , hogy a manoppelloi
Jézus Arckép az Evangéium első oldala. Az Evangélium szövegét megelőzi ez a
feltámadási kép (...).

Zsidó hagyomány szerint ahhoz, hogy valamit bizonyítsunk bíróság előtt,
kettő tanú szükséges. Itt is két tanúnk van – János és Péter, de két
bizonyíték is, két darab vászon: A Torinói Lepel és a Manoppelloi Arckép.
Ez tehát a feltámadás két tárgyi bizonyítéka. A feltámadás valóság, nem
telológiai metafora, erről beszél a manoppelloi kép.

Zsidó hagyomány szerint a sebes és véres test temetése sok vászonkendő
használatát igényelte. A haldokló Krisztus orráról és szájáról bőven folyt
a vér. Valaki a kereszt alatt állók közül egy vászon kendőt nyomott az Ő
arcához. Olyan erős vérzés volt ez, hogy az összehajtott kendőt többször
szorították a halott arcához. Vérfoltos és vérsavós, 855 x 525 mm –s
lenvászon kendő a mai napig megmaradt és a VIII.sz.-tól Spanyolország
legrégebbi kincstárában őrzik, Oviedoban.

Tudományos kutatások megállapították hogy ez a len anyag az I.sz.-ból való.

Ez a Sudario, vagyis kendő, amellyel a haldokló arcát törölték a zsidó
hagyomány szerint. Az oviedoi kendőn a vérfolt elhelyezkedése megegyezik a
Torinói Lepel vérfoltjaival. Mindkét vásznon AB vércsoportú vér található,
amely egy embertől származik. Jézus testét a keresztről való levétele után
legelőször 4 m vászonnal csavarták be (sindon). Ezt azért tették, mert a
zsidó hagyomány szerint nem nyúlhattak csupasz kézzel a halott testéhez. A
halott szája nem maradhatott nyitva, ezért egy másik kendővel rögzítették
(pathil), amelyet Dél – Franciaországban, Cahors-ban őriztek.

Ezt követöen a gyolcsban lévő testet széles vászon csíkokkal (othanie)
körbetekerték, keresztbe átkötötték és kívül, belül bőven átitatták illatos
olajokkal.

Az igy, bábszerűen betekert Jézus- testet sírba tették, fejére téve a
felbecsülhetetlen értékű, másik kendőt.

Szent János Evangéliumában az üres Krisztus sír vászonjairól olvasunk.

,,Péter és a másik tanitvány elindult és a sírhoz sietett. Mind a ketten
futottak. De a másik tanitvány gyorsabban futott, mint Péter és hamarabb
ért a sírhoz. Benézett s látta a gyolcsot de nem ment be. Nem sokkal később
Péter is odaért, bement a sírba és ő is látta az otthagyott gyolcsot, meg a
kendőt, amellyel a fejét befödték.

Ez nem a gyolcs közt volt, hanem külön összehajtva más helyen. Most már a
másik tanitvány is bement, aki először ért oda a sírhoz. Látta és hitt.”
(Jn 20,5-8)

A görög nyelv kiváló ismerője Antonio Persili: Sule tracce del Risorto
(Tivoli 1988) cimű könyvében felhasználva a szövegmagyarazók és egyházatyák
munkásságát (Cyryl Jerozolimski, Cyryl Aleksandryski), javasolja a
korrrektúrát Szent János evangéliumának (20,5-8.) részleténél: ...”látta az
otthagyott gyolcsot meg a kendőt, amellyel a fejét befödték és amely nem a
gyolcs közt volt, hanem külön, leemelve, a betekert fej alakjában.”

Péter apostol, látván az érintetlen gyolcsot, amelyen áthatolt az imádott
Jézus teste, hitt a feltámadásban, bár még nem látta a Feltámadottat. A
feltámadás alatt Jézus embersége felmagasztalódott. „Mert benne lakik testi
formában az istenség egész teljessége, s benne lettetek ennek a
teljességnek részesei.” (Kol 2,9)

A sír gyolcsai, amelyek a halott Jézus testét körültekerték, feltámadása
után összeestek, mert üresek lettek, amikor a feltámadott Test áthatolt
rajtuk. A fejkendő alakja azonban megmaradt, hiszen vérrel és illóolajokkal
volt átitatva és a kiszáradás után megkeményedett. Úgy vélik, hogy míg
Jézus testét gondosan gyolccsal tekerték be, a kivételes tisztelet
kifejezéseként, fejét drága, keleti selyemből készült kendővel takarták be.
Ez a különös ereklye ma Manoppelléban található.

János apostol hat görög szó közül, amelyek meghatározzák a látás tényét, az
eiden szót használta – „látta és hitt” (Jn 20,8) Ez a szó azt fejezi ki,
hogy nem csak látjuk, de értjük is. Szent János ezzel akarta kiemelni, hogy
amikor meglátta az érintetlen gyolcsokat, megértette, hogy Jézus teste
titokzatos módon áthatolt a gyolcsokon, tehát Jézus biztosan feltámadt.
Szent János rögtön hitt Jézus feltámadásában.

A feltámadó Jézus, szenvedésének, halálának és feltámadásának különleges
jelét hagyta ránk a sírban lévő gyolcson:Testének mását.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180816/e35d9ef6/attachment.html>