[Grem] Macron, francia elnök: 'Az országnak szüksége van a Katolikus Egyházra'

2018. Ápr. 11., Sze, 21:53:00 CEST

Megjegyzés: Úgy hallottam Raffay Ernő előadásában, hogy Franciaországnak
szabadkőműves elnökei voltak és a jelenlegi is az.

A cikkel kapcsolatban:
De hallottunk már olyanról is, hogy a porhintés a szembe igen hatásos.
Tehát nem tudom mit gondoljak.

Üdvözöllek Benneteket: R.

2018. április 11. 19:32 Emoke Greschik írta, <greschem at gmail.com>:

> Emmanuel Macron francia elnök: Az országnak szüksége van az Egyházra
> 2018. április 11. szerda 16:10
> https://www.magyarkurir.hu/hirek/emmanuel-macron-francia-
> elnok-az-orszagnak-szuksege-van-az-egyhazra
> Április 9-én, hétfőn este Emmanuel Macron elnök a francia püspöki
> konferencia meghívására a Collège des Bernardins épületébe látogatott. A
> főpásztorok azt kérték tőle, hogy a legszegényebbek szükségleteire figyelve
> egy testvéries, igazságos és szolidáris nemzetet építsen.
>
> <https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=86492&img=o_m23.jpg>
>
> *A francia elnök hosszú, egyórás beszédben fordult hallgatóságához, a
> francia egyház képviselőihez. Az igazságban folytatnak párbeszédet – ígérte
> *a mintegy négyszáz főből álló hallgatóságának, amely püspökökből, vezető
> értelmiségiekből, katolikus szervezetek és sajtóorgánumok vezetőiből állt.
>
> *Utalt arra, hogy az Egyház és az állam párbeszéde károkat szenvedett,*
> kölcsönös félreértések és bizalmatlanság jellemezte. *Áttekintette az
> Egyház szerepét a francia társadalomban, a látóhatárt gyakran kitágítva
> egész Európára. Miután megköszönte a püspököknek a meghívást, kifejezte
> tiszteletét Arnaud Beltrame ezredes előtt, aki a trèbes-i terrortámadásban
> életét adta, hogy megmentsen egy túszul ejtett nőt: „Példája annak, milyen
> messzire érhet el az ember, ha a katolikus hite viszi előre” *– mondta az
> államfő.
>
> *Jacques Hamel említésével folytatta a sort, akit szentmise bemutatása
> közben gyilkoltak meg terroristák Rouen közelében. A migránskérdésről
> szólva „realista humanizmusról”, a jog és az emberiesség megbékéléséről
> beszélt. Méltatta a segítő szervezeteket, mint az üldözött keresztényeket
> védelmező L’Oeuvre d’Orient-t, a Katolikus Karitászt, a Sant’Egidio
> közösséget *– utóbbi a püspöki konferenciával és a protestáns egyházak
> szövetségével együttműködve Franciaországban is megnyitotta a humanitárius
> folyosókat.
>
> „*Franciaország – folytatta – a katolikusok erőfeszítéseinek köszönhetően
> erősödött meg. Katolikusokénak, akik készek voltak meghalni, nem csupán
> humanista ideákért vagy valamiféle erkölcsért, hanem az Istenbe vetett
> hitükért és vallásuk gyakorlásáért.” A laicizmusnak nem dolga, hogy a
> múlékony dolgok nevében tagadja azt, ami spirituális – *tette hozzá.
>
> Beszédében a francia elnök azt is elmondta, hogy* történelme során
> Franciaország nem mindig ismerte el megfelelően a katolikusok szerepét.
> Sokszor bizalmatlanul tekintettek a katolikusokra, félreállították őket
> mint „harcos kisebbséget” vagy „katolikus választótábo*rt”. Hangsúlyozta,
> hogy *a katolikusok által felvetett kérdések az egész nemzet kérdései, és
> ünnepélyesen arra kérte a katolikusokat, ne érezzék magukat úgy, mintha a
> francia köztársaság peremén lennének. Franciaországnak szüksége van „a
> katolikus magvakra”*, a konstruktív politikai elkötelezettségre is
> európai szinten. „Ezért vagyok itt, hogy elmondjam nektek, *a köztársaság
> tőletek, katolikusoktól három ajándékot vár: a bölcsességetek, a konkrét
> elkötelezettségetek és a szabadságotok ajándékát.”*
>
> *A bioetikáról szólva ígéretet tett arra, hogy odafigyel az Egyház szavára
> annak kapcsán, hogy nem lehet a kérdést csupán technikai kérdésként
> kezelni, és kifejezte meggyőződését, hogy a technológiai lehetőségeknek
> határt kell szabni.* Hozzátette, hogy ugyanakkor az Egyház nem adhat ki
> „rendelkezéseket”, de emellett *hibának ismerte el, hogy a társadalmi
> kérdések megvitatásakor gyakran nem kerül elő az üdvösség kérdése*.
> Megosztotta hallgatóival, hogy *számára az Egyház inkább „bizonyosságok
> forrása”, mintsem „a jólnevelt viselkedés őre.”*
>
> A francia elnök beszédében többek között idézte Pascalt, Mounier-t,
> Ricoeurt, Mariont, Lustiger-t, XVI. Benedeket, Ferenc pápát.* Kritikával
> illette a relativizmust és a nihilizmust. A szerzetesi életről mint a
> szabadság gyakorlásáról beszélt.*
>
> A francia püspöki konferencia elnöke, Georges Pontier a következő
> szavakkal fordult Macron elnökhöz: „Megragadom az alkalmat, hogy felhívást
> tegyek közzé: Le kell győzni a félelmeket, amelyek társadalmunkban élnek,
> és határozottan, bizalommal telve kell munkálkodnunk egymás jobb
> megismeréséért és a másik felé való nagyobb nyitottságért! Kezdjük azokkal,
> akik a leggyengébbek, a legszegényebbek, a leginkább sebezhetőek, mert
> belőlük kiindulva tudjuk újra felépíteni a bizalmat egy nemzetben.”
>
> Pontier utalt *a találkozó elején meghallgatott három tanúságtételre –
> olyan hajléktalan és fogyatékkal élő emberek tettek tanúságot, akikkel a
> Bárka közösség, a Páli Szent Vince Társaság és a fogyatékkal élőkkel
> létrehozott katolikus központ foglalkozik.* „Szerettük volna, hogy jelen
> legyenek köztünk azok a barátaink, akik nehéz és fájdalmas múltat hordoznak
> magukban. Történetüket a sebezhetőség, a gyengeség jellemzi. Vannak, akik
> szerint az ő életük értelmetlen. Mi azonban hisszük, hogy ha szembenézünk
> az emberi lény törékenységével, felismerhetjük: egy társadalom nagyságát
> azon mérhetjük le, milyen mértékben képes gondoskodni leggyengébb
> tagjairól.”
>
> A francia püspöki konferencia elnöke bioetikai kérdésekről is beszélt,
> amelyek foglalkoztatják a francia közvéleményt. „Alkalom ez arra – mondta
> –, hogy megvalósítsuk a párbeszédet az egyre inkább pluralista
> társadalomban…. és együtt gondolkodjunk azon, milyennek szeretnénk a holnap
> világát.” *Georges Pontier a családról, az eutanáziáról, a migrációról,
> az antiszemitizmusról és az iszlamofóbiáról is szót ejtett. Macronhoz
> fordulva hangsúlyozta: „Nem az a célunk, hogy egyes csoportok érdekeit
> érvényesítsük. Mi azokért aggódunk, akik a leginkább hátrányos helyzetben
> élnek, akik előtt nincsenek perspektívák. * Jól tudom, hogy
> aggodalmainkban osztoznak az állami vezetők, a politikai, gazdasági,
> egyesületi és vallási életben aktív emberek is.”
>
> „Megrendít minket azok kiáltása, akiknek nincs munkájuk, nincs emberhe*z
> méltó lakóhelyük. Ahogyan megrendítenek azoknak a fiataloknak a könnyei is,
> akik előtt nincs jövő, akik közül néhányan az erőszakot választják, mások a
> csalárd üzérkedést, amelyben szintén nincs jövő; megint mások a
> drogfogyasztást, a drogkereskedelmet, amely végül elpusztítja őket. Nagy a
> felelősségünk. Nemzeti ügyről van szó, amelyhez szükség van mindenki
> felelősségvállalására. Bátran fel kell vállalnunk a köztársaságunk nemzeti
> mottójában szereplő »egyenlőség« szót. Mert az egyenlőtlenség az
> oktatásban, a képzésben, a jövedelmekben, a munkához, az infrastruktúrához
> való hozzáférésben nem csökken, hanem növekszik. És a legszegényebbek
> szükségleteiből kiindulva lehet felépíteni egy testvéries, igazságos és
> szolidáris társadalmat.”*
>
> Forrás és fotó: Vatican News; Avvenire
>
> Magyar Kurír
> (tzs)
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180411/68438fe2/attachment.html>