[Grem] Fwd: Egy katolikus a migrációról – Dávid Katalin művészettörténész előadása a Pázmányon

[Levente Vihar]

Ezt a cikket ajánlom a Magyar Kuríron:
http://www.magyarkurir.hu/hirek/egy-katolikus-migraciorol-david-katalin-
muveszettortenesz-eloadasa-pazmanyon

<http://www.magyarkurir.hu/hirek/egy-katolikus-migraciorol-david-katalin-muveszettortenesz-eloadasa-pazmanyon>
Egy katolikus a migrációról – Dávid Katalin művészettörténész előadása a
Pázmányon
2017. október 31. kedd 15:14
A Szent István Társulat havi rendszerességgel megtartott esti
rendezvénysorozatának keretében október 30-án Dávid Katalin Széchenyi- és
Stephanus-díjas művészettörténész tartott előadást „Egy katolikus a
migrációról” címmel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán.


Bevezetőjében a művészettörténész emlékeztetett rá: az utóbbi időben
gyűlölködő gyalázkodás indult meg a Szentatya ellen a menekültkérdésben
hangoztatott álláspontja miatt, de csak Magyarországon. A Ferenc pápát
minősíthetetlen hangnemben támadók ezzel megalázták a katolikus hívőket, és
megfertőzték gyűlölettel az emberek szívét.

Dávid Katalin hozzátette, a pápa ebben a témában az erkölcs fő törvénye –
Szeresd felebarátodat! – tükrében beszél, és világos az álláspontja a
menekültkérdésben. Akik támadják, azok kiragadják egy-egy mondatát,
ajánlását, amelyek kivétel nélkül a menekülők befogadásának
szükségességéről szólnak; ám arról már nem írnak, amikor különbséget tesz
az ide érkezők között, tehát a menekülő és a bevándorló között. Emellett a
befogadott menekülőnek is kötelességévé teszi a befogadó ország
törvényeinek betartását. Nem az ide érkező menekültet említi, hanem
hangsúlyosan a befogadott menekültet.

A pápa szóhasználatában a befogadás nem letelepítést jelent, mert akkor
cselekszünk helyesen, ha megteszünk mindent, hogy az otthonukat elhagyni
kényszerülők majd visszatérhessenek hazájukba, amit kénytelenek voltak
elhagyni. Sokszor hangoztatja a Szentatya, hogy félelmünk ne legyen
erősebb, mint a szeretetünk, de ha vigyázatlanok vagyunk, ami azt jelenti,
hogy több embert fogadunk be, mint amennyit integrálni tudunk, azért nagyon
komoly politikai árat kell fizetnie a társadalomnak.

Az előadó idézett Ferenc pápa több nyilatkozatából is. A Szentatya már
2013-ban így fogalmazott: „Teremtsenek jobb gazdasági feltételeket azokban
az országokban, amelyek lakói tömegesen kivándorolnak, hogy az emigráció ne
legyen az egyetlen választási lehetősége annak, aki békére, igazságosságra,
biztonságra és emberi méltósága teljes tiszteletben tartására vágyik.”
Három évvel később, 2016-ban pedig a kérdésre, hogy be tud-e fogadni Európa
ilyen tömérdek bevándorlót, azt válaszolta: „Jogos és felelősségteljes
kérdés, mert nem lehet esztelenül kitárni a kapukat. De az alapvető kérdés
az, hogy miért van manapság ilyen sok migráns?”

Dávid Katalin föltette a kérdést: kik a rászorultak, kik a menekülők, kik a
bajbajutottak? Ez morális tekintetben kulcskérdése a történéseknek. A
művészettörténész felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy a háború, az
üldözés, a nyomor elől menekülők között alig vannak arab keresztények. Nem
arról van szó, hogy többet érne egy bajba jutott keresztény, mint egy
muszlim, de vajon ők hová lettek? Csupán egy-két olyan közösségről tudunk,
akik helyben maradhattak, miközben az elmenekült, elbujdosott, gyerekeik
életét menteni kényszerülő, az Iszlám Állam hatalma alá került ezrekről
szinte semmit sem tudunk.

A művészettörténész felidézte Kocsis Fülöp görögkatolikus metropolita
közel-keleti útját, aki a magyar hívek pénzbeli ajándékát juttatta el
személyesen az egyik kis szíriai falu, Al-Dmeine al-Sarqije keresztény
közösségének, hogy újraépíthessék lerombolt templomukat.

Dávid Katalin elmondta, nem érti, hogy azok a muszlimok, akik a háború,
szegénység, kilátástalan jövő elől menekülnek, miért Európába jöttek?
Szomszédságukban saját hittestvéreik uralnak a mi számunkra szinte
elképzelhetetlen gazdagságot, millióknak jövőt, munkalehetőséget, otthont
teremtő lehetőségeket. Az indulat, az ebből adódó erő és elszántság, ami
Európába hozta őket, vállalva az életveszélyes utat a tengeren, miért nem
az arab világon belül tört utat számukra?

Mennyivel egyszerűbb és célravezetőbb volna ez – tette hozzá az előadó. –
Az arab államok némán nézik végig menekülő testvéreik távozását. Ez nagyon
komoly morális ítélet az arab államok felett. Vagy talán tudatosan
szervezték ezt az átáradást Európába?

Dávid Katalin egyúttal emlékeztetett rá: néhány évvel ezelőtt az Iszlám
Állam egy térképet tett közzé, amely azt mutatta be, szerintük rövidesen
mely területek tartoznak majd az iszlám fennhatósága alá. A térkép szerint
Európa egy részére is ez vár, mely területeknek Magyarország a nyugati
határa, tehát mi átkerülünk az iszlámhoz. A térkép megjelenése után indult
meg Európa felé az áradás. Az iszlám terroristák pedig nyilatkoztak:
szerintük a térkép realizálásához nincs szükség fegyverekre, megszálló
hadseregre, elegendő lesz „menekülőkkel” elárasztani Európát. És ezzel az
iszlám gyökeret ver egy olyan kontinensen, amely már úgyis feladta
erkölcsi, vallási és ezzel kultúrájának és történelmének alapjait. Tudatos
hatalmi törekvések indították el a tömegeket felénk, és nagyon
kiszámítottan, megfontoltan szervezték meg útjukat. Vajon ezért némák az
arab államok?

A művészettörténész arra is felhívta a figyelmet, hogy a menekültek
többsége nem a mélyszegénységben élt hazájában. 2015 őszén sokan érkeztek
hozzánk taxival, buszokkal. S amint felvették a bankautomatákból a
pénzüket, azonnal megsemmisítették irataikat. Ők azok, akik zömében a
zöldhatáron jöttek Európába – így hozzánk is –, mert nem akartak a
regisztráción keresztülmenni, és ők tiltakoztak – emberi jogaikra
hivatkozva – leghangosabban az ujjlenyomat vétele ellen. Kiknek kell ettől
félnie? Csak nem eleve illegális dologra készültek? Mert akkor érthető,
hogy nem akarnak azonosíthatóak lenni.

Dávid Katalinnak a jelenlegi helyzetben Jézus szavai jutnak eszébe:
„Legyetek szelídek, mint a galambok, és okosak, mint a kígyók.” Ezt a két
magatartást itt és most csak az tudja realizálni, aki mélységében átlátja a
történéseket, minden információ birtokában van – ugyanakkor jelenleg
alulinformáltak vagyunk –, rendelkezik elképzeléssel Európa jövőjéről és
legfőképpen rendelkezik felelősségérzettel.

A drámai kérdés, amire feleletet kell adni: az ide érkezett és folyamatosan
érkező milliókat el tudja-e helyezni, és megélhetésüket biztosítani tudja-e
a kontinens? Úgy látszik, hogy Európa ma már nem akar, nem képes, nem mer
határozott lépéseket tenni. Magyar részről megtették, amit kell, „de
biztonságos egy olyan házban élni, amely körül a többi ház ég?” – zárta
ezzel a nem túl megnyugtató kérdéssel előadását a Széchenyi- és
Stephanus-díjas művészettörténész.

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20171031/5c75e07c/attachment.html>