<div dir="ltr"><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr">Ezt a cikket ajánlom a Magyar Kuríron:<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/egy-katolikus-migraciorol-david-katalin-muveszettortenesz-eloadasa-pazmanyon" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/<wbr>hirek/egy-katolikus-<wbr>migraciorol-david-katalin-<wbr>muveszettortenesz-eloadasa-<wbr>pazmanyon</a></div><div dir="ltr"><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/egy-katolikus-migraciorol-david-katalin-muveszettortenesz-eloadasa-pazmanyon" target="_blank"><br></a></div><div dir="ltr"><h1 class="gmail-cim">Egy katolikus a migrációról – Dávid Katalin művészettörténész előadása a Pázmányon </h1>
<div class="gmail-datum">2017. október 31. kedd 15:14</div>
<h3 class="gmail-lead">A Szent István Társulat havi rendszerességgel
megtartott esti rendezvénysorozatának keretében október 30-án Dávid
Katalin Széchenyi- és Stephanus-díjas művészettörténész tartott előadást
„Egy katolikus a migrációról” címmel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
jogi karán.</h3><p><br></p>
<p>Bevezetőjében a művészettörténész emlékeztetett rá: az utóbbi időben
gyűlölködő gyalázkodás indult meg a Szentatya ellen a menekültkérdésben
hangoztatott álláspontja miatt, de csak Magyarországon. A Ferenc pápát
minősíthetetlen hangnemben támadók ezzel megalázták a katolikus hívőket,
és megfertőzték gyűlölettel az emberek szívét.</p>
<p>Dávid Katalin hozzátette, a pápa ebben a témában az erkölcs fő
törvénye – Szeresd felebarátodat! – tükrében beszél, és világos az
álláspontja a menekültkérdésben. Akik támadják, azok kiragadják egy-egy
mondatát, ajánlását, amelyek kivétel nélkül a menekülők befogadásának
szükségességéről szólnak; ám arról már nem írnak, amikor különbséget
tesz az ide érkezők között, tehát a menekülő és a bevándorló között.
Emellett a befogadott menekülőnek is kötelességévé teszi a befogadó
ország törvényeinek betartását. Nem az ide érkező menekültet említi,
hanem hangsúlyosan a befogadott menekültet.</p>
<p>A pápa szóhasználatában a befogadás nem letelepítést jelent, mert
akkor cselekszünk helyesen, ha megteszünk mindent, hogy az otthonukat
elhagyni kényszerülők majd visszatérhessenek hazájukba, amit kénytelenek
voltak elhagyni. Sokszor hangoztatja a Szentatya, hogy félelmünk ne
legyen erősebb, mint a szeretetünk, de ha vigyázatlanok vagyunk, ami azt
jelenti, hogy több embert fogadunk be, mint amennyit integrálni tudunk,
azért nagyon komoly politikai árat kell fizetnie a társadalomnak.</p><p>Az előadó idézett Ferenc pápa több nyilatkozatából is. A Szentatya
már 2013-ban így fogalmazott: „Teremtsenek jobb gazdasági feltételeket
azokban az országokban, amelyek lakói tömegesen kivándorolnak, hogy az
emigráció ne legyen az egyetlen választási lehetősége annak, aki békére,
igazságosságra, biztonságra és emberi méltósága teljes tiszteletben
tartására vágyik.” Három évvel később, 2016-ban pedig a kérdésre, hogy
be tud-e fogadni Európa ilyen tömérdek bevándorlót, azt válaszolta:
„Jogos és felelősségteljes kérdés, mert nem lehet esztelenül kitárni a
kapukat. De az alapvető kérdés az, hogy miért van manapság ilyen sok
migráns?”</p>
<p>Dávid Katalin föltette a kérdést: kik a rászorultak, kik a menekülők,
kik a bajbajutottak? Ez morális tekintetben kulcskérdése a
történéseknek. A művészettörténész felhívta a hallgatóság figyelmét,
hogy a háború, az üldözés, a nyomor elől menekülők között alig vannak
arab keresztények. Nem arról van szó, hogy többet érne egy bajba jutott
keresztény, mint egy muszlim, de vajon ők hová lettek? Csupán egy-két
olyan közösségről tudunk, akik helyben maradhattak, miközben az
elmenekült, elbujdosott, gyerekeik életét menteni kényszerülő, az Iszlám
Állam hatalma alá került ezrekről szinte semmit sem tudunk.</p>
<p>A művészettörténész felidézte Kocsis Fülöp görögkatolikus metropolita
közel-keleti útját, aki a magyar hívek pénzbeli ajándékát juttatta el
személyesen az egyik kis szíriai falu, Al-Dmeine al-Sarqije keresztény
közösségének, hogy újraépíthessék lerombolt templomukat.</p><p>Dávid Katalin elmondta, nem érti, hogy azok a muszlimok, akik a
háború, szegénység, kilátástalan jövő elől menekülnek, miért Európába
jöttek? Szomszédságukban saját hittestvéreik uralnak a mi számunkra
szinte elképzelhetetlen gazdagságot, millióknak jövőt, munkalehetőséget,
otthont teremtő lehetőségeket. Az indulat, az ebből adódó erő és
elszántság, ami Európába hozta őket, vállalva az életveszélyes utat a
tengeren, miért nem az arab világon belül tört utat számukra?</p>
<p>Mennyivel egyszerűbb és célravezetőbb volna ez – tette hozzá az
előadó. – Az arab államok némán nézik végig menekülő testvéreik
távozását. Ez nagyon komoly morális ítélet az arab államok felett. Vagy
talán tudatosan szervezték ezt az átáradást Európába?</p>
<p>Dávid Katalin egyúttal emlékeztetett rá: néhány évvel ezelőtt az
Iszlám Állam egy térképet tett közzé, amely azt mutatta be, szerintük
rövidesen mely területek tartoznak majd az iszlám fennhatósága alá. A
térkép szerint Európa egy részére is ez vár, mely területeknek
Magyarország a nyugati határa, tehát mi átkerülünk az iszlámhoz. A
térkép megjelenése után indult meg Európa felé az áradás. Az iszlám
terroristák pedig nyilatkoztak: szerintük a térkép realizálásához nincs
szükség fegyverekre, megszálló hadseregre, elegendő lesz „menekülőkkel”
elárasztani Európát. És ezzel az iszlám gyökeret ver egy olyan
kontinensen, amely már úgyis feladta erkölcsi, vallási és ezzel
kultúrájának és történelmének alapjait. Tudatos hatalmi törekvések
indították el a tömegeket felénk, és nagyon kiszámítottan, megfontoltan
szervezték meg útjukat. Vajon ezért némák az arab államok?</p>
<p>A művészettörténész arra is felhívta a figyelmet, hogy a menekültek
többsége nem a mélyszegénységben élt hazájában. 2015 őszén sokan
érkeztek hozzánk taxival, buszokkal. S amint felvették a
bankautomatákból a pénzüket, azonnal megsemmisítették irataikat. Ők
azok, akik zömében a zöldhatáron jöttek Európába – így hozzánk is –,
mert nem akartak a regisztráción keresztülmenni, és ők tiltakoztak –
emberi jogaikra hivatkozva – leghangosabban az ujjlenyomat vétele ellen.
Kiknek kell ettől félnie? Csak nem eleve illegális dologra készültek?
Mert akkor érthető, hogy nem akarnak azonosíthatóak lenni.<strong><em></em></strong></p><p>Dávid Katalinnak a jelenlegi helyzetben Jézus szavai jutnak eszébe:
„Legyetek szelídek, mint a galambok, és okosak, mint a kígyók.” Ezt a
két magatartást itt és most csak az tudja realizálni, aki mélységében
átlátja a történéseket, minden információ birtokában van – ugyanakkor
jelenleg alulinformáltak vagyunk –, rendelkezik elképzeléssel Európa
jövőjéről és legfőképpen rendelkezik felelősségérzettel.</p>
<p>A drámai kérdés, amire feleletet kell adni: az ide érkezett és
folyamatosan érkező milliókat el tudja-e helyezni, és megélhetésüket
biztosítani tudja-e a kontinens? Úgy látszik, hogy Európa ma már nem
akar, nem képes, nem mer határozott lépéseket tenni. Magyar részről
megtették, amit kell, „de biztonságos egy olyan házban élni, amely körül
a többi ház ég?” – zárta ezzel a nem túl megnyugtató kérdéssel
előadását a Széchenyi- és Stephanus-díjas művészettörténész.</p>
<p>Fotó: Merényi Zita</p>
<p>Bodnár Dániel/Magyar Kurír</p></div>
</div><br></div>