[Grem] Liberálisok dühöngtek a CEU-n - R.Scruton előadásán jártunk

[Emoke Greschik]

Liberálisok dühöngtek a CEU-n – Roger Scruton előadásán jártunk
<http://mandiner.hu/cikk/20171120_roger_scruton_tudositas>
2017. november 20. 18:08
http://mandiner.hu/cikk/20171120_roger_scruton_tudositas

*Írta: Filemon Norbert*

*Roger Scruton, a világhírű angol konzervatív filozófus **a nyílt
társadalom eszméjét **kritizálta *– *a budapesti CEU-n. Megtapasztalhattuk*,*
hogyan tiltakozik **ellene **a Közép-európai Egyetem homoszexuális
közössége. *Továbbá kiderült, hogy mit gondol David Cameron önelégült
pillanataiban, és mitől is szenved Anglia. Tudósításunk.


Roger Scruton angol filozófus a nyílt társadalom konzervatív kritikájáról
tart előadást a CEU-n? Igencsak érdekes témának ígérkezett az előadót és a
helyszínt ismerve, így természetesen a Mandiner sem hagyhatta ki az
eseményt. Tudósításunk.

Kicsit korábban érkeztem az auditóriumba, de nem volt lehetőségem
unatkozni, hiszen egy fiatal lány mosolyogva a „*You might not wanna sit
here!*” felütéssel az előadóterem másik felébe irányított. Ezt követően a
kezembe nyomott egy lapot, amin a következő idézet szerepelt:* „Although
homosexuality has been normalised, it is not normal – Roger Scruton
(Telegraph article, 2007)”.* Pár perccel később helyet foglalt mellettem
egy nagyon magas és nagyon amerikai úr. Egy darabig nézegette a lapokat,
aztán csodálkozva hozzáfűzte: „*Ohh it is supposed to be negative*”. Idővel
én is felfedeztem a papír alján szereplő karaktersort: SPECTRUM - CENTRAL
EUROPEAN UNIVERSITY LGBTQI+ CLUB.

*Az előadó szép lassan megtelt, megjelent a fideszes Németh Zsolt, de Iain
Lindsay brit nagykövet is befutott.* A CEU rektora, *Michael Ignatieff
bevezetőjében elmondta, *hogy *Scruton meghívása * *megbotránkoztatta az
egyetem homoszexuális közösségét.* *Leszögezte, hogy a CEU morális egysége
nem rendülhet meg, a filozófust pedig nem provokációs céllal hívta, hanem
azért, mert Sir Roger képes arra, hogy a Rethinking Open Soceity sorozat
keretében hiteles konzervatív kritikát fogalmazzon meg a nyílt
társadalommal kapcsolatban. *

*
*Amikor Roger Scruton belevágott mondandójába*, *húsz diák felpattant és
tüntetőleg kivonult a teremből.*

A tiltakozás nem hatotta meg *Scruton*t, aki érezhetően nagyon koncentrált
gondolatmenetére.* Először arról beszélt, hogy a nyílt társadalom
koncepcióját Henri Bergson vezette be. Bergson szerint alapvető különbség
van zárt és nyílt társadalom között, ugyanis a társadalmi kohézió a zárt
társadalmakban mágikus, a nyílt társadalmakban pedig racionális alapon áll.*
Miközben az előadó a racionális kifejezést használta, *a friss
„disszidensek” vérszegény üvöltése hallatszott be a terembe a távolból. *

*A bergsoni koncepciót Karl Popper gondolta tovább, aki a második
világháború tapasztalataiból kiindulva a mágikus gondolkodásmód
visszatérését látta a totalitárius ideológiákban. Ebben a világban a
félelem és az engedelmesség megelőzte a szabad döntésen alapuló, észszerű
választást. Popper számára a társadalom valódi ellenségei Platon, Hegel és
Marx, hiszen ezek a gondolkodók a kollektívumot tették a politika céljává,
az egyéni szabadság helyett *– mondta a filozófus.

*Scruton megjegyezte, hogy ma éppen a liberálisokra jellemző a „babonás
történelem alá vetettség” gondolata. A **nyílt társadalom hívei közül sokan
hirdetik, hogy a globalizáció elkerülhetetlen. „»A globalizáció a jövő, de
kézben tartjuk.« Ez ellentmondás, mert ha elkerülhetetlen, akkor senki sem
tarthatja a kezében” – fűzte hozzá az előadó. *

*De tényleg elkerülhetetlen a globalizáció? És ha, igen, akkor vajon
összeegyeztethető-e a nyílt társadalommal? – tette fel a kérdést a
filozófus. Scruton szerint Popper elmélete egy sokkal régebbi eszmére, a
felvilágosodás liberális individualizmusára vezethető vissza. Itt az egyéni
szabadság a politika alapja és célja.*
*Egy liberális társadalomban senki sincs abban a helyzetben, hogy másokra
kényszerítsen olyan nézeteket, amelyekről nem tudta meggyőzni az
embereket. *

*Ezt követően az előadó Hegel nézeteire hivatkozott érvelésében. A német
filozófus szerint a liberális szabadságfelfogás téves, hiszen kényszer
nélkül nem értelmezhető a szabadság. Ezért a szabadság barátja egyúttal a
társadalmi rend barátja is. A kényszer szükséges a szabadság
érvényesüléséhez, ezért a következő kérdés az, hogy milyen kényszer a
feltétele egy szabad társadalom létezésének? Az előadó szerint az egyéni
szabadságot és az univerzális értékeket nem lehet egymástól elválasztani. *

Ezt követően Scruton további problémákat vetetett fel. V*ajon ki mondja
meg, hogy mi a különbség az emberi jogok és az emberi vágyak, igények
között? Ha már az emberi igényeket és vágyakat is emberi jogoknak nevezzük,
akkor ezzel növeljük az állami hatalmat, mert az államtól várható az
igények teljesítése. *

A filozófus szerint* a jogok mellett felmerül a kötelességek kérdése is,
mert a jogkiterjesztés kéz a kézben jár a kötelezettségek kiterjesztésével.
Scruton szerint nem véletlen, hogy Kant is az emberi kötelességekből indul
ki a moralitás kapcsán. *

„*A felvilágosodás nyitott kozmopolisza a hagyományos törzsi, nemzeti,
vallási engedelmességet marginalizálja” – mondta az előadó. Kijelentette,
hogy az arab tavasz példája azt mutatja, hogy „Ha leteszed a zsarnokot,
attól még nem szökken szárba a demokrácia és az emberi jogok eszméje.” Az
emberek alapállása ugyanis a félelem, általában ahhoz fordulnak, aki a
biztonság legvonzóbb ajánlatát teszi. Itt jön képbe a hadsereg. *

A következő lépésben Scruton *a „bizalom” és a „valahová való tartozás”
kérdéskörét boncolgatta. Szerinte a bizalom alapvetően a családban alakul
ki, ezért a nyílt társadalom komoly problémája, hogy hogyan terjeszti ki
ezt a bizalmat az idegenekre. Az előadó szerint a „bízok benned” egy
ígéret. Egy modern demokráciában sokszor olyan személyekben kell
megbíznunk, akikre nem szavaztunk vagy akikkel sokszor nem értünk egyet. A
bizalom ezért egy prepolitikai többes szám első személy létét feltételezi.
A globalizált világ városi elitje is rá van utalva a szakmunkások és
földművesek munkájára. *

Scruton szerint a nyitott társadalom koncepciójával kapcsolatban *a „Hogyan
és miért kellene bíznunk bennük?” kérdésre nem ad választ a liberalizmus,
mert a szerződések és a megegyezések nem eredményeznek bizalmat. A
társadalmi bizalommal objektív tényként találkozunk. Scruton megjegyezte:**
a modern Európa története a vallásos közösségtől való eltávolodás
története. Privatizáltuk a hitet, többé már nem éljük meg közösségileg.*

*Ennek ellenére szükségünk van egy új politikai „többes szám első
személyre”, ami a nyitottság alapfeltétele. Egy bizalmon alapuló közösség
tagjának lenni azt jelenti, hogy elfogadjuk a közös nyelvet, a lokális
szintet az ezzel kapcsolatos hálózatokkal együtt. De hogyan nőhet a
bizalom? És ki tartozik a közösségbe? –* kérdezte az előadó.

*„Lehetséges-e a nyílt társadalom nemzeti szuverenitás nélkül? Az EU
szerint igen, Orbán úr szerint nem” *– mondta Scruton.

A* nyílt társadalom elmélete két úton közelíthető meg: egy ismeretelméleti
és egy politikai úton. Popper gondolkodására az előbbi elképzelés jellemző.
Szerinte a szabad vita feltételeit biztosítani kell, ez ugyanis szükséges a
tudás megszerzéséhez. Poppert a liberalizmus és a konzervatív hierarchia
ellentéte helyett sokkal inkább az ész kontra babona viszonyrendszere
foglalkoztatta. *

*Scruton szerint ezért a konzervatívok el tudják fogadni a nyílt társadalom
episztemológiai magyarázatát, viszont kételyeket fogalmaznak meg annak
libertariánus, politikai értelmezésével szemben. Elfogadják, hogy a
társadalmi kapcsolatokhoz szükség van a kollektív tudás hátterére, de nem
kapnak választ egy kulcsfontosságú kérdésre: „Meddig tudjuk kiterjeszteni a
szabadságot anélkül, hogy kockára tennénk a politikai közösségünket?”*
*Például el kell dönteni, hogy a melegházasság intézménye a hagyományos
házasság aláknázása vagy pedig a szabadságunk kiterjesztése?*

*„Jó ötlet-e, hogy beengedjük a női mosdókba azokat a férfiakat, akik nőnek
gondolják magukat?” – tette fel a kérdést a filozófus. *

*Előadása végen a gondolkodó levonta a következtetést: „Minden
kiterjesztett szabadságnak ára van, és talán az ára az, hogy elveszítjük a
szabadságot”. Ezért rendkívül fontos a bizalom, ne hogy „a szabadság
egyszerűen csak szabadság legyen arra, hogy elveszítsük a szabadságot” –
zárta a beszédét Scruton. *

*

Ezt követően* a közönség kérdéseire került sor*. Az első jelentkező
megköszönte az általa fantasztikusnak tartott előadást, majd megpróbálta
szembesíteni a filozófust a homoszexualitással kapcsolatos nézeteivel. Arra
volt kíváncsi, hogy változnak-e egyáltalán, és arra is, hogy * jelenleg mit
gondol a homoszexualitásról. *

„*Sajnos nem ismerek rá az idézetekre. Természetesen változnak a nézeteim.
Kizárólag az érvek nyomása alatt változnak, de más emberek nemtetszésenek a
nyomása alatt nem változnak. Úgyhogy nem ijeszt meg azzal, hogy ilyeneket
mond, bár azt gondolom, hogy ez a kérdés teljesen irreleváns a beszéd
témáját figyelembe véve*” – válaszolt Scruton.

Michael Ignatieff megvédte a kérdezőt, szerinte idevágott a téma. Erre *Scruton
felidézte cambridge-i diákéveit. Megfogalmazása szerint abban az időben
három „bűnt” is elkövetett: alacsonyabb társadalmi osztályból származott,
konzervatív nézeteket vallott, ráadásul heteroszexuális volt. Mégis
sikerült együtt élnie ezzel.*

Ezt követően *a CEU rektora visszatért a melegházasság témájára, és
kifejtette, hogy szerinte az elmúlt ötven év legnagyobb morális sikere a
konzervatív oldalnak, hogy elismeri a homoszexuálisok komoly
elköteleződését. *

*„Ezt gondolja David Cameron önelégült pillanataiban. Én nem így látom” –
szúrta közbe a filozófus. *

Végezetül azt is megtudhattuk, hogy *szép házakat kell építeni, mert azokat
nem utálják az emberek, és Anglia legnagyobb problémájára is fény derült:
„Ha bármelyik józan eszű ember szabadon megválaszthatná, hogy Angliában
vagy valahol máshol élne, akkor inkább Angliát választaná. Ettől szenved a
hazám”. *

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20171120/3b39f7e2/attachment.html>