<div dir="ltr"><h1><a href="http://mandiner.hu/cikk/20171120_roger_scruton_tudositas">Liberálisok dühöngtek a CEU-n – Roger Scruton előadásán jártunk</a></h1>
<div class="gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px">2017. november 20. 18:08</div><div class="gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px"><a href="http://mandiner.hu/cikk/20171120_roger_scruton_tudositas">http://mandiner.hu/cikk/20171120_roger_scruton_tudositas</a><br></div>
<div style="margin:5px 5px 5px 0px"><img src="http://mandiner.hu/attachment/0196/195873_filemon_norbert.jpg" style="width: 120px; margin-right: 15px; border-color: rgb(224, 224, 217); border-style: solid; border-width: 4px; border-image: none 100% / 1 / 0 stretch;" align="left"><br><b>Írta: Filemon Norbert</b></div>
<div class="gmail-info">
<div>
</div>
<div>
</div>
</div>
<p class="gmail-lead">
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Roger Scruton, a világhírű angol konzervatív filozófus </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
nyílt társadalom eszméjét </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>kritizálta </b></span>– <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a budapesti CEU-n</span>.<span style="background-color:rgb(217,234,211)">
Megtapasztalhattuk</span></b>,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> hogyan tiltakozik<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ellene </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a Közép-európai Egyetem
homoszexuális közössége. </b></span>Továbbá kiderült, hogy mit gondol David Cameron
önelégült pillanataiban, és mitől is szenved Anglia. Tudósításunk. <br></p><p class="gmail-lead"><br></p><div class="gmail-text">
<p>Roger Scruton angol filozófus a nyílt társadalom
konzervatív kritikájáról tart előadást a CEU-n? Igencsak érdekes témának
ígérkezett az előadót és a helyszínt ismerve, így természetesen a
Mandiner sem hagyhatta ki az eseményt. Tudósításunk.<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-ga1" class="gmail-ga_img"></p>
<p>Kicsit korábban érkeztem az auditóriumba, de nem volt lehetőségem unatkozni, hiszen egy fiatal lány mosolyogva a „<em>You might not wanna sit here!</em>”
felütéssel az előadóterem másik felébe irányított. Ezt követően a
kezembe nyomott egy lapot, amin a következő idézet szerepelt:<em> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Although homosexuality has been normalised, it is not normal – Roger Scruton (Telegraph article, 2007)”.</b></span></em><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span>Pár perccel később helyet foglalt mellettem egy nagyon magas és nagyon
amerikai úr. Egy darabig nézegette a lapokat, aztán csodálkozva
hozzáfűzte: „<em>Ohh it is supposed to be negative</em>”. Idővel én is felfedeztem a papír alján szereplő karaktersort: SPECTRUM - CENTRAL EUROPEAN UNIVERSITY LGBTQI+ CLUB.<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-ga2" class="gmail-ga_img"></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az előadó szép lassan megtelt, megjelent a fideszes Németh Zsolt,
de Iain Lindsay brit nagykövet is befutott.</b></span> A CEU rektora, <b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Michael
Ignatieff bevezetőjében elmondta</span>, </b>hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Scruton meghívása </b></span>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>megbotránkoztatta az egyetem homoszexuális közösségét.</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Leszögezte, hogy a
CEU morális egysége nem rendülhet meg, a filozófust pedig nem
provokációs céllal hívta, hanem azért, mert Sir Roger képes arra, hogy a
Rethinking Open Soceity sorozat keretében hiteles konzervatív kritikát
fogalmazzon meg a nyílt társadalommal kapcsolatban. </b></span></p>
<p style="text-align:center">*</p>
<div class="gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Amikor Roger Scruton belevágott mondandójába</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>húsz diák felpattant és tüntetőleg kivonult a teremből.</b></span></div>
<p>A tiltakozás nem hatotta meg <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Scruton</b></span>t, aki érezhetően nagyon
koncentrált gondolatmenetére.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Először arról beszélt, hogy a nyílt
társadalom koncepcióját Henri Bergson vezette be. Bergson szerint
alapvető különbség van zárt és nyílt társadalom között, ugyanis a
társadalmi kohézió a zárt társadalmakban mágikus, a nyílt társadalmakban
pedig racionális alapon áll.</b></span> Miközben az előadó a racionális kifejezést
használta, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a friss „disszidensek” vérszegény üvöltése hallatszott be a
terembe a távolból. </b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A bergsoni koncepciót Karl Popper gondolta tovább, aki a második
világháború tapasztalataiból kiindulva<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a mágikus gondolkodásmód
visszatérését látta a totalitárius ideológiákban</span>. Ebben a világban<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a
félelem és az engedelmesség megelőzte </span>a szabad döntésen alapuló,
észszerű választást. Popper számára a társadalom valódi ellenségei
Platon, Hegel és Marx, hiszen ezek a gondolkodók a kollektívumot tették a
politika céljává, az egyéni szabadság helyett </b></span>– mondta a filozófus.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Scruton megjegyezte, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ma </span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">éppen a liberálisokra jellemző a „<em>babonás történelem alá vetettség</em>” </span>gondolata.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> A </span></span></b><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">nyílt társadalom hívei közül sokan hirdetik, hogy a globalizáció elkerülhetetlen. „»</span><em><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A globalizáció a jövő, de kézben tartjuk</span>.« Ez <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ellentmondás</span>, mert ha elkerülhetetlen, akkor senki sem tarthatja a kezében</em>” – fűzte hozzá az előadó. </b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>De tényleg elkerülhetetlen a globalizáció? És ha, igen, akkor vajon
összeegyeztethető-e a nyílt társadalommal? – tette fel a kérdést a
filozófus. Scruton szerint Popper elmélete egy sokkal régebbi eszmére, a
felvilágosodás liberális individualizmusára vezethető vissza. Itt az
egyéni szabadság a politika alapja és célja.</b></span></p>
<div class="gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Egy liberális társadalomban senki sincs abban a
helyzetben, hogy másokra kényszerítsen olyan nézeteket, amelyekről nem
tudta meggyőzni az embereket. </b></span></div><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ezt követően az előadó Hegel nézeteire hivatkozott érvelésében. A
német filozófus szerint a liberális szabadságfelfogás téves, hiszen
kényszer nélkül nem értelmezhető a szabadság. Ezért a szabadság
barátja egyúttal a társadalmi rend barátja is. A kényszer szükséges a
szabadság érvényesüléséhez, ezért a következő kérdés az, hogy milyen
kényszer a feltétele egy szabad társadalom létezésének? Az előadó
szerint <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az egyéni szabadságot és az univerzális értékeket nem lehet
egymástól <span style="background-color:rgb(234,209,220)">elválasztani</span>. </span></b></span></p>
<p>Ezt követően Scruton további problémákat vetetett fel. V<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>ajon ki
mondja meg, hogy mi a különbség az emberi jogok és az emberi vágyak,
igények között? <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ha már az emberi igényeket és vágyakat is emberi
jogoknak nevezzük, akkor ezzel növeljük</span> az állami hatalmat, mert az
államtól várható az igények teljesítése. </b></span></p>
<p>A filozófus szerint<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> a jogok mellett felmerül a kötelességek kérdése
is, mert a jogkiterjesztés kéz a kézben jár a kötelezettségek
kiterjesztésével. Scruton szerint nem véletlen, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Kant is az emberi
kötelességekből indul ki a moralitás kapcsán</span>. </b></span></p>
<p>„<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><em>A felvilágosodás nyitott kozmopolisza a hagyományos törzsi, nemzeti, vallási engedelmességet marginalizálja</em>” – mondta az előadó. Kijelentette, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az arab tavasz példája azt mutatja, hogy „<em>Ha leteszed a zsarnokot, attól még nem szökken szárba a demokrácia és az emberi jogok eszméje</em>.</span>”<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> Az
emberek alapállása ugyanis a félelem, általában ahhoz fordulnak, aki a
biztonság legvonzóbb ajánlatát teszi. Itt jön képbe a hadsereg</span>. </b></span></p>
<p>A következő lépésben Scruton <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a „<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><em>bizalom</em>” és a „<em>valahová való tartozás</em>”
kérdésköré</span>t boncolgatta. Szerinte <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a bizalom alapvetően a családban
alakul ki,</span> ezért a nyílt társadalom<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> komoly problémája</span>, hogy hogyan
terjeszti ki ezt a bizalmat az idegenekre. Az előadó szerint a „<em>bízok benned</em>”
egy ígéret. Egy modern demokráciában sokszor olyan személyekben kell
megbíznunk, akikre nem szavaztunk vagy akikkel sokszor nem értünk egyet.
A bizalom ezért egy prepolitikai többes szám első személy létét
feltételezi. A globalizált világ városi elitje is rá van utalva a
szakmunkások és földművesek munkájára. </b></span></p>
<p>Scruton szerint a nyitott társadalom koncepciójával kapcsolatban <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a „<em>Hogyan és miért kellene bíznunk bennük?</em>”
kérdésre <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem ad választ a liberalizmus, mert a szerződések és a
megegyezések nem eredményeznek</span> bizalmat. A társadalmi bizalommal
objektív tényként találkozunk. Scruton megjegyezte:</b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">modern Európa története</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a vallásos <span style="background-color:rgb(234,209,220)">közösség</span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">től
való eltávolodás története. Privatizáltuk </span>a hitet, többé már nem éljük
meg közösségileg.</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ennek ellenére szükségünk van egy új politikai „többes szám első
személyre”, ami a nyitottság alapfeltétele. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Egy bizalmon alapuló
közösség tagjának lenni azt jelenti, hogy elfogadjuk a közös nyelvet, a
lokális szintet az ezzel kapcsolatos hálózatokkal együtt.</span> De hogyan
nőhet a bizalom? És ki tartozik a közösségbe? –</b></span> kérdezte az előadó. </p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„<em>Lehetséges-e a nyílt társadalom <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nemzeti szuverenitás </span>nélkül? <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Az EU szerint igen</span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Orbán úr szerint nem</span></em><span style="background-color:rgb(255,242,204)">” </span></b></span>– mondta Scruton. </p>
<p>A<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> nyílt társadalom elmélete két úton közelíthető meg: egy
ismeretelméleti és egy politikai úton. Popper gondolkodására az előbbi
elképzelés jellemző. Szerinte a szabad vita feltételeit biztosítani
kell, ez ugyanis szükséges a tudás megszerzéséhez. Poppert a
liberalizmus és a konzervatív hierarchia ellentéte helyett sokkal inkább
az ész kontra babona viszonyrendszere foglalkoztatta. </b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Scruton szerint ezért a konzervatívok el tudják fogadni a nyílt
társadalom <span style="background-color:rgb(255,242,204)">episztemológiai magyarázatát</span>, viszont <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kételyek</span>et fogalmaznak
meg <span style="background-color:rgb(234,209,220)">annak libertariánus, politikai értelmezéséve</span>l szemben. Elfogadják,
hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a társadalmi kapcsolatokhoz szükség van a kollektív tudás
hátterére, </span>de nem kapnak választ egy kulcsfontosságú kérdésre: „<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><em>Meddig tudjuk kiterjeszteni a szabadságot anélkül, hogy kockára tennénk a politikai közösségünket?</em>”</span></b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><div class="gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Például el kell dönteni, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a melegházasság
intézménye a hagyományos házasság aláknázása vagy pedig a szabadságunk
kiterjesztése?</span></b></span></div><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><em>„<span style="background-color:rgb(234,209,220)">Jó ötlet-e, hogy beengedjük a női mosdókba azokat a férfiakat, akik nőnek gondolják magukat?</span>”</em> – tette fel a kérdést a filozófus. </b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Előadása végen a gondolkodó levonta a következtetést: „<em>Minden kiterjesztett szabadságnak ára van, és talán az ára az, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">elveszítjük </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a szabadságot</span></em>”. Ezért rendkívül <span style="background-color:rgb(255,242,204)">fontos a bizalom, ne hogy</span><em> „<span style="background-color:rgb(234,209,220)">a szabadság egyszerűen csak szabadság legyen arra, hogy elveszítsük a szabadságot</span></em><span style="background-color:rgb(234,209,220)">” – </span>zárta a beszédét Scruton. </b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p style="text-align:center">*</p>
<p>Ezt követően<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a közönség kérdéseire került sor</b></span>. Az első jelentkező
megköszönte az általa fantasztikusnak tartott előadást, majd megpróbálta
szembesíteni a filozófust a homoszexualitással kapcsolatos nézeteivel.
Arra volt kíváncsi, hogy változnak-e egyáltalán, és arra is, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
jelenleg mit gondol a homoszexualitásról. </b></span></p>
<p>„<em>Sajnos nem ismerek rá az idézetekre. Természetesen változnak a
nézeteim. Kizárólag az érvek nyomása alatt változnak, de más emberek
nemtetszésenek a nyomása alatt nem változnak. Úgyhogy nem ijeszt meg
azzal, hogy ilyeneket mond, bár azt gondolom, hogy ez a kérdés teljesen
irreleváns a beszéd témáját figyelembe véve</em>” – válaszolt Scruton. </p>
<p>Michael Ignatieff megvédte a kérdezőt, szerinte idevágott a téma.
Erre <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Scruton felidézte cambridge-i diákéveit. Megfogalmazása szerint
abban az időben három <span style="background-color:rgb(255,242,204)">„<em>bűnt</em>”</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">is elkövetett</span>: <span style="background-color:rgb(255,242,204)">alacsonyabb
társadalmi osztályból származott, konzervatív nézeteket vallott,
ráadásul heteroszexuális volt.</span> Mégis<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> sikerült együtt élnie ezzel.</span></b></span></p>
<p>Ezt követően <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a CEU rektora visszatért a melegházasság témájára, és
kifejtette, hogy szerinte az elmúlt ötven év legnagyobb morális sikere a
konzervatív oldalnak, hogy elismeri a homoszexuálisok komoly
elköteleződését. </b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„<em><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ezt gondolja David Cameron önelégült pillanataiban.</span> Én nem így látom</em>” – szúrta közbe a filozófus. </b></span></p>
<p>Végezetül azt is megtudhattuk, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>szép házakat kell építeni, mert
azokat nem utálják az emberek, és Anglia legnagyobb problémájára is fény
derült: „<em>Ha bármelyik józan eszű ember szabadon megválaszthatná,
hogy Angliában vagy valahol máshol élne, akkor inkább Angliát
választaná. Ettől szenved a hazám”. </em></b></span></p>
</div></div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>