[Grem] Czakó Gábor: Őstörténetünk vitatott kérdései, Attila és Árpád nyelve

László Baják laszlo.bajak at gmail.com
2017. Dec. 27., Sze, 20:04:58 CET


Lásd az előbb elküldött válaszomat. Nem úgy történt, ahogy Czakó Gábor
rekonstruálja. Az avarok és a hunok soha nem tanultak, tanulhattak meg
magyarul. Az onogurok tanultak meg magyarul a 9. század második felében.
Egy darabig kétnyelvűek voltak, majd egészen magyarokká lettek. A karosi
temető genetikai vizsgálata teljes tévedés, ugyanis ez egy helyettes
fejedelem (gyula) katonai kíséretének temetője. A katonai kíséret mindig
vegyes eredetű, azaz szinte bármilyen nép genetikai rokonsága kimutatható
belőle. A felszerelésük viszont egységesen magyar, mert azt az uruk
biztosította számukra, illetve az uruk mesteremberei készítették őket.

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>

2017. december 27. 19:51 Emoke Greschik írta, <greschem at gmail.com>:

> Attila és Árpád nyelve
> Őstörténetünk vitatott kérdései
> Mikor és hol tanultak magyarul a finnugor népektől és tőlünk is roppant
> távolról érkező avarok és hunok?
> https://gondola.hu/cikkek/108410-Attila_es_Arpad_nyelve.html
> 2017. december 26. 10:30
> <https://gondola.hu/cikkek/108410-Attila_es_Arpad_nyelve.html#>
>
> László Gyula (1910–1998) több okból lett a magyarságtudomány fekete
> báránya. Például túltanulta magát. Először szobrász lett a Magyar
> Képzőművészeti Főiskolán, majd művészettörténet, néprajz, magyar, földrajz,
> régészet következett, sőt bölcsészdoktori oklevelet is szerzett, és
> tanulmányutakat tett Angliától Görögországig. Mindebből művész volta a
> leglényegesebb. Műgyártó ugyanis bárki lehet, művész azonban csak az, aki a
> Teljességhez méri magát.
>
> Ebben különbözött kortársai zömétől, akik a szakemberséget választották a
> siker végett. A szakember a szakmához, mestersége szerinti szabványokhoz
> méri magát.
>
> Nos, ezért mulatságos például az a többségi szaktudományos vélekedés
> László Gyula alapvető fölismeréséről, amit sokaktól idézhetnénk, de most
> éppen Györffy György (1917–2000) történésztől tesszük: „…a kettős vagy
> többszörös honfoglalás elméletét történeti és nyelvészeti forrásanyag
> ugyanúgy nem támasztja alá, mint ahogy nem egyeztethető a néppé válás
> folyamatának legújabban megismert törvényszerűségeivel.”
>
> Nos, ha a lényeget nézzük, akkor eme iskolapélda hangoztatói minden
> célszemélyüknél jobban tudják, hogy a magyarságtudományban Hunfalvy Pál
> uralkodása óta egyetlen alaptétel létezik, a magyar népnek, vagy ha ez nem
> megy, akkor a magyar nyelvnek, a finnugor származásába vetett hit. Ebben
> rejlik a „törvényszerűség”. Minden, ami erre árnyékot vet, netán bajuszát
> cibálja, az tudománytalan eretnekség. Sőt!
>
> Engel Pál történész akadémikus (!) leszögezte a Népszabadságban (2001.
> május 12.): „A tudomány ott végződik, ahol a magyar nyelv finnugor eredetét
> elkezdik kétségbe vonni. Ami ezen a ponton túl van, az a szellemi és
> politikai alvilág.”
>
> Természetesen Györffy Györgytől Engel Pálon át a Glatz Ferencig, s még
> rajtuk is túl, mindenki tudja, hogy a finnugor rokonságról „történeti és
> nyelvészeti forrásanyag” nem szól, mert ilyen, sajnos, lényegében nincsen.
> Ismétlem: sajnos.
>
> Ami közösnek látszó mondamaradék fönnmaradt az ugoroknál, az jobbára
> magyar eredetű, ámde eredeti alakjából, világlátásából kiforgatott töredék.
> Lásd például: csodaszarvas-legenda. El kell olvasni a magyar és a manysi
> változatot, s meg kell nézni Jankovics Marcell finnugor szellemben
> készített filmjét. Hiteles. A finnugorok vették át a történet foszlányait,
> s a maguk képére formálták.
>
> László Gyula válasza: „Az Akadémia által elfogadott finnugor származtatás
> száműzte a kutatók érdeklődési köréből mindazt, ami ellentmondott volna a
> tannak, és ez az egyoldalúság mind a mai napig uralkodik a magyar
> őstörténet kutatásában: a régészek szinte csak illusztrációkként szolgálnak
> a nyelvtudomány tételeihez.” Igen finom fogalmazás!
>
> ***
>
> Az igazság igazságos. Fölragyogtatja, ami már előbb is közkincs volt
> krónikáinkból. Például Anonymus (1200 körül) a Gesta Hungarorumban (50–51.)
> a székelyekről mint Attila király népéről írt.
>
> Ennyi elég is lehetne, hiszen a székelyek Csaba – a Tarih-i Ün­gürüszben:
> Kaba – népének elvonulása után, a honfoglaláskor, a Névtelen idejében is
> ugyanúgy beszéltek, mint mindmáig: magyarul. Ahogy korábban is, amikor ők
> jöttek be a Kárpát-medencébe. A hunokkal vagy az avarokkal! Létük az Árpád
> előtti honfoglalás eleven bizonyítéka.
>
> Kézai Simon írja: „Az Úr megtestesülésétől számított 677-ben, száznégy
> évvel Attila magyar király halála után […] miként a rómaiak krónikájában
> meg van írva, a magyarok másodszor jöttek ki Scythiából.” Tehát a
> honfoglalás most elfogadott idejénél több mint két évszázaddal korábban! Ám
> ekkor már „másodszor jöttek ki Scythiából”. A magyarok! Akiket a hatályos
> tudomány avarnak nevez.
>
> ***
>
> A hunfalvyzmus szégyencsillagainak egyike a Tarih-i Üngürüsz – A magyarok
> története – című, talán éppen egy elveszett corvina fordításának elrejtése
> a magyar tudósok és az igényes közönség elől. A mű eredetijét Mahmud
> Temüdzsán, Nagy Szulejmán szultán (uralkodott: 1520–1566) főtolmácsa
> mentette meg a tűzhaláltól 1543-ban, amikor Székesfehérvár elfoglalásakor a
> törökök elégették a királyi könyvtárat.
>
> Akárcsak Alexandriában, s miként megtörténhet ez Berlintől Londonig
> azokkal a könyvekkel, melyek vagy ellenkeznek a Koránnal, ezért
> rászolgáltak a tűzhalálra, vagy benne vannak, akkor pedig fölöslegesek.
> Mahmud a könyvet latinból a szultáni udvarban divatozó úgynevezett „népi
> desztánok” – értsd: népi regények – cirkalmas török nyelvére fordította.
>
> Vámbéry Ármin 1860-ban vásárolta Isztambulban, s hazajövet az Akadémiának
> ajándékozta. Hunfalvy Pál főkönyvtáros azonnal kiadta Budenz Józsefnek
> (1836–1892), aki 22 évesen, 1858 májusában érkezett Pestre, és három év
> alatt akadémiai levelező taggá érett! Természetesen lesújtó bírálatot írt
> róla. Bírálatot egy történelmi dokumentumról…
>
> A művet Hunfalvy rögtön a zárt osztályra helyezte! Ott porladt 110 évig!
> 1971-ben (!) hazafiak kalandos körülmények között filmmásolatot készítettek
> róla, amelyet Prágába csempésztek a Károly Egyetem
> turkológusprofesszorához, Blaskovics Józsefhez, aki magyarra fordította. Az
> első kiadás 1982-ben, a Magvetőnél jelent meg.
>
> Szalay Károly, a kötet szerkesztője több életveszélyes fenyegetést kapott!
> Később Hazai György akadémikus fordítását és kritikáját az Akadémiai Kiadó
> adta közre (1996).
>
> ***
>
> A Tarih-i Üngürüsz 26. fejezetében olvasható: „Hunor népét támadás érte,
> mely aztán ily módon elvált Adzsem padisahjától, és Pannonija tartományába
> költözött.
>
> Amikor abba a tartományba érkeztek, látták, hogy csodálatosan bőséges
> folyamai vannak nagy számban, sok gyümölcse és bő termése van annak az
> országnak, és az ő nyelvükön [azaz Hunor népének a nyelvén] beszélnek [az
> ottani népek].
>
> »Mikor kerül a kezünkbe ennél jobb ország?« – mondták [Hunorék]. Ennél az
> oknál fogva Hunor népe [békés] megegyezéssel annak az országnak a
> királyához ment, alattvalójává vált.”
>
> A mű szerint ez volt a magyarok első bejövetele Pannóniába, ám mégsem,
> hiszen az itt lakók magyarul beszéltek! Óvatos kérdés: az avarok itt netán
> hun maradékot találtak?
>
> A könyvben több helyen olvasható, hogy a Kárpát-medencében „az ő nyelvükön
> [azaz Hunor népének a nyelvén] beszélnek [az ottani népek].
>
> A Tarih-i Üngürüsz szerint egy bizonyos Kattar nevű fővezér alatt a hunok
> újra bejöttek. Majd a Tiszán átkelő Hunor népe egyesült Hunornak azzal a
> népével, amelyik Adzsem padisahjával erre a tájra költözött, és itt
> telepedett le.
>
> A székelyek egyértelműen hunok, akik Erdélyben élnek – vallja e krónika
> szerzője is.
>
> ***
>
> Érthető Hunfalvy Pál rettegése a könyvtől, hiszen ha Anonymus mellett más
> középkori írók is azt állítják, hogy Pannóniában már Árpádék bejövetele
> előtt magyarul beszélők, tehát magyarok éltek, akkor a finnugor tervnek
> lőttek – hogy közös hun–magyar szólással éljünk. (Lőttek neki –
> hun–magyar–ujgur–mongol szokás a koporsó lebocsátása előtt belelőni a
> sírba.)
>
> Tökéletesen fölismerte, hogy a kétszeri, netán többes honfoglalás az ő
> finnugor elképzelését sírba döntötte volna, hiszen a Pamír környéki hunok
> és az Altaj térségében élő avarok aligha járogattak a finnugorok messze
> északnyugati honába nyelvórákat venni.
>
> ***
>
> A hivatalosság gondjai időközben erősen megszaporodtak. Nem elég, hogy az
> avarok régészeti hagyatékából, az úgynevezett griffes-indás motívumokból
> László Gyula a mi magyar őseink kézművességének és szellemének nyomát
> olvasta ki.
>
> Az úgynevezett írottasokat azért nevezik így, mert olvashatók! Éppenséggel
> László Gyula kiváló tanítványa, a hozzá hasonlóan sokoldalú Vékony Gábor
> turkológus, történész, régész, nyelvész, rovástudó jóvoltából, aki sorra
> fejtette meg az úgynevezett avar kori rovásírásokat. Magyarul!
>
> Mi derült ki?
>
> E nép valóban elődünk volt, hiszen magyarul beszélt. Ez egyértelmű a
> Vékony Gábor által elolvasott környei és szarvasi rovásokból, melyek
> jelenlegi legöregebb nyelvemlékeink, mégis csodálatosan üdék, és meglepően
> közel állnak mai beszédünkhöz. Rá­adásul annak is bizonyságai, hogy 670
> után megszaporodtak az itteni magyarok!
>
> ***
>
> Az igazi tudóst túlélik fölismerései. Király Péter (1917–2015)
> nyelvészprofesszor megállapította, hogy a VIII–X. századi nyugat-európai
> forrásokban (főleg a német nyelvterület kolostori névjegyzékeiben)
> előforduló mintegy hatvan (!) Ungarus, Hungaer, Hunger, Hungarius, Onger,
> Wanger személynév szintén a magyarok külső elnevezésére megy vissza, és nem
> valamely német köznévre.
>
> Ez pedig azt jelenti, hogy már a honfoglalás előtt létezett nyugaton
> magyar „diaszpóra”! (Király Péter: A honalapítás vitás eseményei – A
> kalandozások és a honfoglalás éve. Szerkesztette és az előszót írta: Udvari
> István. Nyíregyházi Főiskola Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszéke, 2006)
>
> (Német) Lajos keleti frank király egy 860-ban kelt oklevelében egy
> határhegy neve „marcha uengeriorium”; Widukind krónikájában (A szászok
> története): „Avares, quos modo Ungarios vocamus” („az avarokat, akiket most
> ungaroknak nevezünk”) – idézi László­ Gyula. (Múltunkról utódainknak, Püski
> Kiadó, 1999., I. kötet)
>
> A Szent Wandregisilius-kolostor 877. évi évkönyve szerint: „Lajos kapta
> meg többek között az avaroknak, azaz a hunoknak vagy ungarorum-oknak az
> országát.” Tehát az avar kori krónikás e három név viselőit egy népnek
> tudta!
>
> ***
>
> László Gyula látta, amit félénk vagy dogmatikus pályatársai nem mertek
> észrevenni, ennélfogva a haladás irányát is észlelte.
>
> A 2000-ben történt Semino-vizsgálat óta fölélénkült a genetika iránti
> érdeklődés. Különösen, amikor kiderült, hogy hiányzik belőlünk az uráli
> népekre egyöntetűen jellemző TAT (EU13 + EU14) gén. Vajon származhattunk-e
> azoktól, akik nem lehetnek őseink? Ezt a kérdést senki nem tette föl.
>
> Mismásolás kezdődött: ha nem biológiai, akkor nyelvi leszármazottai
> vagyunk a finnugoroknak. Hogyan? Bronzkori magaskultúra hordozójaként és
> művelőjeként, de némaként érkeztünk az andronovói kultúra térségébe, hogy
> ott végre megtanuljunk beszélni a derék kőkoriaktól?
>
> Az idén fejeződött be az a kutatás, melynek során a karosi honfoglalás
> kori temetők teljes genetikai anyagát elemezte Neparáczki Endre
> doktorandusz.
>
> Adjuk át a szót a fiatal tudósnak: „…a karosi honfoglalás kori temetők
> újabb, immár tán teljes genetikai elemzése során 89 mtDNS genom elemzésével
> megállapítottuk, hogy a honfoglalók lehetséges őseinek 41,5%-a xiongnu
> (ázsiai hun), 42,7%-a skandináv-germán, 6,7%-a kaukázusi (közel-keleti),
> 2,2%-a szláv és 6,7%-a egyéb európai származású lehetett. Adatainkat egyéb
> genetikai, antropológiai történeti adatok is alátámasztják.” Tehát Árpáddal
> nem jöttek finnugorok!
>
> Neparáczki Endre ezt is írja: „Eredményeink támogatják középkori
> krónikáink hitelét, miszerint a »honfoglalás« népünk második bejövetele, és
> Árpádék itt már magyar nyelvű népességet találtak. Adataink hihetővé teszik
> az eredetileg is magyar nyelvű székelyek hun hagyományát és a honfoglalást
> megelőző jelenlétüket a Kárpát-medencében.
>
> Ezzel magyarázatot nyer a régészeti anyagból levont következtetés,
> miszerint a honfoglalás kori népesség régészeti hagyatékból becsült csekély
> létszáma alapján nem adhatta alapját a 11. századi, Árpád-kori
> tömbmagyarságnak (Kniezsa, 1993; Révész, 2016).
>
> A finnugor–honfoglaló genetikai kapcsolat hiánya arra utal, hogy a magyar
> nyelv finnugor rétegeit nem lehet a honfoglalókhoz kötni, ellenben a magyar
> nyelvben meglévő masszív török nyelvi réteget nagy valószínűséggel hun
> eredetűnek tekinthetjük. Ez újabb kérdéseket és kutatási irányokat nyit a
> magyar nyelv lehetséges eredetéről és rokonsági viszonyairól.”
>
> Hunfalvysta nyelvészeti elképzelésnek alárendelt történettudományunk máig
> adós a korábban érkezett s azóta is itt élt magyarok történetének
> föltárásával. Ahelyett, hogy legalább most munkához látott volna – nyilván
> ezeregy oka volt, hogy miért nem tette –, gőzerővel ostorozni kezdte az
> immár doktor Neparáczki Endrét és témavezető tanárát, Török Tibort, aki
> időközben a maga kutatását is megjelentette.
>
> Néhány észrevétel kér szót: a nem finnugor Árpád-nép miként lett magyar
> ajkú?
>
> A finnugorok – vagy legalább a hantik és a manysik – miért nem őrizték meg
> magyar nyelvüket és kultúrájukat?
>
> A finnugor elem tán csak nem azért hiányzik teljes mértékben genetikai
> állományunkból, mert őseink valamilyen – milyen? – okból nem álltak
> szorosabb kapcsolatban a finnugorokkal?
>
> Mikor és hol tanultak magyarul a finnugor népektől és tőlünk is roppant
> távolról érkező avarok és hunok?
>
> ***
>
> Az utolsó szó legyen László Gyuláé: „A 896-os honfoglalás történelme
> szilárdan áll, amit a magam felvetése ehhez hozzáfűz, csupán annyi, hogy
> Árpád magyarjai a Kárpát-medencében már javarészt magyarokat találtak, akik
> előttük a 670-es évek táján özönlöttek ide.”
>
> *Czakó Gábor*
> Magyaridok.hu
>
>
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
> a vírusoktól. www.avast.com
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> <#m_8869748588501187001_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20171227/958e5377/attachment.html>


További információk a(z) Grem levelezőlistáról