[Grem] Czakó Gábor: Őstörténetünk vitatott kérdései, Attila és Árpád nyelve

2017. Dec. 27., Sze, 20:27:39 CET

Bocsánat, az előző levelemet elfelejtettem elküldeni. A magyarokat a
hunokkal és az avarokkal az onogur bolgárok kötik össze. Az onogurok
először a hunok alattvalói voltak, majd önálló birodalmat alapítottak a Don
vidékén Kovrat kagán vezetésével. Kovrat halála után az onogur birodalom
felbomlott, és az onogurok szétszóródtak. Ők alapították meg a Volgai
Bolgárországot, és Aszparuh kán vezetésével a Dunai Bulgáriát. A harmadik
csoportjuk beköltözött a Kárpát-medencébe és az avarok alattvalója lett
(kései avar-vagy griffes-indás népesség) A Don vidékén visszamaradt
onogurok később csatlakoztak a kelet felől érkező magyarokhoz és velük
együtt foglalták el a Kárpát-medencét. A magyarokkal érkező onogurok itt
találkoztak az avar birodalom onogurjaival. Ez, az onogurok második
bevonulása volt az ún kettős honfoglalás. Amikor 300 évvel később leírták a
történetüket az onogurok már elfelejtették a török nyelvüket és teljesen
elmagyarosodtak. Ezért beszélnek a krónikáink a XIII. században a magyarok
kettős honfoglalásáról) A magyarok idegenek által használt nevei: Ungarn,
Vengri, ongrois stb kivétel nélkül az onogurokra utalnak. A csodaszarvas
monda Hunor és Magor testvérpárja valójában az onogur és magyar népre utal.
Tehát nem a hun és a magyar, hanem az onogur és a magyar volt, illetve lett
(pl vérszerződéssel) testvérnéppé. Minden tiszteletem Czakó Gáboré, de az
elmélete inkább tekinthető irodalminak, mint történetinek.

2017. december 27. 20:04 László Baják írta, <laszlo.bajak at gmail.com>:

> Lásd az előbb elküldött válaszomat. Nem úgy történt, ahogy Czakó Gábor
> rekonstruálja. Az avarok és a hunok soha nem tanultak, tanulhattak meg
> magyarul. Az onogurok tanultak meg magyarul a 9. század második felében.
> Egy darabig kétnyelvűek voltak, majd egészen magyarokká lettek. A karosi
> temető genetikai vizsgálata teljes tévedés, ugyanis ez egy helyettes
> fejedelem (gyula) katonai kíséretének temetője. A katonai kíséret mindig
> vegyes eredetű, azaz szinte bármilyen nép genetikai rokonsága kimutatható
> belőle. A felszerelésük viszont egységesen magyar, mert azt az uruk
> biztosította számukra, illetve az uruk mesteremberei készítették őket.
>
>
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
> a vírusoktól. www.avast.com
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> <#m_-2795228117905290424_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
>
> 2017. december 27. 19:51 Emoke Greschik írta, <greschem at gmail.com>:
>
>> Attila és Árpád nyelve
>> Őstörténetünk vitatott kérdései
>> Mikor és hol tanultak magyarul a finnugor népektől és tőlünk is roppant
>> távolról érkező avarok és hunok?
>> https://gondola.hu/cikkek/108410-Attila_es_Arpad_nyelve.html
>> 2017. december 26. 10:30
>> <https://gondola.hu/cikkek/108410-Attila_es_Arpad_nyelve.html#>
>>
>> László Gyula (1910–1998) több okból lett a magyarságtudomány fekete
>> báránya. Például túltanulta magát. Először szobrász lett a Magyar
>> Képzőművészeti Főiskolán, majd művészettörténet, néprajz, magyar, földrajz,
>> régészet következett, sőt bölcsészdoktori oklevelet is szerzett, és
>> tanulmányutakat tett Angliától Görögországig. Mindebből művész volta a
>> leglényegesebb. Műgyártó ugyanis bárki lehet, művész azonban csak az, aki a
>> Teljességhez méri magát.
>>
>> Ebben különbözött kortársai zömétől, akik a szakemberséget választották a
>> siker végett. A szakember a szakmához, mestersége szerinti szabványokhoz
>> méri magát.
>>
>> Nos, ezért mulatságos például az a többségi szaktudományos vélekedés
>> László Gyula alapvető fölismeréséről, amit sokaktól idézhetnénk, de most
>> éppen Györffy György (1917–2000) történésztől tesszük: „…a kettős vagy
>> többszörös honfoglalás elméletét történeti és nyelvészeti forrásanyag
>> ugyanúgy nem támasztja alá, mint ahogy nem egyeztethető a néppé válás
>> folyamatának legújabban megismert törvényszerűségeivel.”
>>
>> Nos, ha a lényeget nézzük, akkor eme iskolapélda hangoztatói minden
>> célszemélyüknél jobban tudják, hogy a magyarságtudományban Hunfalvy Pál
>> uralkodása óta egyetlen alaptétel létezik, a magyar népnek, vagy ha ez nem
>> megy, akkor a magyar nyelvnek, a finnugor származásába vetett hit. Ebben
>> rejlik a „törvényszerűség”. Minden, ami erre árnyékot vet, netán bajuszát
>> cibálja, az tudománytalan eretnekség. Sőt!
>>
>> Engel Pál történész akadémikus (!) leszögezte a Népszabadságban (2001.
>> május 12.): „A tudomány ott végződik, ahol a magyar nyelv finnugor eredetét
>> elkezdik kétségbe vonni. Ami ezen a ponton túl van, az a szellemi és
>> politikai alvilág.”
>>
>> Természetesen Györffy Györgytől Engel Pálon át a Glatz Ferencig, s még
>> rajtuk is túl, mindenki tudja, hogy a finnugor rokonságról „történeti és
>> nyelvészeti forrásanyag” nem szól, mert ilyen, sajnos, lényegében nincsen.
>> Ismétlem: sajnos.
>>
>> Ami közösnek látszó mondamaradék fönnmaradt az ugoroknál, az jobbára
>> magyar eredetű, ámde eredeti alakjából, világlátásából kiforgatott töredék.
>> Lásd például: csodaszarvas-legenda. El kell olvasni a magyar és a manysi
>> változatot, s meg kell nézni Jankovics Marcell finnugor szellemben
>> készített filmjét. Hiteles. A finnugorok vették át a történet foszlányait,
>> s a maguk képére formálták.
>>
>> László Gyula válasza: „Az Akadémia által elfogadott finnugor származtatás
>> száműzte a kutatók érdeklődési köréből mindazt, ami ellentmondott volna a
>> tannak, és ez az egyoldalúság mind a mai napig uralkodik a magyar
>> őstörténet kutatásában: a régészek szinte csak illusztrációkként szolgálnak
>> a nyelvtudomány tételeihez.” Igen finom fogalmazás!
>>
>> ***
>>
>> Az igazság igazságos. Fölragyogtatja, ami már előbb is közkincs volt
>> krónikáinkból. Például Anonymus (1200 körül) a Gesta Hungarorumban (50–51.)
>> a székelyekről mint Attila király népéről írt.
>>
>> Ennyi elég is lehetne, hiszen a székelyek Csaba – a Tarih-i Üngürüszben:
>> Kaba – népének elvonulása után, a honfoglaláskor, a Névtelen idejében is
>> ugyanúgy beszéltek, mint mindmáig: magyarul. Ahogy korábban is, amikor ők
>> jöttek be a Kárpát-medencébe. A hunokkal vagy az avarokkal! Létük az Árpád
>> előtti honfoglalás eleven bizonyítéka.
>>
>> Kézai Simon írja: „Az Úr megtestesülésétől számított 677-ben, száznégy
>> évvel Attila magyar király halála után […] miként a rómaiak krónikájában
>> meg van írva, a magyarok másodszor jöttek ki Scythiából.” Tehát a
>> honfoglalás most elfogadott idejénél több mint két évszázaddal korábban! Ám
>> ekkor már „másodszor jöttek ki Scythiából”. A magyarok! Akiket a hatályos
>> tudomány avarnak nevez.
>>
>> ***
>>
>> A hunfalvyzmus szégyencsillagainak egyike a Tarih-i Üngürüsz – A magyarok
>> története – című, talán éppen egy elveszett corvina fordításának elrejtése
>> a magyar tudósok és az igényes közönség elől. A mű eredetijét Mahmud
>> Temüdzsán, Nagy Szulejmán szultán (uralkodott: 1520–1566) főtolmácsa
>> mentette meg a tűzhaláltól 1543-ban, amikor Székesfehérvár elfoglalásakor a
>> törökök elégették a királyi könyvtárat.
>>
>> Akárcsak Alexandriában, s miként megtörténhet ez Berlintől Londonig
>> azokkal a könyvekkel, melyek vagy ellenkeznek a Koránnal, ezért
>> rászolgáltak a tűzhalálra, vagy benne vannak, akkor pedig fölöslegesek.
>> Mahmud a könyvet latinból a szultáni udvarban divatozó úgynevezett „népi
>> desztánok” – értsd: népi regények – cirkalmas török nyelvére fordította.
>>
>> Vámbéry Ármin 1860-ban vásárolta Isztambulban, s hazajövet az Akadémiának
>> ajándékozta. Hunfalvy Pál főkönyvtáros azonnal kiadta Budenz Józsefnek
>> (1836–1892), aki 22 évesen, 1858 májusában érkezett Pestre, és három év
>> alatt akadémiai levelező taggá érett! Természetesen lesújtó bírálatot írt
>> róla. Bírálatot egy történelmi dokumentumról…
>>
>> A művet Hunfalvy rögtön a zárt osztályra helyezte! Ott porladt 110 évig!
>> 1971-ben (!) hazafiak kalandos körülmények között filmmásolatot készítettek
>> róla, amelyet Prágába csempésztek a Károly Egyetem
>> turkológusprofesszorához, Blaskovics Józsefhez, aki magyarra fordította. Az
>> első kiadás 1982-ben, a Magvetőnél jelent meg.
>>
>> Szalay Károly, a kötet szerkesztője több életveszélyes fenyegetést
>> kapott! Később Hazai György akadémikus fordítását és kritikáját az
>> Akadémiai Kiadó adta közre (1996).
>>
>> ***
>>
>> A Tarih-i Üngürüsz 26. fejezetében olvasható: „Hunor népét támadás érte,
>> mely aztán ily módon elvált Adzsem padisahjától, és Pannonija tartományába
>> költözött.
>>
>> Amikor abba a tartományba érkeztek, látták, hogy csodálatosan bőséges
>> folyamai vannak nagy számban, sok gyümölcse és bő termése van annak az
>> országnak, és az ő nyelvükön [azaz Hunor népének a nyelvén] beszélnek [az
>> ottani népek].
>>
>> »Mikor kerül a kezünkbe ennél jobb ország?« – mondták [Hunorék]. Ennél az
>> oknál fogva Hunor népe [békés] megegyezéssel annak az országnak a
>> királyához ment, alattvalójává vált.”
>>
>> A mű szerint ez volt a magyarok első bejövetele Pannóniába, ám mégsem,
>> hiszen az itt lakók magyarul beszéltek! Óvatos kérdés: az avarok itt netán
>> hun maradékot találtak?
>>
>> A könyvben több helyen olvasható, hogy a Kárpát-medencében „az ő
>> nyelvükön [azaz Hunor népének a nyelvén] beszélnek [az ottani népek].
>>
>> A Tarih-i Üngürüsz szerint egy bizonyos Kattar nevű fővezér alatt a hunok
>> újra bejöttek. Majd a Tiszán átkelő Hunor népe egyesült Hunornak azzal a
>> népével, amelyik Adzsem padisahjával erre a tájra költözött, és itt
>> telepedett le.
>>
>> A székelyek egyértelműen hunok, akik Erdélyben élnek – vallja e krónika
>> szerzője is.
>>
>> ***
>>
>> Érthető Hunfalvy Pál rettegése a könyvtől, hiszen ha Anonymus mellett más
>> középkori írók is azt állítják, hogy Pannóniában már Árpádék bejövetele
>> előtt magyarul beszélők, tehát magyarok éltek, akkor a finnugor tervnek
>> lőttek – hogy közös hun–magyar szólással éljünk. (Lőttek neki –
>> hun–magyar–ujgur–mongol szokás a koporsó lebocsátása előtt belelőni a
>> sírba.)
>>
>> Tökéletesen fölismerte, hogy a kétszeri, netán többes honfoglalás az ő
>> finnugor elképzelését sírba döntötte volna, hiszen a Pamír környéki hunok
>> és az Altaj térségében élő avarok aligha járogattak a finnugorok messze
>> északnyugati honába nyelvórákat venni.
>>
>> ***
>>
>> A hivatalosság gondjai időközben erősen megszaporodtak. Nem elég, hogy az
>> avarok régészeti hagyatékából, az úgynevezett griffes-indás motívumokból
>> László Gyula a mi magyar őseink kézművességének és szellemének nyomát
>> olvasta ki.
>>
>> Az úgynevezett írottasokat azért nevezik így, mert olvashatók!
>> Éppenséggel László Gyula kiváló tanítványa, a hozzá hasonlóan sokoldalú
>> Vékony Gábor turkológus, történész, régész, nyelvész, rovástudó jóvoltából,
>> aki sorra fejtette meg az úgynevezett avar kori rovásírásokat. Magyarul!
>>
>> Mi derült ki?
>>
>> E nép valóban elődünk volt, hiszen magyarul beszélt. Ez egyértelmű a
>> Vékony Gábor által elolvasott környei és szarvasi rovásokból, melyek
>> jelenlegi legöregebb nyelvemlékeink, mégis csodálatosan üdék, és meglepően
>> közel állnak mai beszédünkhöz. Ráadásul annak is bizonyságai, hogy 670
>> után megszaporodtak az itteni magyarok!
>>
>> ***
>>
>> Az igazi tudóst túlélik fölismerései. Király Péter (1917–2015)
>> nyelvészprofesszor megállapította, hogy a VIII–X. századi nyugat-európai
>> forrásokban (főleg a német nyelvterület kolostori névjegyzékeiben)
>> előforduló mintegy hatvan (!) Ungarus, Hungaer, Hunger, Hungarius, Onger,
>> Wanger személynév szintén a magyarok külső elnevezésére megy vissza, és nem
>> valamely német köznévre.
>>
>> Ez pedig azt jelenti, hogy már a honfoglalás előtt létezett nyugaton
>> magyar „diaszpóra”! (Király Péter: A honalapítás vitás eseményei – A
>> kalandozások és a honfoglalás éve. Szerkesztette és az előszót írta: Udvari
>> István. Nyíregyházi Főiskola Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszéke, 2006)
>>
>> (Német) Lajos keleti frank király egy 860-ban kelt oklevelében egy
>> határhegy neve „marcha uengeriorium”; Widukind krónikájában (A szászok
>> története): „Avares, quos modo Ungarios vocamus” („az avarokat, akiket most
>> ungaroknak nevezünk”) – idézi László Gyula. (Múltunkról utódainknak, Püski
>> Kiadó, 1999., I. kötet)
>>
>> A Szent Wandregisilius-kolostor 877. évi évkönyve szerint: „Lajos kapta
>> meg többek között az avaroknak, azaz a hunoknak vagy ungarorum-oknak az
>> országát.” Tehát az avar kori krónikás e három név viselőit egy népnek
>> tudta!
>>
>> ***
>>
>> László Gyula látta, amit félénk vagy dogmatikus pályatársai nem mertek
>> észrevenni, ennélfogva a haladás irányát is észlelte.
>>
>> A 2000-ben történt Semino-vizsgálat óta fölélénkült a genetika iránti
>> érdeklődés. Különösen, amikor kiderült, hogy hiányzik belőlünk az uráli
>> népekre egyöntetűen jellemző TAT (EU13 + EU14) gén. Vajon származhattunk-e
>> azoktól, akik nem lehetnek őseink? Ezt a kérdést senki nem tette föl.
>>
>> Mismásolás kezdődött: ha nem biológiai, akkor nyelvi leszármazottai
>> vagyunk a finnugoroknak. Hogyan? Bronzkori magaskultúra hordozójaként és
>> művelőjeként, de némaként érkeztünk az andronovói kultúra térségébe, hogy
>> ott végre megtanuljunk beszélni a derék kőkoriaktól?
>>
>> Az idén fejeződött be az a kutatás, melynek során a karosi honfoglalás
>> kori temetők teljes genetikai anyagát elemezte Neparáczki Endre
>> doktorandusz.
>>
>> Adjuk át a szót a fiatal tudósnak: „…a karosi honfoglalás kori temetők
>> újabb, immár tán teljes genetikai elemzése során 89 mtDNS genom elemzésével
>> megállapítottuk, hogy a honfoglalók lehetséges őseinek 41,5%-a xiongnu
>> (ázsiai hun), 42,7%-a skandináv-germán, 6,7%-a kaukázusi (közel-keleti),
>> 2,2%-a szláv és 6,7%-a egyéb európai származású lehetett. Adatainkat egyéb
>> genetikai, antropológiai történeti adatok is alátámasztják.” Tehát Árpáddal
>> nem jöttek finnugorok!
>>
>> Neparáczki Endre ezt is írja: „Eredményeink támogatják középkori
>> krónikáink hitelét, miszerint a »honfoglalás« népünk második bejövetele, és
>> Árpádék itt már magyar nyelvű népességet találtak. Adataink hihetővé teszik
>> az eredetileg is magyar nyelvű székelyek hun hagyományát és a honfoglalást
>> megelőző jelenlétüket a Kárpát-medencében.
>>
>> Ezzel magyarázatot nyer a régészeti anyagból levont következtetés,
>> miszerint a honfoglalás kori népesség régészeti hagyatékból becsült csekély
>> létszáma alapján nem adhatta alapját a 11. századi, Árpád-kori
>> tömbmagyarságnak (Kniezsa, 1993; Révész, 2016).
>>
>> A finnugor–honfoglaló genetikai kapcsolat hiánya arra utal, hogy a magyar
>> nyelv finnugor rétegeit nem lehet a honfoglalókhoz kötni, ellenben a magyar
>> nyelvben meglévő masszív török nyelvi réteget nagy valószínűséggel hun
>> eredetűnek tekinthetjük. Ez újabb kérdéseket és kutatási irányokat nyit a
>> magyar nyelv lehetséges eredetéről és rokonsági viszonyairól.”
>>
>> Hunfalvysta nyelvészeti elképzelésnek alárendelt történettudományunk máig
>> adós a korábban érkezett s azóta is itt élt magyarok történetének
>> föltárásával. Ahelyett, hogy legalább most munkához látott volna – nyilván
>> ezeregy oka volt, hogy miért nem tette –, gőzerővel ostorozni kezdte az
>> immár doktor Neparáczki Endrét és témavezető tanárát, Török Tibort, aki
>> időközben a maga kutatását is megjelentette.
>>
>> Néhány észrevétel kér szót: a nem finnugor Árpád-nép miként lett magyar
>> ajkú?
>>
>> A finnugorok – vagy legalább a hantik és a manysik – miért nem őrizték
>> meg magyar nyelvüket és kultúrájukat?
>>
>> A finnugor elem tán csak nem azért hiányzik teljes mértékben genetikai
>> állományunkból, mert őseink valamilyen – milyen? – okból nem álltak
>> szorosabb kapcsolatban a finnugorokkal?
>>
>> Mikor és hol tanultak magyarul a finnugor népektől és tőlünk is roppant
>> távolról érkező avarok és hunok?
>>
>> ***
>>
>> Az utolsó szó legyen László Gyuláé: „A 896-os honfoglalás történelme
>> szilárdan áll, amit a magam felvetése ehhez hozzáfűz, csupán annyi, hogy
>> Árpád magyarjai a Kárpát-medencében már javarészt magyarokat találtak, akik
>> előttük a 670-es évek táján özönlöttek ide.”
>>
>> *Czakó Gábor*
>> Magyaridok.hu
>>
>>
>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
>> a vírusoktól. www.avast.com
>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>> <#m_-2795228117905290424_m_8869748588501187001_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20171227/20bcf196/attachment.html>