[Grem] a főleg katolikus Horvátország

[Emoke Greschik]

Keresztények a világ körül – katolikus szomszédaink

https://777blog.hu/2017/08/09/keresztenyek-vilag-korul-
katolikus-szomszedaink/

*A magyarok többsége barátként, régi jó ismerősként tekint a horvátokra. A
közös történelem évszázadai, a vízilabda szeretete és a határon túli
közösségek mellett is számtalan kapocs köt össze minket. A magyar turisták
szinte már hazajárnak a horvát tengerpartra – de még a rendszeres látogatók
közül is csak kevesen ismerik Horvátország vallásos oldalát.*

Pedig *a horvát kereszténység még a miénknél is régebbi gyökerekre
vezethető vissza. A magyar honfoglalás idején az Adria partján már
templomok és kolostorok épültek, és 879-ben a pápa független államként
ismerte el a keresztény Horvát Fejedelemséget. Sőt, a horvátok pápai
engedéllyel latin helyett egyházi szláv nyelven mondhattak szentmisét –
háromszáz évvel a reformáció előtt!*

A népesség *86%-a vallja magát katolikusnak, akiknek harmada hetente jár
templomba. Ezzel Horvátország az EU legvallásosabb országai közé tartozik.*
Mindössze *az emberek** 5%-a* tartja magát ateistának. *Jelen van a Balkán
két másik nagy vallása, az ortodox kereszténység és az iszlám is*. *A
protestáns egyházak viszont nem tudták megvetni a lábukat az országban,
összesen alig pár tízezer főt számlálnak.*

“A világ legkisebb székesegyháza” Nin városában. A 9. században építették.
[Fotó: Marcin Szala / Wikimedia]

Nem meglepő, hogy *a horvát politikában is a konzervatív gondolkodás
érvényesül. Természetesnek számítanak olyan jelképes dolgok, mint a
vasárnapi zárvatartás, iskolai hittan, január 6-i és augusztus 15-i
munkaszünet, vagy a polgárilag is érvényes templomi esküvő. Több város a
védőszentjének napját is piros betűs ünnepként tiszteli. Egy 2013-as
népszavazás 66-34% arányban utasította el az azonos neműek házasságát. *A
szocialista ellenzéki párt pedig nemrég saját elnökének
nyilatkozatától határolódott
el
<http://www.total-croatia-news.com/politics/20868-treaties-between-croatia-and-holy-see-should-be-revised>,
mivel az a Vatikánnal kötött szerződés újratárgyalását szorgalmazta.

A Balkánon a *horvát* és a *katolikus* szó szinte azonos jelentésűvé vált.
Néha talán túlságosan is. A szent hazafiságtól fűtött nacionalizmus
túlkapásai a mai napig megosztják a keresztényeket. A horvát politika sem
tud kitörni a „kommunistázás” és „fasisztázás” stílusából. Visszatérő téma
az 1940-es évek náci diktatúrája, amiben papok és hívek is aktív szerepet
vállaltak – mind az üldözők, mint az üldözöttek oldalán. *A Tito-korszakban* *a
vallásszabadság, a nemzeti függetlenség és a kommunistáktól való szabadulás
vágya elválaszthatatlan egységbe olvadt. Az 1984-es Nemzeti Eucharisztikus
Kongresszus tüntetésnek is beillő szentmiséjén 400 ezren vettek részt.
Hiába üldözték negyven éven keresztül brutális eszközökkel az egyházat, az
új Horvátország mégis vallási alapokra építkezett.*

*Horvátországban nyaralva biztosan találunk szentmisét – fél
Magyarországnyi területen több mint 1500 plébánia működik.* [Fotó: Alex
Proimos / Wikimedia]

Érthető, hogy a véres háborúval elért függetlenség után sokan hallani sem
akartak az EU-tagságról. A népszavazás előtt fél évvel *XVI. Benedek pápa
személyesen utazott Horvátországba, hogy a csatlakozásra buzdítson.
Kijelentette, hogy „a horvát nemzet kezdeteitől fogva Európához tartozik”,
az Európai Unióba való belépésük pedig „emlékezteti Európát a keresztény
gyökereire”.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20170810/4cb0a3a1/attachment.html>