<div dir="ltr"><div class="m_-7518479001273014875gmail-post-header"><span class="m_-7518479001273014875gmail-cat"></span><font size="4">Keresztények a világ körül – katolikus szomszédaink</font><p><a href="https://777blog.hu/2017/08/09/keresztenyek-vilag-korul-katolikus-szomszedaink/" target="_blank">https://777blog.hu/2017/08/09/<wbr>keresztenyek-vilag-korul-<wbr>katolikus-szomszedaink/</a><br></p>
                                
        </div>
                
        
<p style="text-align:center"><i>A magyarok többsége barátként, régi 
jó ismerősként tekint a horvátokra. A közös történelem évszázadai, a 
vízilabda szeretete és a határon túli közösségek mellett is számtalan 
kapocs köt össze minket. A magyar turisták szinte már hazajárnak a 
horvát tengerpartra – de még a rendszeres látogatók közül is csak 
kevesen ismerik Horvátország vallásos oldalát.</i></p>
<p><span id="m_-7518479001273014875gmail-more-11121"></span></p>
<p style="text-align:justify">Pedig <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a horvát kereszténység még a 
miénknél is régebbi gyökerekre vezethető vissza. A magyar honfoglalás 
idején az Adria partján már templomok és kolostorok épültek, és 879-ben a
 pápa független államként ismerte el a keresztény Horvát Fejedelemséget.
 Sőt, a horvátok pápai engedéllyel latin helyett egyházi szláv nyelven 
mondhattak szentmisét – háromszáz évvel a reformáció előtt!</b></span></p>
<p style="text-align:justify">A népesség <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>86%-a vallja magát 
katolikusnak, akiknek harmada hetente jár templomba. Ezzel Horvátország 
az EU legvallásosabb országai közé tartozik.</b></span> Mindössze <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az emberek</b><b> 5%-a</b></span> 
tartja magát <span style="background-color:rgb(217,234,211)">ateistá</span>nak. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Jelen van a Balkán két másik nagy vallása, az 
ortodox kereszténység és az iszlám is</b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A protestáns egyházak viszont <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem
 tudták</span> megvetni a lábukat az országban, összesen alig pár tízezer főt 
számlálnak.</b></span></p>
<div id="m_-7518479001273014875gmail-attachment_11129" style="width:454px" class="m_-7518479001273014875gmail-wp-caption m_-7518479001273014875gmail-aligncenter"><img class="m_-7518479001273014875gmail-wp-image-11129" src="https://777blog.hu/wp-content/uploads/2017/08/742px-Crkva_sv._Kri%C5%BEa_u_Ninu_2010.jpg" alt="" width="444" height="359"><p class="m_-7518479001273014875gmail-wp-caption-text">“A világ legkisebb székesegyháza” Nin városában. A 9. században építették. [Fotó: Marcin Szala / Wikimedia]</p></div>
<p style="text-align:justify">Nem meglepő, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a horvát politikában 
is a konzervatív gondolkodás érvényesül. Természetesnek számítanak olyan
 jelképes dolgok, mint a vasárnapi zárvatartás, iskolai hittan, január 
6-i és augusztus 15-i munkaszünet, vagy a polgárilag is érvényes 
templomi esküvő. Több város a védőszentjének napját is piros betűs 
ünnepként tiszteli. Egy 2013-as népszavazás 66-34% arányban utasította 
el <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az azonos neműek házasságát</span>. </b></span>A szocialista ellenzéki párt pedig 
nemrég saját elnökének nyilatkozatától <a href="http://www.total-croatia-news.com/politics/20868-treaties-between-croatia-and-holy-see-should-be-revised" rel="noopener noreferrer" target="_blank">határolódott el</a>, mivel az a Vatikánnal kötött szerződés újratárgyalását szorgalmazta.</p>
<p style="text-align:justify">A Balkánon a <i>horvát</i> és a <i>katolikus</i>
 szó szinte azonos jelentésűvé vált. Néha talán túlságosan is. A szent 
hazafiságtól fűtött nacionalizmus túlkapásai a mai napig megosztják a 
keresztényeket. A horvát politika sem tud kitörni a „kommunistázás” és 
„fasisztázás” stílusából. Visszatérő téma az 1940-es évek náci 
diktatúrája, amiben papok és hívek is aktív szerepet vállaltak – mind az
 üldözők, mint az üldözöttek oldalán. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A Tito-korszakban</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a 
vallásszabadság, a nemzeti függetlenség és a kommunistáktól való 
szabadulás vágya elválaszthatatlan egységbe olvadt. Az 1984-es Nemzeti 
Eucharisztikus Kongresszus tüntetésnek is beillő szentmiséjén 400 ezren 
vettek részt. Hiába <span style="background-color:rgb(234,209,220)">üldözték negyven éven keresztül brutális eszközökkel</span>
 az egyházat, az új Horvátország mégis vallási alapokra építkezett.</b></span></p>
<div id="m_-7518479001273014875gmail-attachment_11125" style="width:341px" class="m_-7518479001273014875gmail-wp-caption m_-7518479001273014875gmail-aligncenter"><img class="m_-7518479001273014875gmail-wp-image-11125" src="https://777blog.hu/wp-content/uploads/2017/08/Church_and_the_Port_of_Milna_Croatia-683x1024.jpg" alt="" width="331" height="496"><p class="m_-7518479001273014875gmail-wp-caption-text"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Horvátországban
 nyaralva biztosan találunk szentmisét – fél Magyarországnyi területen 
több mint 1500 plébánia működik.</b></span> [Fotó: Alex Proimos / Wikimedia]</p></div>
<p style="text-align:justify">Érthető, hogy a véres háborúval elért 
függetlenség után sokan hallani sem akartak az EU-tagságról. A 
népszavazás előtt fél évvel <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>XVI. Benedek pápa személyesen utazott 
Horvátországba, hogy a csatlakozásra buzdítson. Kijelentette, hogy „a 
horvát nemzet kezdeteitől fogva Európához tartozik”, az Európai Unióba 
való belépésük pedig „emlékezteti Európát a keresztény gyökereire”.</b></span></p></div>