[Grem] Orbn Viktor / Eurpa sorsfordt idszakot l t /magyarkurir.hu

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Sze. 25., V, 18:31:42 CEST 

Orbán Viktor: Európa sorsfordító időszakot él át
2016. szeptember 24. szombat 20:01
http://www.magyarkurir.hu/hirek/orban-viktor-europa-sorsfordito-idoszakot-el-at
Orbán Viktor miniszterelnököt a közel-keleti keresztényüldözés és a béke
esélyei mellett a leselejtezés kultúrájáról, Magyarország lehetőségeiről és
Európa jövőjéről kérdeztük, a hírportálunknak adott exkluzív interjúban.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=72386&img=o_IMG_7068.jpg>
*– Augusztusban a Közel-Keleten szolgáló keresztény vezetőkkel tanácskozott
Rómában. A hírekből ismerhetjük az ott élő népek, köztük a keresztények
kálváriáját. Miért tartotta fontosnak, hogy részt vegyen a tanácskozáson?
Milyen helyzetről számoltak be a keresztény közösségek vezetői?*

– A találkozó izgalmas, ugyanakkor megrendítő is volt. Itt Európában úgy
látjuk, hogy a mi helyzetünk rendkívül bonyolult, ám ha meghallgatunk egy
közel-keleti püspököt, rá kell döbbennünk, hogy a mi gondunk a világ
legegyszerűbb dolga ahhoz képest, amilyen összetettek a viszonyok odaát. A
közel-keleti püspökök egy részét elűzték, különösen azokat, akik Szíriában
éltek és dolgoztak. Lelkipásztori szolgálatuk most az embermentésre
irányul, próbálják védeni közösségeiket, melyek a fizikai megsemmisítés
küszöbén állnak. Nagy erőfeszítéseket tesznek azért is, hogy a keresztény
hit megmaradhasson a világnak ezen a táján. Emberileg, erkölcsileg,
lelkileg, politikailag és gazdaságilag rendkívül nehéz élethelyzetekről
számoltak be.

*– A kormány szeptemberi döntése értelmében létrehozták az Emberi
Erőforrások Minisztériumában a keresztényüldözés elleni helyettes
államtitkárságot. Hogyan fog működni ez a szervezet?*

– A politikában sokszor már a nekikészülődés is tettnek minősül, ez a
döntésünk is ilyen. Napjaink liberális európai közbeszédében nem lehetséges
kellő komolysággal nyilatkozni a kulturális különbözőségekről. Ha az
üldözött keresztények megsegítésére szeretnénk javaslatot tenni, akkor azt
látjuk, hogy az európai színtéren ez ebben a formában nem lehetséges. Csak
olyan dokumentumot lehet megalkotni, melynek szövegében egy általános,
értéksemleges megfogalmazás szerepelne a hitük és a vallásuk miatt
üldözöttekről, konkrétan a keresztényekről viszont nem írhatunk. Mi
szakítunk ezzel a megközelítéssel, Magyarország egy keresztény ország,
ezért nekünk elsősorban azokon kell segítenünk, akik hozzánk a legközelebb
állnak, ők pedig a keresztények. A mi kormányunk keresztény ihletettségű,
ebből pedig kormányzati kötelezettségek is adódnak. Eddig is számos
alkalommal nyújtottunk valamilyen segítséget, legutóbb például a Magyar
Katolikus Püspöki Konferencia kezdeményezéséhez 120 millió forinttal
járultunk hozzá, melynek keretében Erbilben iskola épül. Ez is segíti az
üldözést szenvedő keresztényeket, ám a feladat megszervezése elég nagy
nehézségekbe ütközött. A most alakult helyettes államtitkárság hatékonyan
tudja majd összehangolni az ilyen munkákat.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=72386&img=o_IMG_7101.jpg>
*– Az Iszlám Állam 2015 februárjában, Líbiában lefejezett huszonegy
egyiptomi kopt keresztényt, akiket a kopt egyház a vértanúk sorába emelt.
Idén júniusi egyiptomi látogatása alkalmával találkozott a kopt egyház
vezetőivel és a vértanú keresztények családtagjaival. Miért tartotta
fontosnak a találkozót?*

– Kifejezetten nehéz volt olyan emberekkel beszélgetni, akik ilyen szörnyű
megrázkódtatáson estek át. Egyrészt megköszöntem a lehetőséget, hogy
találkozhattam velük, másrészt arra voltam kíváncsi, miben lehetünk a
segítségükre. Minden segítség jó helyre kerül, de egészen más, amikor ez
személyes kapcsolatra alapul. Fontosnak tartom, hogy a jótétemény mögött
arcok és találkozások legyenek, mert ez erősíti is a támogatást.

*– Ferenc pápa a héten az Assisiben rendezett vallásközi béketalálkozón
ismét felemelte szavát, kifejezve, hogy egyedül a béke szent, a háború
sohasem. A napokban az ökumenikus Taizé közösség vezetője, Alois testvér, a
„béke hírnöke” is Pannonhalmán és Budapesten tanít. Véleménye szerint
hogyan lehet véget vetni a szíriai háborúnak és a kialakult humanitárius
katasztrófahelyzetnek? Mit tehet Magyarország?*

– Magyarország nem vállalkozhat annál többre, mint ami a nemzetközi
súlyából és erejéből következik. Azt viszont vállalnia kell. Részt veszünk
a nemzetközi békéltető akciókban, de Szíria sorsát nem mi fogjuk eldönteni.
Azok a nagyhatalmak tehetik a legtöbbet, melyek a helyzet kialakulásáért is
felelősek. A napjaink Európájában kialakult helyzet, melyet én
népvándorlásnak nevezek, nem merül ki abban, hogy menekültek igyekeznek
elhagyni a válság sújtotta övezeteket. A népvándorlás folyamata már
évtizedekkel ezelőtt elindult, és még sokáig fog tartani. A Nyugat-Európába
áramló tömegek legnagyobb számban már nem is Szíriából, hanem
Afganisztánból és Pakisztánból érkeznek. Ennek a jelenségnek tehát csak az
egyik részét képezik a háború elől menekülők, a jövőben pedig várhatóan
azok okozzák a legnagyobb problémát, akik Afrika belsejéből indulnak el.
Mindez azt mutatja, hogy a gondjaink akkor sem szűnnek majd meg, ha
Szíriában béke lesz.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=72386&img=o_IMG_7067.jpg>
*– Társadalmi szinten mintha becsuknánk fülünket és szívünket a
közel-keleti háborúk és terrorizmus áldozatainak naponta ránk zúduló
hétköznapi valósága, a keresztény vagy más vallású embertársaink szenvedése
elől. Hogyan tehető érzékennyé a társadalom?*

– A világ hétmilliárdos lakosságából hárommilliárdan napi két dollárnál is
kevesebből kénytelenek megélni. A jólétben élő embereknek – és mi itt,
Európában annak számítunk – bizony lehet ettől lelkiismeret-furdalásuk. A
lelkünk mélyén van egy zavaró érzésünk attól, hogy mi sokkal jobban élünk,
mint mások. S ez még ott is így van, ahol a meggazdagodás nem függ össze a
korábbi gyarmattartói múlttal. Világos, hogy meg kell tennünk értük
mindent, ami tőlünk telik. Én azt vallom, hogy a többi ember iránti
felelősség koncentrikus körök formájában képzelhető el. Elsősorban azokért
tartozom felelősséggel, akik hozzám a legközelebb állnak – a családom, a
barátaim, a hitbeli közösségem és a nemzetem. De ezen túl is léteznek
körök, ha lehetőségem van, rajtuk is segítenem kell. Ugyanakkor nem a
farizeusok módján. Az egyszeri, nagy segélyakciók nem elegendőek, a
szerencsétlen sorsú néptömegek egy részének a behívása országainkba pedig
nem célravezető, sőt káros. A politikusnak az a felelőssége, hogy
munkájával elősegítsen egy olyan nemzetközi fejlesztéspolitikát, melynek
köszönhetően a világ szegényebb felén is javulhatnak az életkörülmények.

*– Magyarország az Alaptörvénynek és nemzetközi kötelezettségeknek eleget
téve továbbra is fogad be menekülteket. A Szent Egyed közösség
kezdeményezésére Olaszországban működik, és több európai uniós tagállamban,
többek között Lengyelországban is előkészítés alatt áll az ún. humanitárius
folyosó kialakítása, melynek lényege, hogy humánus és biztonságos megoldást
biztosít a legrászorultabb háborús menekültek megsegítésére, meggátolva az
embercsempészek tevékenységét. Gondolkodnak csatlakozni a kezdeményezéshez?*

– Mi a visegrádi országokkal állunk szoros kapcsolatban, elsősorban velük
egyeztetünk ezekben a kérdésekben. Minden olyan válaszra nyitottak vagyunk,
mely nem töri át azt az elvet, hogy a segítséget kell odavinni, ahol a baj
van, és nem a bajt idehozni.

*– Ferenc pápa az Európai Parlament és az Európa Tanács előtt elmondott
beszédében Európát egy nagymamához hasonlította, akit fáradtság,
lehangoltság és individualizmus jellemez. Ön hogyan látja Európát?*

– Osztom ezt a véleményt. Miközben a kereszténység Európában apályos
időszakát éli, a világ más tájain éppen áradásban van. A kereszténység itt
vetette meg a lábát, de súlypontja ma már nem Európában van. Valóban, ahogy
a Szentatya mondja, kialakult egy olyan, kereszténységgel szemben álló
eszmerendszer, mely a középpontjába önmagát állította. A keresztény
díszletek még állnak, de a mögötte húzódó tartalom elveszőben van. Ám ami
egyszer apadt, az később áradhat is, én ebben bízom.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=72386&img=o_IMG_7073.jpg>
*– A Szentatya több alkalommal – kiemelten közös otthonunk, a Föld
gondozásáról szóló enciklikájában – korunk jellemzőjének nevezi meg a
leselejtezés kultúráját. Ennek része az, hogy élelmiszereink nagy része a
kukában köt ki, kizsákmányoljuk a teremtett világot, de az emberi életet
is, így az a fogantatás és a távozás pillanatában is veszélybe kerül.
Véleménye szerint hogyan tudunk küzdeni a „leselejtezés” kultúrája ellen?*

– Sokszor még a többi emberrel való együttélésünket is ez jellemzi. Egy
barátságot, egy házasságot is könnyen leselejtezünk ahelyett, hogy
kísérletet tennénk annak kijavítására. Az európai ember ma úgy látja, hogy
teljes életet élhet anélkül, hogy reflektálna a Teremtőjére, a
lelkiismeretére vagy bármire, ami a sikerességhez nem köthető közvetlenül.
Könnyű valamit átalakítani, megújítani, de sokkal nehezebb teljesen más
szellemi alapra helyezni, ezért is ütközik sokszor akadályokba a lelki
megújulás.

*– Hogyan látja mindezek fényében Magyarország jövőjét?*

– Egész Európa sorsfordító időszakot él át. Egy vibráló korban élünk.
Gyakran voltak korábban kitörésszerű fordulópontok – a rendszerváltás, a
német újraegyesítés például néhány hónap vagy év alatt lezajlott – de az,
amit ma tapasztalunk, nem ilyen. Lassabb, nehezebb folyamatokat élünk meg.
Mindannyian érezzük, hogy az emberiség most lép át egy új korszakba. A
gazdaságban a versenyképesség megőrzése ad feladatokat. A szakmai
felkészültség területén az a kérdés, hogy egy régi típusú felfogást
felvált-e egy korszerű, digitális technikára épülő tudás? A társadalmi
folyamatokat tekintve: vajon képesek leszünk-e visszafordítani a népesség
csökkenését? Sikerül-e megmentenünk a hit közösségeit, vagy mindenütt
eluralkodik az individualizmus? Itt van a mesterséges intelligencia
kikísérletezésének életünkre gyakorolt hatása. Sikerül-e érvényt szereznünk
fontos bioetikai elveknek. Ezek a kérdések még a mi életünkben el fognak
dőlni. Az biztos, hogy beszélnünk kell minderről az emberekkel. Szerencsére
Magyarország rendelkezik egy olyan politikai kultúrával, ahol lehetőség van
nyílt és őszinte párbeszédet folytatni minden fontos kérdésről. Európában
sajnos már nem mindenhol van ez így.

*– Az egyházban az irgalmasság rendkívüli évét ünnepeljük. Lényegi üzenete,
hogy képesek legyünk Isten szemével látni a másik embert. Mit jelent Önnek
az irgalmasság?*

– Úgy érzem, az a legfontosabb üzenete, hogy nyissuk meg a szívünket mások
felé, mert az elzárkózó, önmagába fordult ember elveszett. A katolikus
egyház is segíthet ebben, magabiztosságával, szilárdságával – szegletkőként
– továbbra is vonatkoztatási pontja lehet életünknek.

Fotó: Lambert Attila

Kuzmányi István/Magyar Kurír
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160925/439f89f9/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl