[Grem] Szent Korona - j film bemutatja az MTA-n

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Sze. 25., V, 17:11:08 CEST 

Új film a Szent Koronáról

http://gondola.hu/cikkek/102574-Uj_film_a_Szent_Koronarol_.html

*A Szent Koronával és a koronázási jelvényekkel kapcsolatos legújabb
tudományos eredményeket bemutató film premierjét tartják a Magyar
Tudományos Akadémián szerdán.*
2016. szeptember 25. 16:01
<http://gondola.hu/cikkek/102574-Uj_film_a_Szent_Koronarol_.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/102574-Uj_film_a_Szent_Koronarol_.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/102574-Uj_film_a_Szent_Koronarol_.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/102574-Uj_film_a_Szent_Koronarol_.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/102574-Uj_film_a_Szent_Koronarol_.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/102574-Uj_film_a_Szent_Koronarol_.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/102574-Uj_film_a_Szent_Koronarol_.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/102574-Uj_film_a_Szent_Koronarol_.html#>

A film az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi
Intézetében 2012-ben létrejött Szent Korona Kutatócsoport legfontosabb
eredményeit összegzi - mondta el Pálffy Géza, az intézet történésze, az
akadémiai kutatások vezetője és a film egyik készítője az MTI-nek.

*A film a középkori önálló magyar állam Mohács utáni bukásától a 20.
századig követi nyomon a korona, a királykoronázások és koronázási
jelvények történetét, egyúttal ebből a nézőpontból magyarság történelmét
is.*

A nézők a középkori előzmények rövid felidézése után *az 1526-os utolsó
székesfehérvári koronázástól az utolsó magyar uralkodó, IV. Habsburg Károly
1916-os budai koronázásáig, a korona és a koronázási jelvények Egyesült
Államokból történő 1978-as hazatérésig *ismerhetik meg részletesen a Szent
Korona történetét.

Pálffy Géza a négy éve tartó kutatások új eredményei között említette,
hogy *sikerült
megtalálni a jelenleg ismert legkorábbi koronázási zászlót az ausztriai
Fraknó várában.* *A zászlót 1618-ban II. Habsburg Ferdinánd pozsonyi
koronázásán vitte az Esterházy-család egyik tagja és már a mai
alaptörvényből jól ismert szent koronás címer látható rajta. Egy bécsi
árverésen sikerült megvásárolni egy magyar királyi udvarmesteri pálcát és
tisztázódott a Szent Korona első hiteles ábrázolásának kérdése is: egy
1550-es években készült müncheni kódexben a Habsburg-családtörténet
részeként maradt fenn.*

A szakember elmondta:* a koronázási tárgyak több csoportra oszthatók. Az
állandó koronázási jelvényeket nagyrészt a Parlamentben őrzik, ezek a Szent
Korona, az országalma a kard és a jogar, amely valószínűleg a legrégibb
közülük. Szent István korabeli lehet a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött
koronázási palást is, rajta államalapító királyunk és felesége, Gizella
királyné arcképével. Az állandó koronázási jelvényeket korábban a
koronázási ládában őrizték.*

*A koronázási tárgyak egy másik csoportja egyházi jellegű, ilyenek például
az esztergomi érseki kincstárban őrzött koronázási keresztek, miseruhák. Az
alkalmi koronázási tárgyakat csak egyetlen ceremónián használtak fel,
ilyenek például az országzászlók.* A filmben együtt láthatók a különböző
helyeken őrzött koronázási tárgyak.

A film mintegy húsz helyszíne között van *az öt koronázási város:* *
Esztergom,* ahol Szent Istvánt koronázták, *Székesfehérvár,* ahol fél
évezreden át, egészen *Mohács*ig számos alkalommal tartottak koronázást, *
Pozsony,* amely 1563-tól adott otthont ezeknek a ceremóniáknak, *Sopron*,
ahol a 17. században háromszor koronáztak és Buda, ahol 1792-től háromszor
került erre sor. A budai koronázások közül a két utolsó, Ferenc Józsefé
1867-ben és IV. Károlyé 1916-ban a Mátyás-templomban volt, I. Ferencet
pedig a mai Kapisztrán téren lévő helyőrségi, egykori ferences templomban
koronázták meg 1792-ben.

A szakember elmondta:* valószínűleg sikerült magyarázatot találni a Szent
Korona tetején lévő kereszt elferdülésére. *V*alószínűsíthető, hogy
1638-ban III. Ferdinánd feleségének koronázásakor érhette durva behatás a
koronázási ládát és akkor deformálódhatott a korona is. Az eset oka az
lehetett, hogy a koronaláda kulcsát Bécsben felejtették. A koronázási ládát
még legalább egyszer, a millennium évében, 1896-ban lakatosnak kellett
felfeszítenie,* arról az esetről már a korabeli lapokban is lehetett
olvasni.

A koronával kapcsolatos más kalandokat is felidéz a film, így például azt,
hogy *miként került 1529-ben Szulejmánhoz és a szultán miért adta vissza
1532-ben, miért volt 1619-től három évig Bethlen Gábor erdélyi
fejedelemnél, miként menekítették ki Pozsonyból az 1663-1664-es háború
miatt és miért, milyen körülmények között került sor arra, hogy a
szabadságharc bukása után, 1849 őszén Orsovánál Szemere Bertalan elásatta *a
koronázási ládát.

Pálffy Géza a koronával, koronázással kapcsolatos jelképrendszerről szólva
elmondta, hogy az számos különféle módon reprezentálta a Mohács utáni
sajátos magyar szuverenitást. Például *míg a koronázási láda kulcsát
Bécsben őrizték a Habsburgok, addig a pozsonyi várban lévő koronázási terem
kulcsa a magyar politikai nemzetet, rendeket képviselő nádornál volt és
csak a két kulcs együttes használatával juthattak a Szent Koronához, ami
kifejezte a két államalkotó tényező, a Habsburg uralkodóház és a magyar
nemzet szoros kapcsolatát és egymásra utaltságát.* Hasonlóan jelképes
üzenete volt *a koronázási eskü*nek, *amelyben az új uralkodó koronázásakor
megfogadta, hogy a magyar nemzetet mindig alkotmányának betartásával
kormányozza, továbbá, hogy 1687-től az esztergomi érsek mellett a nádor is
mindig jelen volt a koronázáson, kifejezve ezzel, hogy Magyarországon csak
az lehet uralkodó, akit az egyházi mellett a világi elit is elfogad.*

A Filmlab Bt. által létrehozott alkotást Bárány Krisztián rendezte és
Bárány Dániel fényképezte, elkészítésében közreműködött számos történész.
Az alkotók célja, hogy a Szent Koronával kapcsolatos legkorszerűbb
tudományos ismeretek eljuttassanak a nagyközönséghez és a közoktatásba -
mondta Pálffy Géza.

A MTA Lendület programjának működő Szent Korona Kutatócsoport itthon és
külföldön tucatnyi önálló kötetben, mintegy kétszáz publikációban, több
mint száz előadásban és kiállításokon mutatta be eddigi eredményeit, így
például Pálffy Géza 16. századi Habsburg-magyar együttélésről szóló nagy
monográfijában, a soproni koronázásokat feldolgozó szakmunkákban, Buzási
Enikő Szent Korona legkorábbi hiteles ábrázolásáról szóló német nyelvű
kötetében és a királykoronázásokra kiadott érméket bemutató szlovák és
román nyelvű művekben.
MTI
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160925/0b033dce/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl