<div dir="ltr"><div class="gmail-cim">Új film a Szent Koronáról<br><br><a href="http://gondola.hu/cikkek/102574-Uj_film_a_Szent_Koronarol_.html">http://gondola.hu/cikkek/102574-Uj_film_a_Szent_Koronarol_.html</a><br></div>
<div class="gmail-lead"><span class="gmail-text"><br><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A Szent Koronával és a koronázási
jelvényekkel kapcsolatos legújabb tudományos eredményeket bemutató film
premierjét tartják a Magyar Tudományos Akadémián szerdán.</b></span></span></div><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
</b></span><div class="gmail-utolsomod">
</div><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
</b></span><div class="gmail-megjelenes"><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
</b></span>2016. szeptember 25. 16:01
</div>
<div class="gmail-ikonok">
<div class="gmail-addthis_toolbox gmail-addthis_default_style">
<a class="gmail-addthis_button_email gmail-at300b" title="E-mail" target="_blank" href="http://gondola.hu/cikkek/102574-Uj_film_a_Szent_Koronarol_.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(132,132,132);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_print gmail-at300b" title="Nyomtat" href="http://gondola.hu/cikkek/102574-Uj_film_a_Szent_Koronarol_.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(115,138,141);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_twitter gmail-at300b" title="Twitter" href="http://gondola.hu/cikkek/102574-Uj_film_a_Szent_Koronarol_.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(29,161,242);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_gmail gmail-at300b" title="Gmail" target="_blank" href="http://gondola.hu/cikkek/102574-Uj_film_a_Szent_Koronarol_.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(219,68,55);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_google_plusone gmail-at300b" title="Google+">
<div class="gmail-google_plusone_iframe_widget" style="width:90px;height:25px"><span></span></div></a><a class="gmail-addthis_button_pinterest_share gmail-at300b" title="Pinterest" target="_blank" href="http://gondola.hu/cikkek/102574-Uj_film_a_Szent_Koronarol_.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(203,32,39);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_myspace gmail-at300b" title="MySpace" target="_blank" href="http://gondola.hu/cikkek/102574-Uj_film_a_Szent_Koronarol_.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(40,40,40);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_favorites gmail-at300b" title="Kedvencek/Könyvjelzők" href="http://gondola.hu/cikkek/102574-Uj_film_a_Szent_Koronarol_.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(245,202,89);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_expanded gmail-at300m" title="Még több..." href="http://gondola.hu/cikkek/102574-Uj_film_a_Szent_Koronarol_.html#" target="_blank"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(255,101,80);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
</div>
<div class="gmail-fb-share-button gmail-fb_iframe_widget" style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:59px;height:20px"></span></div>
</div>
<div class="gmail-leadkepblokk"><img src="http://gondola.hu/kepek/nyito/100535.jpg" alt="" class="gmail-kep gmail-leadkep" style="margin-right: 0px;" width="159" height="106"></div>
<p>
<span id="gmail-ctl05_lbBody">A film az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Történettudományi Intézetében 2012-ben létrejött Szent Korona
Kutatócsoport legfontosabb eredményeit összegzi - mondta el Pálffy Géza,
az intézet történésze, az akadémiai kutatások vezetője és a film egyik
készítője az MTI-nek.</span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span>A film a középkori önálló magyar állam Mohács utáni bukásától a
20. századig követi nyomon a korona, a királykoronázások és koronázási
jelvények történetét, egyúttal ebből a nézőpontból magyarság történelmét
is.</span></b></span></p>
<p>
<span>A nézők a középkori előzmények rövid felidézése után <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az 1526-os
utolsó székesfehérvári koronázástól az utolsó magyar uralkodó, IV.
Habsburg Károly 1916-os budai koronázásáig, a korona és a koronázási
jelvények Egyesült Államokból történő 1978-as hazatérésig </b></span>ismerhetik meg
részletesen a Szent Korona történetét.</span></p><div id="gmail-billboardbanner"><span class="gmail-banner">
<ins></ins>
</span>
</div>
<p>
<span>Pálffy Géza a négy éve tartó kutatások új eredményei között
említette, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>sikerült megtalálni a jelenleg ismert legkorábbi
koronázási zászlót az ausztriai Fraknó várában.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A zászlót 1618-ban II.
Habsburg Ferdinánd pozsonyi koronázásán vitte az Esterházy-család egyik
tagja és már a mai alaptörvényből jól ismert szent koronás címer látható
rajta. Egy bécsi árverésen sikerült megvásárolni egy magyar királyi
udvarmesteri pálcát és tisztázódott a Szent Korona első hiteles
ábrázolásának kérdése is: egy 1550-es években készült müncheni kódexben a
Habsburg-családtörténet részeként maradt fenn.</b></span></span></p>
<p>
<span>A szakember elmondta:<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a koronázási tárgyak több csoportra
oszthatók. Az állandó koronázási jelvényeket nagyrészt a Parlamentben
őrzik, ezek a Szent Korona, az országalma a kard és a jogar, amely
valószínűleg a legrégibb közülük. Szent István korabeli lehet a Magyar
Nemzeti Múzeumban őrzött koronázási palást is, rajta államalapító
királyunk és felesége, Gizella királyné arcképével. Az állandó
koronázási jelvényeket korábban a koronázási ládában őrizték.</span></b></span></p>
<p>
<span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A koronázási tárgyak egy másik csoportja egyházi jellegű, ilyenek
például az esztergomi érseki kincstárban őrzött koronázási keresztek,
miseruhák. Az alkalmi koronázási tárgyakat csak egyetlen ceremónián
használtak fel, ilyenek például az országzászlók.</b></span> A filmben együtt
láthatók a különböző helyeken őrzött koronázási tárgyak.</span></p>
<p>
<span>A film mintegy húsz helyszíne között van <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az öt koronázási város:</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
Esztergom,</b></span> ahol Szent Istvánt koronázták, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Székesfehérvár,</b></span> ahol fél
évezreden át, egészen <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Mohács</b></span>ig számos alkalommal tartottak koronázást, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
Pozsony,</b></span> amely 1563-tól adott otthont ezeknek a ceremóniáknak, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Sopron</b></span>,
ahol a 17. században háromszor koronáztak és Buda, ahol 1792-től
háromszor került erre sor. A budai koronázások közül a két utolsó,
Ferenc Józsefé 1867-ben és IV. Károlyé 1916-ban a Mátyás-templomban
volt, I. Ferencet pedig a mai Kapisztrán téren lévő helyőrségi, egykori
ferences templomban koronázták meg 1792-ben.</span></p>
<p>
<span>A szakember elmondta:<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> valószínűleg sikerült magyarázatot találni a
Szent Korona tetején lévő kereszt elferdülésére. </b></span>V<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>alószínűsíthető, hogy
1638-ban III. Ferdinánd feleségének koronázásakor érhette durva behatás
a koronázási ládát és akkor deformálódhatott a korona is. Az eset oka
az lehetett, hogy a koronaláda kulcsát Bécsben felejtették. A koronázási
ládát még legalább egyszer, a millennium évében, 1896-ban lakatosnak
kellett felfeszítenie,</b></span> arról az esetről már a korabeli lapokban is
lehetett olvasni.</span></p>
<p>
<span>A koronával kapcsolatos más kalandokat is felidéz a film, így
például azt, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">miként került 1529-ben Szulejmánhoz és a szultán miért
adta vissza 1532-ben, miért volt 1619-től három évig Bethlen Gábor
erdélyi fejedelemnél, miként menekítették ki Pozsonyból az 1663-1664-es
háború miatt és miért, milyen körülmények között került sor arra, hogy a
szabadságharc bukása után, 1849 őszén Orsovánál Szemere Bertalan
elásatta</span> </b></span>a koronázási ládát.</span></p>
<p>
<span>Pálffy Géza a koronával, koronázással kapcsolatos
jelképrendszerről szólva elmondta, hogy az számos különféle módon
reprezentálta a Mohács utáni sajátos magyar szuverenitást. Például <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>míg a
koronázási láda kulcsát Bécsben őrizték a Habsburgok, addig a pozsonyi
várban lévő koronázási terem kulcsa a magyar politikai nemzetet,
rendeket képviselő nádornál volt és csak a két kulcs együttes
használatával juthattak a Szent Koronához, ami kifejezte a két
államalkotó tényező, a Habsburg uralkodóház és a magyar nemzet szoros
kapcsolatát és egymásra utaltságát.</b></span> Hasonlóan jelképes üzenete volt <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
koronázási eskü</b></span>nek, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>amelyben az új uralkodó koronázásakor megfogadta,
hogy a magyar nemzetet mindig alkotmányának betartásával kormányozza,
továbbá, hogy 1687-től az esztergomi érsek mellett a nádor is mindig
jelen volt a koronázáson, kifejezve ezzel, hogy Magyarországon csak az
lehet uralkodó, akit az egyházi mellett a világi elit is elfogad.</b></span></span></p>
<p>
<span>A Filmlab Bt. által létrehozott alkotást Bárány Krisztián
rendezte és Bárány Dániel fényképezte, elkészítésében közreműködött
számos történész. Az alkotók célja, hogy a Szent Koronával kapcsolatos
legkorszerűbb tudományos ismeretek eljuttassanak a nagyközönséghez és a
közoktatásba - mondta Pálffy Géza.</span></p>
<p>
<span>A MTA Lendület programjának működő Szent Korona Kutatócsoport
itthon és külföldön tucatnyi önálló kötetben, mintegy kétszáz
publikációban, több mint száz előadásban és kiállításokon mutatta be
eddigi eredményeit, így például Pálffy Géza 16. századi Habsburg-magyar
együttélésről szóló nagy monográfijában, a soproni koronázásokat
feldolgozó szakmunkákban, Buzási Enikő Szent Korona legkorábbi hiteles
ábrázolásáról szóló német nyelvű kötetében és a királykoronázásokra
kiadott érméket bemutató szlovák és román nyelvű művekben.</span></p>
<div class="gmail-szerzo">MTI</div></div>