[Grem] A francia forradalom és a katolikus egyház

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Okt. 26., Sze, 20:41:28 CEST 

Török József professzor előadása: A francia forradalom és a katolikus
egyház
2016. oktĂłber 25. kedd 15:48
http://www.magyarkurir.hu/hirek/torok-jozsef-professzor-eloa
dasa-francia-forradalom-es-katolikus-egyhaz
A Szent István Társulat havonta tartott rendezvénysorozatának keretében
október 24-én Török József egyháztörténész, tanszékvezető egyetemi tanár
tartott előadást „A francia forradalom és a katolikus egyház” címmel a
Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=73117&img=o_IMG_2780.jpg>

*KÉPGALÉRIA – klikk a képre!*

*A francia forradalom** egy oltáriszentséges körmenettel kezdődött, melyet
1789. május 4-én tartottak Versailles-ban a XVI. Lajos által összehívott
rendi gyűlés kezdetén – *indította előadását Török József. –* A király az
állam pénzügyi csődjét elkerülendő hívta össze a gyűlést, több mint másfél
évszázad, 1614 óta először. A három rendnek – arisztokrácia, egyháziak,
polgárság – korábban háromszáz-háromszáz képviselője volt a rendi gyűlésen,
de a király e gyűlés kezdete előtt a harmadik rend létszámát duplájára,
hatszázra emelte.*

*A rendi gyűlést megelőzően egyfajta közvélemény-kutatást tartottak,
panaszfüzetekben jegyezték fel a felmerülő problémákat.* Ezeket *a
panaszfüzeteket legtöbb esetben a papság vezette.* A rendi gyűlésen
megjelenő egyháziak közül kétszázötvenen voltak a plébánosok, és ötvenen a
főpapok. *Az alsópapság tagjai a híveik közvetlen közelében éltek, jól
ismerték az egyszerű embereket. A főpásztorok viszont mind arisztokraták
voltak, és természetesen a saját születési rendjükhöz érzeték magukat közel*.
Ezért ők az arisztokratákhoz húztak, az alsópapság viszont a harmadik
rendhez, amely a lakosság kilencvenöt százalékát képviselte a rendi
gyűlésen. Azt* a kérdést, hogy mi a harmadik rend, már 1789 januárjában
föltette és meg is válaszolta Emmanuel Sieyes abbé, akinek kilétére csak
később derült fény: „Mi a harmadik rend? Politikailag jelenleg semmi. Mi
akar lenni? El akarja foglalni méltó helyét.”*

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=73117&img=o_IMG_2806.jpg>

*A harmadik, a polgári rend ideológiáját tehát egy egyházi személy
fogalmazta meg *– emelte ki Török professzor. – *Ez az öntudatra ébredés a
későbbiekben sokat segített a polgárságnak.*

Az előadó időrendi sorrendben, a tényekhez szigorúan ragaszkodva mutatta
be, *hogyan szorult vissza az egyház lépésről lépésre a forradalmi
események felgyorsulása során.*

*A rendi gyűlés hamarosan átváltozott nemzetgyűléssé.* Ez meglehetősen
egyszerűen történt – mutatott rá Török József. – 1789. június 13-án három
plébános átment a harmadik rend üléstermébe, ott követőkre találtak, és *egy
héten belül száznegyvenkilenc pap, illetve öt érsek, püspök csatlakozott a
polgársághoz. Így kikiálthatták magukat nemzetgyűlésnek*. Ez is rövid ideig
ülésezett azonban, mert* július 9-én már alkotmányozó nemzetgyűléssé
alakultak át azzal a céllal, hogy egy olyan új alkotmányt fogalmazzanak
meg, amely az addig hierarchikus francia társadalmat horizontális
társadalommá alakítja át, a „szabadság, egyenlőség, testvériség”
jelszavával.*

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=73117&img=o_IMG_2784.jpg>

*Törvényszerű volt, hogy a trónnal szövetséges „oltár” ebben a hatalmas
társadalmi átalakulásban károsodott. Alig telt el néhány hét, és az
augusztus 4-ről 5-re virradó éjszaka az alkotmányozó gyűlés lebontotta az
előző évszázadok törvényhozását. Az alkotmányozók az abszolút egyenlőséget
vallották, az adó szempontjából is.* Ezért az adót kiterjesztették az
arisztokráciára és az egyháziakra is – bár az utóbbiak részére létezett már
egy jelképes adó 1614 óta. Ugyanezen az éjszakán a „mindenki egyenlő”
jelszó jegyében elvették az arisztokrácia vadászati és halászati jogát. Az
egyik arisztokrata erre megjegyezte: „*Ha ti, papok, elvettétek a
halászathoz, vadászathoz való jogunkat, akkor mi elvesszük tőletek a
dézsmát.” Meg is szavazták ezt. A dézsma a papság megélhetésének és anyagi
forrásának nagyjából ötven százalékát tette ki. *Ami különös, hogy a papok
között is voltak olyan nyughatatlan lelkek, akik egyenesen követelték a
dézsma megszüntetését. *Ugyanakkor a nemes lelkű arisztokrácia és polgárság
rögtön megszavazta a papság állami fizetését.* *Igen ám, de miből, hiszen
államcsőd fenyegetett? *– tette fel a kérdést a professzor, majd
emlékeztetett rá, hogy* a papság a dézsmából nemcsak önmagát tartotta fenn,
hanem az egyházi épületek fenntartása, valamint a szeretetszolgálat, a
szegények, betegek, idősek gondozása is ebből valósult meg. **Mindez a
dézsma elvételével megszűnt.*

Az alkotmányozó nemzetgyűlés* augusztus 20-án létrehozta az egyházügyi
bizottságot, amely szabad kezet kapott* *az egyház **életébe **való
beavatkozásra. Az állami egyházügyi hivatal tehát nem 20. századi találmány
*– jegyezte meg Török József, majd visszatérve az 1789-es esztendő
eseményeire elmondta, hogy szeptember 28-án a papság rendkívül nagylelkű
gesztust tett: az államkassza javára lemondott a felhalmozódott,
fölöslegesnek ítélt nemesfémállományáról,* liturgikus edényekről,
kegytárgyakról, feszületekről, aranyból, ezüstből készült alkotásokról.
Mindezeket* *tonnaszámra adták át az állami kincstárnak. *A nemesfémekből
mindössze annyit tartottak meg, amelyek a legszűkebb liturgikus funkciók
ellátásához feltétlenül szükséges voltak.

A következő lépést *Talleyrand, Autun püspöke, a későbbi hírhedt-híres
külügyminiszter tette meg: október 10-én javasolta, hogy a francia egyház
ajánlja fel ingatlanvagyonát a nemzet javára. Indoklása szerint ugyanis az
egykori adományozók az egyházra csak rábízták a vagyont, hogy kezelje azt,
de az egyház rossz gazdának bizonyult.** Ez a vagyon a mezőgazdasági,
erdőgazdálkodási terület egyhatodát tette ki*. Halottak napján, november
2-án *az alkotmányozó nemzetgyűlés meg is szavazta az egyházi
ingatlanvagyon állami tulajdonba vételét. A harmadik rend kezében
felhalmozódott, addig be nem fektetett tőke így végre befektethetővé vált,
az egyházi birtokokat a nemzet az államcsőd végett kiárusíthatta, vagyis
privatizálhatta. Hamarosan sor került az egyházi épületek eladására is* –
folytatta az előadó, majd felidézte, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlés
azonban még ennél is tovább ment: az új közigazgatás törvény megszüntette
ugyanis a régi megyebeosztást, és helyette egy új, korszerűnek mondott
megyerendszert hozott létre. *Az egyházmegyéket szintén az állami
közigazgatás mintájára alakították át, megszüntetve így több mint ötven
püspökséget és négyezer plébániát. Ez már egyértelmű beavatkozás volt* *az
egyház életébe, hiszen az egyházmegyék alapítása Rómához tartozik*.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés* a papság* *számára is polgári alkotmányt
dolgozott ki, amelyben állami szinten előírták kötelezettségeiket. Erre az
alkotmányra a papoknak esküt kellett tenniük.* *Aki erre nem volt hajlandó*,*
azt eltávolították szolgálati helyéről.* *A francia egyház ettől kezdve
esküt tett és esküt nem tett papokra oszlott, és ez súlyos feszültséget
okozott a papság és a hívek között is. Súlyosbította a problémát, hogy VI.
Pius pápa nyolc hónapig nem nyilvánított véleményt a kérdésben*.* Az esküt
nem tett papok* az állam ellenségeinek számítottak,* üldözendő elemek*nek.
1790-ben *vidéki kolostorokat **romboltak le,* 1792 szeptemberében *Párizsban
megkezdték* *a papok* *deportálását *– ismertette Török József.

Előadásának végén azonban a professzor felhívta a figyelmet arra, hogy *a
francia forradalom** nem az egyházellenesség jegyében indult! Ez esetben
nem vitte volna a gyertyát a rendi gyűlést felvezető oltáriszentséges
körmenetben Robespierre. A törvényhozás munkájában a papok is részt vettek,
az csak fokozatosan derült ki, hogy az új hatalom nemcsak ez egyház
visszaszorítására,* *hanem a vallás megszüntetésére is törekszik.*

FotĂł: Lambert Attila
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20161026/1e8b4804/attachment.html

További információk a(z) Grem levelezőlistáról