[Grem] interjú Hölvényi Gy-gyel / Európa kamaszkorát éli, Közel-Kelet, kereszténység, stb.

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Okt. 26., Sze, 19:46:48 CEST


Európa a kamaszkorát éli – Hölvényi György a Mandinernek
<http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20161026_europa_a_kamaszkorat_eli_holvenyi_gyorgy_a_mandinernek>

http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20161026_europa_a_kamaszkorat_eli_holvenyi_gyorgy_a_mandinernek
<http://kereszteny.mandiner.hu/tag/holvenyi_gyorgy/>
2016. oktĂłber 26. 16:08

*Európa nem képes arra, hogy ilyen mértékben bevándorlókat fogadjon; a
magyar kormány politikájában pedig a keresztény és más üldözött kisebbségek
védelmének van kiemelt szerepe –* mondja Hölvényi György
kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő. Hölvényi szerint a
keresztény embereknek ma is hatást kell gyakorolniuk a világra. Heltai
Péter interjúja.

*Interjú: **Heltai Péter*



*Néhány napja Ytzhak Yosef, Izrael szefárd főrabbija úgy fogalmazott egy
konferencián, hogy Szíriában jelenleg egy „kisebb fajta holokauszt” zajlik,
és félő, hogy a világ ugyanúgy csendben végignézi az egészet, mint tette 70
évvel ezelőtt. Az Európai Néppárt vallásközi párbeszéd témában rendezett
éves konferenciáján vagyunk, egy békés helyen, Európa szívében.
Elhallatszik innen ez a hang AleppĂłig?*

El kell, hogy hallatszódjon, hiszen *a konferencián két meghívottunk is van
Aleppóból: Ziad Hilal jezsuita atya, a Jezsuita Menekültszolgálat
munkatársa és Haroutune Selimian, az aleppói örmény protestáns közösség
vezetője.* Mindketten helyben dolgozó egyházi emberek, régi barátaink.
Szíria kapcsán pedig, ha maga a szefárd főrabbi beszél holokausztról, a
kifejezés valóban még hitelesebb. Mi, akik segíteni próbálunk, nem
választhatjuk a némaságot. Nagyon nem szeretném se magyarként, se
európaiként, hogy egyszer az európai politikusokra ilyen összefüggésben
gondoljon a világ.

*Az EU-csúcs most kiadott zárónyilatkozatában Európa vezetői sürgetik a
migrációs hullám megfékezését. Ez a nyilatkozat, elődeivel ellentétben, már
hozhat konkrét lépéseket? *

*Egészen a legutóbbi időkig Európa irreális képet dédelgetett magában a
menekültválsággal kapcsolatban, úgy gondolta, mindenki a helyén fog
maradni. Amikor azután látták, hogy mégsem, akkor úgy döntöttek, hadd
jöjjön mindenki. Ez álhumánus, a helyi társadalmakat semmibe vevő, a valódi
problémákra csak a „tűzoltás” szintjén feleletet adó politika*. Mindennek a
kárvallottjai pedig éppen a menekültek. Bennük ugyanis könnyű reményt
kelteni anélkül, hogy világosan beszélnénk és cselekednénk.

*Mi ebben a helyzetben a világos beszéd?*

A világos beszéd ez esetben a következő:* Európa nem képes arra, hogy ilyen
mértékben bevándorlókat, menekülteket fogadjon. Hangsúlyozom: a nemzetközi
jog alapján a ma Európába érkezőknek csak a töredéke valóban menekült.
Kizárólag a legmobilisabb, legjobb anyagi helyzetben lévők tudják vállalni
ezt az utat. *Amikor az ember közel-keleti menekülttáborokban jár, pontosan
tudja, hogy ezek azok a milliók, akiknek sosem lesz lehetőségük arra, hogy
eljussanak Európába. Ezt az ellentmondást csak a kérdés egészen új
megközelítésével lehetséges feloldani. *Az idáig uralkodó gyarmatosító
szemlélet **helyett*, amely nem volt képes hosszú távon működképes
társadalmakat létrehozni,* a partneri viszony kialakítására kell
törekednünk. *

*Visszatérve még egy pillanatra a konferenciához, ebben a két napban főként
a közel-keleti keresztény közösségek jövője volt a fókuszban…*

*Nem csak ez. Legalább annyira szólt a konferencia arról is, hogy milyen
közös jövőt tudunk építeni az ott élő vallási közösségek bevonásával.
Világosan kell látnunk a muszlimok és a keresztények kényszerű
együttélését, amelynek természetesen megvan az évszázados kultúrája*. Ezt
tagadni ugyanaz a szint, mint amikor egyesek azt tagadják, hogy Európában
létezik menekültügy.

*Nyitott erre a párbeszédre a muszlim fél is?*

Ezen a konferencián a mérsékelt iszlám képviselőivel találkoztunk, akik
magukat a muszlim szélsőségesek legfőbb áldozatainak vallják. A
fundamentalisták pontosan azt a harmonikus együttélést rombolják le,
amelyre a legtöbb normális muszlim ember vágyik. Annyi a különbség, hogy
nekik van választási lehetőségük, a keresztényeknek nincs.

*Ennek ellenére az iszlám világban meghatározó egyiptomi Al-Azhar Egyetem
rektorától azt hallhattuk, túlzás azt állítani, hogy teljes keresztény
közösségek tűnnének el a Közel-Keletről.*

*Rektor úr, amikor ezt mondta, saját országából, Egyiptomból indult ki. Ott
a koptok máig meghatározóak, a társadalom 8-10%-át adjak, és jelentős
szociális, oktatási hálózatot tartanak fent. Hasonlóképp jelentős és
létszámában stabil melkita és maronita keresztény kisebbségről van szó
Libanonban. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezekben az országokban, mint
tudjuk, most nincs is közvetlenül háború.*

*Amikor a sokat hangoztatott „üldözött közel-keleti keresztényekről”
beszélünk, végül is kiket értünk ezen?*

*A közel-keleti kereszténység* *ott tűnik el, ahol gyakorlatilag területek
semmisülnek meg: Irakban, Szíriában, ahol jelenleg is háború dúl.*
Világosan kell látnunk, mi történik:* míg a térségben a XXI. század elején
a keresztények aránya 25-30% volt, **ma alig 2%. *Igenis, *közösségek
eltűnéséről, folyamatos felszámolásról van szó*. Ne felejtsük el
mindemellett, hogy *az Arab-félszigeten máig több olyan ország van, ahol
tiltják a kereszténységet, ami emberi jogi szempontból is elfogadhatatlan. *

*Yousif Thomas Mirkis, iraki káld püspök – szinte segélykiáltásként –
határozottabb politikai munkát vár az EU-tól. Mit tehet, de talán
fontosabb, mit akar tenni az Unió a tartós béke megteremtése érdekében?*

A mostani helyzetben egyértelműen látszik, hogy *Iraknak és a hasonló
országoknak maguknak kell kimunkálniuk saját megoldásaikat. Pontosan
tudják, hogy demokráciát importálni nem lehet. *

*Ezt ott már megpróbálták…*

Ezt ott már próbálták, és mondjuk úgy, hogy *a Pax Americana nem sok jót
hozott *az országnak*.* A püspök úr jövőépítésről beszélt, és ehhez *egyfajta
átmenet szükséges a diktatúrából a demokráciába. Eközben nem szabad, hogy
az ország különféle hatalmak játékszere legyen.* Nagy reménnyel fordult
ugyanakkor a közép-kelet-európai országok felé, ennek a régiónak ugyanis,
mint mondta, eleven tapasztalatai vannak egy hasonló folyamatról.* A béke
megteremtésében az EU-nak koordinációs szerepet kell betöltenie, a
tagországoknak pedig meg kell találniuk mindebben a helyüket.*

*Mondjuk egy helyettes államtitkárság formájában? *

*A helyettes államtitkárság üzenete az, hogy a magyar kormány politikájában
kiemelt szerepe van a keresztény és más üldözött kisebbségek védelmének.*
Mindez nem több, mint eszköz. A bizonytalan kormányzati, gazdasági
helyzetben lévő országoknak való segítségnyújtásnál nagyon szigorúan kell
bánni a pénzekkel. Ezért *az a megoldás, hogy a szervezett segítség a
magyar államigazgatásból indul ki, nagyobb kontrollt és átláthatóságot
biztosít. Az, hogy mindez létrejött, nagyon komoly üzenettel bír. *

*A fundamentalizmustól ugyanúgy szenvedő muszlimoknak nem jár a segítség?*

Ez a kezdeményezés nem zár ki senkit a segítségnyújtásból. Teljesen
természetes, hogy egy európai, magyar ember számára a keresztény menekültek
helyzete jobban körülhatárolható. Ismétlem, a régióban leginkább
kiszolgáltatott és üldözött csoportokról beszélünk. Ebbe a kategóriába
beletartozik minden más, a Közel-Keleten nehéz helyzetben lévő vallási
kisebbség is. A segítség tehát nem valakik ellen irányul, hanem valakikért.

*Eddig beszéltünk az EU-ról, a kormányzati politikákról, de mi a helyzet az
egyházakkal? Ha az ember végignézi az egyházi nyilatkozatokat, elég
megosztott kép tárul elé.*

A közelmúlt történései az egyházaknak is hatalmas kihívást jelentenek. Nem
mondanám, hogy megosztottak, inkább csak különböző válaszokat találnak a
kialakult helyzetre. Az viszont egyértelműen összeköti őket, hogy *mindnyájan
segíteni akarnak a rászorulóknak. Ettől függetlenül természetesen vannak
hangsúlyeltolódások.*

*Az Európát kiemelten érintő migráció kérdésében azért nem csekély az
eltérés. Míg jellemzően a közép-kelet-európai püspökök nagyobb kontrollt
akarnak, és sokkal sötétebben látják a kontinens jövőjét, nyugaton nem egy
társuk még szolidárisabb, még befogadóbb keresztény közösségeket látna
szĂ­vesen. *

*Teljesen világos, hogy más válasz születik egy olyan országban, ahol már 6
millió muszlim él, mint olyan országokban, amelyek akár több évszázadon át
egy muszlim birodalom megszállása alatt éltek. Az egyedüli, amit nem
tehetünk meg, hogy kijelentjük: a menekültügy nem létezik. A világ egyik
legnagyobb problémájáról beszélünk. Amikor Ferenc pápa befogadásra buzdít,
mindenkit Isten teremtményének nevezve, igaza van, és nem is mondhat mást.
Emellett Szent Pálnak a Galatákhoz írt levél 10. fejezetének 3. verse
világosan láttatja, hogy az embernek a hozzá közelebb állón kell először
segítenie. Ezzel nem eltaszít másokat, hanem egyszerűen számba veszi a
saját erőforrásait. *

*A konferencián úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió gyakorlatilag tagadja
az egyházi közösségek és szervezetek helyi szinten való jelentőségét. *

*A probléma ott kezdődik, amikor az képezi a vita tárgyát, hogy mit jelent
a vallás, a vallások szerepe a társadalomban, a vallásszabadság, és még
sorolhatnám.* *Ezek olyan fogalmak, amelyek – botrányos, de – Európában
nincsenek tisztázva*. Egyébként nem a tagadásukról, hanem
semmibevevésükről, közömbösségről van szó, egyszerűen nem foglalkoznak
kellő súllyal a témával.

*Ha egyszer az egyházak jelentősek Európában, nem kéne, hogy legyen
mögöttük egy olyan „kritikus tömeg” és ehhez megfelelő mértékű befolyás,
amely nem engedi, hogy semmibe vegyék őket?*

Nem dobálóznék olyan arányokkal, hogy mihez képest mennyire jelentősek.
Tény, hogy *van jelentőségük, és ahhoz képest viszont kevésbé jelennek
meg. *

*Markáns eleme a hazai kormányzati kommunikációnak is a „keresztény Európa”
víziója, amelyet meg kell védeni a beáramló idegenektől. Nem
anakronisztikus ez kissé egy teljesen elvilágiasodott kontinensen?*

*Európa történelmében, az emberek gondolkodásában máig tagadhatatlanul
meghatározó a kereszténység. Az a kérdés, hogy mit jelent ez a XXI.
században? Ahogy az előző évszázadokban, úgy most is meg kell találnunk a
kihívásokra korunk válaszait. Egy olyan globális kihívás, mint a
menekültügy, remek lehetőség arra, hogy szembesüljünk saját identitásunkkal*,
és meghatározzuk, kik vagyunk, kik akarunk lenni.

*Optimista a kérdésben?*

Szerintem politikusként, közélettel foglalkozva csak optimista lehet az
ember. *Én úgy látom, Európa saját, kissé hosszúra nyúlt kamaszkorát éli,
és nem veszi észre, micsoda értékeket örökölt. A '68-as mozgalmakhoz
köthető, következményeiben máig érezhető lázadás egyszer úgyis véget ér.*
Természetesen ezzel nem arra gondolok, hogy azután minden ugyanolyan lesz,
mint előtte, hiszen annak, ami akkor történt, ugyanúgy megvoltak az okai.

*És mi van akkor, ha ez a kamaszgyerek ilyen értelemben elárvult és
nincsenek többé fogódzói? A hit szerepe helyi szinten is folyamatosan
csökken, ahogy a templomba járók aránya is sosem látott mélyponton van.*

Azért ehhez* hasonlót, ha nem is pontosan ilyen helyzetet, már túléltek az
egyházak, például a reformáció idején. Az egyházi struktúrák léteznek, az
emberek személyes hite, még ha mostanság nem is annyira közösségekhez
kötve, de mégiscsak létezik.* Politikusként tőlem nem lelki gondozást
várnak, és nem is szeretem, amikor politikusok ebbe a hibába esnek. A
jelenben kell élnünk, és mindennap megtenni hitünk alapján a következő
lépést – ez az, ami igazán számít.* Nagyon fontos továbbá, hogy a hívő
emberek vonzóvá, hitelessé tudják tenni a hitet azok számára is, akiknél
tényleg megszakadt már egyfajta folytonosság, és nincs már ott a nagyi se,
aki segíthetne. De hál’ Istennek, legtöbbször a nagyik azért segítenek…*

*Ön szerint összességében megfordíthatók-e az európai tendenciák?*

*Mindenképpen, mert az emberi értelemről, egzisztenciáról van szó*. A
kérdés csak az, hogy *mekkora katasztrófa árán.* Minél hamarabb kezdünk
kiutakat keresni, annál hamarabb tudunk kikerülni ebből a válságból. *Ez a
világmodell ugyanis fenntarthatatlan. *

*Nemrég még a családok jövőjéről szervezett konferenciát Brüsszelben,
Pelczné Gáll Ildikó képviselőtársával. Sokan a családok válságát tartják az
egész nyugati demográfiai, társadalmi krízis alapjának. Osztja ezt az
elgondolást?*

*A család szerintem meghatározó része az ember mély értelemben vett
boldogulásának.* A család válsága pedig olyan, mintha a tulipán virágzása
válságban lenne. Nem nagyon tudjuk értelmezni, csak azt látjuk, hogy
valamiért nem nyílik ki az a tulipán. Ha viszont ez megtörténik, akkor
tényleg nagy a baj.

*Azért csak elkezd gondolkodni az ember, mi baja lehet annak a tulipánnak…*

*A világnak ezen a részén – különböző mértékben – egocentrikussá váltunk.
Az énközpontúságban képtelen felismerni **az európai ember azt a rengeteg
jót, amelyben él, azt a sok gyönyörűséget, amit akár a művészeteken
keresztül megkapott. A napi megélhetésével küzdő, egyszerű körülmények
között élő afrikai család sokszor boldogabb, mint egy olyan, minden jóval
ellátott európai házaspár, amely sok év együttlétük után is – gyerek
helyett – egy kiskutyát visz fagylaltozni. Ezeket az embereket ugyanakkor
tilos bántani. Saját környezetünkről, barátainkról, néha saját magunkról
van szó. Sokkal inkább reményt kell felmutatnunk.*

*Mi ennek a reménynek a forrása?*

*A hívő ember számára természetesen a hit. Rendkívül fontos viszont, hogy
ez a hit reményt sugározzon a más hitet vallók vagy a nem hívők felé
egyaránt. Pontosan ez a hitelesség kulcsa!* Ha csak egymást erősítjük egy
zárt körben, fél munkát végzünk. A hitből fakadó plusz lehetőségek
automatikusan plusz felelősséget is jelentenek. Lehetősége szerint* építsen
és segítsen az ember, hiszen felelőssége van. Korunkra vonatkoztatva
szerintem ez a jézusi tanítás egyik leglényegesebb eleme. *

*Hogyan tudnak majd a keresztények úgy reményt adni a jövőben, ha számuk
 rohamosan csökken?*

*A keresztények száma nem csökken, hanem növekszik…*

*Afrikában.*

Miért, ha Európában csökken a keresztények száma, akkor meghalt a
kereszténység? Minden egyéb híresztelés ellenére *számuk igenis növekszik
Afrikában, Dél-Amerikában. **Az pedig, hogy egy globális világban gyengülni
fog az európai tradíciók ereje, önmagában tény*. Ettől nem szabad
letargiába esni, hanem *mindez cselekvésre, új utak keresésére kell hogy
ösztönözze az európai keresztényeket. *

*Ön szerint akkor mire kell helyeznie a hangsúlyt a XXI. század keresztény
emberének?*

Ma a hívő embernek talán *többet kell keresnie a csendet, többször kell
tudnia kivonulni* a társadalom zajából, hogy jobban összpontosíthasson a
lényegre. Utána viszon*t sokkal mélyebben bele kell vetnie magát az élet
sűrűjébe, hogy tényleg hatást gyakorolhasson a világra.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20161026/64e87c36/attachment.html 


További információk a(z) Grem levelezőlistáról