[Grem] Siklósi Beatrix: 'Engem nem a Fidesz irányít'

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Okt. 4., K, 22:46:44 CEST


Engem nem a Fidesz irányít – Siklósi Beatrix a Mandinernek
<http://media.mandiner.hu/cikk/20160930_siklosi_beatrix_interju_engem_nem_a_fidesz_iranyit>

http://media.mandiner.hu/cikk/20160930_siklosi_beatrix_
interju_engem_nem_a_fidesz_iranyit.
2016. október 4. 11:13 | *Írta: Stumpf András
<http://mandiner.hu/szerzo/stumpf_andras>*

„*Vehemens típus vagyok, akiben dúlnak indulatok. Meg kellett tanulnom,
hogy nem szabad azonnal reagálni”* – mondja Siklósi Beatrix a Mandinernek.
Negyed évszázadnyi magyar médiaháború tanújaként és harcosaként beszél arról*,
mit is gondol a kultúrharcról, mikor érzékelt cenzúrát, miért is
gondolkodott egyházi vezetők perbe fogásán, mit kezd azzal, hogy egyesek
leantiszemitázzák, és mik a jelenlegi tervei. * Életútinterjúnk az MTVA
kiemelt projektjeinek munkáscsaládból származó, nemrég elsőáldozott
főszerkesztőjével.

*Van azért némi pikantériája, hogy épp ön indított '56-os műsort a
köztévében.*

Mert?

*Mert éppen egy '56-tal kapcsolatos anyag miatt tették ki a köztévétől, még
2004-ben.*

Tudtam, hogy David Irvinget nem fogjuk kihagyni.

*Nem bizony.*

Csak tudják az a gond, hogy ott semmi nem történt.* Koncepciós per volt,
hazugság, amelyet aztán folyamatosan sulykoltak *– ettől még *egy szó sem
volt belőle igaz.*

*A hírek arról szóltak, hogy az Éjjeli Menedék című jobbos kultműsorban
interjút készített a MIÉP meghívására Magyarországon turnézó
holokauszttagadó történésszel, David Irvinggel, aki szerint 1956 egyébként
zsidóellenes pogrom volt. Mi nem volt ebből igaz?*

*Semmi.* *Például: nem csináltunk interjút David Irvinggel. Egyébként:
sajnos nem. A klasszikus újságírás szabályai szerint ugyanis mindenkit meg
lehet kérdezni. Sőt.* *Azokat az embereket, akik megosztó személyiségek, de
hatnak az emberekre, kifejezetten meg kell szĂłlĂ­tani.* Az nem mindegy,
milyen kérdést tesz fel az újságíró. Már akkor sem értettem, milyen alapon
akarja meghatározni bárki, hogy kivel szabad szóba állni, interjút
készíteni és kivel nem.

*Az viszont igaz, hogy Irving '56-rĂłl olyanokat mondott, amilyeneket.*

*Igen, csak nekem ehhez mi közöm van?* Micsoda logika az, amely szerint az
interjúalany véleménye megegyezik az őt kérdező újságíróéval? Furcsa lenne,
ha mindenkivel, akit mikrofonvégre kaptam, mindenben egyetértenék. *Irvinget
viszont még csak nem is tudtam meginterjúvolni: nyilvános sajtótájékoztatót
tartott, arról forgattunk anyagot. Ennyi történt. *Azóta is előrángatják
ezt mindig, mintha egy sajtótájékoztatóról való tudósítás meghatározó lett
volna több mint 35 éves műsorkészítői pályámon.

*Annyiban meghatározó volt, hogy utána kitessékelték a köztévéből.*

Olyan emberekkel volt akkor tele a média és a politika, akik számára ez
remek apropó volt, az egész tényleg nem volt más, mint ürügy.

*Ez 2004-ben történt. Akkor már két éve MSZP-SZDSZ kormány volt. Önök mégis
egészen addig készítették az Éjjeli Menedéket. Ma el tudja képzelni, hogy
akár egy késő esti műsorsávban Gréczy Zsolt saját műsort vihet a köztévében
két évig Fidesz-kormány alatt?*

Teljesen más időszak volt. Nem találgatnék. *Az eltávolításom hátterében az
állt, hogy 2003-ban megpályáztam a tévéelnöki pozíciót. Beadtam a
pályázatot ugyanúgy, ahogy Friderikusz Sándor és Baló György is, pontosan
azért, hogy végre derüljön ki: nem csak a liberálisnak mondott
műsorkészítők lehetnek tehetségesek, színvonalasak. *Egy csapattal
összeálltunk, hogy megmutatjuk...

*Arra a pályázatukra mondta Friderikusz, hogy villamoskalauz is csak
fokozott ellenőrzés mellett lehetne, aki azt írta.*

*És? Számít Friderikusz véleménye? Ki mondja, hogy fontosabb, mint mondjuk
az én akkori csapatom véleménye? *Lassan azért* le kellene szokni már
arrĂłl, hogy mindig elbĂşjunk, reszketĂĽnk, arra gondolunk, hogy azok, akik
magukat függetlennek és tehetségesnek kiáltották ki, valóban függetlenek és
tehetségesek.* Én ebben nem hiszek. *Vannak a balliberális oldalon is okos
és tehetséges emberek, de azért azt hagyjuk már, hogy ott mindenki okos és
független, miközben ezen az oldalon pártok által befolyásolt, tehetségtelen
csinovnyikok tapossák csak egymás sarkát.*

* „A nagykuratórium engem akart elnöknek”*

*De miért kellett volna önt eltávolítani, csak mert beadta a tévéelnöki
pályázatot?*

*Mert nem kizárt, hogy, emiatt nem lehetett a Magyar Televízió elnöke sem
Friderikusz Sándor, sem pedig Baló György. Pedig mindketten nagyon
szerették volna. A nagykuratórium ugyanis engem akart elnöknek, ezért
meghiúsult az egész elnökválasztás.* Gondolom, mindkét kolléga elég dühös
lett rám. *Ezután nekem Baló György lett a főnököm a közmédiánál. A
kulturális műsorokat igazgatóként, azaz hivatalnokként ő felügyelte, ő
vette át hétről hétre az Éjjeli Menedéket is. *Szerintem* olyan cenzúrázás
volt ott, amilyenről életükben nem hallottak.*

*Ha a kulturális igazgató belenyúl az anyagba, azt szerkesztésnek hívják,
nem cenzúrának.*

*Leadtam egy anyagot, mire visszaküldte a kazettát a gyártásvezetővel és
azzal, hogy innentől odáig vegyem ki. Mondjuk egy készülő színpadi mű
bemutatását letiltotta Magyarázat legtöbbször nem volt. Velem Baló
egyszerűen nem állt szóba. Olyan szép legendák szólnak a nagy liberális
szabadságról, közben pedig ilyenek történtek sorozatban,* hónapokon
keresztül, minden héten. Egy idő után már fekete szinteket tettünk be az
adásba, hogy a néző érezze, hogy ott megint kivettek egy részt. S*zívesen
beszéltem volna róla, hogy mi a szakmai probléma, de nekem ott nem is
köszöntek. *Pedig valódi közszolgálat volt, amire törekedtünk. Egy
asztalhoz ültettük például a Magyar Ellenállók és Antifasiszták elnökét a
Vér és Becsület elnökével.

*Az rakendroll.*

Az. *Zseniális beszélgetés volt. **Nem is mehetett adásba. Baló György
kidobatta az egészet.*

*Miért?*

Nem mondta meg. Senki nem mondta meg. Nem vittük ki az ügyet a házból,
házon belüli szakmai szervezetekhez és vezetőkhöz fordultunk, de sehonnan
sem kaptunk segítséget. *Akkor született meg Matúz Gábor könyve, ami alapot
szolgáltatott a kirúgásunkhoz.*

*Huszonhárom év után kellett távoznia, hiszen már 1981-ben a köztévénél
volt. Tehát még az átkosban. Ott azért kellett némi lojalitás az állampárt
felé, nem?*

Nem feltétlenül. Sajnos tényleg nem 1998 után születtem, hanem akkor,
amikor...

*1957-ben.*

Igen. Tehát: be lehet menni az archívumba, ki lehet kérni az összes híradós
riportot, amelyet a nyolcvanas években készítettem. Mindegyiket vállalom ma
is. Nagyszerű időszak volt ez egyébként számomra szakmailag. *Kulturális
riporter voltam, orosz és angol nyelvtudásom miatt pedig olyan emberekhez
kerülhettem közel, mint Diana hercegnő, olyanokat interjúvolhattam meg,
mint Yehudi Menuhin, Tony Curtis...*

*És Hillary Clinton!*

*Igen, őt is.*

*Ez a Lewinsky-sztori előtt vagy után volt?*

*Bőven előtte. Rövid kis anyag volt. Valamiért jött Magyarországra, fél
hétkor leszállt Ferihegyen, leszedtük a gépről, gyors tudósítás, hogy az
esti hĂ­radĂłban benne legyen.*

*Kinézte belőle, hogy 2016-ban amerikai elnökjelölt?*

*Természetesen nem. Mindenki alakul, akkor ő még nem volt first lady, sem
fontos potentát.* Csakhogy nekünk mindenki, aki azokban az években
Magyarországra jött, érdekes volt. Nagyon élveztem is a híradózást, azt,
hogy megörökítjük a pillanatot. És ehhez nem kellett semmilyen kapcsolat az
állampárttal. Nekem nem is volt semmilyen kötődésem hozzájuk, párttag sem
voltam. Azért lettem volna tehát Kádár csatlósa, mert interjút készítettem
Boy George-dzsal?

*Azért biztos nem. Boy George is, tényleg? Ki volt sminkelve rendesen?*

Persze. A legtöbb interjúmat úgy készítettem, hogy kitaláltam előtte,
milyen kis ajándékkal tudok közel kerülni az illetőhöz. Boy George-nak
például vittem egy rúzst. Barbara Bush-hoz is így tudtam közel kerülni.

*RĂşzzsal?*

Ott más volt a trükk. Nehéz ügy volt. Azt mondták, kizárt, hogy a first
lady megszĂłlaljon. A protokoll szerint sosem nyilatkozik, felejtsem el.
Tudtam viszont, hogy Bushéknak van egy Milly nevű kutyájuk, amelyet imádnak
és folyamatosan dobálják neki a teniszlabdákat... Addigra már tapasztaltam
néhányszor, hogy az amerikaiak igazán gyermetegek tudnak lenni, úgyhogy
vettem egy egyszerű teniszlabdát, ráírtam, hogy „A magyar kutyáktól
szeretettel Millynek”. Odamentem a szervezőkhöz, hogy szeretném odaadni.

*Tényleg elég gyermeteg.*

Az. Nagyon. De működött. Odajöttek és azt mondták, nagyon tetszik nekik az
ötlet, úgyhogy odaadhatom Barbara Bushnak a labdát személyesen. Ha pedig
már odaadtam, megragadtam az alkalmat és készítettem vele egy exkluzív
interjĂşt.

*Ha ilyen jó idők voltak azok, mégis mikor alakult ki a „mi, elnyomottak”
és az „ők, elnyomó liberálisok” mentalitás, a nagy médiaszembenállás?*

*A rendszerváltás pillanataiban. A nyolcvanas évek végén mind úgy éreztük,
hogy szabadabb idők jönnek. A romániai forradalomról készítettünk 24 órás
műsorokat. Korábban nem lehetett volna. Aztán kitört a médiaháború. A
rendszer és a rendszerhez közel álló emberek, akikkel addig azt hittem,
jóban vagyok, elkezdtek nagyon keményen fellépni a változásokkal szemben.
Gyorsan kiderült, hogy mégsem lesz olyan nagy szabadság a tévében. Ha más
volt a véleményed, elkezdtek terrorizálni.*

*Hogyan?*

Úgy kezdődött, hogy „Döntened kell: Esti Egyenleg vagy Híradó!” Ez már
akkor sem tetszett. Egy közszolgálati televízión belül két külön híradó,
különböző irányultsággal? Ilyen a világon nem volt soha, csak nálunk,
akkor. Elkezdtek tehát hívogatni, hogy menjek az Egyenleghez, én oda
tartozom, stb. Nemet mondtam, aztán *elmentem szülési szabadságra. Három
évre kiestem az öldöklésből, de látni is rossz volt. Valahova állni
kellett, elindult a véleményterror a szakmán belül, az aki nincs velünk, az
ellenünk van logikája. Ezt nagyon nem szerettem. Én sem mondom meg
senkinek, mit gondoljon.*

„*Volt olyan karácsony, amikor nem tudtam, mit adok majd a gyerekemnek
enni. Ennyire Fidesz-közeli voltam.*”

*Akkor sem mondta meg, amikor az első Fidesz-kormány alatt pozícióba került
és a Hét főszerkesztője lett?*

*Már hogy mondtam volna meg?*

*A szocik és az SZDSZ annyira vonalasnak érezték, hogy bojkottálták a
műsort.*

*Pedig nagy szeretettel vártuk őket. Így akartak ellehetetleníteni
műsorokat, nem csak a Hetet, a Vasárnapi Újságot is a Kossuth Rádióban. Nem
jöttek be, aztán jól elmondták, milyen egyoldalúak vagyunk...*

*Egyébként hogyan, mikor lett ön az első Fidesz-kormány számára megbízható
ember?*

Miért lettem volna az? Szakmailag eljutottam addig egy szintre szerintem.
Már miért ne lehettem volna én egy vezető műsor főszerkesztője?

*Lehetett, de ne tegyĂĽnk Ăşgy, mintha nem szĂłlt volna bele a politika, ki
lesz a meghatározó műsorok gazdája.*

A főnököm megkért, hogy vállaljam el a Hét vezetését. Ennyi történt. Hozzám
nem kopogott be a Fidesz, nem hívtak be pártszékházakba.

*2004 után aztán valahol mégis. A Polgárok Házában dolgozott.*

*Igen, amikor innen kirúgtak és nem volt munkám, ott voltam hét-nyolc
hónapig. Egy kedves ismerősöm hívott. Hét évig nem volt állásom. Az
valahogy senkit nem érdekelt akkor, hogy miből élek. Pedig volt olyan
karácsony, amikor nem tudtam, mit adok majd a gyerekemnek enni. Ennyire
Fidesz-közeli voltam. Ilyen mélyen beépültem a politikába.*

*Tényleg: miből élt?*

*Az Éjjeli Menedék dvd-változatát kezdtük el csinálni Matúz Gáborral.
Amennyit el tudtunk adni, az után volt bevételünk. De nem bánom. Semmiért
nem adnám azt a hét évet – az összes nyűglődésével, pénztelenségével együtt
is megérte. A fájdalmakkal együtt is: amikor megtapasztalod, hogy akiket
korábban barátnak hittél a szakmában, hirtelen nem hívnak vissza. Mert nem
vagy már „ott”. Akármennyire fáj, ezek a tapasztalatok fejlesztenek.*

*Azért visszajött a közmédiába 2012-ben, amint lehetősége lett rá.*

Nem lehetőségem lett rá és nem visszahoztak Orbánék – mert ilyeneket is
írtak rólam. A valóság az, hogy m*egnyertem a munkaügyi pert. Hét évig
tartott, de a végén győztem és a bíróság kimondta: jogtalan volt az
elbocsátásom, igazságtalanság történt velem szemben.*

*Azok a *„*félreértések*”*, hogy Orbánék visszahozták, nyilván abból is
fakadtak, hogy szakmailag a kultúrától a kultúrharc és közélet felé
fordult, például a nemzetet elveszejtő antimagyarokról szóló rádiójegyzetet
Ă­rt.*

A közélet jó szó, ugyanis nem a pártpolitika felé fordultam soha. Vannak
viszont olyan feszültségpontok ebben a társadalomban, amelyek érdemesek a
kibeszélésre. Az újságíró feladata többek között az, hogy erre lehetőséget
biztosítson. Egy rádiójegyzetben valóban átfogalmaztam Spiró György versét,
amelyben a „dúlt keblű mélymagyarok” jönnek megint a „szarból”, de egy sor
más jegyzetet is írtam; *az Echo TV-n pedig összehoztunk például olyan
vitát, amelyen Budaházy György, Kende Péter, Schuster Lóránt és Száva Vince
cigány vezetővel négyesben vettek részt. Zseniális beszélgetés volt. Amikor
ott ülnek egymással szemben. Amikor nem  üzengetnek egymásnak, úgy, hogy
közben mindenkit hergel a saját hátországa. Jó volt látni, hogy ott van két
külön világ, mégsem fojtják meg egymást.*

*Ön talán nem hergelt? Egyházi vezetők mondták, hogy antiszemita
kijelentései miatt nem alkalmas
<http://vs.hu/kozelet/osszes/a-rasszista-siklosi-beatrix-sok-volt-az-egyhazaknak-1211?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_media_201610>
a köztévé vallási műsorainak főszerkesztői posztjára. A tévé vezetése
meghajolt előttük. Katolikus, református vezetők mondták ezt, nem csak a
Mazsihisz.*

*Nem érdekel a véleményük! Ha valaki ilyet mer állítani, az bizonyítsa is.
Bizonyítsa be, hogy Siklósi Bea antiszemita. Ha keresztény egyházi vezető,
akkor is mutassa meg, mi alapján ír le ilyet.*

*Egy rakás Facebook-poszt alapján
<http://hvg.hu/velemeny.nyuzsog/20130321_Nyiltan_rasszista_az_MTVA_fotanacsadoja?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_media_201610>,
például. „Jön Izrael, védd a hazád magyar!” „Több ezer ortodox zsidó
érkezett a nyírségi faluba és itt is maradnak...” Igaz, hogy ezeket nem ön
Ă­rta, de megosztotta.*

*Bocsánat, mi az, hogy antiszemita? Tudnék most olyan magánéleti tényt
mondani, amelyből elég nyilvánvaló lenne rögtön: kizárt, hogy én
antiszemita legyek.*

*Ön talán zsidó származású?*

*Nem.*

*Akkor?*

*Nem mondom el, mert egyrészt magánügy, másrészt nem csak engem érint, de
ami a legfontosabb: nem nekem kell bizonyĂ­tanom, hogy nem vagyok
antiszemita. Csak azért, mert rám fogták, hogy az vagyok. *Normálisan ez
úgy megy, hogy *aki ilyet állít, annak kellene bizonyítania a vádját. Amit
egyébként határozottan visszautasítok. Nem hallott tőlem senki antiszemita
szöveget. Komolyan gondolkodtam azon is, hogy jogi lépéseket teszek az
egyházi vezetők ellen; aztán rájöttem, hogy nekem nem ezeknek az embereknek
kell megfelelnem, hanem a JĂłistennek. A lelkiismeretem pedig teljesen
tiszta.*

*„Meg kellett tanulnom, hogy nem szabad azonnal reagálni”*



*Ön tehát nem hibázott? Egyáltalán, sehol?*

*Dehogynem. Semmi sem tökéletes. Vannak aztán korszakok a
személyiségfejlődésben. Én vehemens típus vagyok, akiben dúlnak indulatok.
Meg kellett tanulnom, hogy nem szabad azonnal reagálni. Akkor sem, ha úgy
érzem, igazam van. Hogy végig kell gondolni dolgokat.* *A hét év
magaláztatásai, kirekesztései, hazugságai, amelyeket rólam
terjesztettek, **segĂ­tettek
ebben is*.* Alázatra neveltek. Az alázat pedig szabadságot ad. *Azért az
eléggé jellemző, hogy most is ezekről a Facebook-posztokról kérdezgetnek,
meg a magyar egyházi vezetők vádjairól, arról meg mondjuk nem,* amire
nagyon büszke vagyok: hogy Ferenc pápa maga áldotta meg a műsorunkat. A
Jónak lenni jó című műsort, amelyet én találtam ki, s amelynek a Katolikus
Karitász volt a kedvezményezettje. Díjakat szervezetek, kormányok adnak, de
a pápa mégiscsak a pápa. Az ő áldása hatalmas erőt ad és nagy öröm. Amúgy
is nagyon hiszek az áldás erejében, s minthogy két éve lettem elsőáldozó, a
pápai áldás nekem különösen sokat jelent.*

*Csak két éve lett elsőáldozó? Hogyhogy?*

*Úgy, hogy gyerekkoromban vittek ugyan templomba, de ott mindig féltem. A
szigorú, büntető Isten képe riasztott. *G*yerekként az ember kapja a hitet,
én viszont felnőttként, folyamatosan jöttem rá, milyen erejük van a
szentségeknek. Néhány éve tehát úgy döntöttem, eljárok hitoktatásra,
elsőáldozó lettem, most meg bérmálkozni szeretnék.*

*Azt hittük volna, tipikus keresztény középosztálybeli családból jön.*

*Hát nem. Szoba-konyhából. Munkáscsaládból. *A szüleim az ampullagyárban
dolgoztak Angyalföldön. Nem végeztek egyetemet, de született
intelligenciájuk arra sarkallta őket, hogy a taníttatásunkra nagyon
odafigyeljenek. „*Pénzt nem tudunk adni, kapcsolatrendszerünk nincs, a
tanulásotokat biztosítjuk.” A nővéremhez például a csokornyakkendős Aladár
bácsi járt angolt tanítani a hatvanas években. Egy igazi deklasszált elem.
Nincs tehát budai hátterem. Sem egyházi, sem értelmiségi. Egyébként:
tipikus életek nincsenek. Mindenkié különleges, csak nem szokás kérdezni,
nem szokás észrevenni.* *Ez a borzasztó ebben a rohanásban, amelyben élünk.
*Nem tudsz elmélyülni semmiben, végiggondolni a másikat, vagy önmagadat.
Azt, hogy mit csináltál jól, mit rosszul. Ebből van aztán, hogy sodródunk
ide-oda.* Kattintgatunk a Facebookon, amely egyébként hatalmas átverés.
Elképesztő, mivé nőtte ki magát. Ma már azért kapják a fizetésüket
úgynevezett újságírók, hogy vadásszák a nekik nem tetsző emberek posztjait.
*Ebből születnek cikkek. Ez azért már nagyon az alja a szakmánknak.

*Ha már szakma alja: a 888.hu-ról, a Ripostról, a TV2 szakmai színvonaláról
mit gondol? Ilyen médiáról álmodott a jobboldal hatalomra kerülése után?*

Ezt nem kommentálnám, mert nem az én ügyem, nem tudok vele mit kezdeni. Én
tényleg nem a politika logikája alapján gondolkodom. Vannak persze
politikusok, akik nagyjából abba az irányba néznek, amelybe én is, de nem
vagyok a beosztottjuk.

*Várhegyi Attila sem kopogtat itt önnél, hogy milyen műsorok kellenének?*

Nem. *Teljesen szabadon dolgozom. Vannak ötleteim és persze vannak másoknak
is, de a pártpolitika itt nem kap szerepet.* Olyan kérések a főnökeimtől
jönnek, hogy Szent Mihály-napot kellene csinálnunk: ezek feladatok, de nem
kell megerőszakolnom magam, hogy végrehajtsam őket, hiszen ezek jó
feladatok, értékes műsor születik belőlük.

„*Nem tudsz olyan nagy műsort készíteni, amely a Való Világon felnőtteknél
vagy a Facebook-generációnál is telibe talál.*”

*Az Én ötvenhatom a saját ötlete volt?*

Igen. Év elején összeültünk, hogy átbeszéljük, hogyan foglalkozzunk a
forradalom hatvanadik évfordulójával. Sok ember máig hordozza nem csak a
történeteit, de a félelmeit is. Találkoztunk olyanokkal, akik most először
beszélnek a forradalom időszakáról, akiknek a családja sem tudta sokáig,
hogy részt vettek benne.

*Pedig 25 éve dicsőségnek számít, ha valaki benne volt.*

Mégis, *sokan még mindig úgy élik meg az áldozatok közül, hogy nekik kell
szégyellniük magukat.* *Mert mondjuk megverték őket. **Lelkiismeretes ember
magában keresi először a hibát. A nagyapámat is **rendszeresen félholtra
verték a kommunisták*, de ő sem beszélt róla soha.* A negyvenes évek végén
már kényszermunkára vitték, hetente-kéthetente adták ki nagymamámnak a
véres ruhát.* *Úgy kínozták, hogy forró rezsót nyomtak a talpára.* *A
hatvanas években mindig látogattuk a kórházban. Szívbeteg volt. Azt hittük,
eleve rossz a szíve. Csak felnőtt koromban tudtam meg a nagymamámtól, hogy **a
kínzások okozták a betegségét.*

*Régen, ha valamit leadott a híradóban, az egész ország látta. Aki ehhez
szokott, azt nem zavarja nagyon, hogy egy-egy műsorával az egykori
nézőszámok töredékét éri csak el?*

Nem hiszek a mennyiség mindenek feletti erejében. Az ötvenhatos forradalmat
sem milliók robbantották ki. Néhány tízezer ember volt. El kell fogadni,
hogy *nem tudsz olyan nagy műsort készíteni, amely* *a Való Világon
felnőtteknél vagy a Facebook-generációnál is* *telibe talál. **Két percnél
tovább nem tudnak figyelni, a húszévesek nem fognak leülni tévét
nézni. *Ahelyett
viszont, hogy ezen siránkoznánk, *meg kell találni hozzájuk az utat. Ezért
van az, hogy Az én ötvenhatom három perces és ötvenhat másodperces
részekből áll.* Úgy gondoltuk, ha beépítjük műsorok közé, az is látni
fogja, aki nem ülne le megnézni egy nagy filmet a témáról. Így szét is
lehet szórni az összes csatornán, nagyobb eséllyel érhet tehát célba az
üzenet. *A nézettség nem teljesen mellékes, de nem is minden. *Olyan már
nem lesz, mint annak idején, amikor kétmillióan nézték a Hetet. Ma a
tematikus közszolgálati csatornákon mindenki azt találhatja meg, ami neki
fontos. Aki kultúrát szeretne, azt. Ha harmincezren nézik meg a tévében a
Kékszakállút, akkor annyian. Nem baj. A*z Operába például nem mennek el rá
harmincezren, mégsem mondjuk, hogy kicsi az Opera nézettsége, nincs rá
szükség. A fontos az, hogy a kiemelt projektjeink minőséget és értékeket
képviseljenek.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20161004/71775c58/attachment.html 


További információk a(z) Grem levelezőlistáról