[Grem] Trtnelemoktats a Bld. zsb Szntrsulat segtsgvel

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Okt. 2., V, 15:29:39 CEST 

A Boldog Özséb Színtársulat a színházban tanítja a történelmet
2016. szeptember 18. vasárnap 12:52
http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-boldog-ozseb-szintarsulat-szinhazban-
tanitja-tortenelmet
Közelebb hozza a diákokhoz a történelmet, ha ők maguk játszhatják el az
eseményeket – véli Medgyesy S. Norbert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Újkori Történeti Tanszékének docense. Az általa alapított színtársulat
egyre sikeresebb, nemrég a Nemzeti Színházban mutathatták be darabjukat.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=72174&img=o_m.jpg>
*– Alapítója és vezetője a Boldog Özséb Színtársulatnak, mely az utóbbi
években egyre nagyobb sikereket ér el. Hitte volna, mikor belevágott, hogy
ilyen eredményeik lesznek?*

– A Boldog Özséb Színtársulatot (BÖSZK) 2002-ben alapítottam azért, *hogy
azok a színdarabok, melyek évszázadokkal korábban alkalmasak voltak arra,
hogy történelmet is tanuljanak belőlük a diákok, ma is jó példával
szolgálhassanak*. Akkoriban a diákok a színpadi előadás szereplőiként
beleélhették magukat az adott helyzetbe, és így jobban rögzültek az
események a fejükben, ez a módszer ma is hatékony lehet. A szereplő maga
lesz az adott történeti esemény irányítója vagy elszenvedője, vagy éppen
allegorikus szereplője. Ezt a reneszánsz és barokk, „élővé tétel” módszert
idézzük meg a BÖSZK-kel. *Előadtunk 18. századi csíksomlyói passiójátékot,
úrnapi játékot, történeti hexameteres betlehemeseket, Szent László, I. Géza
és Salamon idejéről szóló drámát, az 1809-es magyar nemesi felkelés és
győri csata évfordulóján egy Kisfaludy Sándor-darabot, bemutattunk egy
rendkívül sikeres Bacchus-komédiát is, amely a görög-római isteneket
állítja pellengérre. Legutóbb egy Moliére-átirattal (Simai Kristóf: Gyapai
Márton, feleség-féltő, gyáva lélek) kacagtatták a közönséget a színkör
lelkes tagjai, és egy Csíksomlyóról származó, 18. századi, a magyar
művelődés- és színháztörténetben egyedülálló misztériumjátékot mutattunk be
Szűz Mária mennybevételéről.* A BÖSZK 14 esztendő során 16 színdarabbal,
összesen 59 alkalommal lépett színpadra. Legtöbbször – természetesen – a
piliscsabai Stephaneumban. Köszönettel gondolok rendezőinkre, akik mind
öreg vagy jelenlegi pázmányos bölcsészek: Godena Albert doktorandusz, Barta
Árpád és a Gyapai-komédiánál Sulics Fruzsina.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=72174&img=o_m2.jpg>
*– **Az említett csíksomlyói Mária-darabot idén a Nemzeti Színházban is
bemutathatták. Számított arra, hogy ekkora siker lesz az előadás?*

– Óriási megtiszteltetés volt számunkra idén május 7-én a teltházas előadás
Barta Árpád rendezésében. Hihetetlen koncentrációval és lelkülettel készült
az egész, összesen 36 fős szereplőcsapat. A bemutató után Rideg Zsófia
dramaturg elmondta: amikor a BÖSZK-nek kész, érett darabja van, azzal
jelentkezhet a Nemzeti Színházban. Állandó meghívást kaptunk. A másik nagy
eredményünk most az, hogy *Vidnyánszky Attila főigazgató – nem utolsó
sorban a BÖSZK által 2008–2009-ben előadott és 2010-ben DVD-n kiadott
eredeti, esszenciális csíksomlyói misztérium hatására – úgy döntött: a jövő
évadban a Nemzeti Színház a saját társulatával mutat be mindenben eredeti,
18. századi csíksomlyói passiójátékot.*

*– Mennyire lelkesítette fel a diákokat ez az eredmény? Melyek a további
tervek?*

*– *Egy összetartó, életvidám és családias csapatról van szó a BÖSZK
esetében, amely már önjáróvá vált. A színjátszó és éneklő diákok
rendszeresen keresnek azzal, hogy mikor lesz új darab és előadás. Nagy
örömmel tölt el, hogy a színkör tagjai megérezték ezeknek a daraboknak a
veretes ízét, emelkedettségét és humorát. Ez sok erőt ad mindnyájunknak. Ha
az évszázadok után elővett, ma is aktuális művek történeti, irodalmi, zenei
értékei újra megszólalnak, mind a diákszereplőkre, mind a nézőkre pozitív
hatással vannak. Találkoztam olyan, korábbi színkörösökkel is, akik azt
mondták: sokat jelent nekik a tanári pályájuk során, hogy egyetemistaként
BÖSZK-tagok voltak. Egészen más a kiállásuk, beszédtechnikájuk.* Fontosnak
tartom, hogy olyan tudást és szellemi, lelki pluszt adjak a diákoknak, amit
később családi, iskolai körben is hasznosítani tudnak.* Mostani terveink
között az újabb vígjátékok mellett rövidebb, 20. századi darabok is
szerepelnek.

*– Nem csak oktatóként kapcsolódik a Pázmányhoz, hiszen már az egyetemi
képzést is ott végezte. Milyen volt akkor az intézmény, és mennyiben más
most oktatóként ugyanazon falak között járni?*

– Miután szülővárosomban, Győrött, a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban
érettségiztem, 1995-ben történelem és régi magyar irodalom szakon kezdtem
tanulni, és a medievisztika specializációt is elvégeztem. Annak idején
Piliscsabán nagyon családias és színvonalas légkör fogadott minket, az
igazi, klasszikus bölcsész műveltséggel és követelményekkel. Az egyetemen
az ókori görög, római és ókeresztény alapokon nyugvó képzést kaptunk. Ennek
a mai napig nagy hasznát látom. Emellett Piliscsabán van egyfajta
jellegzetes pázmányos életérzés, öntudat mindenkiben. Azóta is nagyon közel
áll hozzám az egyetem, szeretek itt tanítani, megtiszteltetésnek éreztem,
amikor 2001 februárjában, rögtön a történelem államvizsga után
tanársegédként kezdhettem dolgozni az Újkori Történeti Tanszéken. Örülök,
hogy több növendékem OTDK-versenyeken szerepelt és dobogós helyeket is
elnyert. A Sodalitas Tehetségkutató Programban is részt vesznek, és
néhányan a Történelemtudományi Doktori Iskola hallgatói között kutatnak
tovább.

*– Egész életében a tanári pályára készült, vagy volt idő, amikor más
tervei voltak?*

– Gyerekkorom óta vonzott a tanárság és a régiségek gyűjtése is, tehát
egyértelmű volt, hogy milyen irányba mozdulok majd. Gimnazistaként gyakran
tartottam kiselőadást történelem órákon, amit nagyon élveztem. Tízéves
koromtól énekeltem a győri székesegyház scholájában Jáki Teodóz karnagy
vezényletével, ahol a világ legtermészetesebb dolga volt, hogy általános
iskolásként négyvonalas kottából megtanulva, fejből énekeltük a
magyarországi, középkori gregorián tételeket. Sokat jelent, hogy *
középiskolai és egyetemi tanáraim többségét nemcsak szakmai, hanem emberi
oldalról is példaképnek tekinthetem.* Az egyetemen kezdettől fogva a 18.
századi és reformkori magyarországi művelődés- és iskolatörténet volt a fő
témaköröm, és ez azóta sem változott. Huszonkét éves korom óta dolgozhatok
mestertanárom, Kilián István professzor úr által, a Magyar Tudományos
Akadémián vezetett, Régi Magyar Drámatörténeti Kutatócsoportban. Kezdetben
a 18. századi csíksomlyói misztériumjátékok forrásterületét vizsgáltam,
ebből született meg a doktori értekezésem és azt kibővítő monográfiám
2009-ben.

*– Az általános iskolában fontossá vált zenétől azóta sem távolodott el, a
Pázmány mellett jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is oktat.
Mi a fő területe ott?*

– A Zeneakadémián 2007-ben indult, majd három évig működött, hogy *egy
kötelező művelődéstörténeti előadást tarthattam.* Szaktól függetlenül
minden hallgatónak részt kellett venni az órákon. Ez később
lemezfelvételekkel, szakmai kirándulásokkal (Csíksomlyó, Nagyvárad, Győr,
Perenye) és speciális kollégiummal folytatódott, elsősorban a népi ének és
az egyházzene szakosok részére. Nekik leginkább a néphagyomány és az
iskolakultúra összefüggéseit tanítom. Vakler Anna növendékei gyönyörűen és
hitelesen énekelnek a Szent László- és Szent István-énekeskönyvek lemezein,
amelyeket 17–18. századi népénekekből állítottam össze. Több iskolai
ünnepség és a gödöllői szkólatábor is bizonyította már, hogy a barokk
korban bevált oktatási eszközök, egy Szent Istvánról, Szent Lászlóról vagy
Imre hercegről szóló historikus, epikus népének ma is segédanyaga lehet a
történelem-, az irodalom- és az ének-zene-oktatásnak. Keresztlányom, Soós
Réka népdalénekes az idei jubileumon Szent Márton-énekekkel gazdagítja
növendékeit. Ezért *dolgozom most az Énekelt történelem I. című
segéd-tankönyvön.*

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=72174&img=o_m3.jpg>
*– A kutatási területe a színházhoz is kapcsolódik, hiszen kultúrgeográfiát
és barokk iskoladrámákat vizsgál. Jelenleg mivel foglalatoskodik, és mi a
terve 2016-ra?*

–* Jelenleg a 18. századi magyarországi iskolai színjátékok színlapjainak
adattárán és kiadásán dolgozom. *Ezek azért különlegesek, mert bőséges a
cselekményleírásuk, és nemcsak a szereplőket sorolják fel, hanem azok
társadalmi rangját és pontos származási helyét, anyanyelvét is megadják.
Ebből az iskola földrajzi vonzáskörzetére következtethetünk. A színlapokból
emellett a gimnáziumi és akadémiai előadások főúri és főpapi mecénásaira is
fény derül. *A korabeli, főként katolikus gimnáziumok sokszínű
mindennapjait teljesen átjárta a profán és vallásos témájú színjátszás, a
körmenetek, az ünnepségek világa. Ez nem csak kiegészítője volt az adott
intézménynek, hanem a korabeli pedagógia szerves és kötelező része.
*Kimondottan
érdekel, hogy milyen művészeti módszerekkel tanítottak annak idején, és
annak mi a korábbi, több esetben középkori forrása, illetve az egyes
iskoláknak mi volt a földrajzi hatásterülete. Az adattárral együtt
kultúrtörténeti monográfiát is készítek.

A másik nagyobb munka a Vas megyei Perenye községhez kapcsolódik. Már 1995
óta járok oda népénekeket, népdalokat, jeles napi szokásokat és archaikus
népi imádságokat gyűjteni. A régi iskolakultúra népi továbbélésével
találkozhattam egy rendkívüli tudású és lelkületű előénekes asszony, Bejczi
Józsefné Hittaler Anna (1928–2015) által. Őt is a mestertanáromként
tisztelem. Tőle 2011-ben – az MTA Zenetudományi Intézet részéről Németh
István technikai szerkesztésében – kiadtam dallamtörténeti rendben egy
tízórás népéneklemezt. Mostanában pedig egy citeratanár kollégával, Dömény
Krisztiánnal járok rendszeresen a fogadott szülőfalumba, hogy a Perenyei
Férfi Népdalkörnek és az érdeklődő tizenöt–húsz gyermeknek visszatanítsuk a
saját nagy- és dédszüleik szellemi és zenei kincseit. Az egyik kisfiú
például örömében felugrott a foglalkozáson, amikor meglátta a dédapja nevét
a kotta alatt. *A fiatalok annyira lelkesek, hogy többen citerát kértek
szüleiktől 2015 karácsonyára. Olyan archaikus és értékes tételekről van
szó, amelyek a Zeneakadémia Népzene Tanszékén, többek között Maczkó Mária
népi ének vizsgáin kötelező tananyagként, vagy diplomakoncert keretében
megszólalhatnak. * Dolgozom az *Ünneplő Perenye* köteten, amelynek
CD-lemezein a helyben gyűjtött dalokat a forrásértékű elődök mellett a mai
gyermekek, asszonyok és férfiak éneklik*.*

Forrás: Kuslits Szonja*/*Btk.ppke.hu

Fotó: Btk.ppke.hu; Böszk.blog.hu <http://xn--bszk-5qa.blog.hu>

Magyar Kurír
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20161002/12614c50/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl