<div dir="ltr"><h1 class="m_38690917747619151gmail-cim">A Boldog Özséb Színtársulat a színházban tanítja a történelmet </h1>
<div class="m_38690917747619151gmail-datum">2016. szeptember 18. vasárnap 12:52<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-boldog-ozseb-szintarsulat-szinhazban-tanitja-tortenelmet" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/<wbr>hirek/a-boldog-ozseb-<wbr>szintarsulat-szinhazban-<wbr>tanitja-tortenelmet</a><br></div>
<h3 class="m_38690917747619151gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,229,153)">Közelebb hozza a diákokhoz a történelmet, ha ők maguk
játszhatják el az eseményeket </span>– véli Medgyesy S. Norbert, a Pázmány
Péter Katolikus Egyetem Újkori Történeti Tanszékének docense. Az általa
alapított színtársulat egyre sikeresebb, nemrég a Nemzeti Színházban
mutathatták be darabjukat.</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=72174&img=o_m.jpg" rel="lightbox['g72174']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=72174&p=1&img=c_m.jpg" alt="" border="0"></a><br><b>– Alapítója
és vezetője a Boldog Özséb Színtársulatnak, mely az utóbbi években
egyre nagyobb sikereket ér el. Hitte volna, mikor belevágott, hogy ilyen
eredményeik lesznek?</b></p>
<p>– A Boldog Özséb Színtársulatot (BÖSZK) 2002-ben alapítottam azért, <span style="background-color:rgb(255,229,153)">
<b>hogy azok a színdarabok, melyek évszázadokkal korábban alkalmasak voltak
arra, hogy történelmet is tanuljanak belőlük a diákok, ma is jó
példával szolgálhassanak</b></span>. Akkoriban a diákok a színpadi előadás
szereplőiként beleélhették magukat az adott helyzetbe, és így jobban
rögzültek az események a fejükben, ez a módszer ma is hatékony lehet. A
szereplő maga lesz az adott történeti esemény irányítója vagy
elszenvedője, vagy éppen allegorikus szereplője. Ezt a reneszánsz és
barokk, „élővé tétel” módszert idézzük meg a BÖSZK-kel. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Előadtunk 18.
századi csíksomlyói passiójátékot, úrnapi játékot, történeti hexameteres
betlehemeseket, Szent László, I. Géza és Salamon idejéről szóló drámát,
az 1809-es magyar nemesi felkelés és győri csata évfordulóján egy
Kisfaludy Sándor-darabot, bemutattunk egy rendkívül sikeres
Bacchus-komédiát is, amely a görög-római isteneket állítja pellengérre.
Legutóbb egy Moliére-átirattal (Simai Kristóf: <i>Gyapai Márton, feleség-féltő, gyáva lélek</i>)
kacagtatták a közönséget a színkör lelkes tagjai, és egy Csíksomlyóról
származó, 18. századi, a magyar művelődés- és színháztörténetben
egyedülálló misztériumjátékot mutattunk be Szűz Mária mennybevételéről.</b></span> A
BÖSZK 14 esztendő során 16 színdarabbal, összesen 59 alkalommal lépett
színpadra. Legtöbbször – természetesen – a piliscsabai Stephaneumban.
Köszönettel gondolok rendezőinkre, akik mind öreg vagy jelenlegi
pázmányos bölcsészek: Godena Albert doktorandusz, Barta Árpád és a
Gyapai-komédiánál Sulics Fruzsina.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=72174&img=o_m2.jpg" rel="lightbox['g72174']" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=72174&p=1&img=c_m2.jpg" alt="" width="355" border="0" height="237"></a><br><b>– </b><b>Az
említett csíksomlyói Mária-darabot idén a Nemzeti Színházban is
bemutathatták. Számított arra, hogy ekkora siker lesz az előadás?</b></p>
<p>– Óriási megtiszteltetés volt számunkra idén május 7-én a teltházas
előadás Barta Árpád rendezésében. Hihetetlen koncentrációval és
lelkülettel készült az egész, összesen 36 fős szereplőcsapat. A bemutató
után Rideg Zsófia dramaturg elmondta: amikor a BÖSZK-nek kész, érett
darabja van, azzal jelentkezhet a Nemzeti Színházban. Állandó meghívást
kaptunk. A másik nagy eredményünk most az, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Vidnyánszky Attila
főigazgató – nem utolsó sorban a BÖSZK által 2008–2009-ben előadott és
2010-ben DVD-n kiadott eredeti, esszenciális csíksomlyói misztérium
hatására – úgy döntött: a jövő évadban a Nemzeti Színház a saját
társulatával mutat be mindenben eredeti, 18. századi csíksomlyói
passiójátékot.</b></span></p>
<p><b>– Mennyire lelkesítette fel a diákokat ez az eredmény? Melyek a további tervek?</b></p>
<p><b>– </b>Egy összetartó, életvidám és családias csapatról
van szó a BÖSZK esetében, amely már önjáróvá vált. A színjátszó és
éneklő diákok rendszeresen keresnek azzal, hogy mikor lesz új darab és
előadás. Nagy örömmel tölt el, hogy a színkör tagjai megérezték ezeknek a
daraboknak a veretes ízét, emelkedettségét és humorát. Ez sok erőt ad
mindnyájunknak. Ha az évszázadok után elővett, ma is aktuális művek
történeti, irodalmi, zenei értékei újra megszólalnak, mind a
diákszereplőkre, mind a nézőkre pozitív hatással vannak. Találkoztam
olyan, korábbi színkörösökkel is, akik azt mondták: sokat jelent nekik a
tanári pályájuk során, hogy egyetemistaként BÖSZK-tagok voltak. Egészen
más a kiállásuk, beszédtechnikájuk.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Fontosnak tartom, hogy olyan tudást
és szellemi, lelki pluszt adjak a diákoknak, amit később családi,
iskolai körben is hasznosítani tudnak.</b></span> Mostani terveink között az újabb
vígjátékok mellett rövidebb, 20. századi darabok is szerepelnek.</p>
<p><b>– Nem csak oktatóként kapcsolódik a Pázmányhoz, hiszen már az
egyetemi képzést is ott végezte. Milyen volt akkor az intézmény, és
mennyiben más most oktatóként ugyanazon falak között járni?</b></p>
<p>– Miután szülővárosomban, Győrött, a Czuczor Gergely Bencés
Gimnáziumban érettségiztem, 1995-ben történelem és régi magyar irodalom
szakon kezdtem tanulni, és a medievisztika specializációt is elvégeztem.
Annak idején Piliscsabán nagyon családias és színvonalas légkör
fogadott minket, az igazi, klasszikus bölcsész műveltséggel és
követelményekkel. Az egyetemen az ókori görög, római és ókeresztény
alapokon nyugvó képzést kaptunk. Ennek a mai napig nagy hasznát látom.
Emellett Piliscsabán van egyfajta jellegzetes pázmányos életérzés,
öntudat mindenkiben. Azóta is nagyon közel áll hozzám az egyetem,
szeretek itt tanítani, megtiszteltetésnek éreztem, amikor 2001
februárjában, rögtön a történelem államvizsga után tanársegédként
kezdhettem dolgozni az Újkori Történeti Tanszéken. Örülök, hogy több
növendékem OTDK-versenyeken szerepelt és dobogós helyeket is elnyert. A
Sodalitas Tehetségkutató Programban is részt vesznek, és néhányan a
Történelemtudományi Doktori Iskola hallgatói között kutatnak tovább.</p>
<p><b>– Egész életében a tanári pályára készült, vagy volt idő, amikor más tervei voltak?</b></p>
<p>– Gyerekkorom óta vonzott a tanárság és a régiségek gyűjtése is,
tehát egyértelmű volt, hogy milyen irányba mozdulok majd. Gimnazistaként
gyakran tartottam kiselőadást történelem órákon, amit nagyon élveztem.
Tízéves koromtól énekeltem a győri székesegyház scholájában Jáki Teodóz
karnagy vezényletével, ahol a világ legtermészetesebb dolga volt, hogy
általános iskolásként négyvonalas kottából megtanulva, fejből énekeltük a
magyarországi, középkori gregorián tételeket. Sokat jelent, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
középiskolai és egyetemi tanáraim többségét nemcsak szakmai, hanem
emberi oldalról is példaképnek tekinthetem.</b></span> Az egyetemen kezdettől fogva
a 18. századi és reformkori magyarországi művelődés- és iskolatörténet
volt a fő témaköröm, és ez azóta sem változott. Huszonkét éves korom óta
dolgozhatok mestertanárom, Kilián István professzor úr által, a Magyar
Tudományos Akadémián vezetett, Régi Magyar Drámatörténeti
Kutatócsoportban. Kezdetben a 18. századi csíksomlyói misztériumjátékok
forrásterületét vizsgáltam, ebből született meg a doktori értekezésem és
azt kibővítő monográfiám 2009-ben.</p>
<p><b>– Az általános iskolában fontossá vált zenétől azóta sem
távolodott el, <span style="background-color:rgb(255,229,153)">a Pázmány mellett jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti
Egyetemen is oktat. Mi a fő területe ott?</span></b></p>
<p>– A Zeneakadémián 2007-ben indult, majd három évig működött, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>egy
kötelező művelődéstörténeti előadást tarthattam.</b></span> Szaktól függetlenül
minden hallgatónak részt kellett venni az órákon. Ez később
lemezfelvételekkel, szakmai kirándulásokkal (Csíksomlyó, Nagyvárad,
Győr, Perenye) és speciális kollégiummal folytatódott, elsősorban a népi
ének és az egyházzene szakosok részére. Nekik leginkább a néphagyomány
és az iskolakultúra összefüggéseit tanítom. Vakler Anna növendékei
gyönyörűen és hitelesen énekelnek a Szent László- és Szent
István-énekeskönyvek lemezein, amelyeket 17–18. századi népénekekből
állítottam össze. Több iskolai ünnepség és a gödöllői szkólatábor is
bizonyította már, hogy a barokk korban bevált oktatási eszközök, egy
Szent Istvánról, Szent Lászlóról vagy Imre hercegről szóló historikus,
epikus népének ma is segédanyaga lehet a történelem-, az irodalom- és az
ének-zene-oktatásnak. Keresztlányom, Soós Réka népdalénekes az idei
jubileumon Szent Márton-énekekkel gazdagítja növendékeit. Ezért <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>dolgozom
most az <i>Énekelt történelem I.</i> című segéd-tankönyvön.</b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=72174&img=o_m3.jpg" rel="lightbox['g72174']" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=72174&p=1&img=c_m3.jpg" alt="" width="284" border="0" height="223"></a><br><b>– A
kutatási területe a színházhoz is kapcsolódik, hiszen kultúrgeográfiát
és barokk iskoladrámákat vizsgál. Jelenleg mivel foglalatoskodik, és mi a
terve 2016-ra?</b></p>
<p>–<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Jelenleg a 18. századi magyarországi iskolai színjátékok
színlapjainak adattárán és kiadásán dolgozom. </b></span>Ezek azért különlegesek,
mert bőséges a cselekményleírásuk, és nemcsak a szereplőket sorolják
fel, hanem azok társadalmi rangját és pontos származási helyét,
anyanyelvét is megadják. Ebből az iskola földrajzi vonzáskörzetére
következtethetünk. A színlapokból emellett a gimnáziumi és akadémiai
előadások főúri és főpapi mecénásaira is fény derül. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A korabeli, főként
katolikus gimnáziumok sokszínű mindennapjait teljesen átjárta a profán
és vallásos témájú színjátszás, a körmenetek, az ünnepségek világa. Ez
nem csak kiegészítője volt az adott intézménynek, hanem a korabeli
pedagógia szerves és kötelező része. </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Kimondottan érdekel, hogy milyen
művészeti módszerekkel tanítottak annak idején, és annak mi a korábbi,
több esetben középkori forrása, illetve az egyes iskoláknak mi volt a
földrajzi hatásterülete.</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> </span>Az adattárral együtt kultúrtörténeti
monográfiát is készítek.</p>
<p>A másik nagyobb munka a Vas megyei Perenye községhez kapcsolódik. Már
1995 óta járok oda népénekeket, népdalokat, jeles napi szokásokat és
archaikus népi imádságokat gyűjteni. A régi iskolakultúra népi
továbbélésével találkozhattam egy rendkívüli tudású és lelkületű
előénekes asszony, Bejczi Józsefné Hittaler Anna (1928–2015) által. Őt
is a mestertanáromként tisztelem. Tőle 2011-ben – az MTA Zenetudományi
Intézet részéről Németh István technikai szerkesztésében – kiadtam
dallamtörténeti rendben egy tízórás népéneklemezt. Mostanában pedig egy
citeratanár kollégával, Dömény Krisztiánnal járok rendszeresen a
fogadott szülőfalumba, hogy a Perenyei Férfi Népdalkörnek és az
érdeklődő tizenöt–húsz gyermeknek visszatanítsuk a saját nagy- és
dédszüleik szellemi és zenei kincseit. Az egyik kisfiú például örömében
felugrott a foglalkozáson, amikor meglátta a dédapja nevét a kotta
alatt. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A fiatalok annyira lelkesek, hogy többen citerát kértek
szüleiktől 2015 karácsonyára. Olyan archaikus és értékes tételekről van
szó, amelyek a Zeneakadémia Népzene Tanszékén, többek között Maczkó
Mária népi ének vizsgáin kötelező tananyagként, vagy diplomakoncert
keretében megszólalhatnak. </b></span> Dolgozom az <i>Ünneplő Perenye</i>
köteten, amelynek CD-lemezein a helyben gyűjtött dalokat a forrásértékű
elődök mellett a mai gyermekek, asszonyok és férfiak éneklik<i>.</i></p>
<p>Forrás: Kuslits Szonja<i>/</i><a href="http://Btk.ppke.hu" target="_blank">Btk.ppke.hu</a></p>
<p>Fotó: <span><a href="http://Btk.ppke.hu" target="_blank">Btk.ppke.hu</a>; <a href="http://xn--bszk-5qa.blog.hu" target="_blank">Böszk.blog.hu</a></span></p>
<p>Magyar Kurír</p></div>