[Grem] Aquinoi Szt.T. a migrcirl / a KEA ltal a mltkoriban kikldtt cikk kiemelt vltozata

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Okt. 1., Szo, 09:40:19 CEST 

http://www.karizmatikus.hu/hitvedelem/teveszme-kritika-
oesszefoglalo-irasok/5073-mit-mond-aquinoi-szent-tamas-a-migraciorol.html

A migrációs vitát nézve

*sokan szinte automatikusan feltételezik az egyház álláspontját, azaz
feltétel nélküli szeretetet azok iránt, akik bekerülnek egy [másik]
nemzetbe, legálisan vagy illegálisan.*

Valóban ez a helyzet?

*Mit mond a Biblia a migrációról? Mit mondanak az egyház tudósai és
teológusok? Mindenekelőtt mit mond a legnagyobb tudós, Aquinói Szent Tamás,
*mondjuk a migrációról? Vajon az ő véleménye ad némi
betekintést erről az égető kérdésről, ami megrázza a nemzetet és elmossa
a nemzeti határokat?

A migráció modern [kori] probléma, és így egyesek úgy vélik, mintha a
középkori Szent Tamásnak nem lenne véleménye a problémáról. Pedig van.
Meg kell nézni *fő művét, a Summa Theologica első része második felében*
található 105. kérdés 3. cikkét (I-II, Q. 105, Art. 3). Ott megtalálható
elemzése, ami bibliai betekintésen alapul, s ez kiegészítheti a nemzeti
vitát. Ez teljes egészében alkalmazható a jelenre.

Szent Tamás: „
*Az ember kapcsolata egy idegennel kettős: békés és ellenséges, *mindkét
kapcsolat irányításában a Törvény tartalmazott
megfelelő előírásokat.”

Kommentár: Abban, hogy ezt mondja, Szent Tamás megerősíti, hogy



*nem minden migráns egyenlő. Minden nemzetnek joga van eldönteni, hogy
melyik migráns hasznos, azaz „békés”, a közjó érdekében. Ami az önvédelmet
illeti, az állam elutasíthatja azokat a bűnöző elemeket, árulókat,
ellenséget **és* másokat,* akiket károsnak vagy "ellenséges"-nek ítél* a
polgárai számára.

A második dolog, amit megerősít, hogy

* a migráció kezelését a Törvény határozza meg mind a hasznos, mind az
„ellenséges” migrációra vonatkozóan* is. Az államnak joga és kötelessége,
hogy alkalmazza a Törvényt.

Szent Tamás: „A zsidóknak három lehetőséget ajánlottak fel az
idegenekkel való békés kapcsolathoz. Először, amikor az idegenek
áthaladtak a földjükön, mint utazók. Másodszor, amikor úgy jöttek
belakni a földet, mint jövevények. Mindkét esetre a Törvény
rendelkezett: mert meg van írva (Kiv 22,21): "Az idegent ne használd ki
és ne nyomd el [advenam]"; és újra (Kiv 22,9): "Az idegent ne használd
ki [peregrino].”

Kommentár: Itt



*Szent Tamás elismeri azt a tényt, hogy mások is akarnak jönni látogatóba,
vagy akár letelepedni egy ideig egy földön. Az ilyen idegenek megérdemelik
a szeretetet, a tiszteletet és udvariasságot, ami az emberi jóakaratnak
köszönhető. Ilyen esetekben a törvénynek meg lehet és meg is kell védenie
az idegeneket *attól, hogy rosszul bánjanak velük
vagy zaklassák őket.

Szent Tamás: „Harmadszor, amikor bármelyik idegen azt kívánta, hogy
teljes mértékben a közösség tagja legyen és istentiszteleten vehessen
részt. Ezekkel kapcsolatban


*egy bizonyos sorrendiség volt megfigyelhető. Nem egyszerre kapták meg az
állampolgárságot: a Törvény meghatározta egyes nemzetek esetében, hogy
senki sem tekinthető állampolgárnak, csak két-három generáció múlva, *ahogy
a Filozófus mondja (Polit. III, 1).”

Kommentár: Szent Tamás felismeri, hogy lesznek olyanok, akik maradni
akarnak, és állampolgárrá válni azon a földön, ahova ellátogatnak.
Ugyanakkor

*az elfogadás első feltételéül azt a kívánságot fogalmazza meg, hogy teljes
mértékben beilleszkedjenek abba, ami ma a kultúrát és a nemzet életét
jelenti*.

A második feltétel az, hogy

*a kért állampolgárságot nem azonnal kapják meg. Az integrációs folyamat
időt vesz igénybe. Az embereknek alkalmazkodniuk kell a nemzethez. *Idézi a
filozófus Arisztotelészt, aki
szerint ez a folyamat két vagy három generációt vesz igénybe. Szent
Tamás maga nem ad időkeretet erre az integrációra, de elismerni, hogy ez
hosszú időt vehet igénybe.

Szent Tamás: „Ennek oka az volt, hogy



*ha a külföldieknek megengedték, hogy beleavatkozzanak egy nemzet ügyeibe a
letelepedésük közepette, akkor ebből sok probléma lehet, mivel az idegenek,
akik még nem rendelkeznek szilárd közjóval a szívükben, olyat próbálnak
tenni, ami bántó lehet az emberekre nézve.*”

Kommentár: *a józan ész Szent Tamásnál* természetesen *nem*
*politikailag korrekt,* *hanem logikus. *A teológus megjegyzi, hogy
bonyolult dolog egy
nemzetben élni. Időt vesz igénybe megismerni a nemzetet érintő
kérdéseket.

*Azok, akik ismerik a nemzet hosszú történelmét, a legjobb helyzetben
vannak ahhoz, hogy meghozzák a hosszú távú döntéseket a jövőről.*


*Káros és igazságtalan lenne a jövőt azoknak a kezébe tenni, akik nemrég
érkeztek, akik, bár nem a saját hibájukból, de kevés elképzeléssel
rendelkeznek arról, hogy mi történik vagy történt a nemzettel.* *Ez a
politika **a nemzet* *megsemmisítéséhez vezethetne.*

Illusztrációként ezen a ponton Szent Tamás később megállapítja, hogy a
zsidó nép nem kezelte az összes nemzetet egyformán, mivel azokat a
nemzeteket, melyek közelebb álltak hozzá, gyorsabban integrálták a
népességbe, mint azokat, akik nem voltak olyan közel. Néhány ellenséges
népnél egyáltalán nem engedték, hogy teljes közösségre lépjenek velük,
mivel ellenségesek a zsidó néppel.

Szent Tamás: „Mindazonáltal lehetséges a felmentés egy embernél, hogy
állampolgárságot kapjon néhány cselekedete alapján: ide kapcsolódik (Jud
14,6), hogy Achior, Ammon gyermekeinek kapitánya,"csatlakozott Izrael
népéhez, minden egymást követő rokonaival."”

Kommentár: ez azt jelenti, hogy* a szabályok nem voltak merevek.*


* Voltak kivételek, melyeket a körülmények hoztak létre. Azonban az ilyen
kivételek nem önkényesek voltak, hanem mindig a közjót tartották szem
előtt.* Achior példája leírja, hogyan ajándékozták meg az
állampolgársággal a kapitányt és a gyermekeit a nemzet számára nyújtott
jó szolgálatért.

* * *

Ez csak néhány gondolat Aquinói Szent Tamástól a bibliai elveken alapuló
migrációs ügyekben.
*Egyértelmű, hogy a migráció során két dolgot kell szem előtt tartani:*
*az első a nemzet egysége, a második pedig a közjó. *
A migráció célja az integráció kell, hogy legyen, nem a szétesés vagy az
elkülönülés. A bevándorlóknak nem csak az előnyök elfogadására kell
törekedniük, hanem a felelősségre is, hogy csatlakoznak a nemzet teljes
közösségéhez. Állampolgárként hosszú távon a személy egy nagyobb család
részévé válik, és nem egy részvénytársaság részvényesévé, aki csak a
rövid távú önérdekét keresi.

Másodszor, Szent Tamás azt tanítja, hogy
*a migrációnak figyelemmel kell lennie a közjóra; nem pusztíthat vagy
nyomhat el egy nemzetet.*

Ez megmagyarázza, hogy oly sok amerikai miért nyugtalan a tömeges és
aránytalan bevándorlás miatt. Az ilyen politika mesterségesen vezet egy
olyan helyzethez, ami elpusztítja az egység közös pontjait és elnyomja
azt a képességet egy társadalomban, hogy az új elemeket szervesen
beillessze egy egységes kultúrába. A közjót már nem veszik figyelembe.



*Egy arányos bevándorlás mindig egy társadalom egészséges fejlődését
jelenti, mivel új életet és tulajdonságokat juttat egy társadalom
szervezetébe. *
*De ha elveszíti azt a részt és aláássa az állam céljait, ez a nemzet
jólétét veszélyezteti.*

Ha ez megtörténik, a nemzet jól tenné, ha követné Aquinói Szent Tamás
tanácsát és a bibliai alapelveket.



*A nemzetnek kell gyakorolni az igazságosságot és a szeretetet mindenki
felé, beleértve az idegeneket is, de elsősorban védeni kell a közjót és
egységét, ami nélkül egyetlen ország sem képes hosszú távon fennmaradni.*

Forrás angol nyelven
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20161001/9d2e9dec/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl