[Grem] Lett politikus: szabadság, kettős mérce, jelenkor

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Nov. 2., Sze, 19:52:06 CET 

 Sandra Kalniete

Lett politikus: A szabadság nem magától értetődő dolog
<http://1956.mandiner.hu/cikk/20161102_lett_politikus_a_szabadsag_nem_magatol_ertetodo_dolog>
http://1956.mandiner.hu/cikk/20161102_lett_politikus_a_
szabadsag_nem_magatol_ertetodo_dolog

2016. november 2. 13:02 | *Írta: Rajcsányi Gellért
<http://mandiner.hu/szerzo/rajcsanyi_gellert>*

*Szibériába deportált** családba született a világ végén, majd felnőttként
kapcsolódott be a lettországi függetlenségi mozgalomba Sandra Kalniete. A
korábbi lett külügyminiszter, antikommunista mozgalmár, a
konzervatív-liberális Egység párt európai parlamenti politikusa
méltatja **Magyarország
hozzájárulását az európai szabadsághoz*. Arra is figyelmeztet: *soha nem
lehet magától értetődőnek venni a szabadságot,* és nem szabad újra
elkövetnünk a múlt hibáit. Interjúnk.

*Az ön élettörténete szorosan kapcsolódik a kommunista diktatúra
történelméhez.*

Szibériában születtem, miután a családomat oda deportálták. A családom
persze nem követett el semmiféle bűnt. Ez csak a tipikus sztálini politika
volt. Édesanyám családja a középosztályhoz tartozott, a családot 1941-ben
deportálták. Anyám több mint 17 évet töltött Szibériában. Az édesapámat
1949-ben deportálták, mivel az ő apja ellenállt a háború után a szovjet
rezsimnek. Édesanyám „osztályellenség”, édesapám egy „bandita” rokona volt.
Ennyi. *A szüleim Szibériában találkoztak és ott házasodtak össze. Én is
Szibériában születtem, pár hónappal Sztálin halála után.* *Apámnak** be
kellette engem jelentenie a KGB-nél. Csak egy egyhónapos kisbaba voltam, de
a KGB biztos akart lenni abban, hogy nem hagyom el a lakĂłhelyemet.*

*Meddig kellett a családjának Szibériában maradnia?*

*1956-ban, amikor a magyar forradalom kitört, **még mindig Szibériában
voltam* az egész családommal. *De ez egy emlékezetes év volt, amikor
Sztálin halála után megpróbálták kitakarítani a rezsimet. Hruscsov már
elmondta híres beszédét a sztálini uralom bűneiről*. *1956-ban engedték
haza az első deportált személyeket is. Mi 1957-ben tértünk haza
Lettországba*. Tavasz volt, május 31-e, emlékszem erre. A legerősebb
emlékkép bennem az, amikor *a vonat megállt a határ utáni első állomáson,
anyám kiszállt,  letérdelt és elsírta magát.*

*Hogyan képzelte el szülőföldjét a gyermekkorában?*

Egy kicsit tündérmesének képzeltem. Édesanyám mesélt arról az országról,
ahol sok lett él, ahol mindenki boldog, és így tovább. Nekem persze egy
teljesen más ország volt Lettország, hiszen egy másik, sokkal keményebb
élethez voltam szokva Szibériában. Az egyik legmeglepőbb dolog, ami velem
történt, az az volt, hogy *teljesen töröltem az orosz nyelvet az elmémből.
Szibériában megtanultam oroszul, kétnyelvű voltam, de ezt elfelejtettem a
későbbiekben.*

*Lettek deportálása Szibériába*

*Kisgyermek volt 1956-ban, de hallott később a kommunista rendszer elleni
lázadásokról Európában?*

Nem emlékszem az 1956-os forradalom híreire, de *kamasz voltam 1968-ban,
amikor a prágai tavasz történt. Magyarországról is ekkor, a csehszlovákiai
események idején hallottam.* Deportálásból visszatért család voltunk, *a
szüleim* *annyira féltek attól, hogy visszavisznek minket Szibériába,* *hogy
nagyon óvatosan beszéltek hozzám.* Úgy tettek, mintha lojálisak lennének a
rendszerhez. Még magánbeszélgetésekben is. Ez elég bizarr volt, hiszen
minden barátunk korábban deportált személy volt. Amikor találkoztak
egymással, akkor mertek beszélni a deportálásról, és én ezt a háttérből
hallottam.* Ilyen volt egy totalitárius rezsim pszichológiája.*

*Ahogy felnőtt, mindig érdekelte a politika?*

Nehéz ezt megmondani. Amikor a Vasfüggöny mögött élsz és nem tudod, milyen
a valódi élet és a valódi szabadság, nem érted meg, miről is maradsz le.
Felnőttkoromban elgondolkodtam ezen, de kamaszkoromban nem foglalkoztatott
a téma. Nem voltam politikailag lázadó, de *nagyon érdekelt a történelem,
ami kapcsolódik a politikához.* Sokkoló volt, amikor *rájöttem*, *hogy a
nekünk tanított történelem teljességgel hamis. *Senki nem segített nekem
ennek felfedezésében. A balti országokban azért beszélgettek az emberek a
szovjet megszállás előtti időkről. Édesanyám soha nem nevezte a rigai
utcákat a szovjet nevükön, mindig a régi, lett utcaneveket használta. *Végül
úgy döntöttem, művészettörténetet tanulok, mert úgy gondoltam, a művészet
többé-kevésbé tiszta, és ezen a téren meg tudom őrizni a személyes
integritásomat.* Persze *meg kellett tanulni a művészettörténet hivatalos
szlengjét, a marxista ideológiát,* *de ezt nem vettük komolyan*, csak
külsőség volt. A művészet egy kreatív terület, és nem lehetsz kreatív
személy belső integritás, a szabad önkifejezés belső igénye nélkül.

*Ez egyfajta belső emigráció volt ön számára?*

Talán. Nagy függetlenséget adott ez nekem az ítéleteimben, elemzéseimben,
mindenben. *Egy eléggé szabadelvű egyetemen tanultam, és ez közelebb hozott
a politikához és a függetlenségi mozgalomhoz. 1980-ban diplomáztam, utána
művészeti kritikus voltam és a művészeti szakszervezetben dolgoztam.
1988-ban egyfajta enyhülés volt a társadalomban, ami kapcsolódott Gorbacsov
glasznosty-politikájához.* Írók, zeneszerzők, művészet, tudósok jöttek
össze és *konferenciát szerveztek arról, hogy milyen állapotban van
Lettország. *A találkozón elfogadtunk egy programszerű kiáltványt
mindarról, amin változtatni szeretnénk. *Gazdasági ügyekről,
átláthatóságról, demokráciáról beszéltünk*. Ez nem egy túl radikális
demokratizálódási követelés volt. De *a fő ügyünk mindezeken túl a
nemzetünk sorsa volt.* Közel álltunk ahhoz, hogy kisebbséggé váljunk a
saját hazánkban. Ez az aggodalom hajtotta előre mindazokat az eseményeket,
amik a függetlenséghez vezettek minket. *Nemzeti mozgalmakat szerveztünk a
balti országokban.*

*A kelet-közép-európai országok, mint Lengyelország, Magyarország és
Csehszlovákia 1989-90-ben szerezték vissza függetlenségüket. A balti
országok számára kicsit később jött el a szabadság. *

Nem igazán: *az egyik első** szovjet uralom* *elleni mozgalom a Balti Út
volt, amikor is 1989 augusztusában 675 kilométer hosszú láncba szerveződtek
emberek, békésen.* Ez fontos hozzájárulás volt a baltiak részéről a
kelet-európai rendszerváltozásokhoz 1989-1990 folyamán. Voltak
információink a magyarországi és máshol történő eseményekről, de majdnem
minden szovjet uralom alatti országban ugyanaz történt. Ugyanakkor*
Magyarországnak és szomszédainak fontos szerepe volt: támogatták a balti
országok szabadságát és függetlenségét. A Vasfüggöny magyarországi
megnyitása is sokat segített nekünk.* De az átlag letteknek nem volt sok
információjuk arról, mi is történik a Szovjetunión kívül.

*A Balti Út emberlánca*

*Ön hangos szószólója minden olyan kezdeményezésnek, amely a kommunizmus
valóságára és rémtetteire emlékezteti az embereket. Az európai mainstream
megérti már, mi is történt a Vasfüggönytől keletre?*

Nem gondolom ezt. Ezek nagyon kényelmetlen igazságok. *Még mindig van egy
kettős mérce,* ezt állandóan érezzük *az Európai Parlamentben.* *Amíg a
Szovjetunió létezett, mindig voltak támogatói és fizetett kollaborátorai a
nyugati országokban, különösen az értelmiségiek és a politikusok között.
Nem voltak naivak: mohók voltak.* És azt kell mondanom, az EU 2004-es
bővítése idején közelebb voltunk a megértéshez, mint manapság. Mostanában
nem használhatunk olyan nyelvezetet a kommunizmus bűneinek leírása kapcsán,
mint amit pár éve használtunk. *A mostani Európai Parlamentben teljességgel
lehetetlen** olyan dokumentumok** elfogadása,** amely elítéli* *a
kommunizmust.* A radikális baloldal és jobboldal minden korábbinál erősebb,
a szocialisták sem támogatnak ilyen dokumentumokat, és a Néppárt sem olyan
aktív már ezen a téren, mint korábban.

*Egyszer arról írt: **„A szabadság nem adott dolog, nem végtelen és nem
lehet magától értetődőnek venni**”. Mit gondol, megvan még az a
szabadságunk nekünk, európaiaknak, amit megszereztünk 1945-ben, illetve
1989-ben?*

Megvan a szabadságunk, de *sok ember tényleg nem érti meg,* *hogy a
szabadság nem magától értetődő dolog. **Meg kell védenünk az értékeinket és
társadalmi berendezkedéseinket. Különösen akkor,* *amikor különböző
irányból érik támadások őket, ahogy mostanában is. Hibrid háborúk,
dezinformációs propaganda, kibertámadások Keletről, támadások a radikális
iszlám részéről. *Vannak törekvések az európai határok újrarajzolására,
ahogy az a Krímben történt. *Törékenyek vagyunk*. Társadalmaink a
nemzetközi jog, a joguralom tiszteletére épülnek. *Nem működhetünk úgy*, *mint
a kihívóink.** Feszültséget és félelmeket **érzünk a
társadalmainkban*. És *nagy
a kísértés a populizmusra,* Európában és Amerikában egyaránt.* Sorsdöntő
keresztút előtt állunk.* A szabadságunkat csak az egységünk fenntartásával
tudjuk megőrizni. Emlékeznünk kell a múlt leckéire, hogy ne kövessük el
újra ugyanazokat a hibákat.


***

*Sandra Kalniete** 1952 decemberében született Szibériában, egy oda
deportált lett család gyermekeként. Művészettörténészként végzett, majd
bekapcsolódótt a lett függetlenségi mozgalomba. 2002 és 2004 között
Lettország külügyminisztere volt, majd európai biztosként dolgozott. 2009
óta európai parlamenti képviselő az Egység nevű konzervatív-liberális párt
szĂ­neiben.*


*Az interjú eredeti változata az 1956 Around Europe című, a magyar
EPP-delegáció által kiadott '56-os interjúkötetben jelent meg.*

*A kötetből eddig a Mandineren megjelent interjúk:*

*Tunne Kelam észt politikus: '56 reményt jelentett számomra*
<http://mandiner.hu/cikk/20161020_tunne_kelam_56_remenyt_jelentett_szamomra?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_1956_201611>

*Alojz Peterle, Szlovénia első miniszterelnöke: Csodálom a szabadságszerető
magyarokat
<http://mandiner.hu/cikk/20161021_szlovenia_elso_vezetoje_csodalom_a_szabadsagszereto_magyarokat?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_1956_201611>*

*Tőkés László: 1956 a magyar utat jelenti*
<http://1956.mandiner.hu/cikk/20161025_tokes_laszlo_a_magyar_utat_jelenti_1956?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_1956_201611>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20161102/58366b8c/attachment.html

További információk a(z) Grem levelezőlistáról