[Grem] II.Andrs / kirlysr, Egresen, Margat vra, magyar rgszet Kzel-Keleten

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Nov. 2., Sze, 19:48:03 CET 

Major Balázs II. Andrásról és a királyi sírhely kutatásáról
2016. október 31. hétfő 13:01
http://www.magyarkurir.hu/hirek/sziriatol-egresig-es-vissza-
major-balazs-ii-andrasrol-es-kiralyi-sirhely-kutatasa
Major Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszékének
vezetője Egresen dolgozik csapatával.

*– Miért éppen Egres? Jelentéktelennek tűnő település Temes megyében, nem
messze a határtól, a Maros mellett, Romániában. Igriș – ahogy ma látjuk a
térképeken. Pontosan olyan, mint a többi alföldi falu 19. században épült
neobarokk templomával és földszintes szabványházaival. Major Balázs és
munkatársai az egykor itt állt tekintélyes ciszterci apátság alapjait
tárják fel. 1235-ben e kolostor templomába temették II. András magyar
királyt, méghozzá francia származású második felesége, Yolanda de Courtenay
mellé. De a „miért éppen Egres” kérdésre válaszoljon inkább a régész…*

– A feltárást mi kezdeményeztük. Úgy gondoltuk, sokakat érdekelhet ennek a
királysírnak a sorsa. Továbbá az a tényező is mozgatott bennünket, hogy
2017–2018-ban lesz a magyar keresztes hadjárat nyolcszázadik évfordulója,
és szerettük volna, ha a jubileumra előkerül valami II. Andrással
kapcsolatban.* Jó ideje dolgozunk már a szíriai Margatban, az idei évtől
pedig a világörökség Krak des Chevaliers-be is meghívtak minket. 1218-ban a
magyar keresztes hadjáratot vezető II. András mindkét várat meglátogatta.*
Az egresi terv 2011 nyarán, Margatban született meg. Egyik önkéntesünk,
Orosházi Bernadette vetette fel, aki gyermekkora óta nagy rajongója II.
Andrásnak. Először 2012-ben jártunk Egresen. Kapcsolatba léptünk az
illetékes román hatóságokkal és a temesvári Bánáti Múzeummal.* Nagy
örömünkre rendkívül kedves és együttműködő helyi kollegákat találtunk
Daniela Tanase vezetésével, akik azonnal a terv mellé álltak. *2013-ban –
légi fotózással egybekötött geofizikai kutatással – sikerült beazonosítani
a kolostor helyét. A föld fölött ugyanis már nem volt nyoma. A helyiek is
csak találgatták, merre helyezkedhetett el az épületegyüttes, és a
szakmában is vita folyt arról, hogy a faluban vagy a település szélén
állt-e, vagy esetleg a mai ortodox templom területén.

*– Mit tudunk a ciszterciek egresi letelepítéséről és az apátság építésének
körülményeiről?*

–* A kolostort egészen biztosan III. Béla alapította 1179-ben. III. Béla
hozta be a cisztereket Magyarországra, ahogy a gótikát is ő honosította meg
itthon.* Nemcsak neki, hanem* II. Andrásnak is kedves volt ez a kolostor,
amely abban az időben folyamatosan adományokban részesült. II. András
„családi kriptának” nézte ki magának. Első feleségét, Gertudist még a
pilisi ciszter kolostorban temették el, de második felesége, Jolánta már
Egresre került, majd II. András is oda temetkezett. Fia, IV. Béla – aki nem
volt jóban az apjával *– szakított ezzel a hagyománnyal, így a kolostor
szponzorációja is csökkent. Béla *inkább az esztergomi ferenceseknél
keresett örök nyugodalmat.*

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=73141&img=o_a-csapat.jpg>

*– Hogyan alakult az épületegyüttes további sorsa? Úgy tudom, hogy a 16.
században a törökök tettek pontot az apátság történetének végére.*

– *A kolostort először a tatárok pusztították el 1241 nyarán.* Rogerius
mester Siralmas énekében egy külön passzusban említi Egres pusztulását. Úgy
tűnik, hogy* ennek nyomát már az idei szezonban sikerült megtalálnunk: a
déli hajóban hatalmas tatárjáráskori tömegsírra bukkantunk. **Valószínűleg
a támadás során meggyilkolt, összeégett áldozatok csontjait ásták be itt,*
közvetlenül a templom újjáépítése előtt. *E halottasgödörben tucatszámra
hevernek a koponyák, fél méter vastagon az embercsontok, nagyon sok
lelettel.*

A kolostorról még azt is tudjuk, hogy *a 14. században, az Anjouk alatt
érkeztek ide adományok. A 14. század második felétől a 15. század közepéig
nincs hírünk róla, majd száz év kimarad.* Aztán a*z 15. század végé*ről
akad egy-két történet, amely* a szerzetesi élet hanyatlásáról tanúskodik.
Az 1500-as évek elején a kolostort és a birtokokat odaadták a csanádi
püspöknek, mert ezt a vidéket erőteljesen pusztították a törökök, akik
rendszeresen portyáztak Temesvár környékén. Az anyagilag teljesen
ellehetetlenült csanádi egyházmegyét az egresi kolostor jövedelmeivel
próbálták segélyezni. Mohács után nem sokkal Szapolyai János vette meg a
kolostort. Ekkor építették át végvárrá, amelyet 1551-ben szétdúltak a
törökök. A területet ezután már csak néhány család lakta,* de 1581-ből van
olyan adóösszeírás is, amely csak két wlach birkapásztort említ
háromszázhatvannyolc juhával.

*– Jelenleg a háromhajós bazilika alapjait szondázzák. Hogyan néz ki az
ásatási terület, és milyen eredményekre lehet számítani?*

– Hatalmas szerencse, hogy* a templom és a hozzá tartozó kolostornégyszög
egy telken van: a falu közepén, beépítetlen részen.* Ezt már ki is nézte
egy helyi ingatlanspekuláns, és infrastrukturális fejlesztéseket,
panzióépítést tervezett oda. De végül sikerült teljesen megvédeni a
területet*. A radarfelvételeken egyértelműen kirajzolódott a több mint
ötven méter hosszú, háromhajós bazilika. Nagy valószínűség szerint egyenes
szentélyzáródású templom volt keresztházzal. Jellegzetes korai ciszter
építmény. *A radarfelvételek nem mindenhol egyértelműek, mert rengeteg
törmelék található a mélyben, amely bezavar az összképbe. *A templomhoz
déli irányból csatlakozik a kolostornégyszög. Még a káptalanterem is
látszik a felvételeken. Most az úgynevezett négyezet környékére, a templom
stratégiailag legfontosabb részére ástunk rá, ahol a királyi temetkezés
helyére és nyomaira számítunk.* Ahol a főhajó és a keresztház metszette
egymást, a négyezeti pillérek között három – ötször öt méteres – ásatási
szelvényt nyitottunk. A kolostor a vártnál is jobb állapotban van.
Hatalmas, két méter vastagságot megközelítő falakat, nagyon masszív
alapozásokat találtunk.* A falak annak ellenére végigkövethetők, hogy az
apátságot évszázadokon át módszeresen „bányászták”: a 20. század elejéig
építkezésekre hordták el a tégláit.* A jelenleg kutatott zónában kell
lennie valahol a sírnak, ahogy *Pilisszentkereszten is a négyezetben
temették el Gertudist.* Nagyban nehezíti és lassítja az egresi munkát, hogy
a késő középkor végéig rengeteg világi embert temettek ide egymás felett
négy-öt sorban. A halottak nagyjából fele gyermek volt, de teljes
családokat is találtunk. Egyenként bontottuk ki és dokumentáltuk a sírokat;
digitális 3D-s modellek készültek. Mostanra eljutottunk oda, hogy pontosan
ismerjük a helyszínt, és *megtaláltuk az egykori – elbontott, elhordott –
padlószintet.* Így már sokkal könnyebb lesz a jövőbeli ásatások tervezése.
Egyelőre maradunk az említett négyezet, a templom központi részének precíz
feltárásánál. Aztán elindulunk a kolostor irányába, hogy a kereszthajó
kérdését véglegesen megválaszolhassuk. *A közeljövőben a káptalanterem
kutatását is elkezdjük.*

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=73141&img=o_feltaras1.jpg>

*– II. András személye összeköti itteni és közel-keleti munkáit. Margaton
túl a polgárháború sújtotta Szíriában, valamint a térség más országaiban
még milyen feladatok várják (vissza)?*

–* A szíriai fél kérésére már tavasszal dolgoztunk a Crac des
Chevaliers-ben, és júliustól folyamatosan végeztük a kárfelmérést és a
helyreállítás megtervezését a nemrég visszafoglalt várban. Érdekességként
említem, hogy annak idején II. András ugyanúgy évi huszonnégy kilogramm
ezüsttel támogatta a Cracot, mint Margatot. Margat egyébként mint
közigazgatás központ a maga idejében fontosabb erőd volt, de ma a
világörökségnek választott Crac des Chevaliers az ismertebb:* az szerepel
illusztrációként minden középkorral foglalkozó könyvben. Viszont most már
elmondhatjuk, hogy *a világ leghíresebb keresztes várában is ott leng a
magyar zászló. Nagyon szép hely, megtiszteltetés ott dolgozni. Ősszel az
iraki Kurdisztánban folytatjuk Dvin várának feltárását, és visszajárunk
Libanonba is. Közben már közel-keleti országokban is készülnek a projektek;
sok helyen kérik a segítségünket a kutatásban, oktatásban.*

*(Megjelent: Új Ember, Mértékadó – szeptember 5-11.)*

Fotó: Major Balázs archívum

Pallós Tamás/Magyar Kurír
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20161102/b6b52a29/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl