<div dir="ltr"><h1 class="m_7789986272488191527m_2778061290009680143gmail-cim">Major Balázs II. Andrásról és a királyi sírhely kutatásáról </h1>
<div class="m_7789986272488191527m_2778061290009680143gmail-datum">2016. október 31. hétfő 13:01<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/sziriatol-egresig-es-vissza-major-balazs-ii-andrasrol-es-kiralyi-sirhely-kutatasa" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hire<wbr>k/sziriatol-egresig-es-vissza-<wbr>major-balazs-ii-andrasrol-es-<wbr>kiralyi-sirhely-kutatasa</a><br></div>
<h3 class="m_7789986272488191527m_2778061290009680143gmail-lead">Major Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszékének vezetője Egresen dolgozik csapatával.</h3><p></p>
<p><b>– Miért éppen <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Egres? Jelentéktelennek tűnő település Temes
megyében, nem messze a határtól, a Maros mellett, Romániában. Igriș –
ahogy ma látjuk a térképeken. </span>Pontosan olyan, mint a többi alföldi falu
19. században épült neobarokk templomával és földszintes
szabványházaival. Major Balázs és munkatársai <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az egykor itt állt
tekintélyes ciszterci apátság alapjait tárják fel.</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">1235-ben e kolostor
templomába temették II. András magyar királyt, méghozzá francia
származású második felesége, Yolanda de Courtenay mellé.</span> De a „miért
éppen Egres” kérdésre válaszoljon inkább a régész…</b></p>
<p>– A feltárást mi kezdeményeztük. Úgy gondoltuk, sokakat érdekelhet
ennek a királysírnak a sorsa. Továbbá az a tényező is mozgatott
bennünket, hogy 2017–2018-ban lesz a magyar keresztes hadjárat
nyolcszázadik évfordulója, és szerettük volna, ha a jubileumra előkerül
valami II. Andrással kapcsolatban.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Jó ideje dolgozunk már a szíriai
Margatban, az idei évtől pedig a világörökség Krak des Chevaliers-be is
meghívtak minket. 1218-ban a magyar keresztes hadjáratot vezető II.
András mindkét várat meglátogatta.</b></span> Az egresi terv 2011 nyarán, Margatban
született meg. Egyik önkéntesünk, Orosházi Bernadette vetette fel, aki
gyermekkora óta nagy rajongója II. Andrásnak. Először 2012-ben jártunk
Egresen. Kapcsolatba léptünk az illetékes román hatóságokkal és a
temesvári Bánáti Múzeummal.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Nagy örömünkre rendkívül kedves és
együttműködő helyi kollegákat találtunk Daniela Tanase vezetésével, akik
azonnal a terv mellé álltak. </b></span>2013-ban – légi fotózással egybekötött
geofizikai kutatással – sikerült beazonosítani a kolostor helyét. A föld
fölött ugyanis már nem volt nyoma. A helyiek is csak találgatták, merre
helyezkedhetett el az épületegyüttes, és a szakmában is vita folyt
arról, hogy a faluban vagy a település szélén állt-e, vagy esetleg a mai
ortodox templom területén.</p>
<p><b>– Mit tudunk a ciszterciek egresi letelepítéséről és az apátság építésének körülményeiről?</b></p>
<p>–<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A kolostort egészen biztosan III. Béla alapította 1179-ben. III.
Béla hozta be a cisztereket Magyarországra, ahogy a gótikát is ő
honosította meg itthon.</b></span> Nemcsak neki, hanem<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> II. Andrásnak is kedves volt
ez a kolostor, amely abban az időben folyamatosan adományokban
részesült. II. András „családi kriptának” nézte ki magának. Első
feleségét, Gertudist még a pilisi ciszter kolostorban temették el, de
második felesége, Jolánta már Egresre került, majd II. András is oda
temetkezett. Fia, IV. Béla – aki nem volt jóban az apjával </b></span>– szakított
ezzel a hagyománnyal, így a kolostor szponzorációja is csökkent. Béla
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>inkább az esztergomi ferenceseknél keresett örök nyugodalmat.</b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=73141&img=o_a-csapat.jpg" rel="lightbox['g73141']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=73141&p=1&img=c_a-csapat.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><b>– Hogyan alakult az épületegyüttes további sorsa? Úgy tudom,
hogy a 16. században a törökök tettek pontot az apátság történetének
végére.</b></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A kolostort először a tatárok pusztították el 1241 nyarán.</b></span> Rogerius
mester Siralmas énekében egy külön passzusban említi Egres pusztulását.
Úgy tűnik, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> ennek nyomát már az idei szezonban sikerült
megtalálnunk: a déli hajóban hatalmas tatárjáráskori tömegsírra
bukkantunk. </b><b>Valószínűleg a támadás során meggyilkolt, összeégett
áldozatok csontjait ásták be itt,</b></span> közvetlenül a templom újjáépítése
előtt. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>E halottasgödörben tucatszámra hevernek a koponyák, fél méter
vastagon az embercsontok, nagyon sok lelettel.</b></span></p>
<p></p>
<p>A kolostorról még azt is tudjuk, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a 14. században, az Anjouk
alatt érkeztek ide adományok. A 14. század második felétől a 15. század
közepéig nincs hírünk róla, majd száz év kimarad.</b></span> Aztán a<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>z 15. század
végé</b></span>ről akad egy-két történet, amely<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a szerzetesi élet hanyatlásáról
tanúskodik. Az 1500-as évek elején a kolostort és a birtokokat odaadták a
csanádi püspöknek, mert ezt a vidéket erőteljesen pusztították a
törökök, akik rendszeresen portyáztak Temesvár környékén. Az anyagilag
teljesen ellehetetlenült csanádi egyházmegyét az egresi kolostor
jövedelmeivel próbálták segélyezni. Mohács után nem sokkal Szapolyai
János vette meg a kolostort. Ekkor építették át végvárrá, amelyet
1551-ben szétdúltak a törökök. A területet ezután már csak néhány család
lakta,</b></span> de 1581-ből van olyan adóösszeírás is, amely csak két wlach
birkapásztort említ háromszázhatvannyolc juhával.</p>
<p><b>– Jelenleg a háromhajós bazilika alapjait szondázzák. Hogyan néz ki az ásatási terület, és milyen eredményekre lehet számítani?</b></p>
<p>– Hatalmas szerencse, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a templom és a hozzá tartozó
kolostornégyszög egy telken van: a falu közepén, beépítetlen részen.</b></span> Ezt
már ki is nézte egy helyi ingatlanspekuláns, és infrastrukturális
fejlesztéseket, panzióépítést tervezett oda. De végül sikerült teljesen
megvédeni a területet<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>. A radarfelvételeken egyértelműen kirajzolódott a
több mint ötven méter hosszú, háromhajós bazilika. Nagy valószínűség
szerint egyenes szentélyzáródású templom volt keresztházzal. Jellegzetes
korai ciszter építmény. </b></span>A radarfelvételek nem mindenhol egyértelműek,
mert rengeteg törmelék található a mélyben, amely bezavar az összképbe. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
templomhoz déli irányból csatlakozik a kolostornégyszög. Még a
káptalanterem is látszik a felvételeken. Most az úgynevezett négyezet
környékére, a templom stratégiailag legfontosabb részére ástunk rá, ahol
a királyi temetkezés helyére és nyomaira számítunk.</b></span> Ahol a főhajó és a
keresztház metszette egymást, a négyezeti pillérek között három – ötször
öt méteres – ásatási szelvényt nyitottunk. A kolostor a vártnál is jobb
állapotban van. Hatalmas, két méter vastagságot megközelítő falakat,
nagyon masszív alapozásokat találtunk.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A falak annak ellenére
végigkövethetők, hogy az apátságot évszázadokon át módszeresen
„bányászták”: a 20. század elejéig építkezésekre hordták el a tégláit.</b></span> A
jelenleg kutatott zónában kell lennie valahol a sírnak, ahogy
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Pilisszentkereszten is a négyezetben temették el Gertudist.</b></span> Nagyban
nehezíti és lassítja az egresi munkát, hogy a késő középkor végéig
rengeteg világi embert temettek ide egymás felett négy-öt sorban. A
halottak nagyjából fele gyermek volt, de teljes családokat is találtunk.
Egyenként bontottuk ki és dokumentáltuk a sírokat; digitális 3D-s
modellek készültek. Mostanra eljutottunk oda, hogy pontosan ismerjük a
helyszínt, és <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>megtaláltuk az egykori – elbontott, elhordott –
padlószintet.</b></span> Így már sokkal könnyebb lesz a jövőbeli ásatások
tervezése. Egyelőre maradunk az említett négyezet, a templom központi
részének precíz feltárásánál. Aztán elindulunk a kolostor irányába, hogy
a kereszthajó kérdését véglegesen megválaszolhassuk. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A közeljövőben a
káptalanterem kutatását is elkezdjük.</b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=73141&img=o_feltaras1.jpg" rel="lightbox['g73141']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=73141&p=1&img=c_feltaras1.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(217,234,211)">II. András személye összeköti itteni és közel-keleti
munkáit. Margaton túl a polgárháború sújtotta Szíriában, valamint a
térség más országaiban még milyen feladatok várják (vissza)?</span></b></p>
<p>–<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A szíriai fél kérésére már tavasszal dolgoztunk a Crac des
Chevaliers-ben, és júliustól folyamatosan végeztük a kárfelmérést és a
helyreállítás megtervezését a nemrég visszafoglalt várban.
Érdekességként említem, hogy annak idején II. András ugyanúgy évi
huszonnégy kilogramm ezüsttel támogatta a Cracot, mint Margatot. Margat
egyébként mint közigazgatás központ a maga idejében fontosabb erőd volt,
de ma a világörökségnek választott Crac des Chevaliers az ismertebb:</b></span> az
szerepel illusztrációként minden középkorral foglalkozó könyvben.
Viszont most már elmondhatjuk, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a világ leghíresebb keresztes
várában is ott leng a magyar zászló. Nagyon szép hely, megtiszteltetés
ott dolgozni. Ősszel az iraki Kurdisztánban folytatjuk Dvin várának
feltárását, és visszajárunk Libanonba is. Közben már közel-keleti
országokban is készülnek a projektek; sok helyen kérik a segítségünket a
kutatásban, oktatásban.</b></span><br><br><i>(Megjelent: Új Ember, Mértékadó – szeptember 5-11.)</i></p>
<p>Fotó: Major Balázs archívum</p>
<p>Pallós Tamás/Magyar Kurír</p></div>