[Grem] Krakk / Erd P. bboros katekzise, vlaszai

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Jl. 30., Szo, 08:43:00 CEST 

Erdő Péter: Isten irgalmát akkor követjük, ha szeretjük a másik embert
2016. július 29. péntek 18:24
http://www.magyarkurir.hu/hirek/erdo-peter-isten-irgalmat-akkor-kovetjuk-ha-szeretjuk-masik-embert2
Július 29-én, pénteken Erdő Péter bíboros tartott katekézist a krakkói
magyar zarándokokat befogadó lengyel plébánián. Az utolsó közös alkalmon
jelen volt Körmendy Adrienne főkonzul asszony, valamint Udvardy György
pécsi megyéspüspök is csatlakozott a magyar fiatalokhoz.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71166&img=o_IMG_3461.jpg>
*KÉPGALÉRIA – klikk a képre!*

A reggeli katekézis elején a Fatimai Boldogasszony-templom plébánosa
köszöntötte a megjelenteket, és utalt a nap szentjére, *Szent Mártá*ra, *aki
házába fogadta Jézust. *Örömét fejezte ki, hogy a plébánia is ezt a
szerepet töltheti és tölthette be az elmúlt napok alatt, otthont adva
magyar fiatalok százainak.

A bíboros katekézise előtt Monostori László olvasta fel *Máté
evangéliumának egy szakaszát, amely az utolsó ítéletet állította a
középpontba, rámutatva az irgalmasság cselekedeteire *(vö. Mt 25,31–46).

Erdő Péter tanításának elején Szent Fausztina naplójából idézett,
összefüggésben a napi témával, amelynek mottója így hangzott*: Istenem,
tégy engem a Te irgalmad eszközévé. *A bíboros ezzel a kérdéssel vezette
fel a katekézist: Mi hogyan lehetünk irgalmasok?

Szent Fausztina gondolataira utalva elmondta: irgalmasnak kell lennie a
szemünknek, mert *meg kell látnunk mindenkiben a jót, a szépet,
közösségeinkben is.* Erdő Péter itt utalt *ítélkezéseink*re, amelyek
nemcsak személyes kapcsolatainkat hatják át, hanem egyes népcsoportok
iránti gyűlöletben és lenézésben is megjelennek.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71166&img=o_IMG_3442-2.jpg>

Továbbá irgalmasnak kell lennie a fülünknek, hiszen *„rá kell hallgatnunk”
a másik emberre; meg kell hallgatnunk az ő gondjait, fájdalmait* – e nélkül
ideológiát erőltetünk a másikra – fogalmazott Erdő Péter, majd hozzátette,
hogy Európában is nagy kísértés az, hogy egy nemzet akarja az igazságot
képviselni, egyedül.

Ezután így folytatta: *irgalmas kell, hogy legyen a beszédünk is, azaz
tudjunk jót, kedveset mondani, őrizkedjünk* ne csak *a rágalmazástól, hanem
a megszólástól is,* mert nem biztos, hogy helyesen cselekszünk,* ha mások
hibái töltik ki beszédünket.*

Irgalmasnak kell lennie kezeinknek és lábainknak is, ami azt jelenti –
fejtette ki a bíboros –, hogy *tenni kell a másik emberért;* vennünk kell a
fáradságot, a hosszú út megtételére el kell szánnunk magunkat másokért,
mert Isten megáldja az erőfeszítéseinket – hangsúlyozta.

Végezetül*, összefoglalva Szent Fausztina gondolatait, buzdított, hogy
legyen irgalmas a szívünk, érezzünk rá a másik emberre, figyeljük a vágyait
és érzelmeit,* mert, ahogyan Erdő Péter fogalmazott, a metakommunikációból
sokszor többet tudunk megérteni.* Pascalra hivatkozott, amikor úgy
fogalmazott, hogy a szívnek megvannak azok az érvei, amelyeket az ész nem
ismer *– tehát nem lehetünk pusztán racionalisták!

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71166&img=o_IMG_3496-3.jpg>

Katekézisének folytatásában a bíboros tovább kereste a korábban feltett
kérdésre (Mi hogyan tudjuk Isten irgalmasságát közvetíteni?) a választ,
amelyet egy másik kérdés felől próbált megközelíteni: Mit jelent az, hogy
Isten irgalmas?

*Irgalom és igazságosság kapcsolatá*ról szólva kifejtette, hogy mindkettő
Isten tulajdonsága, amelyek csak az ember oldaláról lehetnek különbözőek, de*
Istenben, aki túl van téren és időn, egységet alkotnak.*

*Isten irgalmát akkor követjük, ha szeretjük a másik embert *– fogalmazott,
ugyanakkor tovább kérdezett: ez mit jelent? Érzelmeket csupán? Kiszolgáljuk
a másik ember vágyait? Beszédében arra mutatott rá, hogy *nem elegendő a
másik ember vágyait kielégíteni, hanem azt kell néznünk, hogy mi szolgálja
embertársunk javát.* Arra kell figyelnünk, hogy mi a jó az emberben, úgy,
ahogyan II. János Pál pápa is az isteni kinyilatkoztatásból értette meg
Krisztus által és rajta keresztül, hogy mi az ember lényege.

A továbbiakban az evangéliumi szakaszra utalva elmondta, hogy *minden
nemzet fontos az Úr számára,* *azonban az üdvösségünk egyéni
cselekedeteinken múlik, azon, hogy miképpen szolgáljuk a másik ember
boldogságát.*

Felhívta a figyelmet arra, hogy *közösségeinkben is fontos, hogy irgalmasan
tekintsünk egymásra*, ami azt is jelenti, hogy a nemzeteknek is a szerető
Isten irgalmas tekintetével kell fordulniuk egymás felé. Ebben a
folyamatban azonban az első lépés, ahogyan a bíboros rámutatott, az, hogy
mi magunk megtérjünk – ez vezet ugyanis ahhoz, hogy Isten irgalmának
munkatársai lehessünk.

Katekézisének zárásaként* a Szentlélek áldását kérte, hogy valóban tudjunk
az Ő sugallataira odafigyelve élni és cselekedni.*

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71166&img=o_IMG_3520.jpg>

*A továbbiakban a bíborosnak feltett kérdésekből válogattunk.*

*Mit jelent bíboros úrnak személyesen az irgalmasság szentéve?*

Erdő Péter bíboros a kérdésre kifejtette, hogy nagyon örültek a szentév
meghirdetésének, és igyekezettel próbálták magyarra fordítani a szentévi
bullát is. A szentév jelentőségéről szólva kiemelte, hogy az *alkalmat ad a
teljes búcsúra, amellyel az ideig tartó büntetéseink alól is felmentést
kaphatunk.* Személyes élményéről beszélve pedig kifejtette, hogy a cebui
Eucharisztikus Világkongresszus alkalmával, amikor áthaladhatott a szentévi
kapun, elgondolkozva, hogy *mit tehet ő,* eszébe jutott, hogy *az élőkért
és holtakért mindig tud imádkozni. *Az irgalmasság szentévének
búcsúfeltétele többek között az is, hívta fel rá a figyelmet, hogy minden
ember személyesen elmélkedjen Isten irgalmáról, ami lehetőséget ad arra,
hogy érzékennyé tegye szívünket.

*Egy hitetlennek mivel tudom megmutatni Isten irgalmasságát?*

A kérdésre válaszolva a bíboros *Teréz anya életpéldájá*t állította a
fiatalok elé,* akin keresztül az isteni irgalmasság segítő szeretete
nyilvánult meg. Ezt mindenki megérti –* fogalmazott Erdő Péter. Arról is
szólt, hogy a missziónak is éppen az a lényege, hogy egy adott közösségben
és velük együtt éljenek, és csak lassan tárják fel missziós tevékenységük
mélységeit.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71166&img=o_IMG_4398.jpg>

*Ön milyennek képzeli el az Istent?*

Elképzelhetetlennek – hangzott Erdő Péter bíboros válasza. Utóbb
hozzátette, hogy* ha Jézus Krisztusra tekintünk, az Ő személye közelebb
vihet bennünket ahhoz, hogy megtapasztaljuk, milyen az Isten. *Azonban a
bíboros hangsúlyozta, hogy ha nem tudatosítjuk, hogy Isten
elképzelhetetlen, akkor nem rendülünk meg azon, hogy Ő az, aki közel lép
hozzánk.

*Ő túl van az időn és a téren *– hangsúlyozta, utalva arra, hogy térbeli
részekre osztva szegényes gondolatokra jutunk csupán.

Majd arról is beszélt a kérdés kapcsán, hogy Istenben a teremtés, az, hogy
létezünk, és a végső kiteljesedés egyként van jelen. Ha az Isten világa
találkozik a tudatunkkal, akkor ott paradoxon van. *Mégis az Eucharisztia –
Krisztus áldozata egyetlen! Bár már kereszthalála előtt, az utolsó vacsorán
rámutatott a kenyérre, mondván, hogy „ez az én  testem…”,* a jövőbeli
esemény jelenvalóvá lesz Benne. Így az Eucharisztiában is mindig
jelenvalóvá válik az egyetlen áldozat. Isten irgalmassága által áthidalja
az emberi korlátokat – mondta Erdő Péter.

*Milyen tapasztalatai és élményei vannak II. János Pál pápával
kapcsolatban, akit személyesen is ismerhetett?*

Erdő Péter megosztotta a hallgatósággal a szent pápához fűződő emlékeit,
kiemelve azt, hogy a pápa, bár ki sem mondta kéréseit, és nem szólt egy
szót sem, mégis tudta, hogy mit szeretne mondani.* II. János Pálnak nagyon
erős kisugárzása volt,* ha közeledett egy terembe, még érkezése előtt
mindenki felállt, mert érezték azt a különleges atmoszférát, amelyet
jelenlétével teremtett meg.* Boldog VI. Pálról szólva a bíboros elmesélte,
hogy jelenlétében nagy szeretetet élt át, és azt tapasztalta, fontos volt
számára a magyarok helyzete és ügye*, rendkívül szelíd jelenléte pedig
szintén hordozta azt a megmagyarázhatatlan élményt, amelyet nem minden
emberrel kapcsolatban lehet átélni.

* * *

A katekézis utáni szentmisében Erdő Péter bíboros a napi evangéliumi
szakaszról beszélt, amely Mária Erzsébetnél tett látogatását mondja el. A
bíboros kifejtette, hogy a látogatástörténetet Lukács egy olyan mondattal
vezeti be, amely az angyali üdvözlet összefüggésrendszerébe állítja azt.
Mária az angyalnak feltett kérdésére, hogy vajon hogyan lehetséges az, hogy
gyermeket fogan, kétféle választ kap, amely a bíboros értelmezése szerint
magában foglalja a magyarázatot és a jelet. Mária tehát jelet látni megy
Erzsébethez, amely Isten irgalmasságát mutatja meg, azonban a találkozásban
ahelyett, hogy Mária ujjongana fel, mégis az Erzsébet méhében lévő magzat
örömére, és így  magára Jézus Krisztusra terelődik a hangsúly. Évezredek
várakozása teljesedik be tehát – fogalmazott Erdő Péter, hiszen szabadulást
készített nekünk, az emberi nyomorúságunkból vezet ki bennünket.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71166&img=o_IMG_4364.jpg>

Beszédében Erdő Péter arra is rávilágított, hogy az ember, bár újra és újra
elbukik, a történelemben sorra követi és követte el a bűnöket, mégis Isten
volt az, aki belépett a mi világunkba, hogy felemeljen bennünket, hogy
szabad utat nyisson az egyén és az emberiség számára is az ördögi körből
való kilépésre.

Krisztus az ember, aki megszabadít bűneinktől, ezért van helye az
ujjongásunknak, van reményünk a megváltásra és szabadításra. Ennek akkor
tudjuk igazán átadni magunkat, ha nap mint nap találkozunk vele az
Oltáriszentségben. Adja Isten, hogy ez a találkozás tegye teljessé
mindannyiunk életét! – zárta prédikációját Erdő Péter.

* * *

Erdő Péter a szentmise után feltett kérdésünkre, hogy* vajon a papok és
szerzetesek hogyan élik meg az Ifjúsági Világtalálkozón való
részvételt, *elmondta,
hogy *egy ilyen találkozó visszaigazolása hivatásuknak*. *Látva a fiatalok
örömteli arcait az utcákon, a derűt, a sok mosolyt, amelyek mind a hitből
fakadnak*, arra mutathatnak rá a bíboros szerint, hogy az Isten nagy
tervének a része. Általa Isten gondviselését tapasztalhatjuk meg, azt, hogy
Ő szeret minket. Ez az is jelenti, hogy minden szenvedés ellenére Istené az
utolsó szó. Látva, hogy a hit örömét így lehet közvetíteni, egy
szerzetesnek vagy egy papnak óriási élmény és tapasztalat; ennél szebb
hivatást nem lehet elképzelni – fogalmazott Erdő Péter. Látva, hogy az
Isten tevékenysége mit eredményez az emberekben, lángra lobbantja a papok
szívét is.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71166&img=o_IMG_4290.jpg>

A találkozón annak lehetünk tanúi, hogy* az emberi élet nem véletlenszerű,
hanem fontos valaki számára; Isten ültette az emberbe annak vágyát, hogy
fontosnak érezze magát, létezését, *minden anyagi javakra való törekvéssel
szemben.

A bíboros azt is kifejtette, utalva az evangéliumi szakaszra, hogy *az
Istennel való találkozás adja az ember életében a legnagyobb örömöt.* Ez
helyez el bennünket Isten szeretetében és tervében. És ha Isten szeretete a
végső, akkor semmilyen szenvedés és korlát nem lehet annál nagyobb, akkor
azt mondhatjuk, hogy *nem **a gonoszé **az utolsó szó*, nem a korlátlan
értelmetlenség a döntő. Mindennek Istenben van meg a maga értelme –
mutatott rá az interjúban Erdő Péter.

A bíboros azt is megosztotta, hogy* különösen készül a Szentatyával való
közös záró szentmisére, hiszen ott az egész egyház képviselőiben jelen
lesz; ez olyan, mint amikor Mózes összehívja az egész népet, mert Isten
szólni akar hozzájuk*. Erdő Péter Isten találkozását emelte ki népével,
amelyet egy ilyen ünnepélyes alkalom kifejez.

A találkozóra vezető útról szólva a bíboros kiemelte, hogy mennyire fontos
megállni egy-egy kegyhelyen, egyházmegyében, hogy megismerjük az ottani
életet. Mintha az ember Isten felé vezető zarándokútja fejeződne ki egy
ilyen útban. Érdekes azoban, hogy a mai ember szívesebben tesz meg több
száz kilométert, mint hogy elolvasson egy könyvet – mutatott rá a bíboros,
majd hangsúlyozta, hogy ha az embert a mozgás, a látvány indítja el, hogy
elinduljon lelki értelemben is, akkor nosza! Ugyanakkor fontos megállni,
megkérdezni önmagunktól, hogy miért is vagyunk itt. Ez segít abban, hogy
lelkünkben is nagy utat tegyünk meg, hogy eljussunk létünk legvégső
pontjáig, ahol Istenre találunk rá.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71166&img=o_br1.jpg>

Brzeskóban Orosz Atanáz püspök katekézisében arról beszélt, hogy Isten
ítélete nem elrettentő, hiszen a trónon az Emberfia ül, aki ismer
bennünket, és meghív, hogy vele legyünk országában. Jézus Krisztusban
találkozik az irgalmasság és az igazságosság. *Arra hívta a fiatalokat,
fogadják meg, hogy életük minden napján Isten akarata szerint fogják
szolgálni Istent és az embertársakat, és élik azt az irgalmat, amelyre
minden ember rászorul. *Tanítását így fejezte be: legyetek szentek, hogy
Krisztus ítélőszéke előtt majd jó feleletet adjatok. A katekézis
befejeztével a fiatalok ez alkalommal is feltehették kérdéseiket a
tanítással kapcsolatban a főpásztornak, aki a saját és az egyház élő
tapasztalatából válaszolt azokra, sőt még néhány előző napokról maradt
kérdésre is.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71166&img=o_br2.jpg>

A szentmisét, amelynek főcelebránsa Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi
megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ifjúsági Bizottságának
elnöke volt, a franciaországi túszdráma áldozatáért, Jacques Hamel atyáért
ajánlották fel, szolidaritást vállalva az IVT-n részt vevő francia
fiatalokkal, akik böjttel és imádsággal gyászolnak ma. Palánki Ferenc
szentbeszédében felhívta a fiatalok figyelmét: az, hogy itt vagy a
világtalálkozón, nem véletlen, hanem már maga ez a tény is egy küldetést
foglal magában. Biztatta őket: hozzák le Isten szeretetét a földre,
életükkel jelenítsék meg Isten jóságát, és így *bátorította őket az
elköteleződésre*: arra vagy szabad, amire elkötelezed magad, és* annyira
vagy szabad, amennyire elkötelezted magad.*

Forrás: MKPK Ifjúsági Bizottsága
Fotó: Merényi Zit
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160730/c93721d8/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl