<div dir="ltr"><h1>Erdő Péter: Isten irgalmát akkor követjük, ha szeretjük a másik embert </h1>
<div>2016. július 29. péntek 18:24<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/erdo-peter-isten-irgalmat-akkor-kovetjuk-ha-szeretjuk-masik-embert2" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/erdo-peter-isten-irgalmat-akkor-kovetjuk-ha-szeretjuk-masik-embert2</a><br></div>
<h3>Július 29-én, pénteken Erdő Péter bíboros tartott
katekézist a krakkói magyar zarándokokat befogadó lengyel plébánián. Az
utolsó közös alkalmon jelen volt Körmendy Adrienne főkonzul asszony,
valamint Udvardy György pécsi megyéspüspök is csatlakozott a magyar
fiatalokhoz.</h3><p style="text-align:center"><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71166&img=o_IMG_3461.jpg" rel="lightbox['g71166']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71166&p=1&img=c_IMG_3461.jpg" alt="" border="0"></a><br><i>KÉPGALÉRIA – klikk a képre!</i></p>
<p>A reggeli katekézis elején a Fatimai Boldogasszony-templom plébánosa
köszöntötte a megjelenteket, és utalt a nap szentjére, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Szent Mártá</b></span>ra,
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>aki házába fogadta Jézust. </b></span>Örömét fejezte ki, hogy a plébánia is ezt a
szerepet töltheti és tölthette be az elmúlt napok alatt, otthont adva
magyar fiatalok százainak.</p>
<p>A bíboros katekézise előtt Monostori László olvasta fel <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Máté
evangéliumának egy szakaszát, amely az utolsó ítéletet állította a
középpontba, rámutatva az irgalmasság cselekedeteire </b></span>(vö. Mt 25,31–46).</p>
<p>Erdő Péter tanításának elején Szent Fausztina naplójából idézett, összefüggésben a napi témával, amelynek mottója így hangzott<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>: <i>Istenem, tégy engem a Te irgalmad eszközévé</i>. </b></span>A bíboros ezzel a kérdéssel vezette fel a katekézist: Mi hogyan lehetünk irgalmasok?</p>
<p>Szent Fausztina gondolataira utalva elmondta: irgalmasnak kell lennie
a szemünknek, mert <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>meg kell látnunk mindenkiben a jót, a szépet,
közösségeinkben is.</b></span> Erdő Péter itt utalt <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ítélkezéseink</b></span>re, amelyek
nemcsak személyes kapcsolatainkat hatják át, hanem egyes népcsoportok
iránti gyűlöletben és lenézésben is megjelennek.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71166&img=o_IMG_3442-2.jpg" rel="lightbox['g71166']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71166&p=1&img=c_IMG_3442-2.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Továbbá irgalmasnak kell lennie a fülünknek, hiszen <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>„rá kell
hallgatnunk” a másik emberre; meg kell hallgatnunk az ő <span style="background-color:rgb(234,209,220)">gondjait</span>,
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">fájdalmait</span></b></span> – e nélkül ideológiát erőltetünk a másikra – fogalmazott Erdő
Péter, majd hozzátette, hogy<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> Európában is nagy kísértés az, hogy egy
nemzet akarja az igazságot képviselni, egyedül.</span></p>
<p>Ezután így folytatta: <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ir<span style=""></span>galmas kell, hogy legyen a beszédünk is, azaz
tudjunk jót, kedveset mondani, őrizkedjünk</b></span> ne csak <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a rágalmazástól,
hanem a megszólástól is,</b></span> mert nem biztos, hogy helyesen cselekszünk,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> ha
mások hibái töltik ki beszédünket.</b></span></p>
<p>Irgalmasnak kell lennie kezeinknek és lábainknak is, ami azt jelenti –
fejtette ki a bíboros –, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>tenni kell a másik emberért;</b></span> vennünk kell
a fáradságot, a hosszú út megtételére el kell szánnunk magunkat
másokért, mert Isten megáldja az erőfeszítéseinket – hangsúlyozta.</p>
<p>Végezetül<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>, összefoglalva Szent Fausztina gondolatait, buzdított, hogy
legyen irgalmas a szívünk, érezzünk rá a másik emberre, figyeljük a
vágyait és érzelmeit,</b></span> mert, ahogyan Erdő Péter fogalmazott, a
metakommunikációból sokszor többet tudunk megérteni.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Pascalra
hivatkozott, amikor úgy fogalmazott, hogy a szívnek megvannak azok az
érvei, amelyeket az ész nem ismer </b></span>– tehát nem lehetünk pusztán
racionalisták!</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71166&img=o_IMG_3496-3.jpg" rel="lightbox['g71166']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71166&p=1&img=c_IMG_3496-3.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Katekézisének folytatásában a bíboros tovább kereste a korábban
feltett kérdésre (Mi hogyan tudjuk Isten irgalmasságát közvetíteni?) a
választ, amelyet egy másik kérdés felől próbált megközelíteni: Mit
jelent az, hogy Isten irgalmas?</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Irgalom és igazságosság kapcsolatá</b></span>ról szólva kifejtette, hogy
mindkettő Isten tulajdonsága, amelyek csak az ember oldaláról lehetnek
különbözőek, de<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Istenben, aki túl van téren és időn, egységet alkotnak.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Isten irgalmát akkor követjük, ha szeretjük a másik embert </b></span>–
fogalmazott, ugyanakkor tovább kérdezett: ez mit jelent? Érzelmeket
csupán? Kiszolgáljuk a másik ember vágyait? Beszédében arra mutatott rá,
hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>nem elegendő a másik ember vágyait kielégíteni, hanem azt kell
néznünk, hogy mi szolgálja embertársunk javát.</b></span> Arra kell figyelnünk,
hogy mi a jó az emberben, úgy, ahogyan II. János Pál pápa is az isteni
kinyilatkoztatásból értette meg Krisztus által és rajta keresztül, hogy
mi az ember lényege.</p>
<p>A továbbiakban az evangéliumi szakaszra utalva elmondta, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>minden
nemzet fontos az Úr számára,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>azonban az üdvösségünk egyéni
cselekedeteinken múlik, azon, hogy miképpen szolgáljuk a másik ember
boldogságát.</b></span></p>
<p>Felhívta a figyelmet arra, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>közösségeinkben is fontos, hogy
irgalmasan tekintsünk egymásra</b></span>, ami azt is jelenti, hogy a nemzeteknek
is a szerető Isten irgalmas tekintetével kell fordulniuk egymás felé.
Ebben a folyamatban azonban az első lépés, ahogyan a bíboros rámutatott,
az, hogy mi magunk megtérjünk – ez vezet ugyanis ahhoz, hogy Isten
irgalmának munkatársai lehessünk.</p>
<p>Katekézisének zárásaként<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a Szentlélek áldását kérte, hogy valóban tudjunk az Ő sugallataira odafigyelve élni és cselekedni.</b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71166&img=o_IMG_3520.jpg" rel="lightbox['g71166']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71166&p=1&img=c_IMG_3520.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><i>A továbbiakban a bíborosnak feltett kérdésekből válogattunk.</i></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Mit jelent bíboros úrnak személyesen az irgalmasság szentéve?</b></span></p>
<p>Erdő Péter bíboros a kérdésre kifejtette, hogy nagyon örültek a
szentév meghirdetésének, és igyekezettel próbálták magyarra fordítani a
szentévi bullát is. A szentév jelentőségéről szólva kiemelte, hogy az
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>alkalmat ad a teljes búcsúra, amellyel az ideig tartó <span style="background-color:rgb(234,209,220)">büntetéseink</span> alól
is felmentést kaphatunk.</b></span> Személyes élményéről beszélve pedig kifejtette,
hogy a cebui Eucharisztikus Világkongresszus alkalmával, amikor
áthaladhatott a szentévi kapun, elgondolkozva, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>mit tehet ő,</b></span> eszébe
jutott, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az élőkért és holtakért mindig tud imádkozni. </b></span>Az
irgalmasság szentévének búcsúfeltétele többek között az is, hívta fel rá
a figyelmet, hogy minden ember személyesen elmélkedjen Isten
irgalmáról, ami lehetőséget ad arra, hogy érzék<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style=""></span></span>ennyé tegye szívünket.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Egy hitetlennek mivel tudom megmutatni Isten irgalmasságát?</b></span></p>
<p>A kérdésre válaszolva a bíboros <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Teréz anya életpéldájá</b></span>t állította a
fiatalok elé,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> akin keresztül az isteni irgalmasság segítő szeretete
nyilvánult meg. Ezt mindenki megérti –</b></span> fogalmazott Erdő Péter. Arról is
szólt, hogy a missziónak is éppen az a lényege, hogy egy adott
közösségben és velük együtt éljenek, és csak lassan tárják fel missziós
tevékenységük mélységeit.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71166&img=o_IMG_4398.jpg" rel="lightbox['g71166']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71166&p=1&img=c_IMG_4398.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ön milyennek képzeli el az Istent?</b></span></p>
<p>Elképzelhetetlennek – hangzott Erdő Péter bíboros válasza. Utóbb
hozzátette, hogy<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> ha Jézus Krisztusra tekintünk, az Ő személye közelebb
vihet bennünket ahhoz, hogy megtapasztaljuk, milyen az Isten. </b></span>Azonban a
bíboros hangsúlyozta, hogy ha nem tudatosítjuk, hogy Isten
elképzelhetetlen, akkor nem rendülünk meg azon, hogy Ő az, aki közel lép
hozzánk. </p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ő túl van az időn és a téren </b></span>– hangsúlyozta, utalva arra, hogy térbeli részekre osztva szegényes gondolatokra jutunk csupán.</p>
<p>Majd arról is beszélt a kérdés kapcsán, hogy Istenben a teremtés, az,
hogy létezünk, és a végső kiteljesedés egyként van jelen. Ha az Isten
világa találkozik a tudatunkkal, akkor ott paradoxon van. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Mégis
az Eucharisztia – Krisztus áldozata egyetlen! Bár már kereszthalála
előtt, az utolsó vacsorán rámutatott a kenyérre, mondván, hogy „ez az
én testem…”,</b></span> a jövőbeli esemény jelenvalóvá lesz Benne. Így az
Eucharisztiában is mindig jelenvalóvá válik az egyetlen áldozat.
Isten irgalmassága által áthidalja az emberi korlátokat – mondta Erdő
Péter.</p>
<p><b>Milyen tapasztalatai és<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> élményei vannak II. János Pál pápával kapcsolatban</span>, akit személyesen is ismerhetett?</b></p>
<p>Erdő Péter megosztotta a hallgatósággal a szent pápához fűződő
emlékeit, kiemelve azt, hogy a pápa, bár ki sem mondta kéréseit, és nem
szólt egy szót sem, mégis tudta, hogy mit szeretne mondani.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> II. János
Pálnak nagyon erős kisugárzása volt,</b></span> ha közeledett egy terembe, még
érkezése előtt mindenki felállt, mert érezték azt a különleges
atmoszférát, amelyet jelenlétével teremtett meg.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Boldog VI. Pálról
szólva a bíboros elmesélte, hogy jelenlétében nagy szeretetet élt át, és
azt tapasztalta, fontos volt számára a magyarok helyzete és ügye</b></span>,
rendkívül szelíd jelenléte pedig szintén hordozta azt a
megmagyarázhatatlan élményt, amelyet nem minden emberrel kapcsolatban
lehet átélni.</p>
<p style="text-align:center">* * *</p>
<p>A katekézis utáni szentmisében Erdő Péter bíboros a napi evangéliumi
szakaszról beszélt, amely Mária Erzsébetnél tett látogatását mondja el. A
bíboros kifejtette, hogy a látogatástörténetet Lukács egy olyan
mondattal vezeti be, amely az angyali üdvözlet összefüggésrendszerébe
állítja azt. Mária az angyalnak feltett kérdésére, hogy vajon hogyan
lehetséges az, hogy gyermeket fogan, kétféle választ kap, amely a
bíboros értelmezése szerint magában foglalja a magyarázatot és a jelet.
Mária tehát jelet látni megy Erzsébethez, amely Isten irgalmasságát
mutatja meg, azonban a találkozásban ahelyett, hogy Mária ujjongana fel,
mégis az Erzsébet méhében lévő magzat örömére, és így magára Jézus
Krisztusra terelődik a hangsúly. Évezredek várakozása teljesedik be
tehát – fogalmazott Erdő Péter, hiszen szabadulást készített nekünk, az
emberi nyomorúságunkból vezet ki bennünket.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71166&img=o_IMG_4364.jpg" rel="lightbox['g71166']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71166&p=1&img=c_IMG_4364.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Beszédében Erdő Péter arra is rávilágított, hogy az ember, bár újra
és újra elbukik, a történelemben sorra követi és követte el a bűnöket,
mégis Isten volt az, aki belépett a mi világunkba, hogy felemeljen
bennünket, hogy szabad utat nyisson az egyén és az emberiség számára is
az ördögi körből való kilépésre. </p>
<p>Krisztus az ember, aki megszabadít bűneinktől, ezért van helye az
ujjongásunknak, van reményünk a megváltásra és szabadításra. Ennek akkor
tudjuk igazán átadni magunkat, ha nap mint nap találkozunk vele az
Oltáriszentségben. Adja Isten, hogy ez a találkozás tegye teljessé
mindannyiunk életét! – zárta prédikációját Erdő Péter.</p>
<p style="text-align:center">* * *</p>
<p>Erdő Péter a szentmise után feltett kérdésünkre, hogy<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> vajon a papok
és szerzetesek hogyan élik meg az Ifjúsági Világtalálkozón való
részvételt, </b></span>elmondta, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>egy ilyen találkozó visszaigazolása
hivatásuknak</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Látva a fiatalok örömteli arcait az utcákon, a derűt, a
sok mosolyt, amelyek mind a hitből fakadnak</b></span>, arra mutathatnak rá a
bíboros szerint, hogy az Isten nagy tervének a része. Általa Isten
gondviselését tapasztalhatjuk meg, azt, hogy Ő szeret minket. Ez az is
jelenti, hogy<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">minden szenvedés ellenére Istené az utolsó szó. </span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Látva,
hogy a hit örömét így lehet közvetíteni, egy szerzetesnek vagy egy
papnak óriási élmény és tapasztalat; ennél szebb hivatást nem lehet
elképzelni – fogalmazott Erdő Péter. Látva, hogy az Isten tevékenysége
mit eredményez az emberekben,</span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> lángra lobbantja a papok szívét is.</span></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71166&img=o_IMG_4290.jpg" rel="lightbox['g71166']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71166&p=1&img=c_IMG_4290.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A találkozón annak lehetünk tanúi, hogy<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> az emberi élet nem
véletlenszerű, hanem fontos valaki számára; Isten ültette az emberbe
annak vágyát, hogy fontosnak érezze magát, létezését, </b></span>minden anyagi
javakra való törekvéssel szemben. </p>
<p>A bíboros azt is kifejtette, utalva az evangéliumi szakaszra, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az
Istennel való találkozás adja az ember életében a legnagyobb örömöt.</b></span> Ez
helyez el bennünket Isten szeretetében és tervében. És ha Isten
szeretete a végső, akkor semmilyen szenvedés és korlát nem lehet annál
nagyobb, akkor azt mondhatjuk, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>nem </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a gonoszé </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az utolsó szó</b></span>, nem a
korlátlan értelmetlenség a döntő. Mindennek Istenben van meg a maga
értelme – mutatott rá az interjúban Erdő Péter.</p>
<p>A bíboros azt is megosztotta, hogy<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> különösen készül a Szentatyával
való közös záró szentmisére, hiszen ott az egész egyház képviselőiben
jelen lesz; ez olyan, mint amikor Mózes összehívja az egész népet, mert
Isten szólni akar hozzájuk</b></span>. Erdő Péter Isten találkozását emelte ki
népével, amelyet egy ilyen ünnepélyes alkalom kifejez. </p>
<p>A találkozóra vezető útról szólva a bíboros kiemelte, hogy mennyire
fontos megállni egy-egy kegyhelyen, egyházmegyében, hogy megismerjük az
ottani életet. Mintha az ember Isten felé vezető zarándokútja fejeződne
ki egy ilyen útban. Érdekes azoban, hogy a mai ember szívesebben tesz
meg több száz kilométert, mint hogy elolvasson egy könyvet – mutatott rá
a bíboros, majd hangsúlyozta, hogy ha az embert a mozgás, a látvány
indítja el, hogy elinduljon lelki értelemben is, akkor nosza! Ugyanakkor
fontos megállni, megkérdezni önmagunktól, hogy miért is vagyunk itt. Ez
segít abban, hogy lelkünkben is nagy utat tegyünk meg, hogy eljussunk
létünk legvégső pontjáig, ahol Istenre találunk rá.</p>
<div>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71166&img=o_br1.jpg" rel="lightbox['g71166']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71166&p=1&img=c_br1.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Brzeskóban Orosz Atanáz püspök katekézisében arról beszélt, hogy
Isten ítélete nem elrettentő, hiszen a trónon az Emberfia ül, aki ismer
bennünket, és meghív, hogy vele legyünk országában. Jézus Krisztusban
találkozik az irgalmasság és az igazságosság. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Arra hívta a fiatalokat,
fogadják meg, hogy életük minden napján Isten akarata szerint fogják
szolgálni Istent és az embertársakat, és élik azt az irgalmat, amelyre
minden ember rászorul. </b></span>Tanítását így fejezte be: legyetek szentek, hogy
Krisztus ítélőszéke előtt majd jó feleletet adjatok. A katekézis
befejeztével a fiatalok ez alkalommal is feltehették kérdéseiket a
tanítással kapcsolatban a főpásztornak, aki a saját és az egyház élő
tapasztalatából válaszolt azokra, sőt még néhány előző napokról maradt
kérdésre is.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71166&img=o_br2.jpg" rel="lightbox['g71166']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71166&p=1&img=c_br2.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A szentmisét, amelynek főcelebránsa Palánki Ferenc
debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki
Konferencia Ifjúsági Bizottságának elnöke volt, a franciaországi
túszdráma áldozatáért, Jacques Hamel atyáért ajánlották fel,
szolidaritást vállalva az IVT-n részt vevő francia fiatalokkal, akik
böjttel és imádsággal gyászolnak ma. Palánki Ferenc szentbeszédében
felhívta a fiatalok figyelmét: az, hogy itt vagy a világtalálkozón, nem
véletlen, hanem már maga ez a tény is egy küldetést foglal magában.
Biztatta őket: hozzák le Isten szeretetét a földre, életükkel jelenítsék
meg Isten jóságát, és így <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>bátorította őket az elköteleződésre</b></span>: arra
vagy szabad, amire elkötelezed magad, és<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> annyira vagy szabad, amennyire
elkötelezted magad.</b></span></p>
<p>Forrás: MKPK Ifjúsági Bizottsága</p>
</div>
Fotó: Merényi Zit</div>