[Grem] Lovas: Fenyegetst jelent az uni Eurpra - interj Vaclav Klaussal

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Jl. 25., H, 11:15:32 CEST 

Kiemelés a fenti cikkből, köszönettel KEA-nak:

Chesterton a nagy angol író azt mondta,
*a hazafiságot azért elítélni, mert az emberek patrióta okokból háborúznak,
olyan, mint a szerelmet elítélni azért, mert egyes szerelmek gyilkosságba
torkollnak.*

2016-07-24 10:34 GMT+02:00 KEA <kea at turul.banki.hu>:

> Fenyegetést jelent az unió Európára
>
> Václav Klaus: A Brexit minden szabadon gondolkodó európai győzelme
>
> Magyar Hírlap -- 2016.07.22., Lovas István
> http://magyarhirlap.hu/cikk/61510/Fenyegetest_jelent_az_unio_Europara
>
>
> „A mai liberálisok leginkább álcázott kommunistáknak tekinthetők”
>
> A közgazdász végzettségű Václav Klaus tíz éven át volt Csehország
> államfője és öt évig miniszterelnöke. Csehszlovákia 1968-as szovjet
> lerohanásakor megfosztották tudományos akadémiai tagságától. Az 1989-es
> „bársonyos forradalom” idején a Polgári Fórum Mozgalom egyik alapítója,
> majd országa első nem kommunista pénzügyminisztere volt. Alapítója és
> elnöke volt a cseh Demokratikus Polgári Pártnak (ODS). Ma Prágában a
> róla elnevezett Václav Klaus Intézet nevű agytrösztöt vezeti, ahol a már
> németül is kapható, Népvándorlás című, a kontinenst sújtó migrációs
> válságról szóló, nagy sikerű könyve apropóján beszélgettünk vele.
>
> - Nemrégiben egy interjúban említette, hogy 1992-ben miként dobta ki
> Prágából a Soros György-féle Közép-európai Egyetemet (CEU). Amelynek,
> teszem hozzá, az akkori magyar kormány csillogó szemekkel adott otthont
> Budapesten. Netán a Hradzsinból jobb kilátás nyílik a világ dolgaira,
> mint a Duna partjáról?
>
> - Nagyon jó megjegyzés, de sajnos egy dologban hibádzik. Akkor még nem
> elnök, hanem miniszterelnök voltam, és így a Moldva partjáról néztem a
> világot. A Hradzsinban viszont Václav Havel elnök ült, aki imádta
> Sorost. Havel nagyon nem örült a döntésemnek. Tudja, országainkban a
> politika iránya és minősége fluktuál. Akkor jóval jobboldalibbak és
> radikálisabbak voltunk, mint az akkori magyar kormány.
>
> - Egy nemrég adott interjúban a Soros-féle CEU kihajítására is utalva
> említette, mindig azon volt, hogy Soros jelenlétét korlátozza
> Csehországban. Mostanában országa – néhány kisebb Soros-entitástól
> eltekintve – Soros-mentes?
>
> - Nem vagyunk azok. Sok nem kormányzati szervezet van, amelyek nagyon
> hasonlatosak hozzá mentalitásukat tekintve. De ha nem tévedek, közvetlen
> tevékenysége nincs Csehországban. Abban az időben, amelyet említett,
> arra nagyon vigyáztunk, hogy egyeteme ne kaphasson valódi egyetemi státust.
>
> - Ugyanebben az interjúban azt is mondta, hogy Sorosról nem változott a
> véleménye az azóta eltelt negyed évszázad alatt. Szívhez szólóan
> fogalmazva hozzátette, hogy ő a gonosz megtestesítője.
>
> - Mi azt akartuk, hogy az átmenet a mi szándékaink szerint történjék
> meg. Hogy a mi eszméinket valósítsuk meg a kommunista társadalom
> átalakításának folyamatában. Miközben Soros úr meg akarta nekünk
> mondani, hogy hogyan tegyük azt. Ami nekünk elfogadhatatlan volt. Mi
> normális politikai pártrendszert akartunk létrehozni. Ő politikai pártok
> nélkül akarta a számára előnyös változásokat végrehajtani nem
> kormányzati szervezeteken keresztül, melyek senkit nem képviselnek.
> Legkevésbé a választókat. Ez volt tehát a politikai vita vele.
>
> - Ön szerint az Európai Unió miért fordít annyi figyelmet e globális
> spekulánsra? Például a migráns-ügyben.
>
> - Nem mondanám, hogy figyelmet szentel neki. Ott persze olyanfajta homo
> sapiensek ülnek, akiket nemrégiben homo bruxellarumnak neveztem. Ők
> hasonló módon gondolkodnak. De nem állítanám, hogy Soros urat
> Brüsszelben nagy barátnak tekintenék. Lehet persze, hogy ez az én
> értelmezésem.
>
> - A migránsválságról írt könyvének néhány hete megjelent német kiadása
> harmincharmadik oldalán kiemelten dicséri Magyarországot, mint azon
> egyetlen országot, amely hatékony intézkedéseket foganatosított a
> migránshullám lefékezésére. Ugyanitt az Európai Bizottságot és az uniós
> tagországok vezetőit gyáváknak nevezi. De mitől félnek?
>
> - Tartok tőle, hogy tőlünk nem félnek. Nem félnek Orbán úrtól, senkitől,
> semmitől. Meg akarják változtatni az európai népesség összetételét.
> Hisznek a multikulturalizmusban. Talán el is hiszik, amikor azt mondják,
> Európát gazdagítani fogja a beáramló migránsok tömege. És hogy az új
> európai lesz Európa jövője.
>
> - De ön azt írta, „gyávák”. Kitől félnek?
>
> - Az eredeti cseh szövegben „puhány” van.
>
> - Az is jó.
>
> - Azért puhányok, mert hisznek ebben a multikulturális ideológiában.
>
> - Brüsszel azt mondta, fejenként negyedmilliárd euró büntetést kap
> egy-egy ország egy visszautasított migránsért. De ha a migráció olyan jó
> üzlet, akkor miért kell büntetni azt, aki nem akar a részese lenni?
>
> - Ez nagyon jó kérdés. Egyértelműen ez egy olyan eszköz, amellyel az
> országokat kényszeríteni akarják a migránsok befogadására. De nem
> hinném, hogy ők elhiszik, miszerint a migránsok az európai társadalmak
> produktív erőivé válnak belátható időn belül. Megértették, hogy hibáztak
> a migránsok behívásával, és most nem tudják, miként kezeljék őket
> Németországban. Ezért akarják elosztani őket Európában. A magyarokat és
> a cseheket, akik nem hajlandók befogadni őket, meg akarják büntetni.
>
> - Miért akadályozta meg államfőként, hogy az Európai Unió zászlaját az
> elnöki palota bejárata fölé függesszék 2004-ben, Csehország
> csatlakozásakor?
>
> - Először is az EU-zászló az Európai Uniónak nem hivatalos lobogója.
> Erről volt egy emlékezetes vita a lisszaboni szerződés kapcsán, hogy az
> EU-alkotmányba befoglalják e zászlót, de azt elvetették. De ennél jóval
> fontosabb, hogy úgy gondolom, Csehország szuverén állam, és így ne
> lobogjon a Hradzsin tetején uniós zászló. Országunk német megszállása
> alatt se szerettük a náci lobogót.
>
> - Amikor 2008. december 5-én az országainkban közismerten közszeretett
> Daniel Cohn-Bendit átadta önnek az EU-lobogót, mintegy emlékeztetve rá,
> hogy annak kitűzését az elnöki palotára megakadályozta, azt mondta, nem
> érdekli, mi a véleménye önnek a lisszaboni szerződésről, és hogy azt alá
> kell írnia. Punktum. Erre azzal felelt, hogy éppen úgy beszél, mint
> ahogyan azt a szovjetek tették. Mi az oka annak, hogy manapság a
> liberálisok éppen olyan módon beszélnek, mint annak idején a
> kommunisták? És miért van az, hogy ma tisztességes emberek éppen olyan
> intenzíven utálják a liberálisokat – legalábbis Magyarországon –, mint
> egykor a kommunistákat?
>
> - Ön a mai liberálisokról beszél. Akiknek édeskevés közük van a
> klasszikus liberálisokhoz. Sokkal inkább álcázott kommunisták.
> Cohn-Bendit úr nem liberális a hagyományos liberális értelemben. És
> pontosan úgy gondolkodik, mint 1968-ban.
>
> - Ha ma Magyarországon a kormány bármilyen lépést tesz, a liberális
> ellenzék azonnal „központosításról” kiabál. Ugyanakkor imádják a
> centralizációt, ha azt Brüsszel teszi. Önöknél is léteznek az ilyenfajta
> liberálisok?
>
> - Nem. Itt, a Cseh Köztársaságban nem nevezzük őket liberálisoknak.
> Egyszerűen meg vagyok döbbenve azon, hogy Magyarországon, mint most
> mondta, ezeket az embereket liberálisoknak nevezik.
>
> - Sajnálom: ők maguk hívják önmagukat liberálisoknak.
>
> - Magyarországon, de nem nálunk. A Cseh Köztársaságban az ilyeneket
> szociáldemokratáknak nevezik. De különben is, a „liberális” kifejezést
> nem használjuk.
>
> - Elnök úr, örömében az ablakon át hirtelen besütött a nap… Tanúja
> voltam, hogy amikor ön néhány évvel ezelőtt az Európai Unió soros
> elnökeként beszédet intézett az Euró­pai Parlamenthez, a képviselők
> hordákban rohantak kifelé az ajtón. Az Európai Parlament akkori elnöke,
> Pöttering úr pulykavörös arccal, a dühtől szinte fuldokolva hallgatta,
> hogy lekommunistázta őket azt a párhuzamot említve, hogy akárcsak a
> szovjet diktatúrában, Brüsszelben se tolerálnak semmiféle kritikát.
> Azóta felpuhultak a nézetei e tekintetben?
>
> - Nem. Ugyanazok maradtak. Talán még keményedtek is. Hiszem, hogy az EU
> fenyegetést jelent Európára, és annak folyamatos, állandó hanyatlását
> okozza a mai világban.
>
> - Európa – az illúziók szétrombolása című, 2011-ben csehül és még abban
> az évben angolul is megjelent könyvében idézi Chestertont, a nagy angol
> írót, aki azt mondta, a hazafiságot azért elítélni, mert az emberek
> patrióta okokból háborúznak, olyan, mint a szerelmet elítélni azért,
> mert egyes szerelmek gyilkosságba torkollnak. Hadd legyek az ördög –
> mondjuk a liberálisok – ügyvédje: nem gondolja, hogy a Brexit növelheti
> a háborús veszélyt Európában?
>
> - Dehogy is! Meg vagyok győződve, hogy a referendum eredménye minden
> szabadon gondolkodó ember győzelmét jelenti Európában.
> És ez számomra egy új korszak nyitánya. Azért, mert az uralkodó elit és
> a nép közötti feszültség akár Nagy-Britanniában, akár Európa más
> orszá­gaiban csak nőtt. És pontosan itt van a Brexit jelentősége, amely
> e feszültséget csökkenti.
>
> - Amikor 2012. június 11-én egyik könyvét bemutatta Los Angelesben, azt
> mondta, hogy Európában folyamatosan aláássák a demokratikus
> folyamatokat, mivel az EU igen gyors ütemben alakul át egy olyan
> szuperállammá, ahol a tagországok­ban az embereket úgy tájékoztatják,
> hogy azok azt higgyék, a demokratikus nemzetállamok Európájába
> menetelnek vissza. Ma, négy évvel később, nem gondolja, hogy ugyanezen
> országokban az emberek többsége már kinyitotta szemét, és éppen ezért
> választanak olyan politikusokat és pártokat – vagy ahogyan a tőlük
> rettegők nevezik, „populista” erőket –, amelyek ezt a folyamatot
> ellenzik, ugyanakkor, ezt szintén ön mondta, a globális kormányzás ellen
> vannak?
>
> - Egyrészt azt mondanám, hogy a közelmúlt választási és népszavazási
> eredményei azt mutatják, hogy igen, az emberek Európa egyes részein már
> kinyitották a szemüket. Ez volt a helyzet a nemrégiben tartott osztrák
> elnökválasztásnál. Vagy előtte a felső ausztriai tartományi
> választásoknál. Vagy az EU–Ukrajna társulásáról tartott holland
> népszavazásnál, vagy az Alternatíva Németországnak nevű párt sikere
> egyes német tartományi választásokon. Ezek ugyanazon jelenségek
> eredményei, mint a Brexité. Vagyis ugyanazon logika, ugyanazon jelenség.
> Más szavakkal: egy népfelkelés kezdete. Három nappal ezelőtt Athénban
> beszéltem egy konferencián, ahol idéztem Ortega y Gasset száz évvel
> ezelőtt írt remekművéből, a Tömegek lázadásából. Ez történik most
> Európában. Nem vagyok naivan optimista, hogy kijelentsem, az emberek
> nagyobb részének már kinyílt a szeme, de a folyamat feltétlenül és
> kézzelfoghatóan megindult.
> A Brexit nekem nem valami elszigetelt jelenség volt, hanem egy nagyobb
> valaminek a része. És azzal provokáltam az athéni hallgatóimat, hogy
> elmondtam nekik, véleményem szerint a Brexit a kommunizmus bukása óta a
> legjelentősebb szinguláris esemény Európában.
>
> - Bocsánat, hogy ilyen durván leegyszerűsítő megfogalmazásban kérdezem:
> az ön által is emlegetett globális kormányzás összeegyeztethetetlen a
> demokráciával?
>
> - Igen. De a globális kérdések helyett inkább beszéljünk Európáról. Most
> tehát az én ellenségem egy európai kormányzás.
>
> - Az előbb említett, migrációról szóló könyve vége felé azt is ajánlja,
> ne engedjük, hogy Merkel asszony és a brüsszeli adminisztráció tulajdona
> legyünk, és utasítsunk vissza minden olyan elképzelést, hogy a
> politikájával való egyet nem értés az „európai értékek” visszautasítása,
> a jobboldali erőkkel való rokonszenv megnyilvánulása, hálátlanság, a
> szolidaritás hiánya, hanem az a nemzetállam túlélésének kérdése. Miért
> van az, hogy a liberálisok Verhofstadtól a fősodratú újságírókig a jelek
> szerint élvezik, hogy egy ilyen, német vezetésű, kvázi totalitárius
> EU-nak legyenek a szolgái?
>
> - Mintha nem csak feltenné, hanem egy picit meg is válaszolná a kérdést.
> Hozzátennék egy dolgot. Ami az „európai értékeket” illeti. Két hete volt
> egy megbeszélés Dél-Franciaországban vezető francia politikusok
> részvételével, ahol felszólaltam. Amire Madame Guigou, akit nyilván
> ismer (Elisabeth Guigou volt szocialista európai parlamenti képviselő, a
> Jospin-kormány egészségügyi minisztere – a szerk.) azzal szállt vitába
> velem, hogy mi azzal, hogy beléptünk az Európai Unióba, egyértelműen
> elfogadtuk az „európai értékeket”, akkor elkezdtem nagyon hangosan –
> hogy is mondjam – beszélni. Azt mondtam neki, hogy mi az európai
> értékeket már az elmúlt századokban és évtizedekben is elfogadtuk, nem
> pedig akkor, amikor beléptünk az unióba. És a kommunizmus legsötétebb
> korszakában is elfogadtuk. Majd azt mondtam, hogy Juncker, Schulz és
> Tusk urak nem az európai értékek őrzői.
>
> - Ugyanezen könyve legvégén azt írja, hogy Európa népe meg fogja
> állítani a migrációs hullámot. Ebben biztos?
>
> - Miután Merkel asszony a törökökkel megállapodást kötött, észrevette,
> hogy a törökök mennyire lefékezték a migránsok beáramlását az Európai
> Unióba? Ha az adatok nem csalnak, akkor az idén az Afrikából és a
> Közel-Keletről Olaszországba érkező migránsok száma tizennégyszer
> nagyobb, mint a Törökországból Görögországba áramló migránsoké. Vagy­is
> Törökország sikeresen állította le, illetve erősen korlátozta a tömeges
> migrációt az Európai Unióba. Ami azt mutatja, hogy igenis, a migrációs
> beáramlás megakadályozása technikailag is lehetséges. Ha megvan rá az
> akarat. A török hatóságok pedig úgy döntöttek, hogy nekik megvan erre az
> akaratuk. Miközben az európai politikusok azt bizonyították, hogy nekik
> nincs meg rá. Nem hinném, hogy Merkel asszony az elmúlt napokban
> megváltoztatta a véleményét a nizzai tömegmészárlás, a törökországi
> puccs vagy a würzburgi vonattámadás óta. Nem tudnám megmondani, hogy
> bármilyen tény, esemény meg tudja-e változtatni a gondolkodását.
> Nemrégiben hallottam beszélni hosszú idő után. Megdöbbentett, mennyire
> érzelem nélkül, mennyire semlegesen beszélt. Hogy mennyire nem fogott
> meg a beszéde. Lehet, hogyha a német televíziót naponta nézném, nem
> sokkolt volna ennyire.
>
> - Ha Ausztria, Írország, Svájc, Svédország vagy Finnország képes
> megvédeni magát anélkül, hogy a NATO tagjai, miért marad a Cseh
> Köztársaság vagy Magyarország ennek a szövetségnek tagja, holott a
> szovjet rendszer összeomlása után fenntartásának semmilyen más oka
> nincs, mint ellenségek kitalálása, illetve gyártása? Ma Oroszország,
> előtte Irán…
>
> - Meg kell különböztetnünk két folyamatot. Az egyik a belépés egy olyan
> entitásba, mint a NATO vagy az EU.
> A másik pedig az a döntés, hogy elhagyjunk egy ilyen entitást. Ez két
> külön folyamat. Akár Magyarország, akár Csehország NATO-ba való
> belépését annak a végső bizonyítékának tekintették, hogy a
> kommunizmusnak vége. Mindkét országban az emberek a NATO-tagságot
> pozitívnak tekintették. De kilépni belőle: nos ez teljesen másfajta
> változás.
>
> - Elnök úr, ha például egy latin-amerikai ország valamelyik váro­sának
> utcáin sétál, és összeismerkedik valakivel, aki azt kérdezi, honnan
> való? Akkor azzal válaszol, hogy „európai vagyok”, vagy hogy „cseh vagyok”?
>
> - Jó kérdés! Attól függ, hol kérdeznek meg erről. Ha a bolíviai hegyek
> között vagy az amazonasi esőerdőben, akkor talán azt mondom: „Tudja, egy
> olyan kontinensről jövök, amelynek talán hallotta a nevét: Európa.” De
> van egy példa, amelyet sokszor felemlegetek. Még az 1990-es években az
> Egyesült Államokban történt. És mint tudja, az ottani emberek
> „ártatlanok” a földrajz terén. Colorado szövetségi államban vettem részt
> egy konferencián, ahol reggel elmentem síelni. Kaptam egy fiatal
> síoktatót, aki mutatta, merre menjek. Ő kérdezte, honnan való vagyok.
> Emlékszem, csak ránéztem, és azt mondtam neki – életemben először –,
> hogy „Európából vagyok”. Pedig nem igazán érzem magam „európainak”. Az
> „európai” inkább földrajzi meghatározás. Azt hiszem, legtöbbünk büszke
> arra, hogy magyar, cseh, olasz, görög és a többi. De nem arra, hogy
> „európai”.
>
> - A visegrádi négyek három tagjának azonos a nézete az Oroszországgal
> való kapcsolatról. Mint ahogyan azt Frank-Walter Steinmeier német
> külügyminiszter nemrégiben, főnökasszonya bosszúságára, azt
> javasolta, hogy hagyja már abba a NATO ezt az Oroszország elleni
> hisztérikus üvöltözését és kardcsörtetést. Gondolja, hogy Varsó
> meggyőzhető erről?
>
> - Barátja vagyok Lengyelországnak. De nem hiszem, hogy meggyőzhetők. El
> kell fogadnom, hogy Lengyelországnak más a történelme, mint a Cseh
> Köztársaságnak vagy Magyarországnak. Önök megtapasztalták 1956-ot. Mi
> 1968-at. De bennünket történelmünk során orosz katonák soha sem szálltak
> meg. Annak ellenére, hogy azt hiszem, a lengyelek drámaian túloznak
> manapság Oroszországgal kapcsolatban, értem őket.
>
> - Tekintettel erre az egyet nem értésre, gondolja, hogy a visegrádi
> csoport befolyása nőhet a jövőben?
>
> - Bár így lenne. De az az érzésem, hogy a visegrádi országok közötti
> hirtelen egyetértés rövid távú lesz csak. Azt hiszem, hogy ez az egység,
> ez az egyetértés elvész. A leggyengébb láncszemnek a jövőbeli
> együttműködésben a Cseh Köztársaságot tekintem. Azt hiszem, hogy a
> magyar, a lengyel és a szlovák politikusok inkább fenntartanák az
> együttműködést.
>
>  – Az ismert hegeliánus, marxista filozófus, a szlovén Slavoj Zizek a
> minap interjút adott a Szabad Európa/Szabadság Rádiónak, amelyben azt
> mondta, hogy a demokratikus kapitalizmus válságban van…
>
> - Tudja, engem az lep meg, hogy ez a rádió még mindig létezik. És még
> mindig része akar lenni a nyilvánosságban folyó vitáknak. Nem tudom, ki
> van mögötte?
>
> - Hogy a mai SZER/Szabadság Rádiót a Soros-féle emberek és az amerikai
> neokonzervatívok nagyon szeretik, kétségtelen. De e magát túlélt rádió
> nem az én kertemben működik, hanem Prágában.
>
> - Ha rajtam és nem az elődömön múlott volna, akkor nem is indul meg. Ez
> egy amerikai rádióállomás, amelynek semmi köze a véleményformáláshoz,
> vagyis ahhoz, hogy mi miként tekintsünk a világra.
>
> - Elnök úr, hálásan köszönöm az interjút. És szeretném azt mondani,
> hogyha a lapomnak lenne a politikusi szavak és tettek bátorságáért
> odaítélendő díja, önnek adnám.
>
> - Kár, hogy nem tudja átadni.
>
> --
>
> Üdvrivalgással:
> KEA.
> ----
> Keszthelyi András
> e. doc.
> ÓE-(ex BMF, exx Bánki)-KGK-SZVI
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160725/9a20cdb4/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl