[Grem] A hzassg hete / Szent szerelem a kzpkor kolostori kltszetben/ Dbrentei kdex

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Feb. 9., K, 15:13:18 CET 

 Szent szerelem – "Én jegyesem, mely szépek te emlőid..."
2016. február 08. hétfő, 08:53 | Írta: Esti Lia


*[image: enekek eneke nyitó]  Tudtad, hogy az ószövetségi Énekek énekének
már 1508-ban készült magyar fordítása? Gondolnád, hogy a magyar szerelmi
költészet múltját a kolostorokban érdemes keresni? A Pannónia dicsérete
<http://pannoniadicserete.blog.hu/> blog kiváló írása:*



Ha a szerelmi költészet hazai múltjára gondolunk, szinte csak és kizárólag
Balassi Bálint jut eszünkbe. A hírhedt kalandor neve méltán forrt össze
ezzel a témával. Ám *irodalmunk korábbi szakaszáról az a torz kép él a
köztudatban, hogy mivel a kódexek egyházi emberek alkotásai, az egyház és a
vallásos életmód pedig nem tűri a szerelmet és a testiséget, korábban erről
szólni sem lehetett.* Az igazság ezzel szemben az, hogy amiként a hit és az
értelem szétválasztása
<http://pannoniadicserete.blog.hu/2012/11/25/katalin_az_okos_no> nem a
középkor műve volt, úgy* a test és a lélek egymással szembeállítása is
későbbi találmány.* Így aztán nem meglepő, ha *a reneszánsz szerelmi
költészet előzményeit keresve épp a középkori himnuszoknál kötünk ki. *Mi
azonban még ennél is régebbi időkig lapozunk vissza.

*A Bibliában olvasható Énekek énekéről lesz szó, valamint annak magyar
fordításáról, 1508-ból, amely a Döbrentei kódexben olvasható. Ez az
alkotás* *rendkívül
szemléletes példája annak, hogy** a felvilágosodás hamis képzelgéseinek
köszönhetően kialakult képpel* * ellentétben, a reneszánsz előtti idők
szerelemhez való viszonya milyen tartalmas, mély és mégis hétköznapi volt.*
Babits Mihály *Amor Sanctus* című esszéjében hajszálpontosan fogalmazta meg
ezt a jelenséget:

*A vallást* *csupán a felvilágosodás késői kora emelte az ész hideg
szférájába.** A középkor Istene az egész embert kívánta, az egész lelket,
legforróbb lángolásaival, legtitkoltabb álmaival együtt.** Az Egyház,*
melyről sokszor elmondották már, mennyire *ismeri az emberi természetet, s
mily bölcsen állítja annak minden ösztönét s erejét a lelki célok
szolgálatába, nem vetett gátat a magas és szent erotika áradatának, mely az
egész liturgikus költészetet is, de kivált a szerzetesklastromok
hóraénekeit elborította. Mennél mélyebb lett a lelki élet, mennél jobban
hatotta át a kereszténység lelki és aszketikus elve a test vad ösztöneit:
annál erősebb lett a vallás költészetének ez az erotikus íze, mert annál
több léleknek összpontosult minden szerelmi ösztöne a menny szerelmében.*

[image: enekek eneke 2]*Hatalmas tévedés lenne tehát elhinni, **hogy a
reneszánsz végre fellélegzés volt a sötét középkor börtönéből; hogy a
reneszánsz hozta el az élet szeretetét, korábban ugyanis utálták a földi
életet, undorodtak a szerelemtől és a testtől; hogy a reneszánsz tartotta
fontosnak a műveltséget és a boldog életet, korábban mindezt üldözték*.* A
reneszánsz nem a középkor ellentéte *– *az majd a felvilágosodás lesz.*

Visszatérve Babits gondolataihoz, a *középkori művészetet *nem csak azért
jó ismernünk, mert egy eddig *méltatlanul agyonhallgatott **korszak*
kincseire bukkanhatunk így, hanem azért is, mert* a modern líra is a
középkorból merít:*

Arra, hogy modern szerelmi líránk átfinomodott, belsőségessé, lelkivé
fejlődött: mi lehetett több hatással a szent szerelem lírájánál? Másrészt *az
egyházi lírának ez az erotikus áttüzesedése volt éppen az, ami az európai
műköltést megszabadította **a klasszikus költészet hidegségétől és
keménységétől.*

A* Döbrentei kódex a kolostori irodalmunk egyik alkotása*, a kolostori
irodalom pedig a reneszánsz hatások mellett alapvetően középkori
eszmeiséget, formavilágot, témákat jelenít meg. A benne olvasható fordítás
azonban egy még régebbi műhöz vezet el minket, a *Bibliához*. *Az Énekek
éneke egy harminc szerelmi énekből álló gyűjtemény. A vőlegény és a
menyasszony előbb együtt vannak, majd elválnak, aztán keresik és
megtalálják egymást. A röviden összefoglalt történetet a jegyesek
udvarlása, öröme, vágyakozása színesíti. Kettejükön kívül még a kar, vagyis
Jeruzsálem leányai szólalnak meg a műben.* Egyesek mindezt egyszerű
házasságkötési dalgyűjteménynek tekintik, a szó szerinti értelmezés alapján
pedig úgy vélik, hogy az összetartozásról, hűségről, az Isten által
megáldott házasságról szól. Mások a *Teremtés könyvének* kommentárjaként
tekintenek rá. Ismét mások egy kánaáni termékenységi misztérium kultikus
szövegét látják benne. A zsidó hittudósok allegóriaként értelmezték. Ez
alapján a házastársak egymás iránti szeretetét úgy kell értelmeznünk, mint
Isten és Izrael kapcsolatát.* Mivel az Újszövetségben a házasság,
jegyesség, vőlegény szimbólumai Krisztushoz köthetők, valamint Krisztus és
az Egyház közti misztikus viszonyt jelölik, a katolikus egyházi szerzők sem
zárkóznak el az allegorikus értelmezéstől – az Isten és ember szerelmes
együttlétlétét, egyesülését megjelenítő Énekek éneke a nagy misztikust,
Keresztes Szent Jánost is megihlette.* (További katolikus értelmezések
olvashatók például itt <http://www.hagiosz.net/?q=node/532> és itt
<http://www.ppek.hu/konyvek/Barsi_Balazs_Szerelmes_szellok_suttogasa_1.pdf>
.)

[image: enekek eneke 3]Fordítását a *Döbrentei kódexben,* Halábori Bertalan
pap jóvoltából olvashatjuk – ő volt az összeállító és a másoló. A krakkói
egyetemet is megjárt (1495), később egri egyházmegyés pap és császári
közjegyző ezen kívül az összes zsoltár magyar nyelvű fordítását is
beválogatta a kódexbe, amelyben tehát két bibliai könyvet is olvashattak
magyarul. A nyomtatásban megjelent *Károli-féle Biblia* nyolcvanegy évvel
később jelenik meg. A népnyelvű igehirdetés és bibliafordítások
elterjesztőinek kikiáltott protestánsok egyik szellemi atyja, Luther
huszonöt éves volt ekkor és egy éve katolikus pap, a másik, Kálvin pedig
egy évvel a *Döbrentei kódex* megírása után született.

1508-ban ebben a formában olvashatták az *Énekek éneké*t:

Mely szép vagy én barátom, mely szép vagy! Te szemeid galambaké, attól
megválva, mi belől enyészik. [...]
Te két emlőid miként két gímborjó egy hastól, kiket őriznek liliomba,
mígnem nap támad és árnyékok elhajollyanak. Miként panyika alma szemek, te
tűgyid attól megválva, mi belől enyészik. [...]
Én húgom, én jegyesem, mely szépek te emlőid, te csecsid bornál szépbbek,
és te kenetednek illati minden írek felött. Jegyesem, te ajakid csepegő
méz-szín, nyelved alatt méz és tej vagyon, és öltözetednek illattya miként
tömjény illat. Én húgom, én jegyesem berekesztett kert, berekesztett kert
beszegezett kútfű. Ó fejedelmnek leánya, mely szép te lepelid az saruba. Te
farodnak egybeszerkezése, miként násfák, kiket mesteri kéz gyártott. Te
köldököd miként hajtogatott kepp (pohár), ki soha nem szíkes venyerékkel.
Te hasad miként búza asztag, liliomval környéközött. Te két emlőid miként
két vad kecske álló. Te nyakad miként eburbéli torony. Te szemeid miként
Esebonbéli halastók, kik vannak sok leányoknak kapuiba. Te orrod miként
Libannak toronya ki Damaskosra néz.



*Forrás: Pannónia dicsérete
<http://pannoniadicserete.blog.hu/2012/12/18/amor_sanctus>*
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160209/70b0dc81/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl