<div dir="ltr"><div class="">
<h2 class="">
Szent szerelem – "Én jegyesem, mely szépek te emlőid..."
</h2>
<div class="">
2016. február 08. hétfő, 08:53 | Írta: Esti Lia
</div>
</div>
<p><strong><img style="float: left;" src="http://talita.hu/images/enekek_eneke_nyit%C3%B3.jpg" alt="enekek eneke nyitó" height="243" width="245"> <br><span style="background-color:rgb(255,229,153)">Tudtad, hogy az ószövetségi <em>Énekek énekének</em> már 1508-ban készült magyar fordítása</span>? Gondolnád, hogy a magyar szerelmi költészet múltját a kolostorokban érdemes keresni?<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> A <a href="http://pannoniadicserete.blog.hu/">Pannónia dicsérete</a> blog kiváló írása:</span></strong></p>
<p> </p>
<p>Ha a szerelmi költészet hazai múltjára gondolunk, szinte csak és
kizárólag Balassi Bálint jut eszünkbe. A hírhedt kalandor neve méltán
forrt össze ezzel a témával. Ám <b><span style="background-color:rgb(255,229,153)">irodalmunk korábbi szakaszáról az</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a torz
kép</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">él a köztudatban, hogy</span><u> mivel a kódexek egyházi emberek alkotásai,
az egyház és a vallásos életmód pedig nem tűri a szerelmet és a
testiséget, korábban erről szólni sem lehetett.</u></b> Az igazság ezzel szemben
az, hogy amiként<a href="http://pannoniadicserete.blog.hu/2012/11/25/katalin_az_okos_no"> a hit és az értelem szétválasztása</a>
nem a középkor műve volt, úgy<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> a test és a lélek egymással
szembeállítása is későbbi találmány.</b></span> Így aztán nem meglepő, ha <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a
reneszánsz szerelmi költészet előzményeit keresve épp a középkori
himnuszoknál kötünk ki. </b></span>Mi azonban még ennél is régebbi időkig lapozunk
vissza.</p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A <em>Bibliában</em> olvasható <em>Énekek énekéről</em> lesz szó, valamint annak magyar fordításáról, 1508-ból, amely a <em>Döbrentei kódexben</em>
olvasható. Ez az alkotás</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>rendkívül szemléletes példája annak, hogy</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a
felvilágosodás hamis képzelgéseinek köszönhetően kialakult képpel</b></span> <b><span style="background-color:rgb(255,229,153)">
ellentétben, a reneszánsz előtti idők szerelemhez való viszonya milyen
tartalmas, mély és mégis hétköznapi volt.</span></b> Babits Mihály <em>Amor Sanctus</em> című esszéjében hajszálpontosan fogalmazta meg ezt a jelenséget:</p>
<p class=""><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A vallást</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>csupán a felvilágosodás késői kora
emelte az ész hideg szférájába.</b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> A középkor Istene az egész embert
kívánta, az egész lelket, legforróbb lángolásaival, legtitkoltabb
álmaival együtt.</b><b> Az Egyház,</b></span> melyről sokszor elmondották már, mennyire
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ismeri az emberi természetet, s mily bölcsen állítja annak minden
ösztönét s erejét a lelki célok szolgálatába, nem vetett gátat a magas
és szent erotika áradatának, mely az egész liturgikus költészetet is, de
kivált a szerzetesklastromok hóraénekeit elborította. Mennél mélyebb
lett a lelki élet, mennél jobban hatotta át a kereszténység lelki és
aszketikus elve a test vad ösztöneit: annál erősebb lett a vallás
költészetének ez az erotikus íze, mert annál több léleknek összpontosult
minden szerelmi ösztöne a menny szerelmében.</b></span></p>
<p><img style="float: right;" src="http://talita.hu/images/enekek_eneke_2.jpg" alt="enekek eneke 2" height="329" width="245"><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Hatalmas
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> tévedés </span>lenne tehát elhinni, </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hogy a reneszánsz végre fellélegzés volt a
sötét középkor börtönéből; hogy a reneszánsz hozta el az élet
szeretetét, korábban ugyanis utálták a földi életet, undorodtak a
szerelemtől és a testtől; hogy a reneszánsz tartotta fontosnak a
műveltséget és a boldog életet, korábban mindezt üldözték</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> A reneszánsz
nem a középkor ellentéte </b></span>– <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az majd a felvilágosodás lesz.</b></span></p>
<p>Visszatérve Babits gondolataihoz, a <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>középkori művészetet </b></span>nem csak
azért jó ismernünk, mert egy eddig <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>méltatlanul agyonhallgatott </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>korszak</b></span>
kincseire bukkanhatunk így, hanem azért is, mer<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><span style=""></span></span>t<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a modern líra is a
középkorból merít:</b></span></p>
<p class="">Arra, hogy modern szerelmi líránk átfinomodott,
belsőségessé, lelkivé fejlődött: mi lehetett több hatással a szent
szerelem lírájánál? Másrészt <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az egyházi lírának ez az erotikus
áttüzesedése volt éppen az, ami az európai műköltést megszabadította </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
klasszikus költészet hidegségétől és keménységétől.</b></span></p>
<p>A<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> <em>Döbrentei kódex</em> a kolostori irodalmunk egyik alkotása</b></span>, a
kolostori irodalom pedig a reneszánsz hatások mellett alapvetően
középkori eszmeiséget, formavilágot, témákat jelenít meg. A benne
olvasható fordítás azonban egy még régebbi műhöz vezet el minket, a <em>Bibliához</em>. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Az <em>Énekek éneke</em>
egy harminc szerelmi énekből álló gyűjtemény. A vőlegény és a
menyasszony előbb együtt vannak, majd elválnak, aztán keresik és
megtalálják egymást. A röviden összefoglalt történetet a jegyesek
udvarlása, öröme, vágyakozása színesíti. Kettejükön kívül még a kar,
vagyis Jeruzsálem leányai szólalnak meg a műben.</b></span> Egyesek mindezt
egyszerű házasságkötési dalgyűjteménynek tekintik, a szó szerinti
értelmezés alapján pedig úgy vélik, hogy az összetartozásról, hűségről,
az Isten által megáldott házasságról szól. Mások a <em>Teremtés könyvének</em>
kommentárjaként tekintenek rá. Ismét mások egy kánaáni termékenységi
misztérium kultikus szövegét látják benne. A zsidó hittudósok
allegóriaként értelmezték. Ez alapján a házastársak egymás iránti
szeretetét úgy kell értelmeznünk, mint Isten és Izrael kapcsolatát.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
Mivel az <em>Újszövetségben</em> a házasság, jegyesség, vőlegény
szimbólumai Krisztushoz köthetők, valamint Krisztus és az Egyház közti
misztikus viszonyt jelölik, a katolikus egyházi szerzők sem zárkóznak el
az allegorikus értelmezéstől – az Isten és ember szerelmes
együttlétlétét, egyesülését megjelenítő Énekek éneke a nagy misztikust,
Keresztes Szent Jánost is megihlette.</b></span> (További katolikus értelmezések
olvashatók például <a href="http://www.hagiosz.net/?q=node/532">itt</a> és <a href="http://www.ppek.hu/konyvek/Barsi_Balazs_Szerelmes_szellok_suttogasa_1.pdf">itt</a>.)</p>
<p><img style="float: left;" src="http://talita.hu/images/enekek_eneke_3.jpg" alt="enekek eneke 3" height="209" width="180">Fordítását a <em>Döbrentei kódexben,</em> Halábori
Bertalan pap jóvoltából olvashatjuk – ő volt az összeállító és a
másoló. A krakkói egyetemet is megjárt (1495), később egri egyházmegyés
pap és császári közjegyző ezen kívül az összes zsoltár magyar nyelvű
fordítását is beválogatta a kódexbe, amelyben tehát két bibliai könyvet
is olvashattak magyarul. A nyomtatásban megjelent <em>Károli-féle Biblia</em>
nyolcvanegy évvel később jelenik meg. A népnyelvű igehirdetés és
bibliafordítások elterjesztőinek kikiáltott protestánsok egyik szellemi
atyja, Luther huszonöt éves volt ekkor és egy éve katolikus pap, a
másik, Kálvin pedig egy évvel a <em>Döbrentei kódex</em> megírása után született.</p>
<p>1508-ban ebben a formában olvashatták az <em>Énekek éneké</em>t:</p>
<p class="">Mely szép vagy én barátom, mely szép vagy! Te szemeid galambaké, attól megválva, mi belől enyészik. [...]<br>Te
két emlőid miként két gímborjó egy hastól, kiket őriznek liliomba,
mígnem nap támad és árnyékok elhajollyanak. Miként panyika alma szemek,
te tűgyid attól megválva, mi belől enyészik. [...]<br>Én húgom, én
jegyesem, mely szépek te emlőid, te csecsid bornál szépbbek, és te
kenetednek illati minden írek felött. Jegyesem, te ajakid csepegő
méz-szín, nyelved alatt méz és tej vagyon, és öltözetednek illattya
miként tömjény illat. Én húgom, én jegyesem berekesztett kert,
berekesztett kert beszegezett kútfű. Ó fejedelmnek leánya, mely szép te
lepelid az saruba. Te farodnak egybeszerkezése, miként násfák, kiket
mesteri kéz gyártott. Te köldököd miként hajtogatott kepp (pohár), ki
soha nem szíkes venyerékkel. Te hasad miként búza asztag, liliomval
környéközött. Te két emlőid miként két vad kecske álló. Te nyakad miként
eburbéli torony. Te szemeid miként Esebonbéli halastók, kik vannak sok
leányoknak kapuiba. Te orrod miként Libannak toronya ki Damaskosra néz.</p>
<p> </p>
<p><em>Forrás: <a href="http://pannoniadicserete.blog.hu/2012/12/18/amor_sanctus">Pannónia dicsérete</a></em></p></div>