[Grem] !! interj a csaldpolitkrl
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2016. Dec. 30., P, 17:53:47 CET
Mi odafigyelünk rád, mint egy család tagjára – Novák Katalin a
Mandiner.családnak
<http://csalad.mandiner.hu/cikk/20161228_mi_odafigyelunk_rad_mint_egy_csalad_tagjara_novak_katalin_allamtitkar_a_mandiner_csaladnak>
https://mail.google.com/mail/u/0/#inbox?compose=new
2016. december 28. 23:48 | *Írta: Antal-Ferencz Ildikó
<http://mandiner.hu/szerzo/antal-ferencz_ildiko>*
Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár
januárban adott interjút utoljára a Mandinernek, melynek témái elsősorban a
női-férfi szerepek és a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK)
bevezetése voltak. A családpolitika szempontjából is eseménydús év végén
újra megkerestük és évértékelésre kértük.
*A női és férfi szerepek, a munka és magánélet egyensúlyának kérdése az év
elején hangsúlyosan jelen volt a magyar közbeszédben, és bár a hangsúly és
stílus némileg változott, a téma nem tűnt el onnan, ahogy a
családpolitikában is mindvégig jelen volt/van. Ön azt állította egy
márciusi ENSZ rendezvényen: a magyar politika szeretné összehangolni a
nőpolitikát a családpolitikával. Miért?*
Szerintem az első és legfontosabb kérdés, hogy* kell-e egyáltalán kiemelten
támogatni a nőket, és ha igen, miért? A válaszom: igen, kell a kiemelt
támogatás. *Nem azért, mert butábbak vagy rosszabb képességűek lennénk mi,
nők, hanem *a családi teendőkkel, elsősorban a gyermekvállalással és
-neveléssel kapcsolatos feladatok miatt. *Egy fiatal férfi esetében a
családi kihívásoktól függetlenül lehetséges egy lineáris életpálya, minden
törés nélkül, legalábbis az elvi esély megvan rá, míg egy nő esetében a
gyermekvállalás, a gyermeknevelés, és jellemzően a családi teendők –
ideértve egy idősebb hozzátartozó ápolását vagy bármilyen olyan feladatot,
amely nagyobb mértékben hárul a nőkre, mint a férfiakra –* bizony törést
okozhatnak* *a női életpályában**, kiesést *a munkaerőpiacon, stb. *Ezek
miatt a plusz kihívások miatt kell kiemelten támogatni a nőket.*
Ez az oka annak, hogy – bár komoly viták vannak erről nemzetközi szinten –
határozottan állítom: támogató családpolitika nélkül nem lehet hatékonyan
segíteni a nőket. A családpolitika önmagában nem elég, mégis
elengedhetetlenül szükséges feltétele annak, hogy a nők érvényesülni
tudjanak, segít például a munkaerő piacon való elhelyezkedésben, az oda
való visszatérésben, a bölcsődei ellátásban, a jó munkahelyek
megtalálásában, a rugalmas munkafeltételek megteremtésében.
*Az említett ENSZ rendezvényen ismertette azt az Economist-tanulmányt is,
amely szerint a nőknek biztosított lehetőségek terén (például nők aránya a
felsővezetők körében, gyermekvállalás támogatása) hazánk rögtön a skandináv
államok után áll, a nemek közti bérkülönbségek illetően pedig (ahogy az
édesanyáknak járó szülési szabadság tekintetében is) az első helyen áll
Európában. Tényleg ennyire jó a helyzet Magyarországon?*
Vannak olyan területek, ahol sokat léptünk előre az elmúlt időszakban és*
kifejezetten jól állunk, például a női foglalkoztatottság alakulása, amely
több évtizedes csúcson van jelenleg - és ez igaz minden korosztályra - vagy
például a munkanélküliség alacsony szintje. *Amiről kevesebb szó esik:* a
cégtulajdonosok majdnem fele nő, és ugyanez a helyzet bizonyos vezetői
szinteken.* Ezek egyébként jellemzően kisebb méretű vállalkozások, mert a
vállalkozások méretével együtt a férfiak részaránya is emelkedik a
tulajdonosok körében.
*A világ legnagyobb tanórája elnevezésű rendezvényen, melynek fő témája
idén a nemek közötti egyenlőség volt, [image:
http://mandiner.hu/images/ga1.gif]azt mondta: a nőknek és a férfiaknak
ugyanolyan lehetőségeket kell teremteni. Ön szerint hogyan valósítható meg
ez?*
*Egy nő és egy férfi sosem lesz egyforma, és ez így helyes.* Mindamellett,
hogy ezt nem szeretnénk megváltoztatni, el kell érni a lehetőségekhez való
azonos hozzáférést mindkét nem számára. Gyakran használt mutató a „gender
pay gap”, *a nők és a férfiak fizetése közötti különbség* mutatója. Bár
Magyarországon ez a mutató is egyre javul, ez nem azt jelenti, hogy
pontosan ugyanazért a munkáért egy nő mennyivel keres kevesebbet, mint egy
férfi. A különbség *nagyrészt abból adódik, hogy a nők felülreprezentáltak
az alacsonyan fizető szektorokban, a férfiaknál pedig ez az arány
fordítottan jelenik meg.*
A közelmúltban pozitív jövedelmi változások történtek Magyarországon: a
pedagógus életpálya bevezetése, a jelentős szociális béremelések, az
egészségügyi dolgozók és bölcsődei dolgozók béremelése vagy a minimálbér
növelése miatt csökkentek a bérkülönbségek. Ezek a változások olyan
ágazatokban történnek, ahol jellemzően sok a női dolgozó. Ami pedig a nők
érvényesülését illeti:* az egyetemekről ma már több lány kerül ki, mint
fiú, ezek a tehetségek pedig helyet követelnek maguknak a munkaerőpiacon
vagy később a közéletben.*
*A Három Királyfi Három Királylány Mozgalom által szervezett éves
Apakonferencián arról beszélt, hogy a társadalomban kezd „trendivé” válni
az apaság, a családokban egyre jobban erősödik az apák szerepe, aki egyre
büszkébben és aktívabban vesznek részt a gyermeknevelésben, és mind többen
gondolják úgy, hogy „apának lenni férfias dolog”.*
Valóban, a mai „modern” családban a nők és a férfiak egyaránt kiveszik a
részüket a feladatokból, a szülők osztoznak minden területen. A
pénzkeresésben és a házimunkában, a gyermeknevelésben egyaránt. Ez igaz
nemcsak egy adott napon, héten belül, hanem hosszabb távon is: egymást
helyettesítik és támogatják, aszerint, hogy éppen hol melyikükre van
nagyobb szükség. A gyermekvállalás „édes” terheinek igazságos megosztása
egyre több családra jellemző, egyrészt mert a nők részéről egyre nagyobb az
igény a családi életen kívüli önmegvalósításra, másrészt viszont a férfiak
is egyre jobban kikövetelik maguknak a helyet az etetőszék, a fürdőkád – ha
(még?) nem is a pelenkázó - körül. A mai fiatal férfiak, ha
gyermekvállalásban gondolkodnak, akkor aktívan jelenlévő édesapák
szeretnének lenni.
Ez egy „alulról” szerveződő folyamat, amit mi „felülről” szívesen
támogatunk. Ugyanakkor a társadalom- és családpolitikai elvünk az, hogy
lehetőségeket teremtünk és nem az, hogy megmondjuk, hogyan éljenek az
emberek. Ezért is van az, hogy* ma Magyarországon – az első hat hónapra
járó csecsemőgondozási díjat (csed) és az anyasági támogatást kivéve –
minden családtámogatási forma elérhető a férfiak számára is, és ez kevés
országban van így. Sőt, van kifejezetten apák által igénybe vehető
juttatás, az 5 napos apaszabadság, amivel láthatóan élnek is. A
gyermekápolási táppénzt pedig éppen most dupláztuk meg.*
*A lehetőségeket megteremtjük, de az, hogy végül adott esetben ki veszi
igénybe a juttatásokat, a családok döntése*. Fontos, hogy ez egy lehetőség,
és nem egy elvárás, mert elsősorban nem azon múlik az apaság minősége, hogy
az apa mennyit vesz igénybe ezekből a lehetőségekből. A saját példánkból
kiindulva: mi három gyermeket nevelünk a férjemmel, a férjem teljes
mértékben részt vesz a háztartás és a gyermekek körüli teendőkben, de 6
éven át én voltam otthon a gyerekekkel, ő nem élt ezzel a lehetőséggel,
ettől még a családi életben kifejezetten aktív, jelen lévő, szerető
édesapja a gyermekeinknek. *A kulcs tehát a lehetőség megteremtése,
valamint a gyermekekkel együtt töltött idő minősége,* és nem kizárólag
annak mennyisége.
*A szemléletváltáson kívül viszont fontos intézményi – nemcsak
családpolitikai, hanem oktatási, egészségügyi, munkaerő piaci stb. –
változásokra is szükség lenne a „modern*” *apaság és anyaság
elterjedéséhez. Mit tesz, illetve tervez tenni a kormány ennek érdekében?*
Mindegyik felvetés jogos. A rugalmas munkavállalás területén érzem
leginkább, hogy van lemaradásunk. Bár számos lépést tettünk már – például a
Munka Törvénykönyve változásai, valamint a Munkahelyvédelmi Akció
kiterjesztése – ennek ellenére *még mindig nem része **a magyar
munkakultúrának **a rugalmas munkavégzés*. Elsősorban nem a részmunkaidőre
gondolok, hanem *általában a munkavégzés rugalmas formáinak elterjedésére.*
Közösen dolgozunk a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM), annak érdekében,
hogy ezen a területen előre tudjunk lépni. *Több tízmilliárd forintot
irányoztunk elő s a közeljövőben indulnak az ilyen témájú programok,
amelyekkel mind a munkáltatókat, mind a (női) munkavállalókat támogatni
fogjuk. Azt szeretnénk közösen elérni, hogy a munkaadók tudatosítsák
magukban, gazdaságilag is hasznos számukra a rugalmas munkavégzésű
munkaerő, hiszen ez egy versenyképességi tényező lehet. * Számos olyan
megoldás van, ezt én magam is látom, mint munkaadó, amivel támogatni lehet,
hogy valaki helyt tudjon állni a munkahelyén és a családjában egyaránt.
Ennek feltételeit, támogató környezetét kell megteremteni minél több
munkahelyen.
*Az oktatásban is vannak már jó kezdeményezések, például a családi életre
nevelésről szóló tananyag egy modern szemléletű, családi értékeket szem
előtt tartó, *a Nemzeti Alaptanterv részét képező tananyag, aminek kapcsán
beszélgetni lehet a családi életről, már egészen kicsi gyermekekkel is - de
említhetném a hittant és erkölcstant is. A keretek tehát adottak. És
természetesen beszélgetni lehet és kell velük, otthon is, szülőkként.
*Mi a helyzet az egészségüggyel?*
Ugyanez igaz az egészségügy területére is. A családbarát ország logó
sokkal több, mint egy kedves kis motívum, ez egy olyan szemléletet tükröz,
amely az élet minden területére vonatkozik. Nemcsak a gyermekekről és az
anyákról szól, hanem az apákról, a nagyszülőkről is. A lényege pedig az,
hogy *minden egyes szakpolitikai intézkedés kidolgozása és megvalósítása
esetén az egyénre mint családtagra gondoljunk, aki nem szakítható ki – azaz
nem jó, ha kiszakad – ebből a közösségből. Nemcsak az individuumot
szólítjuk meg, hanem egy közösség tagjaként tekintünk rá. Erről szól a
családbarát vállalat, szülészet, önkormányzat, turizmus, *stb.
*Tervezik hangsúlyosabbá tenni a családbarát vállalat, szülészet stb.
díjakat?*
Valóban sok cég, illetve intézmény van, amelyek számára a családbarát
minősítés konkrét versenyelőnyt, presztízst jelent és valóban fontos, hogy
a média révén ezek a díjak és az alkalmazott jó gyakorlatok nyilvánosságot
kapjanak. Ugyanakkor számunkra is fontos tudatosítani, hogy érdemes a
pályázatok mögé alaposabban betekinteni, észrevenni az olyan eseteket, ahol
egy-egy intézkedéssel „kipipálják” a családbarátságot, például nyári tábort
szerveznek a munkavállalók gyerekeinek, de év közben nem engedik be őket az
irodába. Tehát *jobban kell figyelnünk arra, hogy a díjazottak ne **csak
formálisan* *legyenek családbarát vállalatok illetve intézmények, hanem
szemléletükben is valóban azok legyenek a pályázat elbírálása után is.*
Értékeljük a pozitív üzeneteket közvetítő médiumok erőfeszítéseit, de
tudjuk, hogy a média számára a jó ügyeket sokkal nehezebb „megzenésíteni”,
egy incidensnek nyilvánvalóan mindig nagyobb a visszhangja, mint egy
pozitív hírnek, különösen az interneten. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk,
hogy bizonyos lehetőségekkel sokan nem élnek, mert nem tudnak róluk. *Még
mindig sokan nem ismerik* *GYED extrát, a házassági adókedvezményt, a
Munkahelyvédelmi Akciót*. Létrehoztunk ezért egy olyan felhasználóbarát
*felület*et,* a csalad.hu <http://csalad.hu>*-t, *ahol naponta többször
frissülő hírek, programok, pályázatok, statikus információk (intézmények,
családtámogatások, CSOK stb.) révén nagyon egyszerű formában minden
lényeges családi témájú információ elérhető.*
Emellett a családbarát ország, mint mozgalom a közeljövőben mindinkább
erősödni fog, egy nagyon komoly fejlesztési forrást is előirányoztunk rá.
Reményeink szerint általánossá válik az élet minden területén, egy olyan
gyűjtőfogalommá, ami az azt üzeni: mi odafigyelünk rád, mint egy család
tagjára.
*Nemrég megkezdődött a családbarát turizmus feltételrendszerének
kidolgozása a Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ) közösen, amelynek része
lesz a családbarát védjegyrendszer kialakítása is. Hol tart ez a folyamat
most?*
A családbarát ország része a családbarát turizmus is. Márciusra nagyszabású
konferenciát szervezünk az MTÜ-vel közösen, ahol bemutatjuk majd a magyar
turizmusban várható újdonságokat, és részleteket is ismertetünk arról,
hogyan tervezzük a családbarát turizmus megvalósítását. Elöljáróban most
annyit, hogy ez elsősorban nem azt fogja jelenteni, hogy például több
családbarát szállás díjra lehet majd pályázni, és hogy támogatjuk a
családbarát szemlélet terjesztését a turizmusban is, hanem* lesznek olyan
normatív feltételek (pl. konkrét infrastrukturális előírások), amelyeknek
az új fejlesztéseknek eleget kell tenniük. Olyan „filléres” dolgokról is
beszélünk, mint megfelelő mennyiségű etetőszék, pelenkázó asztal, esetleg
szoptatós helyiség.*
*2010 és 2015 között több mint 30 százalékkal növekedett a házasságkötések
száma Magyarországon. Ön szerint mennyiben magyarázhatják ezt
családpolitikai intézkedések?*
A házasságkötések számát illetően* számunkra is döbbenetes, hogy* *míg a
nyugati világban „temetik”* *a házasság intézményét, Magyarországon
reneszánszát éli. *Reméljük, hogy ez a tendencia tartós marad.
Természetesen a házasság is lehet rossz és egy együttélés is lehet jó.
Általánosságban viszont azt látjuk, é*s nagyon sok tanulmány és kutatás is
ezt igazolja, hogy a házasságok általában tartósabbak, a gyermeknevelés
szempontjából nagyobb biztonságot tudnak nyújtani - anyagi szempontból is -
mint **bármilyen más együttélési forma*.
Jó kérdés, hogy miért történik ez? *A házasságkötés, a gyermekvállalás a
jövőbe vetett bizakodásról is szól, így a termékenységi mutató és a
házasságkötések számának emelkedése egyfajta optimizmust sejtet. * Az
ugrásszerű növekedésnek persze részben *lehet oka a családi adókedvezmény,
az első házasok kedvezménye és a CSOK is. Ezeknek az anyagi támogató
intézkedéseknek elsősorban az a szerepe, hogy amikor (első vagy további)
gyermekvállaláson gondolkodik egy fiatal pár, akkor segítsenek a
gyermekvállalás melletti döntésben. * Nem az *a célunk,* hogy a támogatások
reményében gyermeket vállaljanak azok, akik egyébként nem akarnak, hanem az,*
hogy ahol erre hajlandóság van, ott az anyagi körülmények ne jelentsenek*
*akadályt*. *A világ számos országában a gyermek szegénységi kockázati
tényező*, *ez ma már Magyarországon nincs így.*
*Ha már szóba került az első házasok kedvezménye, mit gondol, miért vették
a vártnál jóval kevesebben igénybe? Ezért módosították?*
Az első házasok kedvezményének igénybevételéhez legalább az egyik félnek
első házasnak kell lennie, így eleve kiesnek néhányan. Amit azonban ennél
sokkal komolyabb oknak tartok, az az* információhiány. *Ezen mindenképpen
javítanunk kell, hiszen *egy lehetőség akkor igazi lehetőség, ha tudnak
róla és élnek vele az érintettek.Érdemes lenne akár minden házasságkötőnek
küldeni egy tájékoztatást ezzel kapcsolatban. *Az már természetesen a
fiatal pár döntése, hogy igénybe veszi-e vagy sem.
Egy jogszabályváltozásnak köszönhetően az első házasok adókedvezménye most
már két évig jár akkor is, ha a házasságkötés után két éven belül
megszületik a gyermek.
*A mutatókra visszatérve, a termékenységi mutató az elmúlt öt év alatt 17
százalékkal nőtt. Ez nagyon jól hangzik, viszont az igazsághoz
hozzátartozik az is, hogy ez a mutató a rendkívül alacsony 1,21-ról nőtt
1,44-re, ami – bár még mindig messze van a természetes reprodukcióhoz
szükséges 2,1-től – de mégiscsak pozitív eredmény, hiszen sikerült
megállítani a korábbi folyamatos csökkenést. Hogyan tovább? *
A termékenységi mutató tekintetében az EU átlag alatt vagyunk, de nem ehhez
kell mérnünk magunkat, hanem az áhított 2,1-es mértékhez. Ez nagyon
egyszerűen azt jelenti, hogy *minden párnak minimum két gyermeke kellene,
hogy szülessen, ahhoz hogy fennmaradjunk.* *Ha 100 családban csak 144
gyerek születik, akkor előbb-utóbb elfogyunk, ha pedig csak 122, akkor még
hamarabb fogyunk el.*
Ha pedig nem tervezzük a külső forrásból történő tömeges utánpótlást –
márpedig Magyarországon elég nagy a konszenzus azt illetően, hogy ezt nem
szeretnénk – akkor ezt saját erőforrásból kell megoldanunk. *A 35 éve tartó
népességfogyással **szembenéztünk, sorskérdésnek tekintjük, és folyamatosan
keressük rá a megoldást. *A *megoldás egyébként egyértelmű: az, hogy a
magyar emberek több gyermeket vállaljanak, valósítsák meg gyermekvállalási
terveiket. *A kormány feladata pedig az, hogy ebben őket minél jobban és
hatékonyabban támogassa. *Ez egy hosszú, nehéz pálya és nagyon komoly
nemzetstratégiai kérdés, hiszen a fennmaradásunkról van szó. *Ez olyasmi,
amivel mindannyiunknak foglalkozni kell: azzal, hogy miért van például az,
hogy Magyarországon (is) 30 év felett vállalnak gyermeket a nők, hogy a
gyermekvállalási tervek miért maradnak megvalósítatlanul. És közben érdemes
bátran kimondani, hogy *a gyermek érték, a családnak és a társadalomnak is,
értéket teremt tehát az, aki gyermeket vállal.*
A 17 százalékos termékenységnövekedés négy év alatt egyébként nem kevés, ez
egy nagyon komoly dinamika, és ha így folytatódna, akkor 10 év alatt
elvileg akár elérhető lenne a 2,1 is. Ehhez persze nagyon sok feltételnek
kell teljesülnie, de nem lehetetlen a feladat. Nézzük például *a CSOK-*ot.
A várakozásokat is felülmúlja, hogy az új építésű otthonban gondolkodó,
nagycsaládos támogatást igénylők 82%-a előre vállalt legalább egy
gyermeket, azaz a támogatottaknak csak a 18%-a él eleve nagycsaládban.
*Ha már CSOK: mik a legfontosabb tapasztalatok és a további tervek ezzel
kapcsolatban?*
A bevezetése óta eltelt 17 hónap alatt 34.500 család jutott otthonhoz e
kedvezmény révén. Csak összehasonlításképpen: a szocpol idején ez a szám
éves szinten kb. 500 volt. A támogatott családok számára a CSOK eddig 81,5
milliárd forintot jelentett, amelyhez még hozzájön a kamattámogatott hitel
(54,4 milliárd) és az ÁFA visszaigénylések összege (19 milliárd), összesen
154,9 milliárd forintról van eddig szó. 2017-re 211 milliárd forintot
tartalmaz a költségvetés otthonteremtési támogatásra, és ezt a következő
években mindaddig tervezzük tartani, amíg igény van rá. *A cél az, hogy az
otthon – ahogy általában az anyagiak – hiánya senki számára ne legyen
akadálya a további - gyermekvállalásnak.*
*Súlyos demográfiai válságban szenved egész Európa és számos Európán kívüli
ország is, érdemes tehát együtt gondolkodni a megoldásokon, megismerni
egymás jó gyakorlatait. Ön is sokat utazik illetve tárgyal ezügyben,
novemberben például Budapesten rendezték meg a lengyel-magyar
családpolitikai párbeszédet, december elején pedig a Dél-afrikai
Köztársaságban járt, ahol nemcsak szigorúan családpolitikával foglalkoztak,
hanem olyan közös kihívásokat is megvizsgáltak, mint a migráció vagy az
ifjúsági munkanélküliség. Melyek ezeknek a találkozásoknak a legfőbb
tanulságai?*
*Magyarország az úgynevezett pro family (a családokat támogató)
gondolkodásmódban és kormányzásban nemzetközileg is élen jár. *Rengeteg
összejövetelre, konferenciára hívnak meg, ahol Magyarországot, mint jó
példát szeretnék bemutatni. *Minket tartanak mintának,* és a részletekről,
tapasztalatokról kérdeznek. Azt mondják, hogy* nagyon kevés olyan ország
van a világon,* *amely ennyire határozottan támogatja a családokat és
ennyire a zászlajára tűzi a családpolitikát.*
Ezt nemcsak a szavak szintjén tesszük. Talán beszédes az is, hogy a
kormánytagok maguk is családban élő emberek, akiknek (11 főnek) összesen -
számításaim szerint - 37 gyermekük van. Másrészt egy nagyon stabil
értékrend mentén hozzuk meg a döntéseinket, és képviseljük ezt a
szakpolitikákat átívelően minden területen. Ez tükröződik a
családtámogatások mértékben is: Magyarországon ma a GDP 4,3%-át fordítjuk
családtámogatásra, ami közel kétszer annyi, mint az OECD átlag. És ez az
arány 2017-re 4,7%-ra nő, hiszen például emelkedik a kétgyermekesek
adókedvezménye, és még többet fordítunk otthonteremtésre is.
*Mi egy sajátos, magyar modellt állítottunk fel, de folyamatosan figyeljük
a külföldi példákat. A nemzetközi tapasztalatok nagyon fontosak, a jók és* *a
rosszak is.* Például Franciaországban nagyon sok jó, családokat támogató
intézkedést vezettek be korábban, amelyek az utóbbi években a baloldali
kormány családi adókedvezményeken spóroló politikája miatt némileg sérültek
vagy háttérbe szorulnak, de szerencsére még megvannak a gyökerek,
amelyekhez vissza lehet nyúlni. A skandináv országokból is át lehet venni
mintákat, ahogy Közép-Kelet Európából is.
*A lengyelek egyelőre minket tartanak példának.* A lengyel miniszter
asszony például azt mondta: tanulni jött hozzánk, a magyar modellt szeretné
tanulmányozni, mert azt követendőnek tartja. De akár Európán kívül is
találunk követendő példákat, arra is érdemes kitekinteni. A
tapasztalatcsere azért fontos, hogy folyamatosan szem előtt tartsuk: mit
lehetne még javítani a rendszerünkön, mit lehetne még átültetni - a magyar
igényekre szabva - abból, ami máshol bevált.
*A Dél-afrikai Köztársaságban derült ki, hogy Magyarország rendezheti
jövőre a Családok Világkongresszusát, így az „Egy közülünk” című nemzetközi
rendezvénnyel és a II. Budapesti Demográfiai Fórummal együtt májusban
nagyszabású nemzetközi családügyi konferenciasorozat lesz a magyar
fővárosban. Miért esett épp Budapestre a választás?*
*Budapest lesz májusban pár napig a „családok fővárosa”, világszinten is.
Budapest Family Summitnak neveztük el a május 24-e és 28-a közötti
programsorozatot. A Családok Világkongresszusa egy nagyszabású, több ezer
főt megmozgató rendezvény. Az „Egy közülünk” egy kb. ezer-ezerötszáz fő
körüli esemény, amelyet egy nemzetközi életvédő civil szervezet rendez*,
tavaly először Párizsban, és most ide szeretnék hozni a rendezvényt. A
tavalyi I. Budapest Demográfiai Fórum sikerére tekintettel megrendezzük a
második fórumot is.* És mivel május a családok hónapja egyébként is, a
programsorozat záróeseménye egy kültéri megmozdulás, egy közös és nyilvános
séta lesz a családokért, amire várunk mindenkit szeretettel.*
Ami a választást illeti, úgy tudjuk, hogy teljes konszenzus volt abban a
tekintetben, hogy mindkét nemzetközi esemény helyszíne Budapest legyen.
*A jelenlegi családpolitika egyértelműen támogatja a civil családos
szervezetek tevékenységét, Ön többször is elmondta, hogy a kormány számára
fontos, amit ők tesznek. Június közepén stratégiai megállapodást írt alá az
Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és a Nagycsaládosok Országos
Egyesülete (NOE), az Emmi képviselői részt vesznek a Családszervezetek
negyedévente megszervezett konferenciáin, aktívan támogatták a Fiatal
Családosok Klubja (FICSAK) által szervezett Családszervezetek I.
Jótékonysági Adventi Vásárát is. Miért fontos ez az egyezség és a
családszervezetek támogatása a minisztérium számára?*
Együttműködésünk nem újkeletű, és reményeink szerint hosszú távra szól
majd. Nagyon gazdag civil világ létezik Magyarországon, különösen a családi
élet területén. Tartalmas programokat kínálnak, értékes tevékenységet
folytatnak. Valós tömegbázissal rendelkező aktív szervezetekről van szó, és
nemcsak tagságuk, hanem a tevékenységük által érintett emberek száma révén
is. Örömmel támogatjuk őket, ahol csak tudjuk.
Egészen friss hír, hogy *év végén támogatást kap néhány civil szervezet,
köztük például a NOE, az egyedülálló szülőket képviselő alapítvány és több,
nyílt örökbefogadással foglalkozó szervezet. Ez egy egyszeri támogatás,
különböző konkrét célokra, például a NOE elsősorban a nagycsaládos kártya
fejlesztésére kapja. Az egyszülős családokat abban segítjük – azon túl,
hogy az év végi törvényváltozás révén jövőre a bölcsődei felvételinél ők is
előnyt élveznek a nagycsaládosok és a szegény gyerekek mellett – hogy egy
kifejezetten egyszülős családokat támogató központot hozzanak létre
Budapesten. A nyílt örökbefogadással foglalkozó szervezeteknél pedig célunk
az örökbefogadó szülők támogatása, valamint a szemléletformálás.*
*A nagycsaládosok támogatása nem meglepő, hiszen a kormány családpolitikája
eddig is elsősorban a hagyományos, nagycsaládban élőkre koncentrált, az
újdonság ebben az egyszülős, illetve az örökbefogadó családok segítésének
szándéka. Mi ezeknek az intézkedéseknek a lényege, és milyen további
segítség nyújtását tervezik a nem hagyományos családban élők számára?*
Milyen jó lenne, ha minden család zökkenőmentesen működne, ha nem
történnének olyan tragédiák sem, aminek köszönhetően egyedül marad egy
szülő a gyermekeivel. Az élet azonban nem ilyen. Ezért is* támogatjuk az
egyedülálló szülőket. A bölcsődei felvételinél élvezett előnyének
köszönhetően a szülő könnyebben tud munkát vállalni, s így eltartani a
családját, a központ pedig számos kézzelfogható, konkrét ügyben nyújt majd
támogatást az egyszülős családoknak. Azt se felejtsük el, hogy a CSOK-ot a
gyermekeiket egyedül nevelő szülők is igényelhetik meglévő gyermekeik után.*
*Az örökbefogadó családok támogatása *nem újkeletű, de valóban sok még a
teendő ezen a téren is, különösen a bürokrácia egyszerűsítését illetően. Az
év végi törvénymódosítás oka, hogy a számukra nyújtható hatékonyabb
segítség érdekében indokolt volt a kötelező utánkövetés első időpontjának
meghatározását a korábbi két hónap helyett fél évben, a második időpontot
egy év helyett másfél évben meghatározni. Emellett szükséges volt rögzíteni
azt is, hogy ezen időtartamokon belül *az örökbefogadók kérelmükre bármikor
részesülhetnek utánkövetésben. Ezek az intézkedések várhatóan jobban
elősegítik az örökbefogadott gyermekek beilleszkedését, felnevelkedését.*
*Szintén az örökbefogadásra váró gyermekek mielőbbi családba kerülését
megkönnyítő, elősegítő változás az is, hogy amennyiben a gyermek
folyamatban lévő örökbefogadása valamilyen okból meghiúsul, akkor a
gyámhatóságnak automatikusan újra örökbefogadhatóvá kell nyilvánítania a
gyermeket, így rögtön megkezdődhet a kiajánlása más örökbefogadó
családokhoz. Célunk ezzel az volt, hogy ezek a gyermekek mielőbb eljussanak
az őket örökbefogadni kívánó szülőkhöz.*
*Még egy, januártól esedékes, de már augusztus óta közismert változás a
bölcsődéket illetően: 2017. januártól átalakul a bölcsődei rendszer: a
szülők a jövőben a korábbi családi napközik helyett hagyományos bölcsődébe,
mini bölcsődébe, munkahelyi bölcsődébe vagy családi bölcsődébe írathatják
be három év alatti gyerekeiket. Miért volt erre szükség és hogyan
támogatják az átállást?*
A cél itt is az volt, hogy *a kisgyermek elhelyezése ne legyen akadálya a
munkába állásnak, ha már az anyának lehetősége van dolgozni gyermeke fél
éves korától. Ha nincs elérhető nagyszülő vagy egyéb, megfizethető
segítség, akkor legyen egy olyan hely, ahova a dolgozó szülő elhelyezheti
gyermekét. *Jelenleg bölcsődét csak a tízezer főnél több lakosú
településeken kell működtetni, de január 1-jétől azon önkormányzatoknak is
kötelező bölcsődei ellátást biztosítaniuk, amelyek területén legalább
negyven, három év alatti gyermek él, vagy ahol legalább öt olyan gyermek
van, akinek a szülei igénylik az ellátást.
*Célunk az új bölcsődei formákkal tehát az volt, hogy bármelyik kis
településen, például önkormányzati támogatással létre tudjanak hozni egy
családi bölcsődét, és öt gyerekkel működtetni tudja egy édesanya is, ha
elvégez egy 100 órás tanfolyamot. A munkahelyi bölcsődék létrehozását
szintén a nők munkába való visszatérése miatt támogatjuk. A családi
napközik átalakítására azért volt szükség, mert három éves kortól kötelező
az óvoda, így a három év alattiakkal foglalkozó családi bölcsődékre van
szükség.*
Az átállást jelentős költségvetési támogatással és mentorprogrammal
segítjük. A családi bölcsődék költségvetési támogatása mintegy 30
százalékkal fog nőni. Stratégiai megállapodást írtunk alá a Magyarországi
Családi Napközik Közhasznú Egyesületének elnökével. A változás
bejelentésekor kb. 47 ezer bölcsődei férőhely létezett, amit 60 ezerre
tervezünk növelni. *A kormány százmilliárd forintot különített el a
bölcsődék és óvodák kapacitásának bővítésére, új intézmények létesítésére,
meglévők korszerűsítésére. Sokat léptünk előre, jelenleg 50 ezer bölcsődei
férőhelynél tartunk.*
*Ön többször hangsúlyozta azt is, hogy a kormány számára fontos az
önkéntesség kultúrájának terjesztése.Év elején elindult az onkentes.gov.hu
<http://onkentes.gov.hu> portál, az önkéntesség világnapján pedig
létrehozták a Nemzeti Önkéntes Tanácsot (NÖT), melytől az önkéntesség
kultúrájának terjesztését, az ingyenesen végzett segítő munka
népszerűsítését várják. Tervezik anyagilag is támogatni az önkéntes civil
szervezeteket?*
Azt *szeretnénk, hogy az önkéntesség életformává váljon Magyarországon is.
Hogy legyen természetes az, hogy nem csak magunkra figyelünk oda, hanem a
környezetünkre is. *Sokan élnek ma is így, jó lenne, ha ez válna
általánossá. Számos önkéntes civil szervezetet támogatunk, anyagilag is, de
célunk a hosszú távú életképesség fenntartása, ezért elsősorban abban
szeretnénk segíteni őket, hogy hosszú távon megerősödve, önállóan is
működjenek.
Egy konkrét lehetőség: *nemrég egy 14 milliárd forintos pályázatot írtunk
ki civil és egyházi szervezetek támogatására, ahol az egyik támogatható
tevékenység az volt, hogy ezek a szervezetek felvegyenek egy önkéntes
koordinátort, aki – mint fizetett munkaerő - egyrészt az önkéntesek
munkáját szervezi, másrészt a pénzforrást jelentő pályázatokat figyeli és
koordinálja.*
*Közismert, hogy szívügye a futás. Számos nyilvános futáshoz csatlakozott,
legutóbb például a „Fut a család” vagy a „Fuss magadért egy kört” országos
mozgalomhoz is, októberben lefutotta élete első maratonját. Miért fontos ez
ennyire Önnek és mit szól a családja ahhoz, hogy még egy elfoglaltsága van?*
*A „Fut a család” kezdeményezéssel a legfontosabb üzenetem az volt, hogy a
saját példámon keresztül megmutassam: egy átlagos testalkatú,
háromgyermekes és relatíve sokat dolgozó édesanyaként is bele lehet vágni,
meg lehet ezt csinálni. Különösebben nagy dolgok nem kellenek hozzá,
leginkább csak akaraterő és elhatározás, no meg egy pár jó futócipő*. A
„Fuss magadért egy kört” országos mozgalom üzenete hasonló: *a legtöbbet mi
magunk tehetünk az egészségünk érdekében.*
*A futást számos ok miatt szeretem: nem kell hozzá semmilyen különleges,
drága eszköz, bárhol és bármikor űzhető, nemcsak fizikailag, hanem
szellemileg is frissítő, és nem mellesleg a család is részt vehet benne, ha
akar. De egyébként minden olyan mozgásformát támogatandónak tartok, amelyet
a nők (és a férfiak is) önmaguk testi és lelki egészségének megőrzése
érdekében űznek.*
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20161230/884052dc/attachment.html
Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl