[Grem] A vallsossg ismt politikai tnyez a keresztny-ellenes francia forr. fldjn

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Dec. 30., P, 18:13:26 CET 

A vallásosság újra politikaformáló tényező lett

http://gondola.hu/cikkek/103746-A_vallasossag_ujra_
politikaformalo_tenyezo_lett.html

2016. december 30. 11:05
<http://gondola.hu/cikkek/103746-A_vallasossag_ujra_politikaformalo_tenyezo_lett.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/103746-A_vallasossag_ujra_politikaformalo_tenyezo_lett.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/103746-A_vallasossag_ujra_politikaformalo_tenyezo_lett.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/103746-A_vallasossag_ujra_politikaformalo_tenyezo_lett.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/103746-A_vallasossag_ujra_politikaformalo_tenyezo_lett.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/103746-A_vallasossag_ujra_politikaformalo_tenyezo_lett.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/103746-A_vallasossag_ujra_politikaformalo_tenyezo_lett.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/103746-A_vallasossag_ujra_politikaformalo_tenyezo_lett.html#>

A szabadságolt lelkiismeret című kitűnő könyvében *Molnár Attila Károly*
hallatlan aprólékossággal, bőséges dokumentációval mutatja be, *miként
uralta a régi korok erkölcspszichológiáját a lelkiismeret tapasztalata,
követelménye.* *Posztmodern korunk viszont igyekszik túltenni magát rajta,
kifogásokat emel, megszabadulna **kötöttségeitől*, *legfeljebb kényelmes,
alkalmi erkölcsi hivatkozásnak tekinti,* amely aprópénzre is váltható. A
szent karácsony ünnepe emlékeztet arra, hogy legalább vendégeljük meg a
lelkiismeretet, mérlegeljük, hogy mit tettünk az eltelt évben
embertársainkért.* Nem engedhetjük meg, hogy a vallást nálunk* *is a
magánügy területére száműzzék haladárjaink, miként azt a kontinens nyugati
felén tették*. *A kereszténység identitásunk legfontosabb része,* amely
természetesen nincs ellentétben a más vallást gyakorlók vagy ilyen
élményben nem részesülő polgártársaink tiszteletével. Mégis: *a politikai
osztályok meg-megújuló generációja, akik az állam vallási semlegességéről
papolnak, és ateizmusukat vagy közömbösségüket tartják a köztársaság fő
oszlopának, tulajdonképpen a keresztényellenességüket bizonyítják.*

Eric Voegelin politikai filozófus szerint *a francia forradalom* az első
nagy vállalkozás volt arra, hogy egy nem keresztény civilizáció potenciális
kilátásait bemutassák. Eme újdondász vallásosság kívánalma megtalálható
Rousseau religion civile elképzelésében.* Az istenség* *helyét* *a
köztársaság szelleme vette át, a választott és felelős parlamenteket pedig
a közelmúltban háttérbe könyökölte nálunk a láthatatlan alkotmány, az
Egyesült Államokban a Legfelsőbb Bíróság, amely az emberi jogok önistenítő
kinyilatkoztatását, a korszellemet iktatja törvénybe.* Például*
puccsszerűen, egyszerű többséggel bevezeti a melegházasságot. Csak úgy.* A
Legfelsőbb Bíróságokat megszállhatja az ihlet, mert ők a beavatottak a
tömegdemokrácia platóni barlangjában.

Cui prodest? Mert valakiknek biztosan igen. *Rajtunk is múlik, hogy a
keresztény templomok százait* *a felcseperedő politikai yuppie-elit le
merészeli-e bontani, amint teszik azt a vallást a politikától mereven
szétválasztó Franciaországban, mert a fenntartásuk költségesebb.* Tanári
tapasztalataim –* a gyerekek többsége nem tud mit kezdeni **a keresztény
hagyománnyal *– elképzelhetővé teszik e veszélyt. *Akad olyan szülő, aki
csemetéjét különbnek véli az átlagosnál, amiért az buddhistaórákra vagy
hasonló továbbképzésre jár. *Azt persze nem vállalja, hogy
következetességet mutatva porontyával Indiába vagy a Közel-Keletre
költözzön, és a Gangeszban vagy a Tigrisben úszkáljon, míg a kicsinye ki
nem fejlődik. A kommunista, majd a magyarországi ultraliberalizmus
évtizedei után mi sem tiltakoztunk erélyesen amiatt, hogy *a
kereszténységre hivatkozás* *kimaradt az európai alkotmány szövegéből*.

Pedig a megfogalmazók és a kivitelezők bűnt követtek el az európaiak ellen
azzal, hogy megtagadták múltunk lényegét, amely önazonosságunk talapzata.
A multinacionális befektetők kantárszáron tartott médiája és a
korszellemtől megszállt brüsszeli elit által sulykolt eszmei nevelés
ellenére *a novemberi franciaországi jobboldali előválasztások megmutatták:
végre politikailag is szervezkedik a katolikus mozgalom, ami nagyban
hozzájárult Francois Fillon győzelméhez. A közvélemény-kutatók által leírt
elnökjelöltre a gyakorló katolikusok 59 százaléka szavazott az első
fordulóban, és 83 százaléka a másodikban*. És történt mindez annak
ellenére, hogy a magyar balliberálisokkal és szimpatizánsaikkal ellentétben
Franciaországban nagyon jelentős a baloldali katolikusok száma. A Le Figaro
december 7-i számában arról olvashatunk, hogy a vallásos francia zsidók
többsége Sarkozyre, míg a francia muzulmánoké Alain Juppére voksolt.
Utóbbi, akit régóta biztos nyertesnek mutattak a közvélemény-hőmérők,
jellemzően a „boldog identitás” jelszavával kampányolt.

Az ateista és a keresztény hívőket lekicsinylő hosszú évtizedek után üdítő
volt hallgatni-látni, hogy még a pápa is belekeveredett a francia
választási küzdelembe. A második forduló előtti kampánya során, Bordeaux
polgármestere vesztét érezve még ezt is kijelentette: „Én állok közelebb
Ferenc pápához.” „Nem vagyok biztos abban, hogy őszentsége meghallgatta őt
– vágott vissza Fillon. – Sok kérdésben a pápának ugyanaz a véleménye, mint
nekem.” *A keresztény vallás ismét választási tényező lett, azaz szárba
szökkent fehér virág* *a laikus kékre döngölt földön, *amelyen a választási
kampány során Sarkozy hamis hangon a gall ősöket szólongatta az urnához.

*Nap mint nap tapasztalható, hogy a gyakorló fiatal katolikusok nem
hajlandók* *beletörődni, hogy a hivatalos kultúra szócsövei
gúnyolódjanak* *hitükkel,
vallásukkal. **A Framcois Hollande elnök provokatív törvénykezései **ellen
tiltakozó La Manif pour tous mozgalomból nőtt ki a Józan Ész szervezet,
amely professzionálisan segített Fillon kampányában. Sértik őket **a La
Calotte vagy a Charlie Hebdo bulvárlapok szégyentelen rajzai, hangneme,*
egyáltalán a létezése, még akkor is, ha az a szerkesztőik, támogatóik,
vásárlóik ízlésére vall.

Amikor a keresztény vallásról kérdezik őket, ezektől a lapoktól csak
nüanszokban térnek el a baloldali politikusok bon-mot-i. „Nincs semmilyen
vallásos gyakorlatom – nyilatkozta Hollande a La Vie hetilapnak –, de
tisztelek minden felekezetet. Az enyém az, hogy nincs. (La mienne est de ne
pas avoir.)” „Nem vagyok katolikus” – mondta ugyanott Arnaud Montebourg
baloldali elnöki kandidátus. „Öt éven át kerestem az Istent, de nem
találtam meg.” A szélsőbaloldal elnökjelöltje, Jean-Luc Mélenchon
nyilatkozata nemhogy különb, hanem maga a Deákné vászna: „Politikai
szereplőként az egyház ellenfele vagyok, nem a hité. Az szigorúan magánügy.”

Emlékezzünk *a kilencvenes éveit taposó John Lukacs világhírű történész
Demokrácia és populizmus című könyvében leírt intelmére, miszerint a
keresztény olvasónak* – Darwin fenti tanítványaival szemben – *hinnie illik
abban, hogy Krisztus földi eljövetele a világmindenség egész történetének
központi eseményét képezte.* *A baloldali tükör előtt tollászkodó
politikusok kereszténygyűlöletével **szemben pedig **nem* *a feltartott kéz* *a
válasz. Jacques Hamel atya* *bestiális meggyilkolása* *emlékeztessen erre.*

*S. Király Béla*

*A szerző politológus*
magyaridok.hu
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20161230/26e3efb4/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl