<div dir="ltr"><div class="m_2490713137386612314gmail-title"><a href="http://csalad.mandiner.hu/cikk/20161228_mi_odafigyelunk_rad_mint_egy_csalad_tagjara_novak_katalin_allamtitkar_a_mandiner_csaladnak" target="_blank">Mi odafigyelünk rád, mint egy család tagjára – Novák Katalin a Mandiner.családnak</a></div><br><a href="https://mail.google.com/mail/u/0/#inbox?compose=new" target="_blank">https://mail.google.com/mail/<wbr>u/0/#inbox?compose=new</a><br><div class="m_2490713137386612314gmail-info">
2016. december 28. 23:48
| <b>Írta: <a href="http://mandiner.hu/szerzo/antal-ferencz_ildiko" target="_blank">Antal-Ferencz Ildikó</a></b>
</div>
<p class="m_2490713137386612314gmail-lead">
Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért
felelős államtitkár januárban adott interjút utoljára a Mandinernek,
melynek témái elsősorban a női-férfi szerepek és a családok
otthonteremtési kedvezménye (CSOK) bevezetése voltak. A családpolitika
szempontjából is eseménydús év végén újra megkerestük és évértékelésre
kértük.
</p>
<div class="m_2490713137386612314gmail-text">
<div><b>A női és férfi szerepek, a munka és magánélet
egyensúlyának kérdése az év elején hangsúlyosan jelen volt a magyar
közbeszédben, és bár a hangsúly és stílus némileg változott, a téma nem
tűnt el onnan, ahogy a családpolitikában is mindvégig jelen volt/van. Ön
azt állította egy márciusi ENSZ rendezvényen: a magyar politika
szeretné összehangolni a nőpolitikát a családpolitikával. Miért?</b></div> <div> </div> <div>Szerintem
az első és legfontosabb kérdés, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> kell-e egyáltalán kiemelten
támogatni a nőket, és ha igen, miért? A válaszom: igen, kell a kiemelt
támogatás. </b></span>Nem azért, mert butábbak vagy rosszabb képességűek lennénk
mi, nők, hanem <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a családi teendőkkel, elsősorban a gyermekvállalással és
-neveléssel kapcsolatos feladatok miatt. </b></span>Egy fiatal férfi esetében a
családi kihívásoktól függetlenül lehetséges egy lineáris életpálya,
minden törés nélkül, legalábbis az elvi esély megvan rá, míg egy nő
esetében a gyermekvállalás, a gyermeknevelés, és jellemzően a családi
teendők – ideértve egy idősebb hozzátartozó ápolását vagy bármilyen
olyan feladatot, amely nagyobb mértékben hárul a nőkre, mint a férfiakra
–<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> bizony törést okozhatnak</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a női életpályában</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>, kiesést </b></span>a
munkaerőpiacon, stb. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ezek miatt a plusz kihívások miatt kell kiemelten
támogatni a nőket.</b></span></div> <div> </div> <div>Ez az oka annak, hogy – bár
komoly viták vannak erről nemzetközi szinten – határozottan állítom:
támogató családpolitika nélkül nem lehet hatékonyan segíteni a nőket. A
családpolitika önmagában nem elég, mégis elengedhetetlenül szükséges
feltétele annak, hogy a nők érvényesülni tudjanak, segít például a
munkaerő piacon való elhelyezkedésben, az oda való visszatérésben, a
bölcsődei ellátásban, a jó munkahelyek megtalálásában, a rugalmas
munkafeltételek megteremtésében.</div> <div> </div> <div><b>Az
említett ENSZ rendezvényen ismertette azt az Economist-tanulmányt is,
amely szerint a nőknek biztosított lehetőségek terén (például nők aránya
a felsővezetők körében, gyermekvállalás támogatása) hazánk rögtön a
skandináv államok után áll, a nemek közti bérkülönbségek illetően pedig
(ahogy az édesanyáknak járó szülési szabadság tekintetében is) az első
helyen áll Európában. Tényleg ennyire jó a helyzet Magyarországon?</b></div> <div> </div> <div>Vannak
olyan területek, ahol sokat léptünk előre az elmúlt időszakban és<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
kifejezetten jól állunk, például a női foglalkoztatottság alakulása,
amely több évtizedes csúcson van jelenleg - és ez igaz minden
korosztályra - vagy például a munkanélküliség alacsony szintje. </b></span>Amiről
kevesebb szó esik:<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a cégtulajdonosok majdnem fele nő, és ugyanez a
helyzet bizonyos vezetői szinteken.</b></span> Ezek egyébként jellemzően kisebb
méretű vállalkozások, mert a vállalkozások méretével együtt a férfiak
részaránya is emelkedik a tulajdonosok körében.</div> <div><b><br></b></div><div><b>A világ legnagyobb tanórája elnevezésű rendezvényen, melynek fő témája idén a nemek közötti egyenlőség volt, <img alt="http://mandiner.hu/images/ga1.gif">azt mondta: a nőknek és a férfiaknak ugyanolyan lehetőségeket kell teremteni. Ön szerint hogyan valósítható meg ez?</b></div> <div> </div><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span><div><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Egy
nő és egy férfi sosem lesz egyforma, és ez így helyes.</b> </span>Mindamellett,
hogy ezt nem szeretnénk megváltoztatni, el kell érni a lehetőségekhez
való azonos hozzáférést mindkét nem számára. Gyakran használt mutató a
„gender pay gap”, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a nők és a férfiak fizetése közötti különbség</b></span>
mutatója. Bár Magyarországon ez a mutató is egyre javul, ez nem azt
jelenti, hogy pontosan ugyanazért a munkáért egy nő mennyivel keres
kevesebbet, mint egy férfi. A különbség <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nagyrészt abból adódik, hogy a
nők felülreprezentáltak az alacsonyan fizető szektorokban, a férfiaknál
pedig ez az arány fordítottan jelenik meg.</b></span></div> <div> </div> <div>A
közelmúltban pozitív jövedelmi változások történtek Magyarországon: a
pedagógus életpálya bevezetése, a jelentős szociális béremelések, az
egészségügyi dolgozók és bölcsődei dolgozók béremelése vagy a minimálbér
növelése miatt csökkentek a bérkülönbségek. Ezek a változások olyan
ágazatokban történnek, ahol jellemzően sok a női dolgozó. Ami pedig a
nők érvényesülését illeti:<b> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az egyetemekről ma már több lány kerül ki,
mint fiú, ezek a tehetségek pedig helyet követelnek maguknak a
munkaerőpiacon vagy később a közéletben.</span></b></div><div> </div><div><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><img src="http://csalad.mandiner.hu/gallery/image/csal%C3%A1d/NK_AFI_FA_20161220_1352.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="372" height="247"></span></div><div> </div><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span><div><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A
Három Királyfi Három Királylány Mozgalom által szervezett éves
Apakonferencián arról beszélt, hogy a társadalomban kezd „trendivé”
válni az apaság, a családokban egyre jobban erősödik az apák szerepe,
aki egyre büszkébben és aktívabban vesznek részt a gyermeknevelésben</span>, és
mind többen gondolják úgy, hogy „apának lenni férfias dolog”.</b></div> <div> </div> <div>Valóban,
a mai „modern” családban a nők és a férfiak egyaránt kiveszik a
részüket a feladatokból, a szülők osztoznak minden területen. A
pénzkeresésben és a házimunkában, a gyermeknevelésben egyaránt. Ez igaz
nemcsak egy adott napon, héten belül, hanem hosszabb távon is: egymást
helyettesítik és támogatják, aszerint, hogy éppen hol melyikükre van
nagyobb szükség. A gyermekvállalás „édes” terheinek igazságos megosztása
egyre több családra jellemző, egyrészt mert a nők részéről egyre
nagyobb az igény a családi életen kívüli önmegvalósításra, másrészt
viszont a férfiak is egyre jobban kikövetelik maguknak a helyet az
etetőszék, a fürdőkád – ha (még?) nem is a pelenkázó - körül. A mai
fiatal férfiak, ha gyermekvállalásban gondolkodnak, akkor aktívan
jelenlévő édesapák szeretnének lenni.</div> <div> </div> <div>Ez egy
„alulról” szerveződő folyamat, amit mi „felülről” szívesen támogatunk.
Ugyanakkor a társadalom- és családpolitikai elvünk az, hogy
lehetőségeket teremtünk és nem az, hogy megmondjuk, hogyan éljenek az
emberek. Ezért is van az, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> ma Magyarországon – az első hat hónapra
járó csecsemőgondozási díjat (csed) és az anyasági támogatást kivéve –
minden családtámogatási forma elérhető a férfiak számára is, és ez kevés
országban van így. Sőt, van kifejezetten apák által igénybe vehető
juttatás, az 5 napos apaszabadság, amivel láthatóan élnek is. A
gyermekápolási táppénzt pedig éppen most dupláztuk meg.</b></span></div> <div> </div> <div><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
lehetőségeket megteremtjük, de az, hogy végül adott esetben ki veszi
igénybe a juttatásokat, a családok döntése</b></span>. Fontos, hogy ez egy
lehetőség, és nem egy elvárás, mert elsősorban nem azon múlik az apaság
minősége, hogy az apa mennyit vesz igénybe ezekből a lehetőségekből. A
saját példánkból kiindulva: mi három gyermeket nevelünk a férjemmel, a
férjem teljes mértékben részt vesz a háztartás és a gyermekek körüli
teendőkben, de 6 éven át én voltam otthon a gyerekekkel, ő nem élt ezzel
a lehetőséggel, ettől még a családi életben kifejezetten aktív, jelen
lévő, szerető édesapja a gyermekeinknek. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A kulcs tehát a lehetőség
megteremtése, valamint a gyermekekkel együtt töltött idő minősége,</b></span> és
nem kizárólag annak mennyisége.</div> <div> </div> <div><b>A
szemléletváltáson kívül viszont fontos intézményi – nemcsak
családpolitikai, hanem <span style="background-color:rgb(255,242,204)">oktatási, egészségügyi, munkaerő piaci stb. –
változásokra is szükség lenne a „modern</span></b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">” </span><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">apaság és anyaság elterjedéséhez.</span> Mit tesz, illetve tervez tenni a kormány ennek érdekében?</b></div> <div> </div> <div>Mindegyik
felvetés jogos. A rugalmas munkavállalás területén érzem leginkább,
hogy van lemaradásunk. Bár számos lépést tettünk már – például a Munka
Törvénykönyve változásai, valamint a Munkahelyvédelmi Akció
kiterjesztése – ennek ellenére <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>még mindig nem része </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a magyar
munkakultúrának </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a rugalmas munkavégzés</b></span>. Elsősorban nem a részmunkaidőre
gondolok, hanem <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>általában a munkavégzés rugalmas formáinak
elterjedésére.</b></span></div><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> </b></span><div><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> </b></span></div> <div>Közösen dolgozunk a
Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM), annak érdekében, hogy ezen a
területen előre tudjunk lépni. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Több tízmilliárd forintot irányoztunk elő
s a közeljövőben indulnak az ilyen témájú programok, amelyekkel mind a
munkáltatókat, mind a (női) munkavállalókat támogatni fogjuk. Azt
szeretnénk közösen elérni, hogy a munkaadók tudatosítsák magukban,
gazdaságilag is hasznos számukra a rugalmas munkavégzésű munkaerő,
hiszen ez egy versenyképességi tényező lehet. </b></span> Számos olyan megoldás
van, ezt én magam is látom, mint munkaadó, amivel támogatni lehet, hogy
valaki helyt tudjon állni a munkahelyén és a családjában egyaránt. Ennek
feltételeit, támogató környezetét kell megteremteni minél több
munkahelyen.</div> <div> </div> <div><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az oktatásban is vannak már jó
kezdeményezések, például a családi életre nevelésről szóló tananyag egy
modern szemléletű, családi értékeket szem előtt tartó, </b></span>a Nemzeti
Alaptanterv részét képező tananyag, aminek kapcsán beszélgetni lehet a
családi életről, már egészen kicsi gyermekekkel is - de említhetném a
hittant és erkölcstant is. A keretek tehát adottak. És természetesen
beszélgetni lehet és kell velük, otthon is, szülőkként. </div> <div> </div> <div><b>Mi a helyzet az egészségüggyel?</b></div><div><b> </b></div> <div>Ugyanez
igaz az egészségügy területére is. A családbarát ország logó sokkal
több, mint egy kedves kis motívum, ez egy olyan szemléletet tükröz,
amely az élet minden területére vonatkozik. Nemcsak a gyermekekről és az
anyákról szól, hanem az apákról, a nagyszülőkről is. A lényege pedig
az, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>minden egyes szakpolitikai intézkedés kidolgozása és
megvalósítása esetén az egyénre mint családtagra gondoljunk, aki nem
szakítható ki – azaz nem jó, ha kiszakad – ebből a közösségből. Nemcsak
az individuumot szólítjuk meg, hanem egy közösség tagjaként tekintünk
rá. Erről szól a családbarát vállalat, szülészet, önkormányzat,
turizmus, </b>stb.</span></div><div> </div><div><b>Tervezik hangsúlyosabbá tenni a családbarát vállalat, szülészet stb. díjakat?</b></div> <div> </div> <div>Valóban
sok cég, illetve intézmény van, amelyek számára a családbarát minősítés
konkrét versenyelőnyt, presztízst jelent és valóban fontos, hogy a
média révén ezek a díjak és az alkalmazott jó gyakorlatok nyilvánosságot
kapjanak. Ugyanakkor számunkra is fontos tudatosítani, hogy érdemes a
pályázatok mögé alaposabban betekinteni, észrevenni az olyan eseteket,
ahol egy-egy intézkedéssel „kipipálják” a családbarátságot, például
nyári tábort szerveznek a munkavállalók gyerekeinek, de év közben nem
engedik be őket az irodába. Tehát <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">jobban kell figyelnünk arra, hogy a
díjazottak ne</span> </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>csak formálisan</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>legyenek családbarát vállalatok illetve
intézmények, hanem szemléletükben is valóban azok legyenek a pályázat
elbírálása után is.</b></span></div> <div> </div> <div>Értékeljük a pozitív
üzeneteket közvetítő médiumok erőfeszítéseit, de tudjuk, hogy a média
számára a jó ügyeket sokkal nehezebb „megzenésíteni”, egy incidensnek
nyilvánvalóan mindig nagyobb a visszhangja, mint egy pozitív hírnek,
különösen az interneten. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy bizonyos
lehetőségekkel sokan nem élnek, mert nem tudnak róluk. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Még mindig sokan
nem ismerik</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>GYED extrát, a házassági adókedvezményt, a Munkahelyvédelmi
Akciót</b></span>. Létrehoztunk ezért egy olyan felhasználóbarát <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>felület</b></span>et,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><font size="4"> a
<a href="http://csalad.hu">csalad.hu</a></font></b>-</span>t, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b>ahol naponta többször frissülő hírek, programok,
pályázatok, statikus információk (intézmények, családtámogatások, CSOK
stb.) révén nagyon egyszerű formában minden lényeges családi témájú
információ elérhető.</b></u></span></div> <div> </div> <div>Emellett a családbarát
ország, mint mozgalom a közeljövőben mindinkább erősödni fog, egy nagyon
komoly fejlesztési forrást is előirányoztunk rá. Reményeink szerint
általánossá válik az élet minden területén, egy olyan gyűjtőfogalommá,
ami az azt üzeni: mi odafigyelünk rád, mint egy család tagjára.</div><div> </div> <div><b>Nemrég
megkezdődött <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a családbarát turizmus feltételrendszerének kidolgozása a
Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ) közösen</span>, amelynek része lesz a
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">családbarát védjegyrendszer kialakítása</span> is. Hol tart ez a folyamat
most?</b></div> <div> </div> <div>A családbarát ország része a
családbarát turizmus is. Márciusra nagyszabású konferenciát szervezünk
az MTÜ-vel közösen, ahol bemutatjuk majd a magyar turizmusban várható
újdonságokat, és részleteket is ismertetünk arról, hogyan tervezzük a
családbarát turizmus megvalósítását. Elöljáróban most annyit, hogy ez
elsősorban nem azt fogja jelenteni, hogy például több családbarát
szállás díjra lehet majd pályázni, és hogy támogatjuk a családbarát
szemlélet terjesztését a turizmusban is, hanem<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> lesznek olyan normatív
feltételek (pl. konkrét infrastrukturális előírások), amelyeknek az új
fejlesztéseknek eleget kell tenniük. Olyan „filléres” dolgokról is
beszélünk, mint megfelelő mennyiségű etetőszék, pelenkázó asztal,
esetleg szoptatós helyiség.</b></span></div><div> </div><div><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><img src="http://csalad.mandiner.hu/gallery/image/csal%C3%A1d/NK_FA_20161220_1308.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="280" height="186"></span></div> <div> </div> <div><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>2010
és 2015 között több mint 30 százalékkal növekedett a házasságkötések
száma Magyarországon. Ön szerint mennyiben magyarázhatják ezt
családpolitikai intézkedések?</b></span></div> <div> </div> <div>A
házasságkötések számát illetően<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> számunkra is döbbenetes, hogy</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>míg a
nyugati világban „temetik”</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a házasság intézményét, Magyarországon
reneszánszát éli. </b></span>Reméljük, hogy ez a tendencia tartós marad.
Természetesen a házasság is lehet rossz és egy együttélés is lehet jó.
Általánosságban viszont azt látjuk, é<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>s nagyon sok tanulmány és kutatás
is ezt igazolja, hogy a házasságok általában tartósabbak, a
gyermeknevelés szempontjából nagyobb biztonságot tudnak nyújtani -
anyagi szempontból is - mint </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>bármilyen más együttélési forma</b></span>. </div> <div> </div> <div>Jó
kérdés, hogy miért történik ez? <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A házasságkötés, a gyermekvállalás a
jövőbe vetett bizakodásról is szól, így a termékenységi mutató és a
házasságkötések számának emelkedése egyfajta optimizmust sejtet. </b></span> Az
ugrásszerű növekedésnek persze részben <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>lehet oka a családi
adókedvezmény, az első házasok kedvezménye és a CSOK is. Ezeknek az
anyagi támogató intézkedéseknek elsősorban az a szerepe, hogy amikor
(első vagy további) gyermekvállaláson gondolkodik egy fiatal pár, akkor
segítsenek a gyermekvállalás melletti döntésben. </b></span> Nem az <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a célunk,</b></span> hogy a
támogatások reményében gyermeket vállaljanak azok, akik egyébként nem
akarnak, hanem az,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> hogy ahol erre hajlandóság van, ott az anyagi
körülmények ne jelentsenek</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>akadályt</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A világ számos országában a gyermek
szegénységi kockázati tényező</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ez ma már Magyarországon nincs így.</b></span></div> <div> </div> <div><b>Ha
már szóba került az első házasok kedvezménye, mit gondol, miért vették a
vártnál jóval kevesebben igénybe? Ezért módosították?</b></div> <div> </div> <div>Az
első házasok kedvezményének igénybevételéhez legalább az egyik félnek
első házasnak kell lennie, így eleve kiesnek néhányan. Amit azonban
ennél sokkal komolyabb oknak tartok, az az<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> információhiány. </b></span>Ezen
mindenképpen javítanunk kell, hiszen <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>egy lehetőség akkor igazi
lehetőség, ha tudnak róla és élnek vele az érintettek.Érdemes lenne akár
minden házasságkötőnek küldeni egy tájékoztatást ezzel kapcsolatban. </b></span>Az
már természetesen a fiatal pár döntése, hogy igénybe veszi-e vagy sem. </div> <div> </div> <div>Egy
jogszabályváltozásnak köszönhetően az első házasok adókedvezménye most
már két évig jár akkor is, ha a házasságkötés után két éven belül
megszületik a gyermek.</div> <div> </div> <div><b>A mutatókra
visszatérve, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a termékenységi mutató az elmúlt öt év alatt 17 százalékkal
nőtt. </span>Ez nagyon jól hangzik, viszont az igazsághoz hozzátartozik az is,
hogy ez a mutató <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a rendkívül alacsony 1,21-ról nőtt 1,44-re, </span>ami – bár
még mindig messze van a természetes reprodukcióhoz szükséges 2,1-től –
de mégiscsak pozitív eredmény, hiszen <span style="background-color:rgb(255,242,204)">sikerült megállítani</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a korábbi
folyamatos csökkenést</span>. Hogyan tovább? </b></div><div><b> </b></div> <div>A
termékenységi mutató tekintetében az EU átlag alatt vagyunk, de nem
ehhez kell mérnünk magunkat, hanem az áhított 2,1-es mértékhez. Ez
nagyon egyszerűen azt jelenti, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b>minden párnak minimum két gyermeke
kellene, hogy szülessen, ahhoz hogy fennmaradjunk.</b></u></span> <u><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha 100 családban csak
144 gyerek születik, akkor előbb-utóbb elfogyunk, ha pedig csak 122,
akkor még hamarabb fogyunk el.</b></span></u></div> <div> </div> <div>Ha pedig nem
tervezzük a külső forrásból történő tömeges utánpótlást – márpedig
Magyarországon elég nagy a konszenzus azt illetően, hogy ezt nem
szeretnénk – akkor ezt saját erőforrásból kell megoldanunk. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A 35 éve
tartó népességfogyással </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>szembenéztünk, sorskérdésnek tekintjük, és
folyamatosan keressük rá a megoldást. </b></span>A <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>megoldás egyébként egyértelmű:
az, hogy a magyar emberek több gyermeket vállaljanak, valósítsák meg
gyermekvállalási terveiket. </b></span>A kormány feladata pedig az, hogy ebben
őket minél jobban és hatékonyabban támogassa. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ez egy hosszú, nehéz pálya
és nagyon komoly nemzetstratégiai kérdés, hiszen <font size="4">a fennmaradásunkról
van szó.</font> </b></span>Ez olyasmi, amivel mindannyiunknak foglalkozni kell: azzal,
hogy miért van például az, hogy Magyarországon (is) 30 év felett
vállalnak gyermeket a nők, hogy a gyermekvállalási tervek miért maradnak
megvalósítatlanul. És közben érdemes bátran kimondani, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a gyermek
érték, a családnak és a társadalomnak is, értéket teremt tehát az, aki
gyermeket vállal.</b></span></div> <div> </div> <div>A 17 százalékos
termékenységnövekedés négy év alatt egyébként nem kevés, ez egy nagyon
komoly dinamika, és ha így folytatódna, akkor 10 év alatt elvileg akár
elérhető lenne a 2,1 is. Ehhez persze nagyon sok feltételnek kell
teljesülnie, de nem lehetetlen a feladat. Nézzük például <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a CSOK-</b></span>ot. A
várakozásokat is felülmúlja, hogy az új építésű otthonban gondolkodó,
nagycsaládos támogatást igénylők 82%-a előre vállalt legalább egy
gyermeket, azaz a támogatottaknak csak a 18%-a él eleve nagycsaládban.</div> <div> </div> <div><b>Ha már <span style="background-color:rgb(255,242,204)">CSOK: mik a legfontosabb tapasztalatok é</span>s a további tervek ezzel kapcsolatban?</b></div> <div> </div> <div>A
bevezetése óta eltelt 17 hónap alatt 34.500 család jutott otthonhoz e
kedvezmény révén. Csak összehasonlításképpen: a szocpol idején ez a szám
éves szinten kb. 500 volt. A támogatott családok számára a CSOK eddig
81,5 milliárd forintot jelentett, amelyhez még hozzájön a
kamattámogatott hitel (54,4 milliárd) és az ÁFA visszaigénylések összege
(19 milliárd), összesen 154,9 milliárd forintról van eddig szó. 2017-re
211 milliárd forintot tartalmaz a költségvetés otthonteremtési
támogatásra, és ezt a következő években mindaddig tervezzük tartani,
amíg igény van rá. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A cél az, hogy az otthon – ahogy általában az
anyagiak – hiánya senki számára ne legyen akadálya a további -
gyermekvállalásnak.</b></span></div> <div> </div> <div><b>Súlyos demográfiai
válságban szenved egész Európa és számos Európán kívüli ország is,
érdemes tehát együtt gondolkodni a megoldásokon, megismerni egymás jó
gyakorlatait. Ön is sokat utazik illetve tárgyal ezügyben, novemberben
például<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Budapesten rendezték meg a lengyel-magyar családpolitikai
párbeszédet, december elején pedig a Dél-afrikai Köztársaságban járt,
ahol nemcsak szigorúan családpolitikával foglalkoztak, hanem olyan közös
kihívásokat is megvizsgáltak, mint a migráció vagy az ifjúsági
munkanélküliség. Melyek ezeknek a találkozásoknak a legfőbb tanulságai?</span></b></div><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span><div><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></div> <div><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Magyarország
az úgynevezett pro family (a családokat támogató) gondolkodásmódban és
kormányzásban nemzetközileg is élen jár. </b></span>Rengeteg összejövetelre,
konferenciára hívnak meg, ahol Magyarországot, mint jó példát szeretnék
bemutatni. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Minket tartanak mintának,</b></span> és a részletekről, tapasztalatokról
kérdeznek. Azt mondják, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> nagyon kevés olyan ország van a világon,</b></span>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>amely ennyire határozottan támogatja a családokat és ennyire a
zászlajára tűzi a családpolitikát.</b></span></div><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> </b></span><div><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> </b></span></div> <div>Ezt nemcsak
a szavak szintjén tesszük. Talán beszédes az is, hogy a kormánytagok
maguk is családban élő emberek, akiknek (11 főnek) összesen -
számításaim szerint - 37 gyermekük van. Másrészt egy nagyon stabil
értékrend mentén hozzuk meg a döntéseinket, és képviseljük ezt a
szakpolitikákat átívelően minden területen. Ez tükröződik a
családtámogatások mértékben is: Magyarországon ma a GDP 4,3%-át
fordítjuk családtámogatásra, ami közel kétszer annyi, mint az OECD
átlag. És ez az arány 2017-re 4,7%-ra nő, hiszen például emelkedik a
kétgyermekesek adókedvezménye, és még többet fordítunk otthonteremtésre
is.</div> <div> </div> <div><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mi egy sajátos, magyar modellt állítottunk
fel, de folyamatosan figyeljük a külföldi példákat. A nemzetközi
tapasztalatok nagyon fontosak, a jók és</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a rosszak is.</b></span> Például
Franciaországban nagyon sok jó, családokat támogató intézkedést vezettek
be korábban, amelyek az utóbbi években a baloldali kormány családi
adókedvezményeken spóroló politikája miatt némileg sérültek vagy
háttérbe szorulnak, de szerencsére még megvannak a gyökerek, amelyekhez
vissza lehet nyúlni. A skandináv országokból is át lehet venni mintákat,
ahogy Közép-Kelet Európából is.</div> <div> </div> <div><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A lengyelek
egyelőre minket tartanak példának.</b></span> A lengyel miniszter asszony például
azt mondta: tanulni jött hozzánk, a magyar modellt szeretné
tanulmányozni, mert azt követendőnek tartja. De akár Európán kívül is
találunk követendő példákat, arra is érdemes kitekinteni. A
tapasztalatcsere azért fontos, hogy folyamatosan szem előtt tartsuk: mit
lehetne még javítani a rendszerünkön, mit lehetne még átültetni - a
magyar igényekre szabva - abból, ami máshol bevált.</div> <div> </div> <div><b>A
Dél-afrikai Köztársaságban derült ki, hogy Magyarország rendezheti
jövőre a Családok Világkongresszusát, így az „Egy közülünk” című
nemzetközi rendezvénnyel és a II. Budapesti Demográfiai Fórummal együtt
májusban nagyszabású nemzetközi családügyi konferenciasorozat lesz a
magyar fővárosban. Miért esett épp Budapestre a választás?</b></div> <div> </div> <div><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Budapest
lesz májusban pár napig a „családok fővárosa”, világszinten is.
Budapest Family Summitnak neveztük el a május 24-e és 28-a közötti
programsorozatot. A Családok Világkongresszusa egy nagyszabású, több
ezer főt megmozgató rendezvény. Az „Egy közülünk” egy kb.
ezer-ezerötszáz fő körüli esemény, amelyet egy nemzetközi életvédő civil
szervezet rendez</b></span>, tavaly először Párizsban, és most ide szeretnék hozni
a rendezvényt. A tavalyi I. Budapest Demográfiai Fórum sikerére
tekintettel megrendezzük a második fórumot is.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> És mivel május a családok
hónapja egyébként is, a programsorozat záróeseménye egy kültéri
megmozdulás, egy közös és nyilvános séta lesz a családokért, amire
várunk mindenkit szeretettel.</b></span></div><div> </div><div>Ami a választást
illeti, úgy tudjuk, hogy teljes konszenzus volt abban a tekintetben,
hogy mindkét nemzetközi esemény helyszíne Budapest legyen.</div><div> </div><div><img src="http://csalad.mandiner.hu/gallery/image/csal%C3%A1d/NK_FA_20161220_1454.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="243" height="162"></div> <div> </div> <div><b>A
jelenlegi családpolitika egyértelműen támogatja a civil családos
szervezetek tevékenységét, Ön többször is elmondta, hogy a kormány
számára fontos, amit ők tesznek. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Június közepén stratégiai megállapodást
írt alá az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és a Nagycsaládosok
Országos Egyesülete (NOE), az Emmi képviselői részt vesznek a
Családszervezetek negyedévente megszervezett konferenciáin, aktívan
támogatták a Fiatal Családosok Klubja (FICSAK) által szervezett
Családszervezetek I. Jótékonysági Adventi Vásárát is. Miért fontos ez az
egyezség és a családszervezetek támogatása a minisztérium számára?</span></b></div> <div> </div> <div>Együttműködésünk
nem újkeletű, és reményeink szerint hosszú távra szól majd. Nagyon
gazdag civil világ létezik Magyarországon, különösen a családi élet
területén. Tartalmas programokat kínálnak, értékes tevékenységet
folytatnak. Valós tömegbázissal rendelkező aktív szervezetekről van szó,
és nemcsak tagságuk, hanem a tevékenységük által érintett emberek száma
révén is. Örömmel támogatjuk őket, ahol csak tudjuk.</div> <div> </div> <div>Egészen
friss hír, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b>év végén támogatást kap néhány civil szervezet, köztük
például a NOE, az egyedülálló szülőket képviselő alapítvány és több,
nyílt örökbefogadással foglalkozó szervezet. Ez egy egyszeri támogatás,
különböző konkrét célokra, például a NOE elsősorban a nagycsaládos
kártya fejlesztésére kapja. Az egyszülős családokat abban segítjük –
azon túl, hogy az év végi törvényváltozás révén jövőre a bölcsődei
felvételinél ők is előnyt élveznek a nagycsaládosok és a szegény
gyerekek mellett – hogy egy kifejezetten egyszülős családokat támogató
központot hozzanak létre Budapesten. A nyílt örökbefogadással foglalkozó
szervezeteknél pedig célunk az örökbefogadó szülők támogatása, valamint
a szemléletformálás.</b></u></span></div> <div><b> </b></div><div><b>A
nagycsaládosok támogatása nem meglepő, hiszen a kormány
családpolitikája eddig is elsősorban a hagyományos, nagycsaládban élőkre
koncentrált, az <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u>újdonság ebben az egyszülős, illetve az örökbefogadó
családok segítésének szándéka</u></span>. Mi ezeknek az intézkedéseknek a lényege,
és milyen további segítség nyújtását tervezik a nem hagyományos
családban élők számára?</b></div> <div> </div> <div>Milyen jó
lenne, ha minden család zökkenőmentesen működne, ha nem történnének
olyan tragédiák sem, aminek köszönhetően egyedül marad egy szülő a
gyermekeivel. Az élet azonban nem ilyen. Ezért is<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b> támogatjuk az
egyedülálló szülőket. A bölcsődei felvételinél élvezett előnyének
köszönhetően a szülő könnyebben tud munkát vállalni, s így eltartani a
családját, a központ pedig számos kézzelfogható, konkrét ügyben nyújt
majd támogatást az egyszülős családoknak. Azt se felejtsük el, hogy a
CSOK-ot a gyermekeiket egyedül nevelő szülők is igényelhetik meglévő
gyermekeik után.</b></u></span></div> <div> </div> <div><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az örökbefogadó családok
támogatása </b></span>nem újkeletű, de valóban sok még a teendő ezen a téren is,
különösen a bürokrácia egyszerűsítését illetően. Az év végi
törvénymódosítás oka, hogy a számukra nyújtható hatékonyabb segítség
érdekében indokolt volt a kötelező utánkövetés első időpontjának
meghatározását a korábbi két hónap helyett fél évben, a második
időpontot egy év helyett másfél évben meghatározni. Emellett szükséges
volt rögzíteni azt is, hogy ezen időtartamokon belül <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az örökbefogadók
kérelmükre bármikor részesülhetnek utánkövetésben. Ezek az intézkedések
várhatóan jobban elősegítik az örökbefogadott gyermekek beilleszkedését,
felnevelkedését.</b></span></div> <div> </div> <div><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szintén az örökbefogadásra
váró gyermekek mielőbbi családba kerülését megkönnyítő, elősegítő
változás az is, hogy amennyiben a gyermek folyamatban lévő
örökbefogadása valamilyen okból meghiúsul, akkor a gyámhatóságnak
automatikusan újra örökbefogadhatóvá kell nyilvánítania a gyermeket, így
rögtön megkezdődhet a kiajánlása más örökbefogadó családokhoz. Célunk
ezzel az volt, hogy ezek a gyermekek mielőbb eljussanak az őket
örökbefogadni kívánó szülőkhöz.</b></span></div> <div> </div> <div><b>Még
egy, januártól esedékes, de már augusztus óta közismert változás a
bölcsődéket illetően:<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> 2017. januártól átalakul a bölcsődei rendszer: a
szülők a jövőben a korábbi családi napközik helyett hagyományos
bölcsődébe, mini bölcsődébe, munkahelyi bölcsődébe vagy családi
bölcsődébe írathatják be három év alatti gyerekeiket. Miért volt erre
szükség és hogyan támogatják az átállást?</span></b></div> <div> </div> <div>A
cél itt is az volt, hogy <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a kisgyermek elhelyezése ne legyen akadálya a
munkába állásnak, ha már az anyának lehetősége van dolgozni gyermeke fél
éves korától. Ha nincs elérhető nagyszülő vagy egyéb, megfizethető
segítség, akkor legyen egy olyan hely, ahova a dolgozó szülő
elhelyezheti gyermekét. </span></b>Jelenleg bölcsődét csak a tízezer főnél több
lakosú településeken kell működtetni, de január 1-jétől azon
önkormányzatoknak is kötelező bölcsődei ellátást biztosítaniuk, amelyek
területén legalább negyven, három év alatti gyermek él, vagy ahol
legalább öt olyan gyermek van, akinek a szülei igénylik az ellátást.</div> <div> </div> <div><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Célunk
az új bölcsődei formákkal tehát az volt, hogy bármelyik kis
településen, például önkormányzati támogatással létre tudjanak hozni egy
családi bölcsődét, és öt gyerekkel működtetni tudja egy édesanya is, ha
elvégez egy 100 órás tanfolyamot. A munkahelyi bölcsődék létrehozását
szintén a nők munkába való visszatérése miatt támogatjuk. A családi
napközik átalakítására azért volt szükség, mert három éves kortól
kötelező az óvoda, így a három év alattiakkal foglalkozó családi
bölcsődékre van szükség.</b></span></div> <div> </div> <div>Az átállást jelentős
költségvetési támogatással és mentorprogrammal segítjük. A családi
bölcsődék költségvetési támogatása mintegy 30 százalékkal fog nőni.
Stratégiai megállapodást írtunk alá a Magyarországi Családi Napközik
Közhasznú Egyesületének elnökével. A változás bejelentésekor kb. 47
ezer bölcsődei férőhely létezett, amit 60 ezerre tervezünk növelni. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
kormány százmilliárd forintot különített el a bölcsődék és óvodák
kapacitásának bővítésére, új intézmények létesítésére, meglévők
korszerűsítésére. Sokat léptünk előre, jelenleg 50 ezer bölcsődei
férőhelynél tartunk.</b></span></div> <div> </div> <div><b>Ön többször
hangsúlyozta azt is, hogy a kormány számára<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> <u>fontos az önkéntesség
kultúrájának terjesztése.Év elején elindult az <a href="http://onkentes.gov.hu" target="_blank">onkentes.gov.hu</a> portál,
az önkéntesség világnapján pedig létrehozták a Nemzeti Önkéntes Tanácsot
(NÖT), melytől az önkéntesség kultúrájának terjesztését, az ingyenesen
végzett segítő munka népszerűsítését várják. Tervezik anyagilag is
támogatni az önkéntes civil szervezeteket?</u></span></b></div> <div> </div> <div>Azt
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>szeretnénk, hogy az önkéntesség életformává váljon Magyarországon is.
Hogy legyen természetes az, hogy nem csak magunkra figyelünk oda, hanem a
környezetünkre is. </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Sokan élnek ma is így, jó lenne, ha ez válna
általánossá. Számos önkéntes civil szervezetet támogatunk, anyagilag is,
de célunk a hosszú távú életképesség fenntartása, ezért elsősorban
abban szeretnénk segíteni őket, hogy hosszú távon megerősödve, önállóan
is működjenek.</span></span></div> <div> </div> <div>Egy konkrét lehetőség: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>nemrég
egy 14 milliárd forintos pályázatot írtunk ki civil és egyházi
szervezetek támogatására, ahol az egyik támogatható tevékenység az volt,
hogy ezek a szervezetek felvegyenek egy önkéntes koordinátort, aki –
mint fizetett munkaerő - egyrészt az önkéntesek munkáját szervezi,
másrészt a pénzforrást jelentő pályázatokat figyeli és koordinálja.</b></span></div> <div> </div> <div><b>Közismert,
hogy szívügye a futás. Számos nyilvános futáshoz csatlakozott, legutóbb
például a „Fut a család” vagy a „Fuss magadért egy kört” országos
mozgalomhoz is, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">októberben lefutotta élete első maratonját. Miért fontos
ez ennyire Önnek és mit szól a családja ahhoz, hogy még egy
elfoglaltsága van?</span></b></div> <div> </div> <div><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A „Fut a család”
kezdeményezéssel a legfontosabb üzenetem az volt, hogy a saját példámon
keresztül megmutassam: egy átlagos testalkatú, háromgyermekes és
relatíve sokat dolgozó édesanyaként is bele lehet vágni, meg lehet ezt
csinálni. Különösebben nagy dolgok nem kellenek hozzá, leginkább csak
akaraterő és elhatározás, no meg egy pár jó futócipő</b></span>. A „Fuss magadért
egy kört” országos mozgalom üzenete hasonló: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a legtöbbet mi magunk
tehetünk az egészségünk érdekében.</b></span></div> <div> <br><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A futást
számos ok miatt szeretem: nem kell hozzá semmilyen különleges, drága
eszköz, bárhol és bármikor űzhető, nemcsak fizikailag, hanem szellemileg
is frissítő, és nem mellesleg a család is részt vehet benne, ha akar.
De egyébként minden olyan mozgásformát támogatandónak tartok, amelyet a
nők (és a férfiak is) önmaguk testi és lelki egészségének megőrzése
érdekében űznek.</b></span> </div> </div>
</div>