[Grem] Eperjes Károly egy JÓZSEF ATTILA VERS-ről

[Emoke Greschik]

 „Énvelem a hűség van jelen”
2016. április 09. szombat, 21:50 | Írta: Szerkesztő
http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2555:envelem-a-hseg-van-jelen&catid=62:orommondo&Itemid=88


*[image: jozsef-attila-hĹąsĂŠg]  Eperjes KĂĄroly JĂłzsef Attila egy kĂŠsei, 1937
októberében írt befejezetlen verséről beszél egy interjúkötetben - a
kĂśltĂŠszet napja tiszteletĂŠre idĂŠzzĂźk:*
















Az Isten itt ĂĄllt a hĂĄtam mĂśgĂśtt
s ĂŠn megkerĂźltem ĂŠrte a vilĂĄgot
..................................
..................................

NÊgykÊzlåb måsztam. Álló Istenem
lenĂŠzett rĂĄm, ĂŠs nem emelt fĂśl engem.
Ez a szabadsĂĄg adta ĂŠrtenem,
hogy lesz még erő, lábraállni, bennem.

Úgy segített, hogy nem segíthetett.
Lehetett lĂĄng, de nem lehetett hamva.
AhĂĄny igazsĂĄg, annyi szeretet.
Úgy van velem, hogy itt hagyott magamra.

GyĂśnge a testem: Ăłvja fĂŠlelem!
De ĂŠn a pĂĄrom mosolyogva vĂĄrom,
mert ĂŠnvelem a hĹąsĂŠg van jelen
az Ăźres Ĺąrben tĂĄntorgĂł vilĂĄgon.

„Négykézláb másztam" – azaz elvesztette istenképmás-létét. Állati sorba
jutott a bĹąnei miatt, nem volt mĂŠltĂł az Isten-gyermeksĂŠgre. De ez mĂĄr mĂşlt
idő: igyekszik felállni. Észreveszi az álló Istent.

„Álló Istenem/ lenézett rám, és nem emelt föl engem... /Úgy segített, hogy
nem segĂ­thetett." HĂĄt persze, nem Ă­rhatom meg a gyerekem helyett a leckĂŠt,
mert ha megírom helyette, rossz úton indítom őt el. Rávezetni, azt igen.
Lehet vinni valakivel egyĂźtt a keresztet, mint Cirenei Simon. EgyĂźtt
szenvedni vele, mint az Anya. Odanyújtani neki a kendőt, mint Veronika, és
folytathatnám. Vagy csak kilépni a tömegből, személyiséggé válni és
tanĂşsĂĄgot tenni, mint JĂĄnos. Az igen! De levizsgĂĄzni mindenkinek a sajĂĄt
kereszthordozása után kell. A „lenézett" kifejezés nem azt jelenti, hogy
„megvet", hanem úgy néz rá az Isten, mint az apa és az anya, aki vigyázza a
gyerekét, de elengedi, mert különben sosem tanul meg járni. És ha
nĂŠgykĂŠzlĂĄbra esik, nem szabad fĂślemelni, csak egy kicsit segĂ­teni neki.

„Ez a szabadság adta értenem,/ hogy lesz még erő, lábra állni, bennem." Ez
a lĂŠnyeg: az igazi szabadsĂĄg, a szabad akarat, hit ĂŠs rĂĄciĂł harmĂłniĂĄja!
Elhinni, fĂślvenni a sajĂĄt keresztemet, ĂŠs kĂśvetni Krisztust.

„Lehetett láng, de nem lehetett hamva." A láng a Szentlélek jelképe, az
Isten jelkĂŠpe, ami nem emĂŠszti el a csipkebokrot, nincs hamva, tehĂĄt nem
matéria. (Ajánlom Szabó Lőrinc Materializmus című versét. Hibátlan vers!
Elmondja, mit jelent az anyagelvĹąsĂŠg.)

„Ahány igazság, annyi szeretet." Az Isten mindenkit a saját talentumai
szerint ĂŠrtĂŠkel, s hogy azokkal hogyan gazdĂĄlkodik.

„Úgy van velem, hogy itt hagyott magamra" – tehát nem hagyta el, hanem
figyelemmel kĂśveti, ugyanĂşgy, mint a tĂŠkozlĂł fiĂşt a bibliai pĂŠldabeszĂŠdben
az atyja: mĂŠg a tĂĄvolbĂłl is tartja vele a kapcsolatot az ima ĂŠs engesztelĂŠs
által. Azért tudta a fiú később visszanyerni a szabad akaratát. Azt szokták
mondani: milyen kĂśnnyĹą volt felĂĄllni annak a fiĂşnak, hiszen otthon volt a
kaja, pia, nanĂĄ, hogy hazamegy a marhĂĄja! Ha valĂłban csak a kaja, pia, meg
a pénz miatt ment volna haza, így nyit be: „Fater, elfogyott a lóvé! Adj
még!" De az ilyen kölök csak hazalődörög. Az igazi hazatérő kincset visz,
mĂŠg akkor is, ha minden pĂŠnzĂŠt elherdĂĄlta. Mi volt ez a mĂşlhatatlan kincs?
A tĂŠkozlĂł fiĂş, elszĂłrva a vagyonĂĄt, rosszabb helyzetbe kerĂźlt, mint a
zsidĂłk szemĂŠben tisztĂĄtalan ĂĄllat, a disznĂł. Boldogan megette volna a
moslékot is, de még azt sem tehette. Elege lett a bűnből, a rendetlenségből
ĂŠs az ezzel jĂĄrĂł nyomorbĂłl. Haza vĂĄgyott a rendbe. Nem lett volna
lehetősége további bűnökkel „segítenie" a rossz során? Dehogynem!
Ellophatta volna a disznĂłk moslĂŠkjĂĄt. Agyonverhetett volna egy disznĂłt,
hogy a hĂşsĂĄt megegye. Agyonverhette volna a disznĂłk gazdĂĄjĂĄt, ĂŠs ĂśvĂŠ az
egész disznófalka. Spontán privatizáció! Nem tette: neki a bűnből volt
elég. Visszavágyott a szeretetbe. Amikor hazaérkezett, azt mondta: „Bocsáss
meg, vĂŠtkeztem az Isten ĂŠs teellened." TĂśkĂŠletes bĹąnbĂĄnat. FĂśldi kincsĂŠt
ugyan elszĂłrta, de mĂşlhatatlan kincsĂŠt megtalĂĄlta a szĂ­vĂŠben ĂŠs az eszĂŠben.
Ezért mondja az atya: „Örüljünk, mert elveszett és megkerült!" Lelkileg
tĂśkĂŠletesen jĂśtt haza, ĂŠs a papa nem a kreditkĂĄrtyĂĄja szerint Ă­tĂŠlte meg,
hanem a lelki ĂĄllapota szerint.

*ForrĂĄs: Az igazat mondd, ne csak a valĂłdit" Eperjes KĂĄrollyal beszĂŠlget
KĂślnei LĂ­via. Budapest, Kairosz KiadĂł*

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vĂ­rusoktĂłl. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DDB4FAA8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160410/833ab544/attachment.html