[Grem] F.pápa / a rászorulók segítéséről
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2016. Ápr. 10., V, 08:05:22 CEST
Ferenc pápa: KĂ©pes vagyok-e megállni Ă©s szemĂ©be nĂ©zni annak, aki segĂtsĂ©get
kér tőlem?
2016. április 9. szombat 23:25
http://www.magyarkurir.hu/hirek/kepes-vagyok-e-megallni-es-szemebe-nezni-annak-aki-segitseget-ker-tolem
Ferenc pápa április 9-én az irgalmasság és alamizsna kapcsolatáról tartotta
katekĂ©zisĂ©t a rendkĂvĂĽli szentĂ©vben. Az alamizsnaadás fontosságára Ă©s annak
helyes mikĂ©ntjĂ©re is felhĂvta a hĂvĹ‘k figyelmĂ©t. A pápa szombati rendkĂvĂĽli
jubileumi katekézisét teljes terjedelmében közöljük.
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68879&img=o_111.jpg>
Kedves testvĂ©reim, jĂł napot kĂvánok!
Az evangĂ©liumi szakasz, melyet hallottunk [Mt 6,1–4], segĂt felfedeznĂĽnk *az
irgalmasság egyik lényegi aspektusát: **az alamizsnát*. Egyszerű dolognak
tűnhet az alamizsnálkodás, de *vigyáznunk kell, nehogy megfosszuk ezt a
gesztust a benne rejlő gazdag tartalomtól*. Az „alamizsna” szó ugyanis a
görög nyelvből származik, és éppen „*irgalmasságot” jelent*. Az
alamizsnának tehát magával kellene hoznia az irgalmasság egész
gazdagságát. *Ahogy
az irgalmasságnak ezer útja s módja van, úgy az alamizsna is sokféleképpen
fejezĹ‘dhet ki, hogy enyhĂtse a rászorulĂłk nehĂ©z helyzetĂ©t.*
*Az alamizsnálkodás kötelessége* olyan* ősi,* mint a Biblia. *Az
áldozatbemutatás és az alamizsnaadás két olyan kötelesség volt, amelyhez a
vallásos embernek tartania kellett magát.* Vannak fontos részek az
Ószövetségben, ahol Isten különleges odafigyelést követel meg a
szegényekre, akik lehetnek a nincstelenek, az idegenek, az árvák vagy az
özvegyek. Ez egy állandóan visszatérő refrén a Bibliában*: a szűkölködő, az
özvegy, az idegen, az árva…, *refrén. Mert Isten azt akarja, hogy népe
törődjön ezekkel a testvéreinkkel; sőt inkább azt mondom, hogy ők Isten
üzenetének középpontjában állnak: dicsérni Istent az áldozattal és dicsérni
Istent az alamizsnával.
A kötelességgel együtt, hogy megemlékezzünk róluk, egy értékes útmutatást
is kapunk: „JĂł szĂvvel adj, Ă©s* amikor adsz, szĂved ne szomorodjon el” *
(MTörv 15,10). Ez azt jelenti, hogy *a tevékeny szeretet mindenekelőtt
belső örömöt igényel*. Az irgalmasság gyakorlása nem jelenthet terhet vagy
kellemetlenséget, amelytől gyorsan meg kellene szabadulnunk. Milyen sokan
igazolják magukat, hogy ne kelljen alamizsnát adniuk, azt mondva: „Milyen
ember ez? Ha adnék neki, biztos borra költené, hogy részegeskedjen!” De ha
ő részegeskedik, az azért van, mert nincs más útja! És te mit teszel
titokban, amikor senki sem látja? És bĂrĂłja vagy annak a szegĂ©ny embernek,
aki pénzt kér tőled egy pohár borra? Szeretem felidézni* az idős Tobit
törtĂ©netĂ©t, aki miután nagy pĂ©nzösszeget kapott, magához hĂvta fiát, Ă©s ezt
az intelmet adta neki: „Adj alamizsnát a vagyonodbĂłl. Ne fordĂtsd el
arcodat a szegĂ©nytĹ‘l soha, s akkor Isten sem fordĂtja el arcát tĹ‘led” (TĂłb
4,7–8).* Nagyon bölcs szavak, amelyek segĂtenek megĂ©rteni az alamizsna
értékét.
Amint hallhattuk, *JĂ©zus* ezzel kapcsolatban *nĂ©lkĂĽlözhetetlen tanĂtás*t
hagyott ránk. Mindenekelőtt *azt kéri, hogy **ne azért adjunk alamizsnát,
hogy dicsérjenek vagy csodáljanak minket az emberek nagylelkűségünkért: úgy
tedd, hogy jobb kezed ne tudja, mit tesz a bal* (vö. Mt 6,3*). Nem az
számĂt, mi látszik, hanem az a kĂ©pessĂ©gĂĽnk, hogy megálljunk Ă©s szemĂ©be
nĂ©zzĂĽnk annak, aki segĂtsĂ©get kĂ©r. Mindannyian feltehetjĂĽk magunknak a
kĂ©rdĂ©st: „KĂ©pes vagyok-e megállni Ă©s szemĂ©be nĂ©zni annak, aki segĂtsĂ©get
kĂ©r tĹ‘lem? *KĂ©pes vagyok erre?” Tehát nem szabad azonosĂtanunk az
alamizsnaadást azzal, hogy egyszerűen sietve adunk egy kis aprópénzt
anélkül, hogy ránéznénk az emberre, anélkül, hogy megállnánk beszélni vele,
hogy lássuk, mire van ténylegesen szüksége. Ugyanakkor* különbséget kell
tennünk a szegények és a kéregetés különböző formái között, amelyek nem
tesznek jó szolgálatot az igazi szegényeknek.* Mindenesetre az
alamizsnálkodás egy szeretetgesztus, amellyel azok felé fordulunk, akikkel
találkozunk, az őszinte figyelem gesztusa afelé, aki közeledik felénk és
segĂtsĂ©gĂĽnket kĂ©ri, titokban vĂ©gzett cselekedet, amelyet csak Isten lát, Ă©s
amelynek értékét csak ő tudja felmérni.
De* az alamizsnálkodásnak áldozatnak is kell lennie számunkra*. Emlékszem
egy anyukára: három gyermeke volt, nagyjából hat-, öt- és háromévesek.
Mindig azt tanĂtotta gyermekeinek, hogy adjanak alamizsnát azoknak, akik
kérnek tőlük. Egyszer éppen ebédeltek: mindegyik egy-egy szelet milánói
kotlettet evett, vagy ahogy az én földemen mondják: rántott húst.
Kopogtattak. A legnagyobb gyermek megy ajtót nyitni, majd visszatér: „Anyu,
egy szegény ember az, és enni kér.” „Mit csináljunk?” – kérdezte az anya.
„Adjunk neki enni – válaszolták mindnyájan – adjunk neki!” „Jól van: add
ide a hĂşsod felĂ©t, te is a tied felĂ©t, te is a tied felĂ©t, Ă©s kĂ©szĂtsĂĽnk
neki két szendvicset!” „Ne, anyu, ne!” „Nem? *Adj a tiedből, azt add, ami
áldozatot jelent neked.” Ez jelenti azt, hogy belépek a szegény ember
életébe. Megvonok valamit magamtól, hogy neked adjam. Azt mondom a
szĂĽlĹ‘knek: neveljĂ©tek gyermekeiteket arra, hogy Ăgy adjanak alamizsnát, Ă©s
nagylelkűen bánjanak azzal, amijük van.*
Tegyük magunkévá Pál apostol szavait: „Minden tekintetben megmutattam
nektek, hogy Ăgy, kemĂ©ny munkával kell az erĹ‘tlenekrĹ‘l gondoskodnunk,
emlékezve az Úr Jézus szavaira. Mert ő maga mondta: *Nagyobb boldogság
adni, mint kapni”* (ApCsel 20,35; vö. 2Kor 9,7). Köszönöm!
FordĂtotta: TĹ‘zsĂ©r Endre SP
FotĂł: News.va
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vĂrusoktĂłl. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_729048402380877134_DDB4FAA8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160410/52319b7a/attachment.html
További információk a(z) Grem levelezőlistáról