[Grem] Szria / helyzet / magyar rgszek Szriban

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Sze. 27., V, 16:06:57 CEST 

A magyar zászló jó márkának számít Szíriában

http://gondola.hu/cikkek/98185-A_magyar_zaszlo_jo_markanak_szamit_Sziriaban.html

Utolsóként tartanak ki a magyar régészek külföldi kollégáik közül
Szíriában, ahol a világ legjelentősebb kulturális kincsei közé közé tartozó
műemlékeken dolgozhatnak.
2015. szeptember 27. 09:46

A magyarok munkája országszerte ismert a közel-keleti államban, ahol Major
Balázs archeológus, a kutató csapat vezetője szerint Magyarország minimális
befektetéssel komoly előnyökhöz juthatna a jövőben. A polgárháborús államba
rendszeresen kijáró tudós arról is beszélt, szíriai barátai nem akadtak
fenn a magyar kormányzat migránsokkal kapcsolatos intézkedésein. A kutató
ezek kívül beszélt még egy különleges, a háborúval népszerűvé vált új szír
exporttermékről is.

*Senki nem számított rá a damaszkuszi citadella restaurálásán dolgozók
közül, hogy a felkelők egymás után kétszer ugyanarra a pontra lőnek ki
rakétát feléjük. Az első hatalmas robbanást követően, az átmenti zűrzavar
után, gyorsan megkezdődött a romeltakarítás és a mentés. Ekkor jött a
második lövedék. A fedezék nélküli csoportra kilőtt robbanófej újabb nagy
rombolást végzett, a füst és por eloszlása után a régészek két holttestet
és rengeteg sebesültet találtak a várban. A két halott a kollégájuk volt.
Ez egy hónapja történt a szír fővárosban, amelynek nem csak a külvárosaiban
folynak harcok, hanem a belső, óvárosi részekre is mindennap belőnek
három-négy, de van, hogy több tucat rakétát is a felkelők* – mondta a
hirado.hu-nak a Szíriában tizenöt éve kutató Major Balázs régész.

*Magyar régészek Szíriában*

*A damaszkuszi világörökségi helyszínen többször dolgoztak és még mindig
segítenek a magyarok is. Ők az egyetlen külföldi régészeti misszió tagjai
Szíriában, akik nem hagyták el az országot és a kinti munkatársaikat *–
korábban mintegy 140 kutatócsoport érkezett a világ minden részéből. *Major
Balázs archeológus, arabista, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészeti
tanszékének vezetője több mint egy évtizeddel a szíriai polgárháború
2011-es kitörése előtt kezdett régészeti kutatásokba a közel-keleti
országban, és azóta is rendszeresen kijár.* A háború előtt még több mint
hetven magyar szakemberrel és egyetemi hallgatóval működött a magyar
misszió, a háború megindulását követően azonban csökkentették a létszámot.

A magyarok kutatásainak* fő helyszíne Margat, a világ egyik legnagyobb
keresztes lovagvára, *amely a Földközi-tenger partján fekvő Bánjász városa
mellett áll. A település és környéke, Tartúsz valamint Latakia
kormányzóságok a polgárháború kezdete óta a kormányerők kezén vannak,
kezdetben ott is voltak lövöldözések, de azóta elkerülik a harcok a
vidéket. *A magyarok nem csak a Közel-Kelet egyik legnagyobb középkori
várában vannak jelen. Major Balázsék besegítenek az európai kutatók által
elhagyott és a kormányerők által tavaly visszafoglalt egykori keresztes
erőd, a világhírű Crac des Chevaliers kutatásába, valamint a frontvárossá
vált Damaszkusz citadellájának munkálataiba is*.

*II. András nyomában*

A magyar csapat több évvel a polgárháború előtt a szíriai kulturális
minisztérium felkérésére kezdte el feltárni *Margat*ot, amely*nek magyar
vonatkozása is van, II. András magyar király 1217 végén, 1218 elején a
szentföldi keresztes hadjárata idején ezt az erődítményt is felkereste, és
gazdag évjáradékkal látta el.*

A margati szír-magyar közös régészeti projektben különféle szakemberek
vesznek részt, az archeológusok mellett építészmérnökök,
művészettörténészek, geológusok, geofizikusok, archaeozoológusok,
restaurátorok és geodéták, valamint szír és magyar egyetemi hallgatók. Az
emlékek felszínre hozásán kívül többek között a monumentális építmények
felmérésével, dokumentációjával, anyagminták, maradványok elemzésével
foglalkoznak, valamint tevékenységük hangsúlyos része az oktatás is.
* A szír-magyar együttműködés része az is, hogy a Pázmány egyetem régészeti
tanszékének esztergomi ásatásán rendszeresen részt vesznek szíriai
hallgatók. *
Magyarországról Szíriába azonban manapság csak szakértők mennek ki,
egyetemisták nem, de* a munka alacsonyabb intenzitással tovább folyik.
Margatban jelenleg az eddigi leletek feldolgozása és állagmegóvás zajlik,
például, hogy megelőzzék a hatalmas építmény egyes boltíveinek
beszakadását, de folyamatosan készülnek a helyreállítási és kiállítási
tervek is.*

A csapat megfogyatkozásának oka az általános helyzet romlása miatti *óvatosság,
bár Margat és a partvidék az ország legbiztonságosabb terüle*te*. Ez sajnos
**nem mondható el Szíria jelentős részéről, úgyhogy szinte minden kinti
ismerős és kolléga tud mesélni a családjában történt tragédiákról. *Nemrég
a magyar csapat egyik korábbi szállásadójának a gerincét találták el,
miközben az aleppói úton haladt autójával. A többgyermekes férfi életben
maradt, de a teste lebénult.

*Bizalmat kelt a piros-fehér-zöld*

Korábban a Szíriában olajmezőket üzemeltető *Mol-INA volt a margati
régészeti munka fő anyagi támogatója, jelenleg az egyetem biztosít
forrásokat, valamint magánadományokat is kapnak a régészeti koncessziós
munka továbbvitelére*. Ez lényegesen kevesebb pénzt jelent az előző
évekéhez képest. Az eddigi kutatások eredményeinek magyarországi
feldolgozásához* az EMMI-től kap alaptámogatást a Szíriai-Magyar Régészeti
Misszió.*

Mint Major Balázs mondta, fontos, hogy ne szűnjön meg a magyar jelenlét
Szíriában, főleg, hogy a magyar régészek most lépéselőnyben vannak külföldi
kollégáikkal szemben. A szakember szerint rendkívül kifizetődő lehet
Magyarországnak a jövőben, ha a kulturális, tudományos téren aktív marad a
közel-keleti államban. Az ilyen humanitárius segítségnyújtásnak számító
tevékenységeket semmilyen szír kormányzat elleni politikai embargó nem
érinti. Fontos az is, hogy *a magyarok munkájával mindenki nagyon
elégedett, és a magyar zászló, valamint a Katolikus Egyetem logója nagyon
jó márkának számít, bizalmat kelt a közel-keleti államban.*

A helyieknek pártállástól függetlenül nagyon fontos, hogy van egy olyan
ország, amely nem csak távolról, ösztöndíjakkal, konferenciákkal támogatja
a szír oktatást és kutatást, hanem a szakemberei helyben is jelen vannak.
Ez a szakmai és gyakorlati mellett egyfajta lelki támogatás is ad, amit
nagyon nagyra értékelnek.
*Margatban a szír szállásadóik 2011 nyarán nem akarták elhinni, hogy a
magyarok a romló helyzet ellenére visszajöttek az újabb ásatási szezonra, a
faluban többen elsírták magukat, amikor felvonult a kutatócsapat. *
* A magyar régészek munkájáról 2000-től kezdődően sokszor beszámolt a szír
sajtó, így a televízió is, a tevékenységük országszerte ismer*t. A
feszített tempójú terepi munka mellett is szakítanak időt szakmai előadások
tartására, legutóbb a Dzsabalai Régészeti Igazgatóságon és a damaszkuszi
Nemzeti Múzeum dísztermében voltak a nagyközönség számára is nyitott
előadások.

*Major Balázs úgy véli, a helyzet egyszer rendeződni fog a közel-keleti
országban, és akkor a minimális pénzt igénylő kulturális befektetések a
szír-magyar gazdasági kapcsolatokra is jó hatással lehetnek.* Még a
békeidőben, a japánok is így taroltak Szíriában – tette hozzá.

*Szír barátai megértik Magyarországot - mondja a régész*

Az esztergomi régész arról is beszélt, hogy *Szíriában nagyon sok
értelmiséginek vannak magyar kötődései, sokan szerezték Magyarországon a
diplomájukat. *Csak a Tartúsz városában működő megyei kórházban tizennégy
olyan orvos dolgozott, akik Magyarországon tanultak, közülük négy főorvos.
Major Balázs sok ilyen szírrel tart kapcsolatot, többel baráti a viszonya.

Mint mesélte, *körükben Magyarország megítélése azután is pozitív, hogy
kerítés épült a magyar-szerb határra. Beszámolója szerint szír barátai
abszolút megértik a magyar kormány intézkedéseit, nem gondolják,* *hogy
millióknak, akiknek ráadásul csak egy része szíriai, ellenőrizetlenül
kellene átözönlenie a fél világon. **Szerintük is a Szíriával határos
országokban kellene jobb körülményeket biztosítani a menekülteknek, hogy
kivárhassák a helyzet rendeződését*, amit talán épp a menekültválság
erősödése siettethet. Általános vélemény, hogy ha a szomszédos államokban
nem romlottak volna nagymértékben az otthonukból elüldözöttek egyébként sem
túl fényes életfeltételei, és lett volna némi remény a háborús állapotok
rendezésére, valószínű, nem indultak volna százezrével Európa felé.

Major Balázs helyi ismerősei úgy tartják, hogy* a Szíriát elhagyók jó része
az Eufrátesz völgyéből, az ország talán legelmaradottabb és az Iszlám Állam
által elfoglalt szunnita többségű vidékéről menekül. A kulturálisan,
vallásilag, gazdasági fejlettséget tekintve egészen más világnak számító,
és jelenleg biztonságos nyugati, tengerparti területekről kevesebben vágnak
neki a határoknak. Ezen a vidéken főleg alaviták és keresztények élnek,
akik a kormány hátországának számítanak.*

Összességében azonban elmondható, hogy *a Szíria többi területén élő,
többségében szunnita lakosság is általában távolságtartással kezeli a
polgárháborút és igyekszik nem részt venni benne. A szunniták többsége nem
fogott fegyvert a kormány ellen,* ugyanis a szírek jelentős része úgy
látja, hogy nem sikerült életképes alternatívát felmutatni és ha nem is
volt maradéktalanul elégedett, de a háború előtt mindenképpen jobb élete
volt. Emellett *a szíriai muszlimok többsége mentes a szélsőséges
ideológiáktól, az Iszlám Államnak nincs jelentős támogatottsága a körükben
– hangsúlyozta. Szíria mindig is a kultúrák olvasztótégelye volt a
történelem folyamán, egy alapvetően befogadó és nagyon vendégszerető
néppel. Őket **tette most generációkra tönkre ez a háború, és űzött el több
mint egy magyarországnyi embert az otthonából*.

*Halottas zsák helyett inkább Aszad*

Bár az alaviták és a keresztények jellemzően a kormány mellett állnak, nem
feltétlenül azért, mert kritikátlanok – sokat bírálják például a
korrupciót. Azonban biztosak benne, hogy ha a szélsőséges Iszlám Állam vagy
az al-Nuszra Front győzne, nekik legfeljebb halottas zsák jutna – mondta
Major Balázs. Ez közel ötmillió ember életét jelenti. Hozzátette, hogy a
mérsékeltnek nevezett Aszad-ellenes felkelők meglehetősen súlytalanok az
országban, szinte nagyítóval kell keresni őket,* a szír elnök* i*gazi
fenyegetést jelentő ellenfelei a fanatikus fegyveresekből álló alakulatok,
amelyekből több tucat működik az országban, és gyakran egymást is támadják.
Nem mellesleg, folyamatosan pusztítják az ország műemlékeit is, aminek
egyik leghírhedtebb esete a világörökséghez tartozó Palmüra romváros
pusztítása.*

Az Aszadnak adott orosz támogatással kapcsolatos kérdére a magyar régész –
aki idén nyáron volt kint legutóbb – azt mondta, annak az utakon semmiféle
kézzelfogható jelét nem látta. A háború előtt is csak Tartúszban látott
orosz katonákat, ahol a flottájuk egyetlen földközi-tengeri kikötője van.
Főleg a parfümboltban lehetett találkozni velük, ahol vélhetően ajándékot
vettek az otthoniaknak. *Damaszkuszban viszonylag nagy számban éltek
oroszok, amihez tudni kell, hogy a nagykövetségük lakótelep méretű, és
köztudott, hogy a gazdasági mellett erős katonai kapcsolatokkal is
rendelkeztek, rendelkeznek*. (A Wall Street Journal amerikai napilap azt
írta, új műholdképek tanúsága szerint Oroszország vélhetően két újabb
katonai bázist épít Szíriában. *A szeptember közepén készült felvételek a
WSJ szerint arról tanúskodnak, hogy Oroszország katonailag be kíván
avatkozni a négy és fél éve tartó szíriai polgárháborúba.)*

*Új exporttermék a háborús Szíriából*

Az összevissza kanyargó frontok és a négy éve tartó harcok közepette az
ország, a helyi közösségek átálltak a hadigazdálkodásra. Bár fizetést a
kormányterületeken kapnak az emberek, de a szír líra értéke nagyjából az
ötödére zuhant a háború kezdete óta. A havi juttatások átlag 30-100 dollár
körül mozognak, amiből nem lehet megélni. Sokan kerestek maguknak
kiegészítő munkákat, például házaló kereskedőnek álltak, akár diplomások is.*
A szétbombázott harci zónákon túl általában még van közműellátás, napi
néhány órára villany, víz, valamint élelmiszer is kapható, a mezőgazdaság
még nem omlott össze és a gyárak is működnek többé-kevésbé. Megemlítette,
hogy például a damaszkuszi konzervgyár lekvárjai eljutnak az észak-iraki
kurd terület boltjaiba is.*


*Major Balázs szerint a mindennapi élet a háború ellenére is meglepően
békés képet mutat a nyugati tartományokban, sőt ha épp nem lőnek, még a
fronthoz közel is megtévesztő lehet a látvány, megtelnek a kávézók, a
boltok. *
A háború biztos jele azonban, hogy egyrészt *szemmel látható az
elszegényedés, másrészt Tartúszban és Latakiában is nagyon sok a belső
menekült, a milliós tömeg miatt tele vannak az albérletek és a hotelek,
mások rokonoknál, elhagyott, félkész vagy maguk által emelt épületekben
húzzák meg magukat. A törökországi, libanoni vagy jordániai táborokban élő
elüldözöttekkel ellentétben ők külföldről szinte semmilyen támogatást nem
kapnak* – tette hozzá.

Sajátos fejleménye a háborúnak, hogy *megjelentek a polgárháború témáját is
feldolgozó televíziós szappanoperák. A mindennapok eseményeiből építkező
sorozatokat – mint egyfajta helyi Szomszédok-szériát – szírek tömegei
követik a képernyő előtt ülve. Sőt, a fegyveres jelenetekkel tarkított
történetek a szomszédos országok tévétársaságainak figyelmét is
felkeltették, így a szíriai harcok ihlette forgatókönyvek fordulatain már
békében élő országok lakói is izgulhatnak.*
hirado.hu
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150927/2554cf25/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl