<div dir="ltr"><div class="">A magyar zászló jó márkának számít Szíriában<br><br><a href="http://gondola.hu/cikkek/98185-A_magyar_zaszlo_jo_markanak_szamit_Sziriaban.html">http://gondola.hu/cikkek/98185-A_magyar_zaszlo_jo_markanak_szamit_Sziriaban.html</a><br></div>
<div class=""><span class=""><br><span style="background-color:rgb(255,229,153)">Utolsóként tartanak ki a magyar
régészek külföldi kollégáik közül Szíriában, ahol a világ legjelentősebb
kulturális kincsei közé közé tartozó műemlékeken dolgozhatnak. </span></span></div>
<div class="">
</div>
<div class="">
2015. szeptember 27. 09:46</div><br><div class=""><img src="http://gondola.hu/kepek/nyito/95631.jpg" alt="" class=""></div>
<p>
A magyarok munkája országszerte ismert a közel-keleti államban, ahol
Major Balázs archeológus, a kutató csapat vezetője szerint Magyarország
minimális befektetéssel komoly előnyökhöz juthatna a jövőben. A
polgárháborús államba rendszeresen kijáró tudós arról is beszélt,
szíriai barátai nem akadtak fenn a magyar kormányzat migránsokkal
kapcsolatos intézkedésein. A kutató ezek kívül beszélt még egy
különleges, a háborúval népszerűvé vált új szír exporttermékről is.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Senki nem számított rá a damaszkuszi citadella restaurálásán dolgozók
közül, hogy a felkelők egymás után kétszer ugyanarra a pontra lőnek ki
rakétát feléjük. Az első hatalmas robbanást követően, az átmenti
zűrzavar után, gyorsan megkezdődött a romeltakarítás és a mentés. Ekkor
jött a második lövedék. A fedezék nélküli csoportra kilőtt robbanófej
újabb nagy rombolást végzett, a füst és por eloszlása után a régészek
két holttestet és rengeteg sebesültet találtak a várban. A két halott a
kollégájuk volt. Ez egy hónapja történt a szír fővárosban, amelynek nem
csak a külvárosaiban folynak harcok, hanem a belső, óvárosi részekre is
mindennap belőnek három-négy, de van, hogy több tucat rakétát is a
felkelők</b></span> – mondta a hirado.hu-nak a Szíriában tizenöt éve kutató Major
Balázs régész.<br>
<br>
<strong>Magyar régészek Szíriában</strong><br>
<br>
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A damaszkuszi világörökségi helyszínen többször dolgoztak és még mindig
segítenek a magyarok is. Ők az egyetlen külföldi régészeti misszió
tagjai Szíriában, akik nem hagyták el az országot és a kinti
munkatársaikat </b></span>– korábban mintegy 140 kutatócsoport érkezett a világ
minden részéből. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Major Balázs archeológus, arabista, a Pázmány Péter
Katolikus Egyetem régészeti tanszékének vezetője több mint egy
évtizeddel a szíriai polgárháború 2011-es kitörése előtt kezdett
régészeti kutatásokba a közel-keleti országban, és azóta is rendszeresen
kijár.</b></span> A háború előtt még több mint hetven magyar szakemberrel és
egyetemi hallgatóval működött a magyar misszió, a háború megindulását
követően azonban csökkentették a létszámot.<br>
<br>
A magyarok kutatásainak<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> fő helyszíne Margat, a világ egyik legnagyobb
keresztes lovagvára, </b></span>amely a Földközi-tenger partján fekvő Bánjász
városa mellett áll. A település és környéke, Tartúsz valamint Latakia
kormányzóságok a polgárháború kezdete óta a kormányerők kezén vannak,
kezdetben ott is voltak lövöldözések, de azóta elkerülik a harcok a
vidéket. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A magyarok nem csak a Közel-Kelet egyik legnagyobb középkori
várában vannak jelen. Major Balázsék besegítenek az európai kutatók
által elhagyott és a kormányerők által tavaly visszafoglalt egykori
keresztes erőd, a világhírű Crac des Chevaliers kutatásába, valamint a
frontvárossá vált Damaszkusz citadellájának munkálataiba is</b></span>.<br>
<br>
<strong>II. András nyomában</strong><br>
<br>
A magyar csapat több évvel a polgárháború előtt a szíriai kulturális
minisztérium felkérésére kezdte el feltárni <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Margat</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">ot, amely</span><b>nek magyar
vonatkozása is van, II. András magyar király 1217 végén, 1218 elején a
szentföldi keresztes hadjárata idején ezt az erődítményt is felkereste,
és gazdag évjáradékkal látta el.</b></span></p>
<p>
A margati szír-magyar közös régészeti projektben különféle szakemberek
vesznek részt, az archeológusok mellett építészmérnökök,
művészettörténészek, geológusok, geofizikusok, archaeozoológusok,
restaurátorok és geodéták, valamint szír és magyar egyetemi hallgatók.
Az emlékek felszínre hozásán kívül többek között a monumentális
építmények felmérésével, dokumentációjával, anyagminták, maradványok
elemzésével foglalkoznak, valamint tevékenységük hangsúlyos része az
oktatás is.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> A szír-magyar együttműködés része az is, hogy a Pázmány
egyetem régészeti tanszékének esztergomi ásatásán rendszeresen részt
vesznek szíriai hallgatók.<br>
</b></span><br>
Magyarországról Szíriába azonban manapság csak szakértők mennek ki,
egyetemisták nem, de<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a munka alacsonyabb intenzitással tovább folyik.
Margatban jelenleg az eddigi leletek feldolgozása és állagmegóvás
zajlik, például, hogy megelőzzék a hatalmas építmény egyes boltíveinek
beszakadását, de folyamatosan készülnek a helyreállítási és kiállítási
tervek is.</b></span><br>
<br>
A csapat megfogyatkozásának oka az általános helyzet romlása miatti
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>óvatosság, bár Margat és a partvidék az ország legbiztonságosabb
terüle</b></span>te<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> Ez sajnos </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nem mondható el Szíria jelentős részéről, úgyhogy
szinte minden kinti ismerős és kolléga tud mesélni a családjában történt
tragédiákról. </b></span>Nemrég a magyar csapat egyik korábbi szállásadójának a
gerincét találták el, miközben az aleppói úton haladt autójával. A
többgyermekes férfi életben maradt, de a teste lebénult.<br>
<br>
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><strong>Bizalmat kelt a piros-fehér-zöld</strong><br>
</span><br>
Korábban a Szíriában olajmezőket üzemeltető <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Mol-INA volt a margati
régészeti munka fő anyagi támogatója, jelenleg az egyetem biztosít
forrásokat, valamint magánadományokat is kapnak a régészeti koncessziós
munka továbbvitelére</b></span>. Ez lényegesen kevesebb pénzt jelent az előző
évekéhez képest. Az eddigi kutatások eredményeinek magyarországi
feldolgozásához<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> az EMMI-től kap alaptámogatást a Szíriai-Magyar
Régészeti Misszió.</b></span></p><div id="billboardbanner"><span class=""></span></div>
<p>
Mint Major Balázs mondta, fontos, hogy ne szűnjön meg a magyar jelenlét
Szíriában, főleg, hogy a magyar régészek most lépéselőnyben vannak
külföldi kollégáikkal szemben. A szakember szerint rendkívül kifizetődő
lehet Magyarországnak a jövőben, ha a kulturális, tudományos téren aktív
marad a közel-keleti államban. Az ilyen humanitárius segítségnyújtásnak
számító tevékenységeket semmilyen szír kormányzat elleni politikai
embargó nem érinti. Fontos az is, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a magyarok munkájával mindenki
nagyon elégedett, és a magyar zászló, valamint a Katolikus Egyetem
logója nagyon jó márkának számít, bizalmat kelt a közel-keleti államban.</b></span><br>
<br>
A helyieknek pártállástól függetlenül nagyon fontos, hogy van egy olyan
ország, amely nem csak távolról, ösztöndíjakkal, konferenciákkal
támogatja a szír oktatást és kutatást, hanem a szakemberei helyben is
jelen vannak. Ez a szakmai és gyakorlati mellett egyfajta lelki
támogatás is ad, amit nagyon nagyra értékelnek. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Margatban a szír
szállásadóik 2011 nyarán nem akarták elhinni, hogy a magyarok a romló
helyzet ellenére visszajöttek az újabb ásatási szezonra, a faluban
többen elsírták magukat, amikor felvonult a kutatócsapat.<br>
</b><b><br>
A magyar régészek munkájáról 2000-től kezdődően sokszor beszámolt a
szír sajtó, így a televízió is, a tevékenységük országszerte ismer</b></span>t. A
feszített tempójú terepi munka mellett is szakítanak időt szakmai
előadások tartására, legutóbb a Dzsabalai Régészeti Igazgatóságon és a
damaszkuszi Nemzeti Múzeum dísztermében voltak a nagyközönség számára is
nyitott előadások.<br>
<br>
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Major Balázs úgy véli, a helyzet egyszer rendeződni fog a közel-keleti
országban, és akkor a minimális pénzt igénylő kulturális befektetések a
szír-magyar gazdasági kapcsolatokra is jó hatással lehetnek.</b></span> Még a
békeidőben, a japánok is így taroltak Szíriában – tette hozzá.<br>
<br>
<strong>Szír barátai megértik Magyarországot - mondja a régész</strong><br>
<br>
Az esztergomi régész arról is beszélt, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Szíriában nagyon sok
értelmiséginek vannak magyar kötődései, sokan szerezték Magyarországon a
diplomájukat. </b></span>Csak a Tartúsz városában működő megyei kórházban
tizennégy olyan orvos dolgozott, akik Magyarországon tanultak, közülük
négy főorvos. Major Balázs sok ilyen szírrel tart kapcsolatot, többel
baráti a viszonya.<br>
<br>
Mint mesélte, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>körükben Magyarország megítélése azután is pozitív, hogy
kerítés épült a magyar-szerb határra. Beszámolója szerint szír barátai
abszolút megértik a magyar kormány intézkedéseit, nem gondolják,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hogy
millióknak, akiknek ráadásul csak egy része szíriai, ellenőrizetlenül
kellene átözönlenie a fél világon. </b></span><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Szerintük is a Szíriával határos
országokban kellene jobb körülményeket biztosítani a menekülteknek, hogy
kivárhassák a helyzet rendeződését</b></span>, amit talán épp a menekültválság
erősödése siettethet. Általános vélemény, hogy ha a szomszédos
államokban nem romlottak volna nagymértékben az otthonukból elüldözöttek
egyébként sem túl fényes életfeltételei, és lett volna némi remény a
háborús állapotok rendezésére, valószínű, nem indultak volna százezrével
Európa felé.</p>
<p>
Major Balázs helyi ismerősei úgy tartják, hogy<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> a Szíriát elhagyók jó
része az Eufrátesz völgyéből, az ország talán legelmaradottabb és az
Iszlám Állam által elfoglalt szunnita többségű vidékéről menekül. A
kulturálisan, vallásilag, gazdasági fejlettséget tekintve egészen más
világnak számító, és jelenleg biztonságos nyugati, tengerparti
területekről kevesebben vágnak neki a határoknak. Ezen a vidéken főleg
alaviták és keresztények élnek, akik a kormány hátországának számítanak.</b></span><br>
<br>
Összességében azonban elmondható, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a Szíria többi területén élő,
többségében szunnita lakosság is általában távolságtartással kezeli a
polgárháborút és igyekszik nem részt venni benne. A szunniták többsége
nem fogott fegyvert a kormány ellen,</b></span> ugyanis a szírek jelentős része úgy
látja, hogy nem sikerült életképes alternatívát felmutatni és ha nem is
volt maradéktalanul elégedett, de a háború előtt mindenképpen jobb
élete volt. Emellett <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a szíriai muszlimok többsége mentes a szélsőséges
ideológiáktól, az Iszlám Államnak nincs jelentős támogatottsága a
körükben – hangsúlyozta. Szíria mindig is a kultúrák olvasztótégelye
volt a történelem folyamán, egy alapvetően befogadó és nagyon
vendégszerető néppel. Őket </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>tette most generációkra tönkre ez a háború,
és űzött el több mint egy magyarországnyi embert az otthonából</b></span>.<br>
<br>
<strong>Halottas zsák helyett inkább Aszad</strong><br>
<br>
Bár az alaviták és a keresztények jellemzően a kormány mellett állnak,
nem feltétlenül azért, mert kritikátlanok – sokat bírálják például a
korrupciót. Azonban biztosak benne, hogy ha a szélsőséges Iszlám Állam
vagy az al-Nuszra Front győzne, nekik legfeljebb halottas zsák jutna –
mondta Major Balázs. Ez közel ötmillió ember életét jelenti. Hozzátette,
hogy a mérsékeltnek nevezett Aszad-ellenes felkelők meglehetősen
súlytalanok az országban, szinte nagyítóval kell keresni őket,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a szír
elnök</b></span> i<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>gazi fenyegetést jelentő ellenfelei a fanatikus fegyveresekből
álló alakulatok, amelyekből több tucat működik az országban, és gyakran
egymást is támadják. Nem mellesleg, folyamatosan pusztítják az ország
műemlékeit is, aminek egyik leghírhedtebb esete a világörökséghez
tartozó Palmüra romváros pusztítása.</b></span></p>
<p>
Az Aszadnak adott orosz támogatással kapcsolatos kérdére a magyar
régész – aki idén nyáron volt kint legutóbb – azt mondta, annak az
utakon semmiféle kézzelfogható jelét nem látta. A háború előtt is csak
Tartúszban látott orosz katonákat, ahol a flottájuk egyetlen
földközi-tengeri kikötője van. Főleg a parfümboltban lehetett találkozni
velük, ahol vélhetően ajándékot vettek az otthoniaknak. <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Damaszkuszban
viszonylag nagy számban éltek oroszok, amihez tudni kell, hogy a
nagykövetségük lakótelep méretű, és köztudott, hogy a gazdasági mellett
erős katonai kapcsolatokkal is rendelkeztek, rendelkeznek</b></span>. (A Wall
Street Journal amerikai napilap azt írta, új műholdképek tanúsága
szerint Oroszország vélhetően két újabb katonai bázist épít Szíriában. <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>A
szeptember közepén készült felvételek a WSJ szerint arról tanúskodnak,
hogy Oroszország katonailag be kíván avatkozni a négy és fél éve tartó
szíriai polgárháborúba.)</b></span><br>
<br>
<strong>Új exporttermék a háborús Szíriából</strong><br>
<br>
Az összevissza kanyargó frontok és a négy éve tartó harcok közepette az
ország, a helyi közösségek átálltak a hadigazdálkodásra. Bár fizetést a
kormányterületeken kapnak az emberek, de a szír líra értéke nagyjából
az ötödére zuhant a háború kezdete óta. A havi juttatások átlag 30-100
dollár körül mozognak, amiből nem lehet megélni. Sokan kerestek maguknak
kiegészítő munkákat, például házaló kereskedőnek álltak, akár
diplomások is.<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> A szétbombázott harci zónákon túl általában még van
közműellátás, napi néhány órára villany, víz, valamint élelmiszer is
kapható, a mezőgazdaság még nem omlott össze és a gyárak is működnek
többé-kevésbé. Megemlítette, hogy például a damaszkuszi konzervgyár
lekvárjai eljutnak az észak-iraki kurd terület boltjaiba is.</b></span><br>
<br>
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Major Balázs szerint a mindennapi élet a háború ellenére is meglepően
békés képet mutat a nyugati tartományokban, sőt ha épp nem lőnek, még a
fronthoz közel is megtévesztő lehet a látvány, megtelnek a kávézók, a
boltok.<br>
</b></span><br>
A háború biztos jele azonban, hogy egyrészt <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szemmel látható az
elszegényedés, másrészt Tartúszban és Latakiában is nagyon sok a belső
menekült, a milliós tömeg miatt tele vannak az albérletek és a hotelek,
mások rokonoknál, elhagyott, félkész vagy maguk által emelt épületekben
húzzák meg magukat. A törökországi, libanoni vagy jordániai táborokban
élő elüldözöttekkel ellentétben ők külföldről szinte semmilyen
támogatást nem kapnak</b></span> – tette hozzá.<br>
<br>
Sajátos fejleménye a háborúnak, hogy <span style="background-color:rgb(230,145,56)"><b>megjelentek a polgárháború témáját
is feldolgozó televíziós szappanoperák. A mindennapok eseményeiből
építkező sorozatokat – mint egyfajta helyi Szomszédok-szériát – szírek
tömegei követik a képernyő előtt ülve. Sőt, a fegyveres jelenetekkel
tarkított történetek a szomszédos országok tévétársaságainak figyelmét
is felkeltették, így a szíriai harcok ihlette forgatókönyvek fordulatain
már békében élő országok lakói is izgulhatnak.</b></span></p>
<div class=""><a href="http://hirado.hu">hirado.hu</a></div></div>