[Grem] Bíró L.püspök novemberi levele a családokhoz
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2015. Okt. 30., P, 12:38:05 CET
HĂvom a családokat - BĂrĂł LászlĂł pĂĽspök 2015. novemberi levele
http://csaladhalo.hu/cikk/hatter/hivom-csaladokat-biro-laszlo-puspok-2015-novemberi-levele
Egy középiskolai tanárnő osztálya szülői értekezletén arra emlékeztette a
szülőket, hogy *profit központú világunkban* *ne felejtsék el, a gyermekek
személyek, személyi méltóságuk van. Miközben a szülők a családért
dolgoznak, arra is legyen gondjuk, hogy a gyermekek kibontakoztathassák
személyiségüket.*
------------------------------
A szülők mélyen hallgattak. Egy idő után az egyik anya azt mondta, hogy ez
régebben talán még lehetséges volt, de *ma a szülők minden energiája arra
fordĂtĂłdik, hogy biztosĂthassák a család megĂ©lhetĂ©sĂ©t, se idĹ‘, se erĹ‘ nem
jut** a személyiség formálására, a lelki nevelésr**e*. Mások bizonygatták,
hogy *a gyermeknevelĂ©snek ez a rĂ©sze **olyan nagy kihĂvást jelent, amelyre
az átlag szülő nincs felkészülve*, *azért választ lehetőleg jó iskolát,
mert az iskolátĂłl várja, hogy felszĂnre hozza az Ă©rtĂ©keket a gyerekbĹ‘l.* *Olyan
is volt, aki őszintén bevallotta, hogy életében sokat bukdácsolt, bármit
mondana a gyereknek, az nem lenne hiteles.* A tanárnő azt vetette ellen,
hogy ő viszont azt tapasztalja, hogy *a fiatalok **olyan nevelési
hiányosságokkal érkeznek az iskolába, amelyeket **a pedagógusok már aligha
tudnak korrigálni*.
*Mai társadalmunkban eluralkodott a piaci szemlélet, mindennek az értékét a
kereslet Ă©s a kĂnálat viszonya határozza meg*. Gyakran *nem azt nĂ©zzĂĽk,* *hogy
valami helyes-e, valamilyen tettel jĂłt teszĂĽnk-e*, *hanem azt, hogy
megéri-e.* *Érdemes-e jónak, becsületesnek lennünk, hasznos-e hűségesnek
lennünk,* van-e – anyagiakban is mérhető – hozadéka egy
erĹ‘feszĂtĂ©sĂĽnknek? *ElĹ‘nyös-e
szerényen, tapintatosan viselkednünk*, *vagy sikeresebb az, aki
kĂmĂ©letlenĂĽl erĹ‘szakos?* *Nem fizetĂĽnk-e rá,* *ha bĂzunk mások szavában,
ĂgĂ©reteiben,** vagy okosabb abbĂłl kiindulnunk, hogy rá akarnak szedni, be
akarnak csapni ugyanúgy, ahogy mi magunk is csak a saját hasznunkat
keressük? **Van-e értelme* annak, *hogy igazat mondjunk*, * nem
célravezetőbb-e úgy beszélnünk, hogy azzal beszélgetőtársunkat,
hallgatóinkat megnyerjük?* *A jónak, a szépnek, az igaznak és a szentnek* *a
piac szab árat,* *ezek önértéke* *kezd háttérbe szorulni.*
Régen a lehetőségeknek csak egy szűk választéka állt rendelkezésre*, ma
eddig soha nem látott gazdag, csábĂtĂł kĂnálattal állunk szemben*,*
nehéz **okosan,
a dolgokat az igazi értékek mércéjével mérve dönteni*. Gondoljunk csak
arra, hogy* régen a férfi és a nő kapcsolatára csak egy legális lehetőség
volt: a házasság. A polgári jog Ă©s a vallási elĹ‘Ărások alapján megkötött
házasság összetartozása határozottan és általánosan elismert volt,
lényegében megfeleltek egymásnak és egymást kölcsönösen támogatták. **Ma
nemcsak a polgári és a templomi házasság távolodott el egymástól, hanem a
társadalom a párkapcsolatra több más, törvényes és általa elfogadott
lehetĹ‘sĂ©get is kĂnál.*
*Mondjatok pĂ©ldákat a mai társadalom olyan kĂnálataira, amelyeket rĂ©gebben
természetesnek, vagy éppen kötelességnek tartottak! Lehet-e egy-egy
cselekedetünk értékes akkor is, ha nem látszik hasznosnak?*
*Ferenc pápa* egyik beszédében Philadelphiában, *a Családok 8.
Világtalálkozóján,* *mai társadalmunkat egy nagy kulturális szupermarkethez
hasonlĂtotta,* amelyben az *áruk tömege a vásárlĂłt állandĂł Ă©s folyamatos
fogyasztásra csábĂtja, nem törĹ‘dve azzal,** hogy az embereknek valĂłjában
mire lenne szükségük*. Ebben a szupermarketben* a kereskedő és a vevő
között nincs **személyes kapcsolat*,* nincs* *párbeszéd,* * nincs*
*bizalom,* *a személytelen piac törvényei uralkodnak.* A cél a piac
működtetése, a fogyasztás fokozása, kapcsolatokat, barátságokat
fogyasztani, szakképzettséget fogyasztani, nemet fogyasztani, vallást
fogyasztani, közösséghez tartozást, akár egy nemzethez, országhoz való
tartozást fogyasztani, fogyasztani bármi áron, a következmények nem
játszanak szerepet. Az se baj, ha csalódsz abban, amit eddig
fogyasztottál, *dobd
el a rĂ©gebbit, keress magadnak Ăşjat a bĹ‘sĂ©ges kĂnálatbĂłl, válassz Ăşjabb
kapcsolatot, barátokat, nemet, vallást, szakképzettséget, hazát!
Fogyasztás, amely nem gazdagĂt, nem hoz lĂ©tre sem Ă©rtĂ©ket, sem emberi
kapcsolatokat, fogyasztás, amely az emberi kapcsolatokon kĂvĂĽl áll. A
kapcsolatok csak a szĂĽksĂ©gletek kielĂ©gĂtĂ©sĂ©nek közvetĂtĹ‘i.* Egy
személytelen árus (vállalat, intézmény, áruház, on-line shop) áll szemben a
fogyasztóval, aki már nem felebarát arcával, történetével, vágyaival. *Az a
jó fogyasztó, akinek nincs* * kialakult értékrendje*,* aki akkor, amikor
fogyaszt, csak a saját pillanatnyi, vélt érdekét tartja szem előtt és
mindig rávehető, hogy kövesse a legújabb trendet.*
*Igazi és tartós kapcsolatok** nélkül az emberek elmagányosodnak, és
egyedül maradnak, tartózkodnak** minden lekötöttségtől, elköteleződéstől,* *
nehogy szabadságukban korlátozva érezzék magukat*. *Egyre kevesebben kötnek
házasságot Ă©s egyre több gyermek szĂĽletetik házasságon kĂvĂĽl. Ezek a
gyerekek már nehezen fogják megérteni a kapcsolatok értékét, maguk sem
mernek* *elköteleződni*.* „A házasságot* *egyre inkább csupán az érzelmi
elégedettség egyik formájának tekintik, mely tetszés szerint bármi mással
helyettesĂthetĹ‘ Ă©s mĂłdosĂthatĂł.* Ezzel szemben a házasság társadalomnak
nyújtott szolgálata felülmúlja az érzelmesség és a párra tartozó
szükségletek szintjét. …* A posztmodern és globalizált individualizmus
kedvez annak az Ă©letstĂlusnak, mely elgyöngĂti **a szemĂ©lyek közötti
kötelĂ©kek kifejlĹ‘dĂ©sĂ©t Ă©s stabilitását*,* s eltorzĂtja* *a családi
kapcsolatokat*.” (EG 66-67)
*Hova vezet, ha erkölcsi kérdésekben mindig csak az anyagi szempontok
mérlegelése alapján döntünk?*
Nemrégen hallottam három kiemelkedő személy – egy mérnök, egy karmester és
egy biolĂłgus – beszĂ©lgetĂ©sĂ©t a televĂziĂłban magas állami kitűntetĂ©sĂĽk
átvétele után. Megegyeztek abban, hogy *„azokkal a fiatalokkal szeretnek
egyĂĽtt dolgozni, akiknek jĂł volt a gyermekkoruk. Az ilyen fiatalok
udvariasak, tisztelettudók, fegyelmezettek és együttműködők.”* Ezt hallva
arra gondoltam: az, hogy jó gyermekkoruk volt, azt jelenti, hogy jó családi
légkörben nevelkedtek. *„A család a maga nevelő tevékenységével az embert
méltóságának teljességére formálja annak valamennyi dimenziójában, ideértve
a társadalmi dimenziót is.* A család ugyanis olyan szolidáris
szeretetközösség, amely egyedülálló módon alkalmas kulturális, erkölcsi,
társadalmi, lelki Ă©rtĂ©kek megtanĂtására, átadására, ezek pedig a család Ă©s
egyúttal a társadalom tagjainak fejlődése és jóléte szempontjából alapvető
értékek.* A család azzal, hogy betölti nevelői küldetését, a közjóhoz járul
hozzá: a minden társadalomban nélkülözhetetlen közösségi erények elemi
iskolájává lesz. A szemĂ©ly a családban kap segĂtsĂ©get ahhoz, hogy
növekedjék szabadságban és felelősségben, ami viszont elengedhetetlen
feltétele bármiféle társadalmi feladat ellátásának.”* (ETTK 238.)
*Idézzetek fel rokoni, baráti, ismerősi körből olyan családokat, amelyekben
a kulturális, erkölcsi, társadalmi és lelki értékek átadását jórészt a
család szeretetteljes légköre tette lehetővé? *
A beszélgetés kezdett vitává alakulni – folytatta a középiskolai
tanárnő –, *voltak,
akik azzal vádolták **az iskolát, azaz a pedagógusokat,* *hogy azért
hangoztatják a szülők nevelői felelősségét, mert ők képtelenek saját
feladatukat ellátni.* *Mások pedig úgy vélekedtek, hogy álproblémáról
beszélünk, az ifjúság a mai modern, nyitott társadalomban él, az hat rá,
jobb, ha senki sem akarja a szerinte helyes elveket rájuk erőltetni.*
Lezárásként elmondtam, hogy *a legmodernebb emberjogi, társadalmi és
politikai megnyilatkozások egyértelműen leszögezik, hogy a szülők felelősek
gyermekeik fejlődéséért, a gyermekeknek pedig joguk van szüleik
gondoskodására, és az államnak kötelessége a szülőket felelősségük
gyakorlásában támogatni. Ez azt jelenti, hogy a szülőknek és az iskolának
egyĂĽtt kell működnie a fiatalok nevelĂ©sĂ©ben. A nevelĂ©s nem szorĂtkozhat
arra, hogy megtanĂtjuk a gyerekeket köszönni Ă©s kĂ©ssel-villával enni.
Fontos, hogy ne csak különbséget tudjanak tenni a jó és a rossz, a szép és
a csúf, az igaz és a hamis, valamint a szent és profán között, hanem hogy
mindig a jó, a szép, az igaz és a szent mellett döntsenek.* Szerencsés az a
szĂĽlĹ‘, aki a magáéval azonos Ă©rtĂ©krendű iskolába tudja beĂratni gyermekĂ©t.
Ugyanakkor jogos elvárás, hogy az iskola tartsa tiszteletben a szülők
értékrendjét. Szerencsés az a gyermek, akinek mind az iskoláját, mind pedig
a családját *a szeretet* légköre járja át. Mert* aki az igaz szeretet
légkörében tanul meg a jó, a szép, az igaz és a szent mellett dönteni, az
igaz emberré válik.*
A tanárnő szavait hallgatva eszembe jutott Szent Pál korintusi levele:* „A
szeretet türelmes, a szeretet jóságos, nem féltékeny, nem kérkedik, nem
fuvalkodik fel, nem tapintatlan, nem keresi a magáét, nem gerjed haragra,
nem feltételezi a rosszat, nem örül a gonoszságnak, de együtt örül az
igazsággal; mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.*”
(1Kor 13, 4-7)
BĂrĂł LászlĂł
az MKPK családreferens püspöke
a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20151030/ad651fbc/attachment.html
További információk a(z) Grem levelezőlistáról