[Grem] Cskszentmihlyi M. / "A flow-lmnnyel jobb tehet a vilg"

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Nov. 9., H, 19:29:47 CET 

A flow-élménnyel jobbá tehető a világ – Csíkszentmihályi Mihály a Párbeszéd
Házában
2015. november 9. hétfő 16:06
http://magyarkurir.hu/hirek/flow-elmennyel-jobba-teheto-vilag-csikszentmihalyi-mihaly-parbeszed-hazaban
A nemzetközi hírű magyar származású pszichológussal, Csíkszentmihályi
Mihállyal, a flow-elmélet megalkotójával beszélgetett november 8-án Sajgó
Szabolcs SJ a jezsuiták budapesti lelkiségi és kulturális központja, a
Párbeszéd Háza zsúfolásig megtelt nagytermében.

<http://magyarkurir.hu/img.php?id=65364&img=o_cssz2.jpg>

A kérdésre, hogy mit jelent a flow, a tudós pszichológus felidézte:
gyermekkorától kezdve érdekelte, hogy mitől válik egy ember élete
értelmessé. Nagyon korán elkezdett vallással, művészettel, filozófiával
foglalkozni, és végül Carl Jung hatására a pszichológiánál kötött ki.
Rámutatott: társadalmi kutatások igazolták, hogy például az Amerikai
Egyesült Államokban, ha valaki néhány ezer dollárral él a szegénységi
küszöb fölött, attól nem válik boldoggá, tehát az anyagi jövedelem
önmagában nem befolyásolja az emberek boldogságát. Ezért negyven évvel
ezelőtt elkezdett kutatásaiban kiemelt figyelmet fordított arra, hogy
kiderítse, hol van az a pont, amikor boldognak érezzük magunkat a
hétköznapokban. Kreatív embereket, művészeket, zenészeket, tudósokat,
sportolókat, egyszerű embereket interjúvolt meg – munkatársaival együtt
nyolcezer beszélgetést rögzített. Próbálta megérteni, hogy miért teszik fel
az emberek az életüket olyan dolgokra, amelyek nem biztos, hogy hírnevet,
vagyont hoznak a számukra, ellenben megéri a fáradságot, mert értelmet ad
az életüknek.

* <http://magyarkurir.hu/img.php?id=65364&img=o_cssz4.jpg>*
A beszélgetésekből egyértelművé vált: alkotás vagy az örömmel végzett egyéb
munka közben létrejön az extázis állapota, amikor magunkon kívül vagyunk.
Ilyenkor az ember egy alternatív valóságot él meg, az időérzékelése is
megváltozik, mert úgy érzi, mintha állna az óra. Ez az élmény olyan
intenzív, mintha a személy megszűnne létezni ezekben a percekben. Nem
érdeklik a mindennapi gondok, és az sem, hogy éhes vagy szomjas. Mintha nem
is ő alkotna, hanem valami erő mozgatná. Az interjúalanyok úgy írták le ezt
a folyamatot, mint egy spontán áramlatot, ezért a professzor
„flow-élménynek” nevezte el ezt az állapotot, mely a legkülönbözőbb
élethelyzetekben bekövetkezik. Egy költő például úgy írta le ezt az
élményt, mint egy égen lebegő ajtó megnyitását. Hasonló történik más
területeken is, bármilyen tevékenység kiválthatja ezt az érzést: sportolás,
művészeti alkotás, gyerekekkel játszás vagy akár éppen a futószalag
melletti munka. Ez azt jelenti, hogy a flow nem a tartalomtól függ, hanem a
tevékenység minőségétől.

<http://magyarkurir.hu/img.php?id=65364&img=o_cssz1.jpg>
A legfontosabb feladat, hogy legyen előttünk egy konkrét cél. A kihívás sem
lehet túl magas, de túl alacsony se, mindig optimális szintre helyezzük. A
megfelelő mérték révén lehet a legjobban teljesíteni, és ehhez
viszonyíthatjuk a képességünket. Ez azért fontos, mert az eredmény
befolyásolja a hogylétünket: ha jól teljesítünk, jól érezzük magunkat, és
boldogok vagyunk; ha pedig nem tudunk teljesíteni, rossz hangulatunk lesz,
a kudarcsorozat pedig depressziót okoz. A tevékenység közben nem
tapasztalunk boldogságérzetet, ahhoz túl erősen koncentrálunk, de utólag
létrejön az önmegerősítés, a kiteljesedés és az elégedettség érzése. A
flow-csatornába akkor kerülnek az emberek, ha azt csinálják, amit igazán
szeretnek. Zongorázni, festeni, a legjobb barátnak, férjnek, apának lenni,
vagy dolgozni, ha a munka flow-élményt jelent. Akiknek gyakran van ilyen
élményük, azoknak az életminőségük is jobb – mondta a professzor.
Hozzátette: élete során gyakran volt flow-élménye, nemcsak a hivatása
teljesítése – írás, tanítás, kutatás – közben, hanem korábbi hobbijainak –
sziklamászás, festés – művelése közben is.

<http://magyarkurir.hu/img.php?id=65364&img=o_cdssz3.jpg>
A nemzetközi hírű pszichológus Sajgó Szabolcsnak a flow és az erkölcs
közötti kapcsolatra vonatkozó kérdésére azt válaszolta: lehet ezt az
élményt rosszra is használni. A háborúban harcoló katonák például átélik a
flowhoz hasonló élményt, de ennek során embereket ölnek meg. Vagy egy
sakkmester, aki bezárkózik a saját világába, és semmi más nem érdekli. Az
nem nevezhető flow-élménynek, ha az ember mások kárára cselekszik.

Csíkszentmihályi Mihály felidézte, hogy szülei példáján keresztül ő már
gyermekkorában megismerte a flow-élményt. Egyúttal hivatkozott Platón görög
filozófusra, aki csaknem kétezerötszáz évvel ezelőtt kristálytisztán
leírta: a legfontosabb, amit a felnőttek tehetnek, hogy megpróbálják a jóra
és a szépre tanítani a gyerekeiket. A valódi flow-élmény lényege, hogy az
ember semmit ne tegyen muszájból. Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor jobbá
lehet tenni általa a világot.

A beszélgetés végén Sajgó Szabolcs SJ emlékeztetett rá, hogy
Csíkszentmihályi professzorra nagy hatást gyakoroltak a francia jezsuita
teológus, Pierre Teilhard de Chardin gondolatai, aki vallotta:
„Kötelességünk, hogy meghaladjuk önmagunkat, még akkor is, ha képességeink
határai nem is látszanak pontosan. Kollaboránsok vagyunk a teremtésben.” A
pszichológus hozzátette: az általa elképzelt komplex személyiségek olyan
társadalmat építhetnek, amelyben egy-egy helyi feladat teljesítésére kis
közösségek, „evolúciós sejtek” alakulhatnak, amelyekben sok lehetőség van
az önként vállalt munkára, a szolidaritásra, a flow-tevékenységre.

*Csíkszentmihályi Mihály* 1934-ben született, magyar nemzetiségű családba,
az akkoriban Olaszországhoz tartozó Fiumében. Tízéves volt, amikor családja
vele együtt Velencébe menekült. Az akkor még kisfiú Csíkszentmihályi nem
értette, miért történik mindez. A körülötte nyomorban és meghurcoltatásban
élők közül mégis voltak olyanok, akik úgy élték át a mindennapokat, mintha
mi sem változott volna. Nem értette az egész helyzetet, és ekkor kezdett a
megoldáson gondolkodni. Sem magyarnak, sem olasznak nem érezte magát, nem
voltak barátai, és nem szeretett iskolába járni.

Miután Rómába költöztek, apjának segített a családi költségvetést kipótolni
úgy, hogy alkalmi munkával szerzett pénzt. A pszichológia szakot már az
Egyesült Államokban végezte el, később a Chicagói Egyetem professzora lett.
Szakterülete a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és
tehetségkutatás.

Könyveiben azon örök kérdésekre adott választ, hogy mi a boldogság, és
miként lehetünk boldogok, s ezzel nagy sikert aratott. Saját tapasztalatait
használta fel és osztotta meg könyveiben és előadásai során. A *flow *fogalmát
ő vezette be a pszichológiába. Széchenyi-díjas, a Magyar Érdemrend
nagykeresztje tulajdonosa.


*Magyarul megjelent könyvei:**Kreativitás – A Flow és a felfedezés, avagy a
találékonyság iskolája* (Akadémiai Kiadó, 2009)
*Jó üzlet* (Lexecon Kiadó, 2009)
*A fejlődés útjai* (Libri Könyvkiadó, 2013)
*Az öröm művészete* (Libri Könyvkiadó, 2014)
*Flow – Az áramlat* (Akadémiai Kiadó, 2015)

Fotó: Urbán Máté

Bodnár Dániel/Magyar Kurír
Kö <http://www.facebook.com/magyarkurir>
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20151109/fbc8e54a/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl