<div dir="ltr"><h1 class="">A flow-élménnyel jobbá tehető a világ – Csíkszentmihályi Mihály a Párbeszéd Házában </h1>
<div class="">2015. november 9. hétfő 16:06<br><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/flow-elmennyel-jobba-teheto-vilag-csikszentmihalyi-mihaly-parbeszed-hazaban">http://magyarkurir.hu/hirek/flow-elmennyel-jobba-teheto-vilag-csikszentmihalyi-mihaly-parbeszed-hazaban</a><br></div>
<h3 class="">A nemzetközi hírű magyar származású pszichológussal,
Csíkszentmihályi Mihállyal, a flow-elmélet megalkotójával beszélgetett
november 8-án Sajgó Szabolcs SJ a jezsuiták budapesti lelkiségi és
kulturális központja, a Párbeszéd Háza zsúfolásig megtelt nagytermében.</h3><p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=65364&img=o_cssz2.jpg" rel="lightbox['g65364']"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=65364&p=1&img=c_cssz2.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A kérdésre, hogy mit jelent a flow, a tudós pszichológus felidézte:
gyermekkorától kezdve érdekelte, hogy mitől válik egy ember élete
értelmessé. Nagyon korán elkezdett vallással, művészettel, filozófiával
foglalkozni, és végül Carl Jung hatására a pszichológiánál kötött ki.
Rámutatott: társadalmi kutatások igazolták, hogy például az Amerikai
Egyesült Államokban, ha valaki néhány ezer dollárral él a szegénységi
küszöb fölött, attól nem válik boldoggá, tehát az anyagi jövedelem
önmagában nem befolyásolja az emberek boldogságát. Ezért negyven évvel
ezelőtt elkezdett kutatásaiban kiemelt figyelmet fordított arra, hogy
kiderítse, hol van az a pont, amikor boldognak érezzük magunkat a
hétköznapokban. Kreatív embereket, művészeket, zenészeket, tudósokat,
sportolókat, egyszerű embereket interjúvolt meg – munkatársaival együtt
nyolcezer beszélgetést rögzített. Próbálta megérteni, hogy miért teszik
fel az emberek az életüket olyan dolgokra, amelyek nem biztos, hogy
hírnevet, vagyont hoznak a számukra, ellenben megéri a fáradságot, mert
értelmet ad az életüknek.</p>
<p><em><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=65364&img=o_cssz4.jpg" rel="lightbox['g65364']"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=65364&p=1&img=c_cssz4.jpg" alt="" border="0"></a></em><br>A
beszélgetésekből egyértelművé vált: alkotás vagy az örömmel végzett
egyéb munka közben létrejön az extázis állapota, amikor magunkon kívül
vagyunk. Ilyenkor az ember egy alternatív valóságot él meg, az
időérzékelése is megváltozik, mert úgy érzi, mintha állna az óra. Ez az
élmény olyan intenzív, mintha a személy megszűnne létezni ezekben a
percekben. Nem érdeklik a mindennapi gondok, és az sem, hogy éhes vagy
szomjas. Mintha nem is ő alkotna, hanem valami erő mozgatná. Az
interjúalanyok úgy írták le ezt a folyamatot, mint egy spontán
áramlatot, ezért a professzor „flow-élménynek” nevezte el ezt az
állapotot, mely a legkülönbözőbb élethelyzetekben bekövetkezik. Egy
költő például úgy írta le ezt az élményt, mint egy égen lebegő ajtó
megnyitását. Hasonló történik más területeken is, bármilyen tevékenység
kiválthatja ezt az érzést: sportolás, művészeti alkotás, gyerekekkel
játszás vagy akár éppen a futószalag melletti munka. Ez azt jelenti,
hogy a flow nem a tartalomtól függ, hanem a tevékenység minőségétől.</p>
<p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=65364&img=o_cssz1.jpg" rel="lightbox['g65364']"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=65364&p=1&img=c_cssz1.jpg" alt="" border="0"></a><br>A
legfontosabb feladat, hogy legyen előttünk egy konkrét cél. A kihívás
sem lehet túl magas, de túl alacsony se, mindig optimális szintre
helyezzük. A megfelelő mérték révén lehet a legjobban teljesíteni, és
ehhez viszonyíthatjuk a képességünket. Ez azért fontos, mert az eredmény
befolyásolja a hogylétünket: ha jól teljesítünk, jól érezzük magunkat,
és boldogok vagyunk; ha pedig nem tudunk teljesíteni, rossz hangulatunk
lesz, a kudarcsorozat pedig depressziót okoz. A tevékenység közben nem
tapasztalunk boldogságérzetet, ahhoz túl erősen koncentrálunk, de utólag
létrejön az önmegerősítés, a kiteljesedés és az elégedettség érzése. A
flow-csatornába akkor kerülnek az emberek, ha azt csinálják, amit igazán
szeretnek. Zongorázni, festeni, a legjobb barátnak, férjnek, apának
lenni, vagy dolgozni, ha a munka flow-élményt jelent. Akiknek gyakran
van ilyen élményük, azoknak az életminőségük is jobb – mondta a
professzor. Hozzátette: élete során gyakran volt flow-élménye, nemcsak a
hivatása teljesítése – írás, tanítás, kutatás – közben, hanem korábbi
hobbijainak – sziklamászás, festés – művelése közben is.</p>
<p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=65364&img=o_cdssz3.jpg" rel="lightbox['g65364']"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=65364&p=1&img=c_cdssz3.jpg" alt="" border="0"></a><br>A
nemzetközi hírű pszichológus Sajgó Szabolcsnak a flow és az erkölcs
közötti kapcsolatra vonatkozó kérdésére azt válaszolta: lehet ezt az
élményt rosszra is használni. A háborúban harcoló katonák például átélik
a flowhoz hasonló élményt, de ennek során embereket ölnek meg. Vagy egy
sakkmester, aki bezárkózik a saját világába, és semmi más nem érdekli.
Az nem nevezhető flow-élménynek, ha az ember mások kárára cselekszik.</p>
<p>Csíkszentmihályi Mihály felidézte, hogy szülei példáján keresztül ő
már gyermekkorában megismerte a flow-élményt. Egyúttal hivatkozott
Platón görög filozófusra, aki csaknem kétezerötszáz évvel ezelőtt
kristálytisztán leírta: a legfontosabb, amit a felnőttek tehetnek, hogy
megpróbálják a jóra és a szépre tanítani a gyerekeiket. A valódi
flow-élmény lényege, hogy az ember semmit ne tegyen muszájból. Ha ezt
sikerül megvalósítani, akkor jobbá lehet tenni általa a világot.<br><br>A
beszélgetés végén Sajgó Szabolcs SJ emlékeztetett rá, hogy
Csíkszentmihályi professzorra nagy hatást gyakoroltak a francia jezsuita
teológus, Pierre Teilhard de Chardin gondolatai, aki vallotta:
„Kötelességünk, hogy meghaladjuk önmagunkat, még akkor is, ha
képességeink határai nem is látszanak pontosan. Kollaboránsok vagyunk a
teremtésben.” A pszichológus hozzátette: az általa elképzelt komplex
személyiségek olyan társadalmat építhetnek, amelyben egy-egy helyi
feladat teljesítésére kis közösségek, „evolúciós sejtek” alakulhatnak,
amelyekben sok lehetőség van az önként vállalt munkára, a
szolidaritásra, a flow-tevékenységre.</p>
<div class="">
<p><strong>Csíkszentmihályi Mihály</strong> 1934-ben született, magyar
nemzetiségű családba, az akkoriban Olaszországhoz tartozó Fiumében.
Tízéves volt, amikor családja vele együtt Velencébe menekült. Az akkor
még kisfiú Csíkszentmihályi nem értette, miért történik mindez. A
körülötte nyomorban és meghurcoltatásban élők közül mégis voltak
olyanok, akik úgy élték át a mindennapokat, mintha mi sem változott
volna. Nem értette az egész helyzetet, és ekkor kezdett a megoldáson
gondolkodni. Sem magyarnak, sem olasznak nem érezte magát, nem voltak
barátai, és nem szeretett iskolába járni.</p>
<p>Miután Rómába költöztek, apjának segített a családi költségvetést
kipótolni úgy, hogy alkalmi munkával szerzett pénzt. A pszichológia
szakot már az Egyesült Államokban végezte el, később a Chicagói Egyetem
professzora lett. Szakterülete a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a
kreativitás- és tehetségkutatás.</p>
<p>Könyveiben azon örök kérdésekre adott választ, hogy mi a boldogság,
és miként lehetünk boldogok, s ezzel nagy sikert aratott. Saját
tapasztalatait használta fel és osztotta meg könyveiben és előadásai
során. A <em>flow </em>fogalmát ő vezette be a pszichológiába. Széchenyi-díjas, a Magyar Érdemrend nagykeresztje tulajdonosa.</p>
<p><strong>Magyarul megjelent könyvei:<br></strong><em>Kreativitás – A Flow és a felfedezés, avagy a találékonyság iskolája</em> (Akadémiai Kiadó, 2009) <br><em>Jó üzlet</em> (Lexecon Kiadó, 2009) <br><em>A fejlődés útjai</em> (Libri Könyvkiadó, 2013) <br><em>Az öröm művészete</em> (Libri Könyvkiadó, 2014) <br><em>Flow – Az áramlat</em> (Akadémiai Kiadó, 2015)</p>
</div>
<p>Fotó: Urbán Máté<br><br>Bodnár Dániel/Magyar Kurír</p>
<a href="http://www.facebook.com/magyarkurir" target="_blank" class="">Kö</a></div>