[Grem] Fwd: Agyonhallgatott zseni Hazánkban! - Gudbrand Gregersen Budapestért!

[mihály kiss]

fantasztikus pasas, elképesztő történet, sose hallottam róla!

2015. november 1. 16:31 GyĂśrgy PaĂĄl Ă­rta, <paal at hds.bme.hu>:

>
>
>
>
> GYÖNYÖRŰ  TÖRTÉNET
>
> *Gudbrand Gregersen*
>
>  Ha az osztrĂĄk vasutasok nem lopjĂĄk el egy fiatal norvĂŠg bevĂĄndorlĂł
> poggyĂĄszĂĄt, ma teljesen mĂĄshogy nĂŠzne ki az OrszĂĄghĂĄz, a Keleti ĂŠs a
> Nyugati PĂĄlyaudvar, a MĂĄtyĂĄs Templom, Szeged belvĂĄrosa, valamint
> MagyarorszĂĄg szĂĄmos hĂ­dja ĂŠs kĂśzĂŠpĂźlete. A 23 ĂŠves Gudbrand Gregersen jĂłl
> fizető építőipari munkák reményében érkezett Közép-Európába, s 1847
> tavaszĂĄn gyalogosan indult PrĂĄgĂĄbĂłl BĂŠcsbe, ahonnan MĂźnchenbe akart
> tovĂĄbbmenni. Vonatjegyre nem volt pĂŠnze, de csomagjait feladta a vasĂşton.
> SzegĂŠnyes ĂştilĂĄdĂĄja ruhĂĄkat ĂŠs nĂŠhĂĄny otthonrĂłl hozott szemĂŠlyes tĂĄrgyat
> rejtett. BĂŠcsbe ĂŠrve azonnal a vĂĄmhivatalba ment a poggyĂĄszĂĄĂŠrt. Amikor a
> lĂĄdĂĄt kinyitotta, holmija helyett csak nĂŠhĂĄny tĂŠglĂĄt, rongyokat ĂŠs szalmĂĄt
> talĂĄlt benne. Gregersent elkeserĂ­tette, hogy megloptĂĄk. A barĂĄtai ĂŠppen
> szórakozni indultak a császárvárosba, de ő nem akart a rajta lévő ócska
> munkaruhában menni velük. Egy magyar építőmestertől hallott a pest-budai
> építkezésekről, és úgy döntött, hogy az ismeretlen Duna-parti városban
> próbál szerencsét, és ott annyi pénzt keres, amiből újra felruházkodhat.
> BarĂĄtaitĂłl azzal bĂşcsĂşzott, hogy fĂŠl ĂŠv mĂşlva MĂźnchenben talĂĄlkoznak. VĂŠgĂźl
> 63 ĂŠvig maradt MagyarorszĂĄgon, ahol a szabadsĂĄgharc honvĂŠdtisztje, majd az
> orszĂĄg legnagyobb vĂĄllalkozĂłja lett, aki a dualizmus korĂĄnak szinte
> mindegyik jelentős építési beruházásban részt vett. Volt, hogy csődbe ment,
> mĂĄskor tĹązvĂŠsz pusztĂ­totta el mindenĂŠt, de mindig felĂĄllt, ĂŠs Ăşjrakezdte.
> Magyar nemesként és a legnagyobb budapesti adófizetőként halt meg,
> becsületességéről az építkezéseket kísérő korrupciós botrányok idején
> legendĂĄk keringtek.
>
> Paraszti csalĂĄdban szĂźletett 1824-ben a norvĂŠgiai Modumban. 14 ĂŠvesen
> inasnak állt egy kisváros kőműves céhében, majd a fővárosba, Kristianiába
> utazott, ahol a legjobb építőmester mellett szerzett gyakorlati és elméleti
> ismereteket. „Derék, jóravaló ácsmestersegéd lettem, tele hiú reményekkel”,
> s e reményeket Közép-Európa gyorsan fejlődő városaiban akarta valóra
> váltani. Gudbrand Gregersen – vagy Gégé ahogy a barátai nevezték – öt év
> vándorlás után került Magyarországra, ahol égető szükség volt képzett
> építőipari szakemberekre. Végül nem a pesti építkezéseken talált munkát,
> ahogy tervezte, hanem a Petőfi által is megénekelt Pest-Vác vasútvonal
> továbbépítésén. Szakmai életútja innentől elválaszthatatlanul összefonódott
> a nagy magyarorszĂĄgi vasĂştĂŠpĂ­tĂŠsekkel.
>
> Nem tudjuk, mi vitte rĂĄ a magyar nyelven kezdetben megszĂłlalni sem tudĂł,
> az osztrĂĄk-nĂŠmet kĂśzegben sokkal otthonosabban mozgĂł norvĂŠg szakembert,
> hogy 1848-ban a rebellis magyarok mellĂŠ ĂĄlljon. Mindenesetre Gudbrand
> Gregersen ĂśnkĂŠntesnek jelentkezett a honvĂŠdseregbe, ahol egy
> mĂŠrnĂśkalakulatban utĂĄsztisztkĂŠnt teljesĂ­tett szolgĂĄlatot. SzakĂŠrtelmĂŠt ĂŠs
> elkĂśtelezettsĂŠgĂŠt egyszerre bizonyĂ­tja, hogy a dunĂĄntĂşli hadmĹąveletekhez
> nélkülözhetetlen paksi pontonhidat rekordidőnek számító másfél nap alatt
> építette meg. A szabadságharc leverése után ő is jobbnak látta, ha
> elmenekül az országból. Itáliába ment, ahol a Piave felett átívelő híd
> építésén dolgozott. Maradhatott vagy tovább is utazhatott volna, de ő
> MagyarorszĂĄgon akart letelepedni. VisszatĂŠrĂŠse utĂĄn az Esztergom-PĂĄrkĂĄny
> vasĂştvonal ĂŠpĂ­tĂŠsĂŠben vett rĂŠszt, s e munka kapcsĂĄn kerĂźlt Szobra, ahol
> összegyűjtött keresetéből telket vásárolt és házat épített. 1852-ben
> megismerkedett a helyi hentesmester lĂĄnyĂĄval, SĂźmeg AlojziĂĄval, akit mĂŠg
> abban az ĂŠvben felesĂŠgĂźl vett.
>
> A pár otthon németül beszélt egymással, ahogy a munkához is elegendő volt
> ez a nyelv. Gregersen azonban fontosnak tartotta, hogy magyarul is
> megtanuljon, egy fekete palatĂĄblĂĄra Ă­rta fel az aznapra kijelĂślt magyar
> szavakat, hogy jĂĄrtĂĄban-keltĂŠben rĂĄnĂŠzhessen. Ebben az egyben nem bizonyult
> sikeresnek: ĂŠlete vĂŠgĂŠn is hibĂĄsan ĂŠs akcentussal beszĂŠlte vĂĄlasztott
> hazĂĄja nyelvĂŠt. Nem Ă­gy a gyerekei, akik a nĂŠmet ĂŠs a norvĂŠg mellett
> magyarul is megtanultak mĂŠg kiskorukban. A magyar szĂł Ă­gy aztĂĄn egyre
> gyakrabban felhangzott a Gregersen-házban: 1854-től kezdve a házaspárnak
> összesen 19 gyereke született, akik közül 12 élte meg a felnőttkort.
>
> Az építőmester a Norvégiában megszokott, jó módú, szabad paraszti
> életformát tekintette mintának. Egy idő után béreseket is fogadhattak, majd
> cselédet is tarthattak, de a mezőgazdasági munkákban, mosásban,
> takarĂ­tĂĄsban szemĂŠlyesen is rĂŠszt vett a csalĂĄd, ezt Gregersen nevelĂŠsi
> okokbĂłl is fontosnak gondolta. Amikor azt ĂŠrezte, hogy vĂŠglegesen gyĂśkeret
> vert Magyarországon, fivéreit is új hazájába csábította. A családi cég első
> nagyobb önálló munkája a Pest és Debrecen közti kapcsolatot megteremtő
> szolnoki vasĂşti hĂ­d megĂŠpĂ­tĂŠse volt. Az 1857-ben ĂŠpĂźlt, 500 mĂŠter hosszĂş,
> több folyómeder és ártér felett átívelő átkelő az ország legnagyobb vasúti
> fahĂ­djĂĄnak szĂĄmĂ­tott. A gyorsan, pontosan ĂŠs olcsĂłn dolgozĂł norvĂŠg
> építőmestert és testvéreit ezután tucatnyi vasútvonal, több mint harminc
> vasĂşti hĂ­d, jĂł pĂĄr alagĂşt ĂŠs tĂśbb pĂĄlyaudvar ĂŠpĂ­tĂŠsĂŠre kĂŠrtĂŠk fel.
>
> Amikor elég tőkéje gyűlt össze, Gregersen a ferencvárosi Lónyay utcában
> telket vásárolt, ahol előbb fatelepet és asztalosárugyárat, majd
> fűrészmalmot hozott létre. Az üzlet olyan jól ment, hogy az első erdélyi
> vasútvonal megépítésében már nemcsak kivitelezőként, hanem a beruházó cég
> részvényeseként is részt vett. És aztán napok alatt csődbe ment. Egy
> tőzsdekrach következtében leálltak az építkezések, s így Gregersen is
> fizetĂŠskĂŠptelennĂŠ vĂĄlt. Mivel nem akart tartozni alvĂĄllalkozĂłinak,
> fizetett, és szinte egész vagyona elúszott. Úgy tűnt, fel kell adnia a
> cégalapításról szőtt álmait. Ő azonban felkereste korábbi üzleti
> partnereit, és bankok helyett tőlük vett fel sok, kisösszegű hitelt. Mivel
> becsületességéről legendák terjengtek, örömmel kölcsönöztek neki, ő pedig
> nĂŠhĂĄny ĂŠv alatt vissza is fizette a tartozĂĄsokat. Pont akkorra kerĂźlt
> egyenesbe, amikor 1870-ben a vĂĄros legnagyobb tĹązvĂŠszĂŠben leĂŠgett az egĂŠsz
> fatelepe. VagyonĂĄban nagyobb kĂĄr esett, mint amennyit az addigi pesti
> tĹązesetekben Ăśsszesen regisztrĂĄltak. Mindent ĂşjjĂĄĂŠpĂ­tett, majd 1875-ben
> újra leégett mindene. Más már rég abbahagyta volna, ő ebből is felállt.
>
> A vasútépítési láz után az új főváros, Budapest fejlesztésének évtizedei
> kĂśvetkeztek, ĂŠs Gudbrand Gregersen ebben is vilĂĄgszĂ­nvonalĂş munkĂĄval vett
> rĂŠszt. Egyebek mellett dolgozott a MĂĄtyĂĄs Templom, a SzĂŠpmĹąvĂŠszeti MĂşzeum,
> az Operaház és a Bakáts téri templom építésében. Amikor a fővárosban új
> sugárút épült, az azt övező paloták lakói nem akarták a lovaskocsik
> zĂśrgĂŠsĂŠt hallgatni az utcakĂśveken. MegoldĂĄskĂŠnt a Gregersen-gyĂĄr tĂśbb
> tĂ­zezer fakockĂĄt gyĂĄrtott, s ezzel burkoltĂĄk a ma AndrĂĄssy Ăştnak nevezett
> főútvonalat. Ekkor már széles körben ismert és elismert embernek számított,
> akinek ennek megfelelő reprezentációs kötelezettségei is voltak. 1875-ben
> gyĂĄrĂĄhoz kĂśzel megĂŠpĂ­tette a csalĂĄd LĂłnyay utcai palotĂĄjĂĄt. A Lotz KĂĄroly
> freskĂłival dĂ­szĂ­tett, kĂŠtszintes neoreneszĂĄnsz ĂŠpĂźlet felszereltsĂŠge 20-30
> évvel megelőzte korát: fürdőszobák, vízöblítéses vécék és ételliftek
> szolgálták a benne élők kényelmét. A Gregersen-család innentől kezdve
> kétlaki életet élt: Pesten inasok, szakácsok és nevelőnők között
> nagypolgári módon éltek, szobi nyaralójukban jóval bensőségesebben, nem
> egyszer kĂŠtkezi munkĂĄval teltek falusias hĂŠtkĂśznapjaik.
>
> Gregersen a vĂĄllalkozĂĄsaibĂłl szĂĄrmazĂł profitbĂłl telkeket vĂĄsĂĄrolt Budapest
> kĂźlterĂźletein. NĂŠhĂĄny ĂŠvtized alatt ĂśvĂŠ lett a mai FerencvĂĄros ĂŠs
> AngyalfĂśld tekintĂŠlyes rĂŠsze, s a vĂĄros nĂśvekedĂŠsĂŠvel egyĂźtt telkeinek
> értéke is az égbe szökött. Hatalmasra nőtt vagyonát és becsületességét
> egyaránt igazolja, hogy már 1873-ban ő volt a legnagyobb adófizető a
> fővárosban. Az általa felügyelt építkezéseken összesen több ezer, néha
> tízezer embert alkalmazott egy időben. Üzletről vallott szemléletére
> jellemző, hogy azon a munkán, amivel országos hírű lett, minden
> valĂłszĂ­nĹąsĂŠg szerint egy fillĂŠrt sem keresett. Amikor 1879-ben a megĂĄradt
> Tisza romba dĂśntĂśtte Szeged belvĂĄrosĂĄt, Gregersen azonnal jelentkezett a
> mentési munkálatokra. Előbb ideiglenes faházakat építtetett a több ezer
> ĂĄrvĂ­zkĂĄrosult csalĂĄdnak, majd speciĂĄlis pumpĂĄi segĂ­tsĂŠgĂŠvel vĂ­zmentesĂ­tette
> az elĂĄrasztott belvĂĄrost. HĂĄromezer embert alkalmazott, akik 160
> lovaskocsit ĂŠs 84 vasĂşti vagont pakoltak tele naponta fĂślddel, amivel
> feltöltötték a mélyen fekvő részeket és körtöltéseket emeltek a város köré.
> A munkálatok három évig tartottak, Gregersenék az előre becsült költségeket
> tĂşllĂŠptĂŠk, Ă­gy vesztesĂŠggel zĂĄrtĂĄk a beruhĂĄzĂĄst. MikszĂĄth KĂĄlmĂĄn, aki ebben
> az időben hírlapíróként dolgozott Szegeden, egy cikkében a messziről jött
> norvĂŠgot ĂĄllĂ­totta pĂŠldakĂŠnt az ĂĄrvĂ­zen is nyerĂŠszkedni akarĂł helyi
> vĂĄllalkozĂłkkal szemben. De mĂĄshonnan is ĂŠrkezett elismerĂŠs: Ferenc JĂłzsef
> magyar nemesi cĂ­met adomĂĄnyozott a norvĂŠg parasztfiĂşnak.
>
> Nagy sikert jelentett a cĂŠgnek a Keleti pĂĄlyaudvar ĂŠpĂ­tĂŠse is. A korĂĄbbi
> tőzegmocsár helyére tervezett új pesti pályaudvart cölöpökre építették, s
> csak a munka elvĂĄllalĂĄsa utĂĄn derĂźlt ki, hogy a talajviszonyok a vĂĄrtnĂĄl is
> rosszabbak. Így 11 helyett 15 méter hosszú cölöpöket kellett leverni, ami
> jelentősen megnövelte a költségeket és veszélyeztette a határidő
> betartását. A „Gregersen G. és Fiai Építő Vállalat” – háromezer
> cédrusfenyőt vágtak ki a Kárpátokban és építették be rekordidő alatt a
> talajba. SzakĂŠrtelmĂźket dicsĂŠri, hogy amikor a 4-es metrĂł ĂŠpĂ­tĂŠsekor az
> alapokat Ăşjra kiĂĄstĂĄk, a cĂślĂśpĂśket ĂŠpsĂŠgben talĂĄltĂĄk. Ekkor mĂĄr a monarchia
> tĂĄvolabbi pontjain is dolgoztak: FiumĂŠban megĂŠpĂ­tettĂŠk a vilĂĄg akkori
> legnagyobb faszerkezetű kikötőjét, de kaptak megbízásokat Prágában és
> Boszniában is. Idősebb korában több ízben újra visszatért szülőföldjére,
> ahol birtokot vĂĄsĂĄrolt. TĂśbbszĂśr fogadta a SvĂŠdorszĂĄgtĂłl a szĂĄzadfordulĂłn
> fĂźggetlennĂŠ vĂĄlt NorvĂŠgia kirĂĄlya ĂŠs miniszterelnĂśke is. NorvĂŠgsĂĄgĂĄt ĂŠs
> magyarsĂĄgĂĄt mindig kĂŠpes volt Ăśsszeegyeztetni, egyszerre volt
> multinacionĂĄlis nagyvĂĄllalkozĂł, magyar nemes ĂŠs norvĂŠg paraszt.
>
> 1910 SzentestĂŠjĂŠn, a 87 ĂŠves Gudbrand Gregersen szobi hĂĄzĂĄban szokĂĄsĂĄhoz
> hĂ­ven megajĂĄndĂŠkozta csalĂĄdtagjait ĂŠs alkalmazottait, egy norvĂŠg nyelvĹą
> karĂĄcsonyi verset is elszavalt nekik, majd pihenni tĂŠrt a szobĂĄjĂĄba.
> Jogosan lehetett bĂźszke rĂĄ, hogy hat ĂŠvtized alatt a kĂŠt kezĂŠvel ĂŠs
> tehetsĂŠgĂŠvel ĂĄtalakĂ­totta vĂĄlasztott hazĂĄja arculatĂĄt. Szellemileg frissen,
> testileg egĂŠszsĂŠgesen aludt el ĂśrĂśkre. HalĂĄla utĂĄn egy rĂśvid ideig Ăşgy
> tűnt, a cég továbbra is lendületesen fejlődik tovább. A világháború
> kitĂśrĂŠsĂŠvel azonban mindenĂźtt leĂĄlltak a bĂŠkĂŠs cĂŠlĂş ĂŠpĂ­tĂŠsi beruhĂĄzĂĄsok. A
> háborút követően ráadásul a határon túlra kerültek a cég erdélyi, felvidéki
> ĂŠs boszniai fatelepei is. S mivel mĂĄr nem volt senki, aki a nehĂŠzsĂŠgek
> kĂśzepette is hajlandĂł lett volna Ăşjrakezdeni, 1921-ben a Gregersen G. ĂŠs
> Fiai Építővállalat örökösei eldöntötték, hogy felszámolják a céget. A
> felszĂĄmolĂĄs ĂŠvtizedekig tartott, a csalĂĄd a hatalmas ingatlanvagyon
> hasznosĂ­tĂĄsĂĄbĂłl ĂŠs fokozatos eladĂĄsĂĄbĂłl ĂŠlt. MĂŠg 1951-ben is maradt
> kisajĂĄtĂ­thatĂł ingatlanuk, ahonnan a bevĂĄndorlĂł norvĂŠg ĂĄcsmester utolsĂł
> ĂŠletben maradt lĂĄnyĂĄt ĂŠs unokĂĄjĂĄt ki lehetett telepĂ­teni
>
>
>
>
> ------------------------------
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
> --
>
>
>
>
>
>
> ------------------------------
>
> [image: Avast logo] <https://www.avast.com/antivirus>
>
> Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
> www.avast.com <https://www.avast.com/antivirus>
>
>
>
>
>
>
>
>
> ------------------------------
> [image: Avast logo] <https://www.avast.com/antivirus>
>
> Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
> www.avast.com <https://www.avast.com/antivirus>
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20151102/afa8ad6d/attachment.html