[Grem] Fwd: Agyonhallgatott zseni Hazánkban! - Gudbrand Gregersen Budapestért!

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Nov. 4., Sze, 15:31:16 CET


BĂĄmulatos ember, Ă©letĂșt, elvek!!!

2015-11-02 0:47 GMT+01:00 mihĂĄly kiss <kissmihaaly at gmail.com>:

> fantasztikus pasas, elkĂ©pesztƑ törtĂ©net, sose hallottam rĂłla!
>
> 2015. november 1. 16:31 György Paål írta, <paal at hds.bme.hu>:
>
>>
>>
>>
>>
>> GYÖNYÖRư  TÖRTÉNET
>>
>> *Gudbrand Gregersen*
>>
>>  Ha az osztråk vasutasok nem lopjåk el egy fiatal norvég bevåndorló
>> poggyåszåt, ma teljesen måshogy nézne ki az Orszåghåz, a Keleti és a
>> Nyugati PĂĄlyaudvar, a MĂĄtyĂĄs Templom, Szeged belvĂĄrosa, valamint
>> MagyarorszĂĄg szĂĄmos hĂ­dja Ă©s közĂ©pĂŒlete. A 23 Ă©ves Gudbrand Gregersen jĂłl
>> fizetƑ Ă©pĂ­tƑipari munkĂĄk remĂ©nyĂ©ben Ă©rkezett KözĂ©p-EurĂłpĂĄba, s 1847
>> tavaszĂĄn gyalogosan indult PrĂĄgĂĄbĂłl BĂ©csbe, ahonnan MĂŒnchenbe akart
>> tovĂĄbbmenni. Vonatjegyre nem volt pĂ©nze, de csomagjait feladta a vasĂșton.
>> SzegĂ©nyes ĂștilĂĄdĂĄja ruhĂĄkat Ă©s nĂ©hĂĄny otthonrĂłl hozott szemĂ©lyes tĂĄrgyat
>> rejtett. Bécsbe érve azonnal a våmhivatalba ment a poggyåszåért. Amikor a
>> lådåt kinyitotta, holmija helyett csak néhåny téglåt, rongyokat és szalmåt
>> talålt benne. Gregersent elkeserítette, hogy megloptåk. A baråtai éppen
>> szĂłrakozni indultak a csĂĄszĂĄrvĂĄrosba, de Ƒ nem akart a rajta lĂ©vƑ Ăłcska
>> munkaruhĂĄban menni velĂŒk. Egy magyar Ă©pĂ­tƑmestertƑl hallott a pest-budai
>> Ă©pĂ­tkezĂ©sekrƑl, Ă©s Ășgy döntött, hogy az ismeretlen Duna-parti vĂĄrosban
>> prĂłbĂĄl szerencsĂ©t, Ă©s ott annyi pĂ©nzt keres, amibƑl Ășjra felruhĂĄzkodhat.
>> BarĂĄtaitĂłl azzal bĂșcsĂșzott, hogy fĂ©l Ă©v mĂșlva MĂŒnchenben talĂĄlkoznak. VĂ©gĂŒl
>> 63 évig maradt Magyarorszågon, ahol a szabadsågharc honvédtisztje, majd az
>> orszĂĄg legnagyobb vĂĄllalkozĂłja lett, aki a dualizmus korĂĄnak szinte
>> mindegyik jelentƑs Ă©pĂ­tĂ©si beruhĂĄzĂĄsban rĂ©szt vett. Volt, hogy csƑdbe ment,
>> mĂĄskor tƱzvĂ©sz pusztĂ­totta el mindenĂ©t, de mindig felĂĄllt, Ă©s Ășjrakezdte.
>> Magyar nemeskĂ©nt Ă©s a legnagyobb budapesti adĂłfizetƑkĂ©nt halt meg,
>> becsĂŒletessĂ©gĂ©rƑl az Ă©pĂ­tkezĂ©seket kĂ­sĂ©rƑ korrupciĂłs botrĂĄnyok idejĂ©n
>> legendĂĄk keringtek.
>>
>> Paraszti csalĂĄdban szĂŒletett 1824-ben a norvĂ©giai Modumban. 14 Ă©vesen
>> inasnak ĂĄllt egy kisvĂĄros kƑmƱves cĂ©hĂ©ben, majd a fƑvĂĄrosba, KristianiĂĄba
>> utazott, ahol a legjobb Ă©pĂ­tƑmester mellett szerzett gyakorlati Ă©s elmĂ©leti
>> ismereteket. „DerĂ©k, jĂłravalĂł ĂĄcsmestersegĂ©d lettem, tele hiĂș remĂ©nyekkel”,
>> s e remĂ©nyeket KözĂ©p-EurĂłpa gyorsan fejlƑdƑ vĂĄrosaiban akarta valĂłra
>> vĂĄltani. Gudbrand Gregersen – vagy GĂ©gĂ© ahogy a barĂĄtai neveztĂ©k – öt Ă©v
>> vĂĄndorlĂĄs utĂĄn kerĂŒlt MagyarorszĂĄgra, ahol Ă©getƑ szĂŒksĂ©g volt kĂ©pzett
>> Ă©pĂ­tƑipari szakemberekre. VĂ©gĂŒl nem a pesti Ă©pĂ­tkezĂ©seken talĂĄlt munkĂĄt,
>> ahogy tervezte, hanem a PetƑfi ĂĄltal is megĂ©nekelt Pest-VĂĄc vasĂștvonal
>> tovĂĄbbĂ©pĂ­tĂ©sĂ©n. Szakmai Ă©letĂștja innentƑl elvĂĄlaszthatatlanul összefonĂłdott
>> a nagy magyarorszĂĄgi vasĂștĂ©pĂ­tĂ©sekkel.
>>
>> Nem tudjuk, mi vitte rĂĄ a magyar nyelven kezdetben megszĂłlalni sem tudĂł,
>> az osztråk-német közegben sokkal otthonosabban mozgó norvég szakembert,
>> hogy 1848-ban a rebellis magyarok mellé ålljon. Mindenesetre Gudbrand
>> Gregersen önkéntesnek jelentkezett a honvédseregbe, ahol egy
>> mérnökalakulatban utåsztisztként teljesített szolgålatot. Szakértelmét és
>> elkötelezettsĂ©gĂ©t egyszerre bizonyĂ­tja, hogy a dunĂĄntĂșli hadmƱveletekhez
>> nĂ©lkĂŒlözhetetlen paksi pontonhidat rekordidƑnek szĂĄmĂ­tĂł mĂĄsfĂ©l nap alatt
>> Ă©pĂ­tette meg. A szabadsĂĄgharc leverĂ©se utĂĄn Ƒ is jobbnak lĂĄtta, ha
>> elmenekĂŒl az orszĂĄgbĂłl. ItĂĄliĂĄba ment, ahol a Piave felett ĂĄtĂ­velƑ hĂ­d
>> Ă©pĂ­tĂ©sĂ©n dolgozott. Maradhatott vagy tovĂĄbb is utazhatott volna, de Ƒ
>> Magyarorszågon akart letelepedni. Visszatérése utån az Esztergom-Pårkåny
>> vasĂștvonal Ă©pĂ­tĂ©sĂ©ben vett rĂ©szt, s e munka kapcsĂĄn kerĂŒlt Szobra, ahol
>> összegyƱjtött keresetĂ©bƑl telket vĂĄsĂĄrolt Ă©s hĂĄzat Ă©pĂ­tett. 1852-ben
>> megismerkedett a helyi hentesmester lĂĄnyĂĄval, SĂŒmeg AlojziĂĄval, akit mĂ©g
>> abban az Ă©vben felesĂ©gĂŒl vett.
>>
>> A pĂĄr otthon nĂ©metĂŒl beszĂ©lt egymĂĄssal, ahogy a munkĂĄhoz is elegendƑ volt
>> ez a nyelv. Gregersen azonban fontosnak tartotta, hogy magyarul is
>> megtanuljon, egy fekete palatåblåra írta fel az aznapra kijelölt magyar
>> szavakat, hogy jårtåban-keltében rånézhessen. Ebben az egyben nem bizonyult
>> sikeresnek: élete végén is hibåsan és akcentussal beszélte vålasztott
>> hazåja nyelvét. Nem így a gyerekei, akik a német és a norvég mellett
>> magyarul is megtanultak még kiskorukban. A magyar szó így aztån egyre
>> gyakrabban felhangzott a Gregersen-házban: 1854-tƑl kezdve a házaspárnak
>> összesen 19 gyereke szĂŒletett, akik közĂŒl 12 Ă©lte meg a felnƑttkort.
>>
>> Az Ă©pĂ­tƑmester a NorvĂ©giĂĄban megszokott, jĂł mĂłdĂș, szabad paraszti
>> Ă©letformĂĄt tekintette mintĂĄnak. Egy idƑ utĂĄn bĂ©reseket is fogadhattak, majd
>> cselĂ©det is tarthattak, de a mezƑgazdasĂĄgi munkĂĄkban, mosĂĄsban,
>> takarítåsban személyesen is részt vett a csalåd, ezt Gregersen nevelési
>> okokból is fontosnak gondolta. Amikor azt érezte, hogy véglegesen gyökeret
>> vert MagyarorszĂĄgon, fivĂ©reit is Ășj hazĂĄjĂĄba csĂĄbĂ­totta. A csalĂĄdi cĂ©g elsƑ
>> nagyobb önĂĄllĂł munkĂĄja a Pest Ă©s Debrecen közti kapcsolatot megteremtƑ
>> szolnoki vasĂști hĂ­d megĂ©pĂ­tĂ©se volt. Az 1857-ben Ă©pĂŒlt, 500 mĂ©ter hosszĂș,
>> több folyĂłmeder Ă©s ĂĄrtĂ©r felett ĂĄtĂ­velƑ ĂĄtkelƑ az orszĂĄg legnagyobb vasĂști
>> fahídjånak szåmított. A gyorsan, pontosan és olcsón dolgozó norvég
>> Ă©pĂ­tƑmestert Ă©s testvĂ©reit ezutĂĄn tucatnyi vasĂștvonal, több mint harminc
>> vasĂști hĂ­d, jĂł pĂĄr alagĂșt Ă©s több pĂĄlyaudvar Ă©pĂ­tĂ©sĂ©re kĂ©rtĂ©k fel.
>>
>> Amikor elĂ©g tƑkĂ©je gyƱlt össze, Gregersen a ferencvĂĄrosi LĂłnyay utcĂĄban
>> telket vĂĄsĂĄrolt, ahol elƑbb fatelepet Ă©s asztalosĂĄrugyĂĄrat, majd
>> fƱrĂ©szmalmot hozott lĂ©tre. Az ĂŒzlet olyan jĂłl ment, hogy az elsƑ erdĂ©lyi
>> vasĂștvonal megĂ©pĂ­tĂ©sĂ©ben mĂĄr nemcsak kivitelezƑkĂ©nt, hanem a beruhĂĄzĂł cĂ©g
>> rĂ©szvĂ©nyesekĂ©nt is rĂ©szt vett. És aztĂĄn napok alatt csƑdbe ment. Egy
>> tƑzsdekrach következtĂ©ben leĂĄlltak az Ă©pĂ­tkezĂ©sek, s Ă­gy Gregersen is
>> fizetésképtelenné vålt. Mivel nem akart tartozni alvållalkozóinak,
>> fizetett, Ă©s szinte egĂ©sz vagyona elĂșszott. Úgy tƱnt, fel kell adnia a
>> cĂ©galapĂ­tĂĄsrĂłl szƑtt ĂĄlmait. Ɛ azonban felkereste korĂĄbbi ĂŒzleti
>> partnereit, Ă©s bankok helyett tƑlĂŒk vett fel sok, kisösszegƱ hitelt. Mivel
>> becsĂŒletessĂ©gĂ©rƑl legendĂĄk terjengtek, örömmel kölcsönöztek neki, Ƒ pedig
>> nĂ©hĂĄny Ă©v alatt vissza is fizette a tartozĂĄsokat. Pont akkorra kerĂŒlt
>> egyenesbe, amikor 1870-ben a våros legnagyobb tƱzvészében leégett az egész
>> fatelepe. VagyonĂĄban nagyobb kĂĄr esett, mint amennyit az addigi pesti
>> tƱzesetekben összesen regisztrĂĄltak. Mindent ĂșjjĂĄĂ©pĂ­tett, majd 1875-ben
>> Ășjra leĂ©gett mindene. MĂĄs mĂĄr rĂ©g abbahagyta volna, Ƒ ebbƑl is felĂĄllt.
>>
>> A vasĂștĂ©pĂ­tĂ©si lĂĄz utĂĄn az Ășj fƑvĂĄros, Budapest fejlesztĂ©sĂ©nek Ă©vtizedei
>> következtek, Ă©s Gudbrand Gregersen ebben is vilĂĄgszĂ­nvonalĂș munkĂĄval vett
>> rĂ©szt. Egyebek mellett dolgozott a MĂĄtyĂĄs Templom, a SzĂ©pmƱvĂ©szeti MĂșzeum,
>> az OperahĂĄz Ă©s a BakĂĄts tĂ©ri templom Ă©pĂ­tĂ©sĂ©ben. Amikor a fƑvĂĄrosban Ășj
>> sugĂĄrĂșt Ă©pĂŒlt, az azt övezƑ palotĂĄk lakĂłi nem akartĂĄk a lovaskocsik
>> zörgését hallgatni az utcaköveken. Megoldåsként a Gregersen-gyår több
>> tĂ­zezer fakockĂĄt gyĂĄrtott, s ezzel burkoltĂĄk a ma AndrĂĄssy Ăștnak nevezett
>> fƑĂștvonalat. Ekkor mĂĄr szĂ©les körben ismert Ă©s elismert embernek szĂĄmĂ­tott,
>> akinek ennek megfelelƑ reprezentĂĄciĂłs kötelezettsĂ©gei is voltak. 1875-ben
>> gyåråhoz közel megépítette a csalåd Lónyay utcai palotåjåt. A Lotz Kåroly
>> freskĂłival dĂ­szĂ­tett, kĂ©tszintes neoreneszĂĄnsz Ă©pĂŒlet felszereltsĂ©ge 20-30
>> Ă©vvel megelƑzte korĂĄt: fĂŒrdƑszobĂĄk, vĂ­zöblĂ­tĂ©ses vĂ©cĂ©k Ă©s Ă©telliftek
>> szolgĂĄltĂĄk a benne Ă©lƑk kĂ©nyelmĂ©t. A Gregersen-csalĂĄd innentƑl kezdve
>> kĂ©tlaki Ă©letet Ă©lt: Pesten inasok, szakĂĄcsok Ă©s nevelƑnƑk között
>> nagypolgĂĄri mĂłdon Ă©ltek, szobi nyaralĂłjukban jĂłval bensƑsĂ©gesebben, nem
>> egyszer kétkezi munkåval teltek falusias hétköznapjaik.
>>
>> Gregersen a vĂĄllalkozĂĄsaibĂłl szĂĄrmazĂł profitbĂłl telkeket vĂĄsĂĄrolt
>> Budapest kĂŒlterĂŒletein. NĂ©hĂĄny Ă©vtized alatt övĂ© lett a mai FerencvĂĄros Ă©s
>> Angyalföld tekintĂ©lyes rĂ©sze, s a vĂĄros növekedĂ©sĂ©vel egyĂŒtt telkeinek
>> Ă©rtĂ©ke is az Ă©gbe szökött. Hatalmasra nƑtt vagyonĂĄt Ă©s becsĂŒletessĂ©gĂ©t
>> egyaránt igazolja, hogy már 1873-ban Ƒ volt a legnagyobb adófizetƑ a
>> fƑvĂĄrosban. Az ĂĄltala felĂŒgyelt Ă©pĂ­tkezĂ©seken összesen több ezer, nĂ©ha
>> tĂ­zezer embert alkalmazott egy idƑben. ÜzletrƑl vallott szemlĂ©letĂ©re
>> jellemzƑ, hogy azon a munkĂĄn, amivel orszĂĄgos hĂ­rƱ lett, minden
>> valószínƱség szerint egy fillért sem keresett. Amikor 1879-ben a megåradt
>> Tisza romba döntötte Szeged belvårosåt, Gregersen azonnal jelentkezett a
>> mentĂ©si munkĂĄlatokra. ElƑbb ideiglenes fahĂĄzakat Ă©pĂ­ttetett a több ezer
>> årvízkårosult csalådnak, majd speciålis pumpåi segítségével vízmentesítette
>> az elĂĄrasztott belvĂĄrost. HĂĄromezer embert alkalmazott, akik 160
>> lovaskocsit Ă©s 84 vasĂști vagont pakoltak tele naponta földdel, amivel
>> feltöltöttĂ©k a mĂ©lyen fekvƑ rĂ©szeket Ă©s körtöltĂ©seket emeltek a vĂĄros körĂ©.
>> A munkĂĄlatok hĂĄrom Ă©vig tartottak, GregersenĂ©k az elƑre becsĂŒlt költsĂ©geket
>> tĂșllĂ©ptĂ©k, Ă­gy vesztesĂ©ggel zĂĄrtĂĄk a beruhĂĄzĂĄst. MikszĂĄth KĂĄlmĂĄn, aki ebben
>> az idƑben hĂ­rlapĂ­rĂłkĂ©nt dolgozott Szegeden, egy cikkĂ©ben a messzirƑl jött
>> norvégot ållította példaként az årvízen is nyerészkedni akaró helyi
>> vållalkozókkal szemben. De måshonnan is érkezett elismerés: Ferenc József
>> magyar nemesi cĂ­met adomĂĄnyozott a norvĂ©g parasztfiĂșnak.
>>
>> Nagy sikert jelentett a cégnek a Keleti pålyaudvar építése is. A koråbbi
>> tƑzegmocsĂĄr helyĂ©re tervezett Ășj pesti pĂĄlyaudvart cölöpökre Ă©pĂ­tettĂ©k, s
>> csak a munka elvĂĄllalĂĄsa utĂĄn derĂŒlt ki, hogy a talajviszonyok a vĂĄrtnĂĄl is
>> rosszabbak. Így 11 helyett 15 mĂ©ter hosszĂș cölöpöket kellett leverni, ami
>> jelentƑsen megnövelte a költsĂ©geket Ă©s veszĂ©lyeztette a hatĂĄridƑ
>> betartĂĄsĂĄt. A „Gregersen G. Ă©s Fiai ÉpĂ­tƑ VĂĄllalat” – hĂĄromezer
>> cĂ©drusfenyƑt vĂĄgtak ki a KĂĄrpĂĄtokban Ă©s Ă©pĂ­tettĂ©k be rekordidƑ alatt a
>> talajba. SzakĂ©rtelmĂŒket dicsĂ©ri, hogy amikor a 4-es metrĂł Ă©pĂ­tĂ©sekor az
>> alapokat Ășjra kiĂĄstĂĄk, a cölöpöket Ă©psĂ©gben talĂĄltĂĄk. Ekkor mĂĄr a monarchia
>> tåvolabbi pontjain is dolgoztak: Fiuméban megépítették a vilåg akkori
>> legnagyobb faszerkezetƱ kikötƑjĂ©t, de kaptak megbĂ­zĂĄsokat PrĂĄgĂĄban Ă©s
>> BoszniĂĄban is. IdƑsebb korĂĄban több Ă­zben Ășjra visszatĂ©rt szĂŒlƑföldjĂ©re,
>> ahol birtokot våsårolt. Többször fogadta a Svédorszågtól a
>> szĂĄzadfordulĂłn fĂŒggetlennĂ© vĂĄlt NorvĂ©gia kirĂĄlya Ă©s miniszterelnöke is.
>> Norvégsågåt és magyarsågåt mindig képes volt összeegyeztetni, egyszerre
>> volt multinacionålis nagyvållalkozó, magyar nemes és norvég paraszt.
>>
>> 1910 Szentestéjén, a 87 éves Gudbrand Gregersen szobi håzåban szokåsåhoz
>> híven megajåndékozta csalådtagjait és alkalmazottait, egy norvég nyelvƱ
>> karåcsonyi verset is elszavalt nekik, majd pihenni tért a szobåjåba.
>> Jogosan lehetett bĂŒszke rĂĄ, hogy hat Ă©vtized alatt a kĂ©t kezĂ©vel Ă©s
>> tehetségével åtalakította vålasztott hazåja arculatåt. Szellemileg frissen,
>> testileg egĂ©szsĂ©gesen aludt el örökre. HalĂĄla utĂĄn egy rövid ideig Ășgy
>> tƱnt, a cĂ©g tovĂĄbbra is lendĂŒletesen fejlƑdik tovĂĄbb. A vilĂĄghĂĄborĂș
>> kitörĂ©sĂ©vel azonban mindenĂŒtt leĂĄlltak a bĂ©kĂ©s cĂ©lĂș Ă©pĂ­tĂ©si beruhĂĄzĂĄsok. A
>> hĂĄborĂșt követƑen rĂĄadĂĄsul a hatĂĄron tĂșlra kerĂŒltek a cĂ©g erdĂ©lyi, felvidĂ©ki
>> és boszniai fatelepei is. S mivel mår nem volt senki, aki a nehézségek
>> közepette is hajlandĂł lett volna Ășjrakezdeni, 1921-ben a Gregersen G. Ă©s
>> Fiai ÉpĂ­tƑvĂĄllalat örökösei eldöntöttĂ©k, hogy felszĂĄmoljĂĄk a cĂ©get. A
>> felszåmolås évtizedekig tartott, a csalåd a hatalmas ingatlanvagyon
>> hasznosítåsåból és fokozatos eladåsåból élt. Még 1951-ben is maradt
>> kisajåtítható ingatlanuk, ahonnan a bevåndorló norvég åcsmester utolsó
>> életben maradt lånyåt és unokåjåt ki lehetett telepíteni
>>
>>
>>
>>
>> ------------------------------
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>> --
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>> ------------------------------
>>
>> [image: Avast logo] <https://www.avast.com/antivirus>
>>
>> Ezt az e-mailt az Avast víruskeresƑ szoftver átvizsgálta.
>> www.avast.com <https://www.avast.com/antivirus>
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>> ------------------------------
>> [image: Avast logo] <https://www.avast.com/antivirus>
>>
>> Ezt az e-mailt az Avast víruskeresƑ szoftver átvizsgálta.
>> www.avast.com <https://www.avast.com/antivirus>
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20151104/5bfd144f/attachment.html 


További információk a(z) Grem levelezőlistáról