[Grem] cignypasztorci /Szkely Jnos pspk / Bd.Ceferino

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Mr. 17., K, 18:40:13 CET 

Új intézet szolgálja a cigánypasztorációs munkatársak képzését
2015. március 15. vasárnap 11:07
http://magyarkurir.hu/hirek/uj-intezet-szolgalja-ciganypasztoracios-munkatarsak-kepzeset
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tavaszi rendes ülésén megalapította
a cigánypasztorációs képzésekkel foglalkozó Boldog Ceferino Képzési
Intézetet, amelynek vezetésével Székely János esztergom-budapesti
segédpüspököt bízták meg, akit a képzésekről, a cigánypasztoráció
kihívásairól kérdeztünk.


* <http://magyarkurir.hu/img.php?id=59622&img=o_img_0009.jpg>*

*– Milyen jelentőséggel bír a Boldog Ceferino Képzési Intézet megalapítása?*

– *Cigány testvéreink segítése három nagy oszlopra épül: az oktatás, a
munkahelyteremtés és az emberi szív.* Az oktatás és a munkahelyteremtés
szorosan összefüggenek egymással. Fontos, hogy az állam figyelmet
szenteljen annak, hogyan lehet nagyszámú, kis végzettségű embernek
értékteremtő,
hasznos munkát biztosítani. *A katolikus egyház leginkább az emberi szív
kérdésében illetékes*. Nagyon fontos, hogy átadjuk az evangéliumot a cigány
testvéreknek. Tudjuk, hogy ha egy ember beengedi Krisztust a szívébe, akkor
sok minden megváltozik az életében. A Szentszék dokumentumai hangsúlyozzák
továbbá annak fontosságát, hogy ne csak kívülről jöjjön az örömhír, hanem *a
cigányság köréből is kerüljön ki minél több munkatárs*, legyenek ők is az
evangélium hirdetői. Létre kell hozni a hit iskoláit, hogy a cigányság
tagjai saját közösségeik vezetőivé váljanak, legyenek közöttük olyan
emberek, akiket a megyéspüspök megbízhat ezzel a feladattal.

A *Boldog Ceferino Képzési Intézet* egy országos egyházi jogi személy,
amelynek fő célja, hogy segítse a cigánypasztorációt. Az első nagy projekt
a cigánypasztorációs munkatársak, *közösségvezetők képzése*. Szeretnénk, ha
minden olyan helyen, ahol jelentős katolikus cigány közösség él, lennének
családi közösségek, *imaórák, bibliaórák*. Fontos, hogy legyenek olyan
emberek mellettük, akik segítik elmélyíteni a hitéletüket. A cigányságnál*
a templomig vezető út néha nagyon hosszú*. Távol vannak az egyháztól, nem
ismerik a plébániai életet,* félnek attól, hogyan fogadják őket *a templomi
közösségben. *Családi körben, közösségi házakban, szabadabb stílusban,
gitáros énekekkel jobban megnyílnak, könnyebben elindul a kapcsolat*, és
egy-két év múlva ezek a csoportok már be tudnak kapcsolódni a templomi
közösség életébe.

*– Milyen előzményekre épül a képzés?*

– A cigánypasztorációs munkatársaknak eddig nem volt szervezett képzés. *A
teológiai főiskolák hittudományi karain a lelkipásztori munkatársak kapnak
egy kis romológiai képzést,* és néha akad olyan hallgató, aki a cigányság
javára szeretne dolgozni. Vannak diakónusok, hitoktatók is, akikben
feltámad ez a küldetés. Egerben minden évben rendezünk egy konferenciát,
ahol megbeszélünk egy-egy érdekes témát. Ilyen intenzív képzés azonban,
amelyet most tervezünk, korábban nem volt.

*– Hogyan lehet jelentkezni az intézetbe?*

– Egyházmegyénként fogjuk gyűjteni a jelentkezőket. Plébánosi ajánlásra
lesz szükség, mert *olyan embereket szeretnénk felvenni, akik tekintéllyel
rendelkeznek* közösségeikben, akiket elfogadnak. Azért is fontos ez, mert
aki részt vesz a képzésben, a saját egyházközségébe fog visszamenni
dolgozni. A cigánypasztorációs munkatársak egyik szerepe éppen az, hogy
kapocsnak kell lenniük a plébános és a cigány családok között. Néha
problémát jelent – például keresztelésnél –, hogy az atyák esetleg olyan
feltételeket szabnak, amelyek nem egészen felelnek meg az egyházjognak és
az egyház szellemének. A cigány családok pedig nem mindig értik, mit várnak
el tőlük pontosan. Jól működött ugyanakkor, amikor például Arlóban
[Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település az Egri Főegyházmegyében – a szerk.]
a cigánypasztorációs munkatárs tartotta a keresztelési felkészítést
családoknál.

Még nem indítottuk el a jelentkezést, de ha valaki érdeklődik, már most
bemehet a plébánosához ajánlásért és elküldheti nekünk jelentkezését
Esztergomi Hittudományi Főiskolán (foiskola at eszhf.hu) keresztül.

*– Mennyi időt vesz majd igénybe a képzés? Milyen ismereteket oktatnak?*

– Úgy tervezzük, hogy idén szeptemberben indítjuk és másfél évig tart majd
a képzés. Fontos lesz a lelki rész is, hogy a résztvevők hite egyre
mélyebb, elevenebb legyen, áthassa a mindennapi életüket.* Készen van a
tanterv, megvannak az oktatók. Tanítunk majd bibliai, pasztorális
ismereteket, tanítunk a szentségekről, a cigányság kultúrájáról, a magyar
állami és önkormányzati szociális ellátásokról, az oktatási rendszerről. *

Fontos, hogy *a közösségvezetők képesek legyenek tanítani a Bibliáról.*
Esztergomban például több olyan csoport működik, ahol a cigány emberek
összegyűlnek, imádkoznak. A cigány családok szeretik ezt a formát, aktívan
részt vesznek a beszélgetésben, kérdeznek, hozzászólnak. A Biblia szavai
megérintik őket, komolyan veszik és otthon is beszélgetnek róla. A hit
megélése némelyik családban – ha nem is járnak vasárnap misére – nagyon
fontos. Karácsony táján volt olyan család, ahol egy hosszú Jézus-filmet
20-30 ember több alkalommal végig nézett.

Szeretnénk *tanítani a cigány kultúrát is*. Az egyház minden kultúrát
értéknek tart. Katolikus hitünk nem egy uniformis, a különböző népek
sokféle módon élhetik meg. Az Úristen gazdagságát mutatja, hogy az ember
különféle kultúrákban bontakoztatja ki emberségét – olyan ez, mint a réten
a sokféle virág.* Az evangélium átjárja, megtisztítja és megerősíti ezeket
a kultúrákat. A cigány kultúrát szeretnénk megerősíteni, hiszen kevés
hagyomány, népmese, tánc, ének maradt meg, a nyelv is alig él már.* Sokszor
tapasztalom a cigányoknak tartott szentmisén, hogy ha felolvasunk valamit
cigányul is, az nagyon sokat jelent nekik, még ha sokan nem is értik.
Megérzik, hogy az egyház a kultúrájukkal, az identitásukkal együtt fogadja
el őket. *A cigány fiatalok nagyon hálásak, amikor mesélek nekik a
történelmükről, ez identitástudatot ad nekik.* A kultúrájukat is szeretnénk
megismertetni velük, mert ezzel erős gyökérzetet adunk nekik, amire büszkék
lehetnek, amibe kapaszkodhatnak. A rendszerváltás után sok cigány ember
küzdött pszichiátriai problémákkal. A munkahelyek elvesztése mellett ennek
az egyik oka az volt, hogy a fiatalok el akartak szakadni cigányságuktól. *Egy
ember akkor tud életerősen élni, ha büszke a gyökereire. *

Sok cigány ember azzal küzd, hogy önmagát értéktelennek, másodrangúnak
érzi, átoknak érzik cigányságukat. Nem könnyű megélni, hogy a bőrszínük
miatt lenézik, megbélyegzik őket. A keresztény örömhír nagyon sokat adhat.
Hatalmas ajándék, ha valaki megérti, hogy Krisztus érte is meghalt, ő is
értékes az Isten számára.


*– Gyakorlati képzést is nyújtanak majd?*

–* A tantárgyak egyik csoportja gyakorlati: a szociális háló, a jogszabályi
háttér megismerése, az önkormányzat, az iskola működésének rendje. *Megmutatunk
cigánypasztorációs intézményeket is. Jelenleg a katolikus egyháznak
országszerte 98 helyszínen működnek kisebb-nagyobb központjai, ahol
gyerekeknek adunk segítséget az iskola utáni tanulásban; fürdési, mosási
lehetőséget biztosítunk; ingyenkonyha áll rendelkezésre; van *jogi
tanácsadás*; vannak baba-mama klubok, ahol az édesanyákat is tanítják.

*– A képzésen kívül foglalkozik-e majd az intézet más, a cigányság hitének,
kultúrájának előmozdítását célzó tevékenységgel?*

Szeretnénk a már létező cigánypasztorációs hálózatot is támogatni,
megerősíteni. Az állammal és az Európia Unióval való tárgyalásokban nagy
segítség, ha képviselni tudjuk az egyházi jellegű tevékenységeket.

Nemsokára megjelenik *a temetési szertartáskönyv cigány nyelven*,
amely *bemutatja
a cigány temetési szokásokat is.* Ez nagy segítség lehet a papoknak ahhoz,
hogy tudjanak kezelni nehéz helyzeteket. Szerepel benne néhány rész
cigányul, amelyeket fel lehet olvasni a szertartáson. Nemsokára megjelenik
a cigány hittankönyv is, amely a cigány hagyományokat és a kereszténység
alapértékeit párhuzamba állítja. Lesznek benne cigány nyelvű részek,
amelyek használhatóak az esküvő, a keresztelő szertartásán. Ebben is próbál
majd az intézet segíteni, a cigánypasztoráció szakmai hátterét erősíteni.

*– Hol lesz a képzések helyszíne?*

– Nem egyházmegyei, hanem régiós szinten valósul meg az oktatás. Egerben
hagyományosan könnyű összehívni az észak-magyarországi cigányság
képviselőit. Esztergomban van egy közösségi házunk ilyen célra, és a
délnyugati országrészben is szervezünk helyszínt.


*– Milyen társintézményei, partnerei vannak az intézetnek?*

– A katolikus egyházon belül sok intézmény létezik. Az egyik
legjelentősebb, az Egyházi Szociálpedagógiai Hálózat, olyan tanodákat és
közösségi házakat fog össze, amelyek általános iskolás gyerekek iskolában
maradását segítik, és utána is igyekeznek kísérni őket középiskolai
tanulmányaik során. Ezt a hálózatot a közelmúltban kibővítettük *a Sója
Miklós Nyitott Ház szövetség létrehozásával, amely az említett 98
intézményt fogja össze, amelyeket a katolikus egyház tart fenn, vagy civil
szervezetek katolikus egyházhoz közeli módon működtetnek*. Ez az egyik
legjelentősebb intézménycsoport, amellyel már aktív kapcsolatunk van.
Protestáns testvéreinknek is vannak jó kezdeményezéseik, kutatóközpontjaik,
különösen *jelentős a református egyház erőfeszítése a cigány kultúra és
történelem megőrzése terén*. Nemrég csodálkoztam rá, hogy a pünkösdi
egyháznak is van a cigányság kultúráját kutató szervezete. Az állami
szervekkel is állandó a kapcsolatunk. A kormány négy éve hozta létre* a
roma koordinációs tanácsot, amelyben a történelmi egyházak és még néhány
egyház képviselői hivatalból jelen vannak. Állandó kapcsolatunk van a
felzárkóztatással foglalkozó államtitkársággal is.*

*– Vannak társintézményeik más országokban?*

– A cigánypasztoráció legfőbb irányítását Nyugat-Európában egy-egy atyára
bízzák. Vannak papok, akik a karavánokkal együtt vándorolnak, lakókocsiban
laknak, látogatják a táborokat. A mi helyzetünkhöz leginkább Spanyolországé
áll közel, ahol több mint egymillió, hagyományosan katolikus cigány él
letelepedett módon. A katolikus egyház rengeteg szociális típusú intézményt
működtetett sok éven át, most azonban nagy útkeresésben vannak. Az történt
ugyanis, hogy a cigányság egy sajátos cigány egyháznak lett a tagja, amit
ők ’allelújáknak’, illetve ’philadelphiai egyháznak’ neveznek. Amerikai
eredetű evangéliumi egyház, amely Spanyolországban önálló egyházzá lett, a
cigányok a tagjai.

Karizmatikus stílusban, nagyon lelkesen énekelnek, prédikálnak, komoly és
mély hitéletet élnek. A híveik egyharmada minden vasárnap elmegy az
istentiszteletre, sokuk életmódja megváltozott. A katolikus egyház
elgondolkodott azon, hogy talán hangsúlyt tévesztettek, amikor túlságosan
csak a szociális problémákra figyeltek és az evangélium átadására nem. A
cigánypasztorációért felelős püspökük úgy érzi, hogy efelé kell most lépni,
meg kell próbálni átadni az evangéliumot a cigányság nyelvén, stílusában.
Ők hasonló irányban indulnak el, mint mi: munkatársakat szeretnének képezni
nagy számban, erősíteni akarják az evangelizációt.



*– A püspöki konferencia elfogadta a cigánypasztoráció irányelveit
megfogalmazó dokumentumot, amely elsődlegesen a területtel foglalkozó
lelkipásztorok és lelkipásztori munkatársak részére íródott Mi a
jelentősége ennek?*
– A püspöki konferencia úgy döntött, hogy szisztematikusan átgondolja az
irányelveket. Egy pasztorális terv első lépcsője, hogy világosan kell látni
az elveket, a célokat. Az alapszöveget magam írtam, aztán *Beer Miklós és
Ternyák Csaba püspökökkel átnéztük, javítgattuk, majd az egész püspöki
konferencia elé került*. Nagy öröm volt számomra, hogy minden püspök
fontosnak tartotta és szívesen fogadta.

*– Mit tehetnek a papok, hitoktatók helyi szinten azért, hogy a cigányságot
bevonják az egyházi közösségbe?*

–* Bátorítom és kérem a paptestvéreket és a hitoktatókat, hogy próbáljunk a
cigányság felé lépni, akár olyan egyszerű módon is, hogy a családokat
meglátogatjuk, a hittanos gyerekeket megpróbáljuk eljuttatni a templomig,
bevonjuk őket a ministrálásba, a felolvasásba*. Sokszor megtapasztaltam,
hogy ha egy pap vagy hitoktató szeretetet, nyitottságot mutat egy cigány
család felé, akkor sokszorosan kapja vissza. Sokszor átéltem, hogy ezzel
együtt a hitet is nagyon nyitottan fogadják. Az első lépést azonban nekünk
kell megtennünk, mi könnyebben át tudjuk hidalni a szakadékot, mint a
cigány testvérek.

Kérem, bátorítom az atyákat, hogy lépjünk! A mi felelősségünk is, hogy
cigány testvéreink egy befogadó közösséget találjanak és megtalálják az
őket befogadó Krisztust. Az evangéliumot az Úristen mindenkinek akarta
adni, de különösen a szegényeknek. A papnak, a hitoktatónak különösen oda
kell figyelnie a szegényekre.

<http://magyarkurir.hu/img.php?id=59622&img=o_boldog_ceferino1.jpg>
*Boldog Ceferino
<http://www.esztergomi-ersekseg.hu/korlevelek/egyeb/boldog_ceferino_eletrajza.pdf>*







*Ceferino Giménez Malla, cigány nevén el Pelé 1861-ben született
Spanyolországban. Szülei vándorcigányok voltak, ő maga nem tudott
írni-olvasni. Sokszor ment koldulni is, és sokat éhezett. Miután apja
elhagyta családjukat, Ceferino lett a családfő, ő nevelte fel a kisöccsét,
el Menino-t is. Ceferinónak és feleségének, Teresanak nem születtek
gyermekei, ezért örökbe fogadták a család egyik unokahúgát. Ceferino
lókereskedőként dolgozott Barbastro városában. Naponta járt misére és a
körmenetek alkalmával az egyik zászlót mindig ő vitte. Egyszer egy
tüdővészes idős embert Ceferino támogatott haza, akiről kiderült, hogy a
város előző polgármestere volt. A volt előljáró családjának segítségével az
I. világháború után sikeres lóvásárt csinált a korábbi katonalovakból, így
egyszerre gazdag ember lett. Sokat segített a cigány származásúaknak,
amiért lassan vezérük, a „polgármesterük" lett. Az 1936-ban kitört spanyol
polgárháborúban néhány hónap alatt a Barbastro-i Egyházmegye papjainak 87
százalékát megölték. (Egész Spanyolországban a polgárháború alatt 4184
papot és kispapot, 2365 szerzetest és 283 apácát öltek meg hitük, hivatásuk
miatt.) A polgárháború első napjaiban Barbastróban egy fiatal papot
elfogtak a vörös katonák. Ceferino meg akarta menteni az atya életét,
amiért ő is börtönbe került. Két héttel később, 1936. augusztus 2-án
éjszaka húsz társával együtt kihurcolták a temetőbe, ott lőtték őket agyon.
Ceferino kezében a rózsafüzért tartva halt meg, miközben azt kiáltotta:
„Éljen Krisztus király!" Ceferino Giménez Mallát II. János Pál pápa 1997.
május 4-én, az első roma származású emberként, negyvenezer hívő
jelenlétében avatta boldoggá.*

Fotó: Thaler Tamás
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150317/1d7731ae/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl