<div dir="ltr"><h1></h1><h1>Új intézet szolgálja a cigánypasztorációs munkatársak képzését </h1>
<div>2015. március 15. vasárnap 11:07<br><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/uj-intezet-szolgalja-ciganypasztoracios-munkatarsak-kepzeset" target="_blank">http://magyarkurir.hu/hirek/uj-intezet-szolgalja-ciganypasztoracios-munkatarsak-kepzeset</a><br></div>
<h3>A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tavaszi rendes
ülésén megalapította a cigánypasztorációs képzésekkel foglalkozó Boldog
Ceferino Képzési Intézetet, amelynek vezetésével Székely János
esztergom-budapesti segédpüspököt bízták meg, akit a képzésekről, a
cigánypasztoráció kihívásairól kérdeztünk.</h3><p><b><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=59622&img=o_img_0009.jpg" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=59622&p=1&img=c_img_0009.jpg" alt="" border="0"></a><br></b></p><p><b>– Milyen jelentőséggel bír a Boldog Ceferino Képzési Intézet megalapítása?</b><br><br>–
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Cigány testvéreink segítése három nagy oszlopra épül: az oktatás, a
munkahelyteremtés és az emberi szív.</b></u></span> Az <span style="background-color:rgb(255,255,0)">oktatás és a munkahelyteremtés
szorosan összefüggenek</span> egymással. Fontos, hogy az állam figyelmet
szenteljen annak, hogyan lehet nagyszámú, kis végzettségű embernek
<span style="background-color:rgb(255,255,0)">értékteremtő, hasznos munká</span>t biztosítani. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A katolikus egyház leginkább
az emberi szív kérdésében illetékes</b></u></span>. Nagyon fontos, hogy átadjuk az
evangéliumot a cigány testvéreknek. Tudjuk, hogy ha egy ember beengedi
Krisztust a szívébe, akkor sok minden megváltozik az életében. A
Szentszék dokumentumai hangsúlyozzák továbbá annak fontosságát, hogy ne
csak kívülről jöjjön az örömhír, hanem <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a cigányság köréből is kerüljön
ki minél több munkatárs</b></u></span>, legyenek ők is az evangélium hirdetői. Létre
kell hozni a hit iskoláit, hogy a cigányság tagjai saját közösségeik
vezetőivé váljanak, legyenek közöttük olyan emberek, akiket a
megyéspüspök megbízhat ezzel a feladattal. <br><br>A <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Boldog Ceferino
Képzési Intézet</b></u></span> egy országos egyházi jogi személy, amelynek fő célja,
hogy segítse a cigánypasztorációt. Az első nagy projekt a
cigánypasztorációs munkatársak, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>közösségvezetők képzése</b></u></span>. Szeretnénk, ha
minden olyan helyen, ahol jelentős katolikus cigány közösség él,
lennének családi közösségek, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>imaórák, bibliaórák</b></u></span>. Fontos, hogy legyenek
olyan emberek mellettük, akik segítik elmélyíteni a hitéletüket. A
cigányságnál<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> a templomig vezető út néha nagyon hosszú</b></u></span>. Távol vannak az
egyháztól, nem ismerik a plébániai életet,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> félnek attól, hogyan fogadják
őket </b></u></span>a templomi közösségben. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Családi körben, közösségi házakban,
szabadabb stílusban, gitáros énekekkel jobban megnyílnak, könnyebben
elindul a kapcsolat</b></span>, és egy-két év múlva ezek a csoportok már be tudnak
kapcsolódni a templomi közösség életébe. <br><br><b>– Milyen előzményekre épül a képzés?</b><br><br>–
A cigánypasztorációs munkatársaknak eddig nem volt szervezett képzés. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A
teológiai főiskolák hittudományi karain a lelkipásztori munkatársak
kapnak egy kis romológiai képzést,</b></u></span> és néha akad olyan hallgató, aki a
cigányság javára szeretne dolgozni. Vannak diakónusok, hitoktatók is,
akikben feltámad ez a küldetés. Egerben minden évben rendezünk egy
konferenciát, ahol megbeszélünk egy-egy érdekes témát. Ilyen intenzív
képzés azonban, amelyet most tervezünk, korábban nem volt.<br><br><b>– Hogyan lehet jelentkezni az intézetbe?</b><br><br>–
Egyházmegyénként fogjuk gyűjteni a jelentkezőket. Plébánosi ajánlásra
lesz szükség, mert <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>olyan embereket szeretnénk felvenni, akik
tekintéllyel rendelkeznek</b></u></span> közösségeikben, akiket elfogadnak. Azért is
fontos ez, mert aki részt vesz a képzésben, a saját egyházközségébe fog
visszamenni dolgozni. A cigánypasztorációs munkatársak egyik szerepe
éppen az, hogy kapocsnak kell lenniük a plébános és a cigány családok
között. Néha problémát jelent – például keresztelésnél –, hogy az atyák
esetleg olyan feltételeket szabnak, amelyek nem egészen felelnek meg az
egyházjognak és az egyház szellemének. A cigány családok pedig nem
mindig értik, mit várnak el tőlük pontosan. Jól működött ugyanakkor,
amikor például Arlóban [Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település az Egri
Főegyházmegyében – a szerk.] a cigánypasztorációs munkatárs tartotta a
keresztelési felkészítést családoknál. <br><br>Még nem indítottuk el a
jelentkezést, de ha valaki érdeklődik, már most bemehet a plébánosához
ajánlásért és elküldheti nekünk jelentkezését Esztergomi Hittudományi
Főiskolán (<a href="mailto:foiskola@eszhf.hu" target="_blank">foiskola@eszhf.hu</a>) keresztül. <br><br><b>– Mennyi időt vesz majd igénybe a képzés? Milyen ismereteket oktatnak?</b><br><br>–
Úgy tervezzük, hogy idén szeptemberben indítjuk és másfél évig tart
majd a képzés. Fontos lesz a lelki rész is, hogy a résztvevők hite egyre
mélyebb, elevenebb legyen, áthassa a mindennapi életüket.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Készen van a
tanterv, megvannak az oktatók. Tanítunk majd bibliai, pasztorális
ismereteket, tanítunk a szentségekről, a cigányság kultúrájáról, a
magyar állami és önkormányzati szociális ellátásokról, az oktatási
rendszerről. </b></u></span><br><br>Fontos, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a közösségvezetők képesek legyenek
tanítani a Bibliáról.</b></u></span> Esztergomban például több olyan csoport működik,
ahol a cigány emberek összegyűlnek, imádkoznak. A cigány családok
szeretik ezt a formát, aktívan részt vesznek a beszélgetésben,
kérdeznek, hozzászólnak. A Biblia szavai megérintik őket, komolyan
veszik és otthon is beszélgetnek róla. A hit megélése némelyik családban
– ha nem is járnak vasárnap misére – nagyon fontos. Karácsony táján
volt olyan család, ahol egy hosszú Jézus-filmet 20-30 ember több
alkalommal végig nézett.<br><br>Szeretnénk <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>tanítani a cigány kultúrát
is</b></u></span>. Az egyház minden kultúrát értéknek tart. Katolikus hitünk nem egy
uniformis, a különböző népek sokféle módon élhetik meg. Az Úristen
gazdagságát mutatja, hogy az ember különféle kultúrákban bontakoztatja
ki emberségét – olyan ez, mint a réten a sokféle virág.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Az evangélium
átjárja, megtisztítja és megerősíti ezeket a kultúrákat. A cigány
kultúrát szeretnénk megerősíteni, <span style="background-color:rgb(0,255,0)">hiszen kevés hagyomány, népmese, tánc,
ének maradt meg, a nyelv is alig él már.</span></b></u></span> Sokszor tapasztalom a
cigányoknak tartott szentmisén, hogy ha felolvasunk valamit cigányul is,
az nagyon sokat jelent nekik, még ha sokan nem is értik. Megérzik, hogy
az egyház a kultúrájukkal, az identitásukkal együtt fogadja el őket. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A
cigány fiatalok nagyon hálásak, amikor mesélek nekik a történelmükről,
ez identitástudatot ad nekik.</b></u></span> A kultúrájukat is szeretnénk megismertetni
velük, mert ezzel erős gyökérzetet adunk nekik, amire büszkék lehetnek,
amibe kapaszkodhatnak. A rendszerváltás után sok cigány ember küzdött
pszichiátriai problémákkal. A munkahelyek elvesztése mellett ennek az
egyik oka az volt, hogy a fiatalok el akartak szakadni cigányságuktól.
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Egy ember akkor tud életerősen élni, ha büszke a gyökereire. </b></u></span><br><br>Sok
cigány ember azzal küzd, hogy önmagát értéktelennek, másodrangúnak
érzi, átoknak érzik cigányságukat. Nem könnyű megélni, hogy a bőrszínük
miatt lenézik, megbélyegzik őket. A keresztény örömhír nagyon sokat
adhat. Hatalmas ajándék, ha valaki megérti, hogy Krisztus érte is
meghalt, ő is értékes az Isten számára. <br><br><br><b>– <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>Gyakorlati képzés</u></span>t is nyújtanak majd?</b><br><br>–<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>
A tantárgyak egyik csoportja gyakorlati: a szociális háló, a
jogszabályi háttér megismerése, az önkormányzat, az iskola működésének
rendje. </b></u></span>Megmutatunk cigánypasztorációs intézményeket is. Jelenleg a
katolikus egyháznak országszerte 98 helyszínen működnek kisebb-nagyobb
központjai, ahol gyerekeknek adunk segítséget az iskola utáni
tanulásban; fürdési, mosási lehetőséget biztosítunk; ingyenkonyha áll
rendelkezésre; van <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>jogi tanácsadás</b></u></span>; vannak baba-mama klubok, ahol az
édesanyákat is tanítják. <br><br><b>– A képzésen kívül foglalkozik-e majd az intézet más, a cigányság hitének, kultúrájának előmozdítását célzó tevékenységgel?</b> <br><br>Szeretnénk
a már létező cigánypasztorációs hálózatot is támogatni, megerősíteni.
Az állammal és az Európia Unióval való tárgyalásokban nagy segítség, ha
képviselni tudjuk az egyházi jellegű tevékenységeket. <br><br>Nemsokára
megjelenik <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a temetési szertartáskönyv cigány nyelven</b></span>, amely <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>bemutatja a
cigány temetési szokásokat is.</b></u></span> Ez nagy segítség lehet a papoknak ahhoz,
hogy tudjanak kezelni nehéz helyzeteket. Szerepel benne néhány rész
cigányul, amelyeket fel lehet olvasni a szertartáson. Nemsokára
megjelenik a cigány hittankönyv is, amely a cigány hagyományokat és a
kereszténység alapértékeit párhuzamba állítja. Lesznek benne cigány
nyelvű részek, amelyek használhatóak az esküvő, a keresztelő
szertartásán. Ebben is próbál majd az intézet segíteni, a
cigánypasztoráció szakmai hátterét erősíteni. <br><br><b>– Hol lesz a képzések helyszíne?</b> <br><br>–
Nem egyházmegyei, hanem régiós szinten valósul meg az oktatás. Egerben
hagyományosan könnyű összehívni az észak-magyarországi cigányság
képviselőit. Esztergomban van egy közösségi házunk ilyen célra, és a
délnyugati országrészben is szervezünk helyszínt.<br><br><br><b>– Milyen társintézményei, partnerei vannak az intézetnek?</b><br><br>–
A katolikus egyházon belül sok intézmény létezik. Az egyik
legjelentősebb, az Egyházi Szociálpedagógiai Hálózat, olyan tanodákat és
közösségi házakat fog össze, amelyek általános iskolás gyerekek
iskolában maradását segítik, és utána is igyekeznek kísérni őket
középiskolai tanulmányaik során. Ezt a hálózatot a közelmúltban
kibővítettük <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a Sója Miklós Nyitott Ház szövetség létrehozásával, amely
az említett 98 intézményt fogja össze, amelyeket a katolikus egyház tart
fenn, vagy civil szervezetek katolikus egyházhoz közeli módon
működtetnek</b></u></span>. Ez az egyik legjelentősebb intézménycsoport, amellyel már
aktív kapcsolatunk van. Protestáns testvéreinknek is vannak jó
kezdeményezéseik, kutatóközpontjaik, különösen <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>jelentős a református
egyház erőfeszítése a cigány kultúra és történelem megőrzése terén</b></u></span>.
Nemrég csodálkoztam rá, hogy a pünkösdi egyháznak is van a cigányság
kultúráját kutató szervezete. Az állami szervekkel is állandó a
kapcsolatunk. A kormány négy éve hozta létre<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> a roma koordinációs
tanácsot, amelyben a történelmi egyházak és még néhány egyház képviselői
hivatalból jelen vannak. Állandó kapcsolatunk van a felzárkóztatással
foglalkozó államtitkársággal is.</b></u></span><br><br><b>– Vannak társintézményeik más országokban?</b><br><br>–
A cigánypasztoráció legfőbb irányítását Nyugat-Európában egy-egy atyára
bízzák. Vannak papok, akik a karavánokkal együtt vándorolnak,
lakókocsiban laknak, látogatják a táborokat. A mi helyzetünkhöz
leginkább Spanyolországé áll közel, ahol több mint egymillió,
hagyományosan katolikus cigány él letelepedett módon. A katolikus egyház
rengeteg szociális típusú intézményt működtetett sok éven át, most
azonban nagy útkeresésben vannak. Az történt ugyanis, hogy a cigányság
egy sajátos cigány egyháznak lett a tagja, amit ők ’allelújáknak’,
illetve ’philadelphiai egyháznak’ neveznek. Amerikai eredetű evangéliumi
egyház, amely Spanyolországban önálló egyházzá lett, a cigányok a
tagjai. <br><br>Karizmatikus stílusban, nagyon lelkesen énekelnek,
prédikálnak, komoly és mély hitéletet élnek. A híveik egyharmada minden
vasárnap elmegy az istentiszteletre, sokuk életmódja megváltozott. A
katolikus egyház elgondolkodott azon, hogy talán hangsúlyt tévesztettek,
amikor túlságosan csak a szociális problémákra figyeltek és az
evangélium átadására nem. A cigánypasztorációért felelős püspökük úgy
érzi, hogy efelé kell most lépni, meg kell próbálni átadni az
evangéliumot a cigányság nyelvén, stílusában. Ők hasonló irányban
indulnak el, mint mi: munkatársakat szeretnének képezni nagy számban,
erősíteni akarják az evangelizációt.<br><br><br><b>–
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u> A püspöki konferencia elfogadta a cigánypasztoráció irányelveit
megfogalmazó dokumentumot, amely elsődlegesen a területtel foglalkozó
lelkipásztorok és lelkipásztori munkatársak részére íródott</u></span> Mi a
jelentősége ennek?<br></b><br>– A püspöki konferencia úgy döntött,
hogy szisztematikusan átgondolja az irányelveket. Egy pasztorális terv
első lépcsője, hogy világosan kell látni az elveket, a célokat. Az
alapszöveget magam írtam, aztán <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Beer Miklós és Ternyák Csaba püspökökkel
átnéztük, javítgattuk, majd az egész püspöki konferencia elé került</b></u></span>.
Nagy öröm volt számomra, hogy minden püspök fontosnak tartotta és
szívesen fogadta.<br><br><b>– Mit tehetnek a papok, hitoktatók helyi szinten azért, hogy a cigányságot bevonják az egyházi közösségbe?</b><br><br>–<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b>
Bátorítom és kérem a paptestvéreket és a hitoktatókat, hogy próbáljunk a
cigányság felé lépni, akár olyan egyszerű módon is, hogy a családokat
meglátogatjuk, a hittanos gyerekeket megpróbáljuk eljuttatni a
templomig, bevonjuk őket a ministrálásba, a felolvasásba</b></u></span>. Sokszor
megtapasztaltam, hogy ha egy pap vagy hitoktató szeretetet, nyitottságot
mutat egy cigány család felé, akkor sokszorosan kapja vissza. Sokszor
átéltem, hogy ezzel együtt a hitet is nagyon nyitottan fogadják. Az első
lépést azonban nekünk kell megtennünk, mi könnyebben át tudjuk hidalni a
szakadékot, mint a cigány testvérek. <br><br>Kérem, bátorítom az
atyákat, hogy lépjünk! A mi felelősségünk is, hogy cigány testvéreink
egy befogadó közösséget találjanak és megtalálják az őket befogadó
Krisztust. Az evangéliumot az Úristen mindenkinek akarta adni, de
különösen a szegényeknek. A papnak, a hitoktatónak különösen oda kell
figyelnie a szegényekre.</p>
<div>
<p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=59622&img=o_boldog_ceferino1.jpg" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=59622&p=1&img=c_boldog_ceferino1.jpg" alt="" border="0"></a><br><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b><a href="http://www.esztergomi-ersekseg.hu/korlevelek/egyeb/boldog_ceferino_eletrajza.pdf" target="_blank">Boldog Ceferino</a></b></u></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b>
</b></u></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b>Ceferino Giménez Malla, cigány nevén el Pelé 1861-ben született
Spanyolországban. Szülei vándorcigányok voltak, ő maga nem tudott
írni-olvasni. Sokszor ment koldulni is, és sokat éhezett. Miután apja
elhagyta családjukat, Ceferino lett a családfő, ő nevelte fel a
kisöccsét, el Menino-t is. Ceferinónak és feleségének, Teresanak nem
születtek gyermekei, ezért örökbe fogadták a család egyik unokahúgát. <br><br>Ceferino
lókereskedőként dolgozott Barbastro városában. Naponta járt misére és a
körmenetek alkalmával az egyik zászlót mindig ő vitte. Egyszer egy
tüdővészes idős embert Ceferino támogatott haza, akiről kiderült, hogy a
város előző polgármestere volt. A volt előljáró családjának
segítségével az I. világháború után sikeres lóvásárt csinált a korábbi
katonalovakból, így egyszerre gazdag ember lett. Sokat segített a cigány
származásúaknak, amiért lassan vezérük, a „polgármesterük" lett. <br><br>Az
1936-ban kitört spanyol polgárháborúban néhány hónap alatt a
Barbastro-i Egyházmegye papjainak 87 százalékát megölték. (Egész
Spanyolországban a polgárháború alatt 4184 papot és kispapot, 2365
szerzetest és 283 apácát öltek meg hitük, hivatásuk miatt.) A
polgárháború első napjaiban Barbastróban egy fiatal papot elfogtak a
vörös katonák. Ceferino meg akarta menteni az atya életét, amiért ő is
börtönbe került. Két héttel később, 1936. augusztus 2-án éjszaka húsz
társával együtt kihurcolták a temetőbe, ott lőtték őket agyon. Ceferino
kezében a rózsafüzért tartva halt meg, miközben azt kiáltotta: „Éljen
Krisztus király!" <br><br>Ceferino Giménez Mallát II. János Pál pápa
1997. május 4-én, az első roma származású emberként, negyvenezer hívő
jelenlétében avatta boldoggá.</b></u></span></p>
</div>
<p>Fotó: Thaler Tamás</p></div>